Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-14 / 38. szám

2003. FEBRUÁR 14., PÉNTEK JÉGTÖRŐK A BESZTERCÉN. Salgótarjánban, az Ybl Miklós úton kapta lencsevégre fotósunk, amint az útra jegesedett havat törték fel a munkások. A szándék dicséretes, ám az így is megmaradó, néhol nyolc-tíz centis jégbordák a teljes olvadásig még így is okoznak kellemetlenséget az autósoknak, fotó: gyurián tibor Nograd Megyei Hírlap Csongrády Béla jegyzete Hírek körkép Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal---------------------------------------------------------------------------------------------:------------------—• K öltségvetések: hiány mindenütt Szocialista igen, fideszes nem a megyei büdzsére 10,6 milliárd forint bevételi és közel 11,2 milliárd forint kiadási főösszeggel terjesztették a képvi­selők elé tegnap a megyei önkor­mányzat 2003. évi költségvetését, a büdzsét a közgyűlés elnöke vál­lalhatónak és tarthatónak minősí­tette. Becsó Zsolt, a Fidesz-MPP közgyűlési frakciójának vezetője azt bírálta, hogy az idei költségve­tésben nem teljesül a szocialisták a választások során ígért tizenkét pontja, a tavalyi büdzséhez ké­pest nem emelkedett a Bursa Hungaricára, az önkormányzati ösztöndíjakra, az ifjúsági pályáza­tokra a bérlakásokra fordítható összeg. Az intézményeknél nincs olyan alap, amely az EU-hoz szükséges nyelvi képzést támo­gatná, nincs kellőképpen dotálva a sport, a kultúra. Langár Tamás további adatokkal támasztotta alá frakcióvezetője hozzászólását: mint mondta, amíg az elmúlt há­rom évben a működési hiány a teljes költségvetési hiány 77 szá­zaléka volt, addig a mostani bü­dzsében ez a mutató 95 százalék­ra emelkedett. Ez pedig szerinte azt jelenti, hogy a költségvetés központi források nélkül csak a túlélésre és a napi ügyek intézésé­re rendezkedhet be, a dologi ki­adások nem fedezik az energia- és a gázáremeléseket, az intézmé­nyekben legfeljebb csak a kötele­ző felújításokat tudják elvégezni. Dr. Rozgonyi József szocialista képviselő szerint a hiány arányai­nak eltolódását a közalkalmazotti béremelés okozta, egyébként pe­dig a költségvetés kihasználja a rendelkezésre álló lehetőségeket, a hiány mértéke pedig kezelhető. Végül a szocialisták 22 igen szavazatával 13 nem és egy tar­tózkodás mellett elfogadták a költségvetés fő összegeit, a hiányt pedig öt százalékban: 533,6 millió forintban határozták meg. Fejlesz­tésekre 920 millió jut majd, ezek közül elsőbbsé­get élvez a Szent Lázár Megyei Kórház rekonst­rukciójának be­fejezése, illetve a ludányhalászi ápoló-gondozó otthon és rehabi­litációs intézet felújításának folytatása. Csak ked­vező központi döntés esetén való­sulhat meg többek között a szoci­ális intézményrendszer bővítése, az intézményi működésekhez el­engedhetetlenül szükséges felújí­tási munkák folytatása, az elöre­gedett eszközök cseréje. Több in­tézménynél is várhatóak évközi változások, a közgyűlés megsza­vazta a gyermekvédelmi központ szervezeti átalakítását és az alkal­mazotti létszám szűkítését, a szakképző intézményekben pe­dig a képzési párhuzamosságok megszüntetését. Európa emberközelben N gm nehéz észrevenni: fel­gyorsultak az események az európai uniós csatlakozás ügyében mind országszerte, mind szűkebb környezetünkben. Ez nem jelenti azt, hogy mind ez idá­ig nem történt semmi, de áz ápri­lis 12-i népszavazás közelsége, valamint a 2004. május elsejei befogadtatás ténye ütemesebb, intenzívebb, hatékonyabb tevé­kenységre sarkallja mindazokat, akik tehetnek valamit annak ér­dekében, hogy az emberek tuda­tosabban, ismeretekkel felvérte­zetten várják mindkét, joggal tör­ténelmi jelentőségűnek, léptékű­nek minősíthető eseményt. A fel­készülést segítendő számos bizta­tó jel közül is kiemelendő a Nóg­rád Megyei Hírlap külön e célra életre hívott rovata, amely bizo­nyára - rajtam kívül is - sok olva­só tetszését nyerte meg. Népszerűnek látszott az indu­lás pillanatában - és látszik a jö­vőre nézvést is - a minap a Nóg­rád Megyei Regionális Vállalko­zásfejlesztési Központ és a Balassi Bálint Megyei Könyvtár együtt­működésében, a városi önkor­mányzat támogatásával életre hí­vott Európa klub is. A tanulási forrásközpontnak is helyet adó in­tézmény ismét tanújelét adta, hogy méltó otthona kíván és tud lenni minden olyan kezdeménye­zésnek, amely túlmutat ugyan a hagyományos olvasási kultúra terjesztési, fejlesztési folyamatán, de nem idegen a tágabban értel­mezett információgyűjtés, -át­adás, -közvetítés tevékenységétől. A klubnak már az első rendezvé­nye is megannyi új tudnivalóval „ajándékozta" meg az esemény rangjához méltó nagy számban megjelent résztvevőket. S amint az Nógrádi Bélánénak - az újdon­sültklub ötletgazdájának és pro­jektvezetőjének - programismerte­téséből kiderült, igen gazdag, mondhatni máris imponáló, de igény szerint még kiegészíthető „műsorterv” várja az érdeklődő­ket a 2003-as év minden hónapjá­ban. A csütörtökönként tartandó összejövetelek beharangozott ak­tuális témái, rangos előadói eleve biztosítékát jelenthetik a sikeres működésnek, de számomra - akárcsak mondjuk a Gerelyes Endre Irodalmi Kávéház esetében - a találkozás, a baráti beszélge­tés, a közös gondolkodás, a vita, az eszmecsere, a társasági élet le­hetősége legalább olyan vonzó, mint maga a megszerezhető tu­dás. Az a tény, hogy a foglalkozá­sok továbbra is emberközeü mó­don szerveződnek, számomra kü­lönösen szimpatikusnak tetszik. S azzal is egyetértek, hogy az egyébként is nyitottnak, toleráns­nak minősülő klub akkor éri el „végső célját”, ha az ott halbttak tovább visszhangoznak a könyv­tár falain kívül is, s ha az arra ér­demes gondolatok kisugároznak a társadalom minden rétegébe, s az érvek meggyőzik majd a bi­zonytalankodókat, az európai in­tegrációt netán ellenzőket is, felis­mertetvén velük, hogy Magyaror­szágnak nincs más lehetősége a felzárkózásra, a nyugati demok­ráciákkal való egyenjogúságra S azt is elhitetik a tamáskodókkal, hogy az uniós tagság nem jelenti szuverenitásunk, önállóságunk politikai, gazdasági korlátozá­sát, s végképp nem következik be nemzeti kultúránk méltán féltett gazdagságának, kincseinek el­herdálása M indezt figyelembe véve nem szabad tehát az adódó al­kalmat elszalasztani, s ér­demes, sőt szükséges lesz április- ban igennel voksolni. ___■ C EREDEN az önkormányzat tanácskozótermében 2003. feb­ruár 19-én 16 órai kezdettel „Ta­vaszi vetőmag-választási lehető­ségek ismertetése” és az „EU- hoz való csatlakozás hatásai a mezőgazdaságra” című előadá­sokra kerül sor csoportos szak- tanácsadás keretében. A SALGÓTARJÁNI Erdély kör és a Magyarok Világszövetsége salgótarjáni csoportja február 14-én 16 órára a Balassi Bálint Könyvtárba várja az érdeklődő­ket. A találkozón dr. Brumár Mihály tart előadást Wass Al­bert író munkásságáról és rész­letek hangzanak el az író műve­iből. A SZIKLAOROM Hegymászó és Barlangászklub barlangtábort szervez a hét végére a Mátraverebély feletti Macska­barlangba, illetve a Szentkút fe­letti Betyárbarlangba. Jelentkez­ni a Nógrádi Történeti Múzeum­ban lehet, vagy a (32) 310-140-es telefonszámon. A túra ma dél­ben indul. SALGÓTARJÁNBAN február 18-án, kedden 15 órától Kovácsné Czene Csilla alpolgár­mester várospolitikai és a város szellemi életével kapcsolatos kérdésekben fogadónapot tart az MSZP városi irodáján. (Kos­suth Lajos út 8.) PONTOSÍTÁS. Lapunk február 10-i számában a harmadik olda­lon „Jutalom a helytállásért” cí­mű információnkban tévesen közöltük a jutalmazott tűzoltó nevét. Az pénzjutalmat és dicsé­retet Koós István tűzoltó zászlós kapta. A név elírásáért olvasó­ink és az érintett elnézését kér­jük. Négyórás vita Salgótarjánért - Négy százmilliós hitel kell az egyensúlyhoz A tervezet több mint négy­órás vitája után Salgótarján köz­gyűlése tegnapi ülésén elfogadta a város idei költségvetését. Esze­rint az önkormányzat tízmilli- árd-ötszázharmincegymilliós ki­adást és tízmilliárd-százhar- mincegymilliós bevételt tervez erre az évre. A hiányt négyszáz- millió forint hitelből pótolják. A napirend tárgyalásakor Puszta Béla polgármester egye­bek mellett elmondta: minden valószínűsíthető bevételt figye­lembe véve, a lehető legkeve­sebb kockázatot vállalva készült a tervezet. Az előző évhez ké­pest jelentősen többet fordíta­nak az egyes ágazatokra, legna­gyobb - 41 százalékos - növeke­dés a szociális és egészségügyi szférában várható, de az óvo­dákra, általános és középisko­lákra is nagyobb összeget költe­nek idén. Puszta Béla szólt ar­ról, hogy a központi költségve­tésből milyen fejlesztési forrá­sok célozhatók meg pályázatok­kal, ezekre alapozva tudja majd megvalósítani az önkormányzat például a felújításokat. Jelentős barnamezős és zöldmezős beru­házásokra számít a városveze­tés, melyek azonban várhatóan nem javítják nagymértékben a munkanélküliség helyzetét.. Cserháti József költségvetési ta­nácsnok reális, tényfeltáró, a prob­lémákat következetesen figyelem­be vevőnek nevezte a tervezetet. A forráshiányok megszüntetésével kapcsolatos észrevételeit megfo­galmazva egyebek közt elmondta: - Tudjuk, hogy a kiadások döntő többsége a csatornaépítési költsé­gekből adódik, s hogy a további fejlesztési célú források jelenleg csak a nélkülöz­hetetlen felada­tokra elegendők. Számolunk azzal is, hogy az intéz­mények műkö­désében a ter­vezhető bérhi­ány egyes helye­ken feszültségeket okozhat. A vitá­ban megszólalók többek közt a közterület-felügyeleti szolgálatot érintő, takarékossági célok érdeké­ben tervbe vett létszámcsökken­tést, a Vásártér emlékparkká alakí­tását, a somosi „óvodaügyet,” a 21- es főút korszerűsítését, az iskolák tanulói létszámát és szabad kapa­citását, valamint a vagyongazdál­kodás továbbgondolásának szük­ségességét érintették. Több mint 600 milliós hiány Gyarmaton - Jelentős feladatok, korlátozott bevétel Balassagyarmat város képvise- lő-testülete 11 igennel, 3 nemmel, és 1 tartózkodással elfogadta a vá­ros 2003. évi költségvetését. A vá­rosatyák a költségvetést 7 milliárd 783 millió 292 ezer forint bevétel­lel, 8 milliárd 421 millió 934 ezer forint kiadással, és ebből adódóan 638 millió 642 ezer forint hiány­nyal állapították meg. A képvise­lők hozzászólásai alapján a mű­ködési hiány kezelhetőnek tűnik: lapunk ugyanakkor úgy tudja, hogy az önkormányzatra háruló feladatokhoz és az ellátandó in­tézményekhez mérten az állami támogatás túl kevés, a város pedig túl kicsi ahhoz, hogy önerőből tudja megteremteni a hiányzó pénzügyi forrásokat. A városhoz érkező normatív ál­lami hozzájárulás, mely felhasz­nálási kötöttség nélkül illeti meg az önkormányzatot, 1 milliárd 518 millió 820 ezer forint. A normatív, kötött felhasználású támogatások között továbbra is megmaradt a pedagógus-szakvizsga és -tovább­képzés, a pedagógusok szak­könyvvásárlása, a diáksporttal kapcsolatos feladatok és a tanulók tankönyv vásárlásának támogatá­sa. A költségvetésben új elemként jelent meg a rászorultsági alapon járó ingyenes intézményi étkezte­téshez biztosított kiegészítő támo­gatás. A szociálisan nehéz hely­zetbe került tanulók részére a tan­könyvek ingyenesen állnak majd rendelkezésre. A szja-bevétel 10 százaléka ille­ti meg az önkormányzatot, amely 185 millió 223 ezer forint. A Dr. Kennessey Albert Kórház-Rende­lőintézet rekonstrukciójára meg­ítélt 2 milliárd 240 millió forint tá­mogatás 2003-as évi üteme 1 mil­liárd 120 millió forint, amely év­közben a 2002- es évről áthúzó­dott maradvány értékével fog emelkedni. Az évi gépjármű­adó bevételét 50 millióra, a kommunális adó bevé­telét pedig 27 millió forintra be­csüli a testület. A működési hiány csökkenté­se érdekében a Lombos István vezette város pályázatot nyújt be az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok ki­egészítő állami támogatására, melynek elbírálására június vé­géig kerül sor. EURÓPÁRA TEKINTÜNK Közös védelem és külpolitika A közös kül- és biztonsági politika lét­rehozását az 1992-es, Maastrichtban alá­írt, az Európai Unióról szóló szerződés mondta ki. A főbb célkitűzések szerint elsődleges az unió függetlenségének, alapvető érdekeinek és közös értékeinek védelme, az unió és tagállamai biztonsá­gának erősítése minden területen. Az el­sődleges szempontok között foglalták szerződésbe az ENSZ alapokmánya, a helsinki záróokmány elvei és a párizsi charta céljainak megfelelően a béke megőrzését és a nemzetközi biztonság megerősítését is. A közös kül- és bizton­ságpolitika alapelvei között a nemzetkö­zi együttműködés támogatása, a demok­rácia és jogállamiság fejlesztése és erősí­tése, az emberi jogok és alapvető sza­badságjogok tisztelete és védelme egy­aránt szerepel. A tagállamok Maastrichtban jogi köte­lezettségként határozták meg, hogy a szerződők minden eszközzel kötelesek elősegíteni a közös elvek megvalósulá­sát, és tartózkodnak az Európai Unió kö­zös kül- és biztonságpolitikájának haté­konyságát rontó, érdekeivel ellentétes te­vékenységtől. A szerződés ratifikálása­kor külön tértek ki arra, hogy a fentiek egyúttal nem befolyásolhatják az egyes tagállamok biztonság- és védelempoliti­kájának sajátosságait. Hogy a közös kül- és biztonságpoliti­ka valóban annak meghatározott céljai­ért működjön, a tagállamok rendszere­sen kell tájékoztassák egymást minden általános jelentőségű kül- és biztonság- politikai kérdésről, egyeztetik magatartá­sukat. Az uniós tagállamok közös straté­giákat alakíthatnak ki egy-egy kérdés, vagy egy-egy térséggel kapcsolatos prob­lémakörök kezelésére - a közös stratégi­ák elfogadásáról az Európai Tanács hoz­hat döntést. Az unió eddig Oroszország, Ukrajna és a mediterrán térség vonatko­zásában fogadott el közös stratégiát. A hidegháború végével, a kiterjedt európai háborúk valószínűségének je­lentős csökkenésével jelentősen átérté­kelődött a közös védelmi politika szere­pe is. A tulajdonképpeni védelmi szere­pektől sokáig ódzkodó EU rá kellett döbbenjen arra, hogy az esetleg európai problémák kezelésében az uniónak a jövőben jóval nagyobb szerepet kell vál­lalnia. A közös védelmi politika szüksé­gességét a maastrichti szerződés fogal­mazta meg, majd a nyugat-európai unió 1992-es miniszteri értekezletén fektet­ték le ennek első irányelveit. Eszerint ugyan a kollektív védelemmel összefüg­gő kérdések elsősorban a NATO felelős­ségi körébe tartoznak, az európai konti­nens válságkezelési és megelőzési, bé­keteremtő és humanitárius jellegű fel­adatainak ellátásában saját hatáskörben is tevékenykedhet. Mindezek után az Európai Tanács 1999-es helsinki ülésén a közös védelmi politika feladatát a biztonságpolitikai dön­téshozatal autonóm képessé­gének megteremtésében jelöl­ték meg - eszerint amennyiben a NATO nem érintett, az EU ka­tonai műveleteket indíthat a válsághelyzetek rendezése ér­dekében. Ennek megfelelően döntés született egy legkésőbb idén felállítandó, 50-60 ezer fős gyorsan bevethető katonai erő létrehozásáról is. Magyar részről 2000-ben egy gépesített lövészzászlóaljat és egy úgynevezett Mistral alacsony magasságú rakéta légvédelmi szakaszt ajánlott fel az ország a legkésőbb idén létrehozandó vál­ságkezelő erőbe. Nem csupán a katonai, hanem rendőri erők felajánlása is történt: 2001 őszén az ország vállalta egy 107 fős rendőri kontingens delegálását is a közös egységekbe - a szakemberek kiválasztása folyamatban van. Hazánk az EU külkap­csolati és döntéshozó munkacsoportjai­ban egyaránt képviselteti magát. Kedves Olvasónk! írásainkat megtalálják az Interneten ( www.nogradm- dgyeihirlap.hu ), megfogal­mazhatják kérdéseiket is, melyeket „UNIÓ” jeligére cí­münkre - Salgótarján, Erzsé­bet tér 6. - levélben juttathat­ják el hozzánk. Június végéig minden szombaton szer­kesztőségünk üzenetrögzítős telefonon, a 32/416-455-ös számon várja a témával kapcsolatos vé­leményüket, észrevételeiket, kérdései­ket, melyeket lapunk hasábjain válaszo­lunk meg. ROVATUNK A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom