Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-13 / 37. szám

2003. FEBRUÁR 13., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Szlovákiai magyarságról A szlovákiai magyarok hely­zete a II. világháború után címmel rendezett fórumot a Magyarok Világszövetségé­nek pásztói csoportja. Az előzetesen bejelentett előadó Durai Miklós lebetegedett, így Csóz Péter, a Magyar Ko­alíció Pártjának tisztségvise­lője, a losonci szervezet el­nöke helyettesítette. Pásztó A szlovákiai magyar politikus tájékoztatóját Trianontól kezdte, hangsúlyozta, hogy a nevezett egyezményt követően az elcsatolt területeken élő szlovákiai magyar­ság létszámát kétféleképpen je­gyezték a statisztikák. A magya­rok szerint ez a szám 1,2 millióra tehető, míg az akkori csehszlovák statisztika szerint ennek fele, mintegy 600-650 ezer volt. Csúz Péter elmondta, hogy a II. világhá­borút követően maximum hat­százezer lélekszámmal rendel­keztek a magyarok. Jelenleg talán öt falu van Szlovákiában, ahol tisztán csak magyarok élnek. A lo­sonci járásban 31, magában a vá­rosban pedig 10-16 százalékos a magyarság aránya. Bár ez az adat nem egészen pontos, hiszen az is befolyásolja, hogy a népszámlá­láskor ki milyen választ adott. A politikus mondandójában kiemelte, hogy régebben 0,9 százalék volt a magyar képvise­lői arány a losonci önkormány­zatban, ez az arány ma már meghaladja a 20 százalékot. Saj­nálattal állapította meg, hogy ■egyre kevesebb az a régió, ahol a magyarság jelen van. Csúz Péter tájékoztatójában kitért a benesi dekrétumokra is, amely három kategóriában hatá­rozta meg a feladatokat. Az első, hogyan lehet a németek, a ma­gyarok, a kollaboránsok vagyo­nát állami hatáskör alá vonni. A második az, hogyan lehet eze­ket államszolgálatba rendelni. A harmadik, milyen retorziókat le­het velük szemben alkalmazni. Ennek kapcsán szólt a Magyar- ország és Csehszlovákia közötti lakosságcseréről, elemezve az akkori körülményeket. A politi­kus hangsúlyozta, hogy a bene­si dekrétum rendeletéi a mai na­pig' nem tisztázódtak, ideje vol­na rendezni a dolgokat. Az előadást követően többen az akkori élményeiket elevení­tették fel, illetve számos kérdést tettek fel a vendégnek. KEREKES LAJOS Mellrák: idejekorán gyógyítható (Folytatás az 1. oldalról) A pályázati felhívás egyéb kö­telezői miatt azonban nem volt mód arra, hogy jelentkezzenek. A Pásztó városi és városkörnyéki 45-65 évesek így Salgótarjánba mennek majd vizsgálatra. Kis­mértékben azért a Margit Kórház is részt vesz a programban, mert a városban és térségében élők eset­leges második, megismétlendő vizsgálatát már itt végzik el. A tar­jám kórházi mellrákszűrés kezdé­sekor első körben a városban élő­ket hívják majd be, ezután követ­keznek a városkörnyékiek. Foko­zatosan, egyenlő mértékben bőví­tik a bevontak körét egészen ad­dig, míg minden nőt el nem ér­nek. Az érintett korosztályhoz tarto­zó nők az eddigiek során Pest me­gyében, Vácott és Kistarcsán, va­lamint a hevesi megyeszékhe­lyen, Egerben jelentkezhettek szűrésre. (Az útiköltséget az egyénnek kellett, illetve kell fizet­nie.) A program első részében, háziorvosi körzetek szerint, a váci mellközponthoz közeli falvak nő­lakosait keresték meg levélben, s fokozatosan tágították, tágítják a kört. A váci központban most gé­pi hiba miatt nem tudják fogadni a nógrádiakat, információnk sze­rint várhatóan a hónap végétől le­het újra ide fordulni. Megyénk­ben összesen huszonhétezer a 45-65 év közötti nők száma, a szűrési lehetőségről az eltelt idő­szakban több mint 9600-an kap­tak értesítést, s csaknem ötezren részt is vettek ezeken. A megjele­nési arány nálunk 52 százalékos, jobb az országosnál, amely 43 százalék. Az összes eddig szűrt nógrádi közül 5-7 százaléknál kellett megismételni a vizsgálatot, s húsz esetben volt szükség rossz­indulatú elváltozás miatt műtétre. A 45 évnél idősebb nők között gyakoribb a mellrák, de ha időben felfedezik, jó eredménnyel gyó­gyítható! A rák nem fáj, ezért rendkívül fontosak az esetleges egyéb erre utaló jeleket felfedő szűrővizsgálatok, melyek egy­részt megnyugtatják azokat, akik­nél nem áll fenn kóros elváltozás. Másrészt a még tünetekkel nem járó betegséget kimutatják, így korai szakaszban elkezdhetik a gyógyítást. Cél továbbá az is, hogy rádöbbentsék a nőket: a rák­ból meg lehet gyógyulni, s felis­mertessék annak jelentőségét, hogy az egyénnek folyamatosan tennie szükséges valamit egészsé­ge megőrzéséért, el kell fogadnia az erre felkínált eszközöket, lehe­tőségeket. Nem csak a nőknek fontos tud­ni, hogy a daganatok egy része lassan alakul ki, az érintett hosszú ideig panaszmentes lehet. A gyógyulás esélye a rákmegelőző állapotok korai felismerésétől függ. A korai felkutatás csak rend­szeres rákszűréssel érhető el, az ilyen vizsgálatok fájdalommente­sek. A daganat nem kezdeti sza­kaszában már nem mindig gyó­gyítható. Hírek BALASSAGYARMATON febru ár 14-én rendezi meg a Balassi Bálint Gimnázium a Balassi-na- pot. E tradíció hosszú évekre nyúlik vissza. A délelőtt folya­mán diákelőadások hangzanak el a legkülönbözőbb témákban. Reiter László a város történetét mutatja be fotókon keresztül, Párkányi Raáb Péter pedig „Egy szobrász élete” címmel mesél pályájáról. A napot a szokásos Balassi-bál zárja. SALGÓTARJÁNBAN a Karitasz Egyesület minden szombaton várja a segítségre szorulókat az acélgyári úti rendházban 9-től 11 óráig. Legközelebb február 15-én ingyenes ruhaosztással segíte­nek a rászorulókon: öltönyöket, kabátokat, szoknyákat, nadrágo­kat adnak a megjelenőknek. Az átvétel feltétele a személyi iga­zolvány bemutatása. RÓNAFALUBAN jelmezes fel­vonulással, bábuégetéssel egy­bekötött farsangi vígasságra vár­ja az érdeklődőket a Rónafaluért Baráti Társaság. A február 15-én 15 órakor kezdődő programot a kultúrházban tartandó esti bál zárja majd. PÁSZTÓN február 14-én 14 óra­kor a Szentlélek temető melletti II. világháborús emlékhelyen a II. magyar hadsereg Donnál el­esett katonáira emlékeznek. Megemlékező beszédet Sisák Imre, a város polgármestere mond. SALGÓBÁNYÁN harmincezer forint értékben dohányárut és szeszesitalt vitt el pár napja a Salgó Vár büféből három fiatal. A napokban tartott rendőrségi saj­tótájékoztatón elhangzottak sze­rint lefeszítették a bejárati rácsot, így jutottak be a helyiségbe. A betöréses lopással alaposan gya­núsítható huszonkettő, tizenhét és tizenöt éves személyeket még a betörés napján elfogták a sal­gótarjáni rendőrök. Ellenük eljá­rás indult. Puszta Béla (balról a harmadik) és dr. Havasi Zoltán (balról az ötödik) aláírja a megállapodást FOTÓ: GYURIÁN TIBOR (Folytatás az 1. oldalról) Célunk, hogy a rendőrkapitányság személyi fel­tételeinek javítására hátteret biztosítsunk. Ezek a lakások a garzonban, a fiatalok házában, Baglyas- alján találhatók, amely egyúttal azt is jelentheti, hogy a városrészek közbiztonsága, az ott lakó em­berek biztonságérzete javulhat. Dr. Havasi Zoltán példaértékűnek nevezte a fel­ajánlást, mint mondta, ez is igazolja, hogy Nógrád megyében az önkormányzatokkal olyan komoly kapcsolatot sikerült kiépíteni, amely a biztonság kérdését előtérbe helyezi. Hangsúlyozta, fontos kérdés, hogy a rendőrök le tudjanak telepedni, le­gyen otthonuk.- A rendőrök soha nem tudják gondolkodás- módjukat levetkőzni, rendőr marad akkor is, ha le­veszi az egyenruhát - emelte ki a főkapitány. - Se­gíthet az ottani emberek problémáiban, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy az ott élők biztonságér­zete jobb legyen. Juhász István rendőr alezredes, Salgótarján váro­si rendőrkapitány köszönetét fejezte ki: mint mond­ta, ez egy újszerű kapcsolat folytatása, amely lehe- tőséget nyújt a fiatal rendőrök megtartására. H. e. Tisztázatlan ingatlanügyek (Folytatás az 1. oldalról) Csach Gábor, a városi Fidesz elnöke és Fazekas János, a me­gyei közgyűlés Fidesz-frakciójá- nak képviselője felhívta a figyel­met arra, hogy a január 23-i tes­tületi ülésen a képviselők nem tárgyalták meg e fontos kérdést. A városnak ugyan áprilisig kell döntenie a megállapodások fel­újításáról, de eddig az önkor­mányzat semmilyen szinten nem foglalkozott az üggyel, s Lombos István polgármester ál­láspontját sem ismeri a testület. Csach Gábor szerint aggasztó jelenség az, hogy nem hozták napvilágra a tényt, vajon vissza- vesz-e intézményt a város, de ennél is aggasztóbb, hogy a me­gyei határozat tényként kezeli az ingyenes tulajdonba adást. A képviselő kifejtette, hogy a zárt ajtók mögötti megegyezések nem használni az önkormányza­tiság eszméjének. A Fidesz óva in­ti a polgármestert attól, hogy kész helyzet elé állítsa a gyarmati ön- kormányzatot. Több százmilliós vagyont ingyenesen, feltétel nélkül nem adhat át a város a megyének. Olyan konszenzust kell találni, mely a megyének, a városnak és az intézményeknek is megfelel. Fazekas János hangsúlyozta, hogy az előkészítetlenség miatt a mai megyei közgyűlésen a Fi- desz-frakció valószínűleg a na­pirendi pont tárgyalásának elha­lasztását kéri majd. A tulajdonjog átadását alapo­san át kell gondolnia a városnak tekintettel arra, hogy a jövőbeni új régiós koncepció átalakíthatja majd az intézményi hálózatot is. A Fidesz képviselői elmond­ták, hogy mielőbb szeretnék megismerni a városvezetés el­képzeléseit e nagy horderejű ügyben. SZABÓ ANDREA az otthonteremtést Nógrádban volt a legkevesebb bűncselekmény (Folytatás az I. oldalról) utolsó helyen áll az ismertté vált bűncselek­mények vonatkozásában, azaz itt regisztrál­ták a legkevesebb bűncselekményt. Dr. Ha­vasi Zoltán hangsúlyozta, hogy ez nemcsak a rendőrség érdeme, hanem mindazoké, akik ebben a munkában segítettek.- Elsősorban azoké a polgároké, akik úgy gondolták, többet kell tenni saját vagy má­sok biztonsága érdekében - mutatott rá. - Még mindig kevés azoknak a száma, akik így gondolkodnak. Szólnunk kell a Nógrád biztonságáért programról is: a kilencvenes évek elején bűncselekmény-elkövetési hul­lám indult meg, amely olyan előrejelzéseket vetített, hogy 2000 után a bűncselekmények száma a duplájára emelkedik és rendkívüli helyzet áll elő a biztonság terén. Talán en­nek a programnak is köszönhető, hogy a bűncselekmények száma jóval a becsült alatt maradt. Nem hallgatjuk el azt sem, hogy a szigorú gazdálkodás hátráltatta szak­mai munkánkat: a kormány felismerve ezt, megfelelő helyzetet teremtett 2002 végére, amely azt is eredményezte, hogy Nógrád megye rendőrsége adósságmentes évet zárt. A 2003. év feladatairól szólva elmondta, hogy jobban a polgárok felé kell fordulnia a rendőrségnek. Több információt szeretné­nek kapni a lakosságtól a rendőrök munká­ját illetően, ennek érdekében 2003 első fél évében közvélemény-kutatást folytatnak, s a második fél évben az információk feldolgo­zása után határozzák meg a feladatokat. Szólt a rendőrségi átszervezésekkel kapcso­latos kérdésekről is.- Következetesen meg fogom követelni a rendőri állománytól, hogy ne az átszer­vezéshez kapcsolódó különböző gondola­tok vonják el a figyelmet a munkáról, ne azon gondolkodjanak, hogy ki, hová és milyen beosztásba kerül - hangsúlyozta a főkapitány. - Mindenki a saját munkájára koncentráljon. Nyilvánvalóan szükség van a rendőrség szervezeti megújulására, amelyhez gondolkodásmódbeli, azaz egy­fajta kultúraváltás is hozzájárul. Változni kell a gondolkodásmódnak, a hozzáállás­nak, a rendőri tevékenység reakcióinak. Feszített, koncentrált, szakmai kérdéseket előrevetítő szakmai munka mellett tudjuk a feladatokat teljesíteni. Szeretném meg­köszönni a 2002-ben együttműködő pol­gároknak, önkormányzatoknak, társszer­vezeteknek és a sajtónak is segítő tevé­kenységét, hozzáállását. HEGEDŰS E. Az Európai Unió bővítése egyrészt po­litikai kérdés - gondoljunk csak arra, hogy Kelet-Németország gyakorlati­lag egyetlen nap alatt került „keríté­sen belülre”, s nem mérlegelték, hogy Németország keleti fele mennyiben felel meg az uniós jogkövetelmények­nek - másrészt gazdasági is. Magyar- ország más országokhoz hasonlóan nehéz feladat elé került, amikor 1993- ban az Európa Tanács koppenhágai értekezletén kinyilvánították, hogy „a csatlakozásra csak akkor kerül sor, amikor egy társult ország a szükséges gazdasági és politikai feltételeknek való megfeleléssel képes a tagság kö­telezettségeit vállalni”. A csúcsértekezleten meghatározták a taggá válás kritériumait is, amelyeket a demokráciát garantáló intézményrend­szerben, a jogállamiságban, az emberi jo­gok biztosításában, a kisebbségek tiszte­letben tartásában és védelmében, a mű­ködő piacgazdaság meglétében jelöltek EURÓPÁRA TEKINTÜNK meg. Továbbá előírásként fogalmazták meg, hogy a csatlakozni kívánó országok képesek legyenek az unión belüli ver­senyre, vállalják a tagsággal járó kötele­zettségeket, beleértve a politikai, gazdasá­gi és a pénzügyi unió célkitűzéseivel való azonosulás feltételét is. Két évvel később az ET madridi csúcs- értekezletén mindezt azzal is nyomatéko­sították, hogy nem elég pusztán a jog­anyag átvétele, az igazgatási szerkezetet is oly módon kell átalaldtani, hogy az ad­minisztratív és jogi eszközök is adottak legyenek a végrehajtáshoz. Á vállalások teljesítése adminisztratív változások sorát hozta, az úgynevezett országjelentésekben 1998-tól folyamato­san értékelik azt, hogy az egyes területe­ken miként haladunk a teljesítésekben. Felkészültségi állapotunkat elsősorban a távközlés, az adózás, a pénzügyi ellenőr­zés, a mezőgazdaság bizonyos területei, az energiapolitika területein mérték. Célul tűzték ki, hogy ezeken keresz­tül segítsék az EU-jogszabályok megér­tését, az acquis communautaire-t, a kö­zösségi joganyagot, amelyet 31 fejezetre osztottak. Mindezek teljesítéséhez az unió forrá­sokat is biztosított. Az előcsatlakozási ala­pokból meg kell említeni a SAPARD-prog- ramot, amely elsősorban a mezőgazdasá­got és a vidékfejlesztést célozták meg, s szorgalmazzák azoknak a feltételeknek a megteremtését, hogy vidéken teremtse­nek olyan munkákat, életteret, amelyek révén a helyben maradás jobb feltételei lesznek biztosítottak. Ugyancsak az előcsatlakozási forrá­sok közé tartozik az 1SPA, amely elsősor­ban a közlekedési infrastruktúra európai színvonalra való fejlesztését segíti, így az autópálya- és vasúti hálózat korszerűsí­tését, bővítését szolgálja, valamint a kör­nyezetvédelmi beruházásokhoz is támo­gatást biztosít. Ennek kereté­ben évente egymilliárd euró összegre lehet pályázni, már jóváhagyott projekt például egy győri vízgazdálkodási fejlesztés. Az uniós felkészü­lésünket szolgálja továbbá a Phare-program, amely a leg­általánosabb támogatási le­hetőségeket rejti: az intéz­ményépítésben az EU joganyagával harmonizáló célokat finanszírozza, itt a regionális elérhetőség a jellemző. A kö­zép-európai tagjelölt országoknak jutta­tott előcsatlakozási forrásokat 2000-től duplájára emelték, 2000-2006 között 3,12 milliárd euró áll rendelkezésre a Phare-, az ISPA- és a SAPARD-pro- gramokra. A belépés küszöbén ugyancsak emlí­tést érdemel az Európai Befektetési Bankkal közös, kedvező finanszírozású projektek lehetősége is. Kedves Olvasónk! írásainkat megtalálják az Interneten ( www.nogradme- gyeihirlap.hu ), megfogalmaz­hatják kérdéseiket is, melyeket „UNIÓ” jeligére címünlue - Salgótarján, Erzsébet tér 6. - levélben juttathatják el hoz­zánk. Június végéig minden szombaton szerkesztőségünk üzenetrögzítős telefonon, a 32/416455-ös számon várja a témával kapcsolatos vélemé­nyüket, észrevételeiket, kérdéseiket, me­lyeket lapunk hasábjain válaszolunk meg. ROVATUNK A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

Next

/
Oldalképek
Tartalom