Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-11 / 9. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. JANUÁR 11., SZOMBAT Krisztina: út a cél felé Virágok az út mentén Szabó Zoltán: „Szeretem a szép magyar tájat...” Múlt év őszén jelent meg Szabó Zoltán pásztói amatőr költő „Virágok az út mentén” című verseskötete. Ez volt az első kötet, amit kiadott. A fiatal költővel munkásságáról beszélgettünk. PÁSZTÓ Jenei Krisztinának gyermek­kori álma volt egy szépségver­seny önálló megszervezése. Mindig is vágyott arra, hogy egyszer az ő általa szervezett versenyen tapsolhasson a kö­zönség. Ám az odavezető úton ő is örült volna egy sikeres sze­replésnek. Ő azon szerencsés emberek közé tartozik, akik elmondhatják magukról, hogy teljesültek álmaik, céljaik. 1998-ban Nógrád szépévé vá­lasztották, most pedig 24 éves sikeres üzletasszony-palánta, aki immár maga mögött tud­hat egy országos rendezvény- sorozatot elindító program megszervezését, valamint a Palócföld Szépe szépségver­seny és a TILASTAR BT. ren­dezvényszervező cég vezetője, társtulajdonosa. Jenei Krisztina- Olvastam az 1998-as Tallózó újság egyikében, hogy csalódott voltál, a királynővé választásod után. Middle mögött?- Végül is igen, csalódott vol­tam, hiszen mint mindenki más, akit szépségkirálynővé választa­nak azt várja, hogy elhalmozzák, majd jobbnál jobb ajánlatokkal, modellszerződésekkel, de hát ez akkor nem így történt..., s ez már a múlt.- E mialt döntöttél úgy, hogy belevágsz a Palócföld Szépe ver­seny megszervezésébe?- Főként az álmaim vezérel­tek. Úgy gondoltam, hogy ha az egyik sikerült, akkor kezdjünk neki a másiknak is. Tulajdonikép­pen a '98-as verseny is egy jó hangulatú, látványos műsor volt, amit igazán élveztem, de kreati­vitásomat csak a saját „vállalko­zásunkban” élhetem ki. Tehát in­kább azt mondanám, hogy a ki­rálynői cím egy lépcsőfok volt, amelyről tovább kellett lépni.- Hogyan sikerük elindítani a mondhatni most már országos méretűvé nőtt szépségversenyt?- Jól mondtad, valóban orszá­gos, hiszen a versenyt szeret­nénk népi régiókra bontva to­vábbfejleszteni. Ez azt jelenti, hogy országszerte partnereket kerestünk és azokkal megállapo­dást kötöttünk, ily módon ők tel­jes egészében leveszik vállunkról a terhet és például egy adott régi­óban megszerveznék a pld.: Ma­tyóföld Szépe versenyt.- Folyamatosan többes szám­ban beszélsz. Ki az a „mi"?- Nos, a versenyt valószínűleg nem valósíthattam volna meg egyedül, ha nincs mellettem Mi­hály László, akinek 10 éves múl­tú reklámcége van. Kezdetben nála dolgoztam, az ő modellcsa- patával, majd később fotósként, internetes portál tervezőként, majd pedig - miután rájöttünk, hogy a megálmodott szépségver­seny lényegében közös cél - ala­pítottunk egy betéti társaságot, amely az egész versenyt megala­pozta.- Miben tér el az ádtalalok szer­vezett verseny másokétól?- Táj- és népi jellege miatt. A „mi lányainknak” nélkülözhetet­len a szülőhelyük ismerete, a környék ahol élnek, ahol felnőt­tek, a palóc hagyományok tiszte­lete és szeretete. A másik dolog, amit mi nyújtunk: mivel a helye­zettjeinket nem szeretnénk a ver­seny végeztével a süllyesztőbe dobni, ezért egy úgynevezett ki­rálynői tanácsot hoztunk létre, amely az első három helyezett­ből áll. Ennek az a funkciója, hogy a királynői év folyamán a három fiatal hölgy olyan rendez­vényeken hivatott megjelenni, amelyekre mindenképp érdemes felhívni a közvélemény figyel­mét, ilyen lehet például egy segé­lyezési akció. De ez még nem minden, a 2002-es verseny kivá­lasztott résztvevőiből megalapí­tottuk divatmárkánk showcsapa- tát.- Sok sikert a továbbiakban.- Köszönöm. SZELES ENIKŐ- Hogyan került kapcsolatba a versírással?- Hatvanba jártam, az ipari szakmunkásképző intézetbe, onnan egy alkalommal elküldték olvasótáborba. Nagyon szeret­tem az irodalmat, bizonyára ezért esett rám a választás. Eb­ben az olvasótáborban kerültem közelebbi kapcsolatba írókkal, így Kányádi Sándorral. Később Pásztón leérettségizetem, elmen­tem dolgozni, jelenleg a mozgó­posta üzemnél vagyok.- Mióta ír verseket?- Amióta írni tudok, mindig ír­tam kisebb verseket, története­ket, komolyabban húsz éve kezdtem a versírást.- Mikor vált ismert költővé?- Két éve a Cserhát Művész­körhöz küldött verseim alapján kerültem a kör tagjai sorába. Több folyóiratban megjelentek a költeményeim, a Délibábban, a Klárisban. Az elmúlt évben az „Édes anyanyelvűnk” című ver­semet elküldtem a Cserhát Mű­vészkör pályázatára, amelyért erkölcsi elismerésként megkap­tam az Art-díjat. Ugyancsak ez­zel a versemmel pályáztam a he­lyi könyvtár által meghirdetett pályázaton, ahol a vers kategóri­ában első díjat kaptam.- Múlt év őszén jelent meg a „Virágok az út mentén" című ver­seskötete.- Ezt a kötetemet a művészkör segítségével adtam ki, amiért a műyészköri fesztiválon a „Kiváló költő” címet kaptam meg.- Mint kökőnek van-e kedvenc poétája?- Nagyon szeretem Petőfi Sán­dor, József Attila verseit, a maiak közül, akiktől sokat tanultam: Kányádi Sándor, Ratkó József. Mindig nagyon szerettem a mű­vészetet, az irodalmat, a magyar nyelvet, a történelmet. Szeretem a szép magyar tájat, a természe­tet. Verseimből kiolvasható az Szabó Zoltán fotói esla utazás, a szerelem, a magyar tá­jak szépsége. Az utóbbi időben versben próbálok tanácsokat ad­ni az embereknek, a jövőben is inkább ebben az irányban pró­bálok haladni. Szabad időmben nagyon sokat olvasok, régebben sok könyvet vásároltam, ma már inkább a könyvtárat választom. KEREKES LAJOS Miénk a fájós derekúak országa A csont és ízület évtizedében a lumbágónak is nagyobb figyelem kell Népbetegség, társadalmi-gazdasági vele­járói miatt gyógyítására, megelőzésére csaknem egy teljes évtizedig a szokásos­nál nagyobb figyelmet kellene fordítani. A derékfájásról, más néven a lumbágó- ról, a nátha után a leggyakoribb elválto­zásról van szó, okairól és a korszerű te­rápiáról is szól alábbi interjúnkban dr. Deme Éva, a Szent Lázár Megyei Kórház osztályvezető főorvosa.- Az Egyesült Nemzetek Szövetsége a 2000-től 2010-ig tartó időszakot a csont és ízület évtizedének nyilvánította. Mi indo­kolta ezt a lépést?- Az ENSZ felismerte, hogy a mozgás- szervi betegségek megelőzésének, a beteg gyógykezelésének, rehabilitációjának javí­tása nem csak az egészségügy feladata: tár­sadalmi összefogás kell ehhez. Felelőssége van ebben a politikusoknak, döntéshozók­nak, az oktatási rendszernek és magának az egyénpek is. Hazánk elsőként csatlako­zott ehhez a mozgalomhoz, melynek során széles körű ismeretterjesztő kampány in­dult.- Mi a társadalmi jelentősége a derékfá­jásnak?- Sajnos, népbetegségről van szó, a nát­ha után ez a leggyakoribb egészségi problé­ma, amivel orvoshoz fordulnak az embe­rek. Óriási gazdasági terhekkel jár a gyógyí­tása, a rokkantak ellátása, pedig megelő­zéssel jelentősen csökkenteni lehetne az előfordulását. Számítások szerint az ízületi elváltozások nagyobb anyagi terhet jelente­nek a gazdaságunknak, mint a daganatos betegségek.- Hogyan alakul ki a derékfájás, s melyek a tünetei?- A deréktáji fájdalomnak nem minden esetben mozgásszervi az oka. Lehet urológi­ai, nőgyógyászati betegség velejárója, illetve következménye. A mozgásszervi derékfáj­dalmakat legnagyobb részben a porckorong, a kisízületek, a gerinc körüli szalagok és iz­mok kopása vagy gyulladása okozza. Túl ezeken, a stressz, a mozgásszegény élet­mód, a helytelen tartás és az ülőmunka lehet ludas a kialakulásában. Az esetek jelentős részében egyik pillanatról a másikra, nehéz tárgy emelése vagy rossz mozdulat után je­lentkezik, és néhány nap után magától is rendeződik. Ezt hívjuk akut, heveny lumbá­gónak. Kis százalékban a gerinc merevsége, a fájdalom állandósul, a végtagokba sugár­zik ki. Ezekkel a tünetekkel mindig fel kell keresni a háziorvost, aki a páciens vizsgála­ta, kikérdezése után eldönti, hogy milyen to­vábbi lépésekre van szükség a diagnózis fel­állításához, illetve a gyógykezeléshez. Gyakran kevésbé fájdalmasan kezdődik a lumbágó, viszont elhúzódóvá válik, hetekig, hónapokig tarthat és komolyabb mozgás­korlátozottsággal járhat. Amennyiben a szokványos fájdalomcsillapítók, gyulladás- csökkentők nem segítenek, szintén javasol­juk, hogy forduljanak háziorvosukhoz a be­tegek. Különösen indokolt ezt tenniük, ha hirtelen jelentkeznek a panaszok, s ezekhez láz és a gerinc ágyéki részének mozgáskor­látozottsága is társul.- Hogyan gyógyítható a derékfájás?- Fontos az ágynyugalom, alkalmazhatóak a szokványos fájdalomcsillapítók, s a pana­szok megszüntetésére az úgynevezett nons- teroidok széles skálája is rendelkezésünkre áll. A rizikótényezők (dohányzás, alkoholfo­gyasztás, gyomorfekély, májbetegség) figye­lembe vételével, „egyénre szabottan” kell megválasztani a leghatásosabbnak vélt szert. Létezik már olyan hazai fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő készítmény (ilyen példá­ul az aceclofenac hatóanyag-tartalmú), amely kevésbé izgatja, károsítja a gyomornyálkahár­tyát, viszont derékfájás ellen biztonságosan alkalmazható 2-3 napig akár orvosi felügyelet nélkül is. Segíthetnek az izomlazítók, a fizioterápia és fürdőterápia is.- Mi emberek, mit tehetünk a megelőzé­sért?- Elsősorban a kiváltó okokat kellene megszüntetni. Már gyerekkorban és felnőtt­korban is a rendszeres testedzés a célraveze­tő. Általános tapasztalat, hogy az általános iskolákban rendszeres a sportolás, de ké­sőbb már egyre kevesebb időt fordítanak a mozgásszervek jó kondícióban tartására. Nagyon fontos a felvilágosítás, az egészsége­sek megtanítása arra, hogy a mindennapi élethelyzetekben, hogyan óvhatják, kímél­hetik ízületeiket amikor például terhet emel­nek, leguggolnak. Az időseknek könnyen el­végezhető tornagyakorlatok, illetve a séta, kocogás, kirándulás ajánlott. Öregemberesen A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Köszönet - nyílt levélben Önmagában véve jó dolog, hogy het­venévesen - a magányt vállalva, férfia­sán esetlen igyekezettel, ügyetlen moz­dulatokkal, bölcs aprólékossággal - új­raépítette az életét. Mégis, éppen ez a torokszorító, hogy meg kellett tennie. Máskülönben pedig mi egyebet tehetett volna, miután megözvegyült? Lassan kialakította a háztartását, azt a szív- szorítóan különös, „férfias” rendet... Zokszó nélkül tanult meg mosogatni. Öregesen, egy darabka vásznat visz a vízbe, amit ma is hagy megfeketedni, csak akkor cseréli ki, ha már kezd szét­menni a kezd között. Fejkertdőnyi zsákvásznat használ a felmosáshoz is, a kis sparhelt tetejét ré­gi-régi szivacsdarabbal törli le, ha krumplifőzéskor túlcsordul apléhfazék. A „kormoláshoz" mindig nagy lelki erő­vel fog neki: előtte gondosan leteríti az ágyát, a konyhaszekrény üvegezetten vitrinjét, aztán kiszedi a csövet, kitaka­rítja a füstjárat, a tűztér zugait. Meg­könnyebbül, mikor végez, s ha már ví­gan pattog a tűz, kezet mos, majd lát­ható elégedettséggel ereszkedik le a ka­ros kis székre: megint túl van valamin, amit jaj, de muszájból csinál! Nála so­hasem életlenek a kések, az asztali morzsa a kutya ételébe kerül, a zöldség maradékát annak az egy-két szárnyas­nak vagdalja apróra. Világéletében megbecsülte, amit megszerzett, amije volt, erre tanították, erre intette a sorsa. Udvarán tavasztól őszig szépen zöl­ded a fű, kézi kaszával vágja, ha már nagyobbacska. Kaszálás előtt már ügyel arra, hogy ne tapossa le, lehetőleg a ku­tya se hemperegjen benne. A vigyázás jól látható jele a kis épület bejáratától, a hátsó fészerig futó, magányos „gyalog­út. ” Az ő útja, lábainak nyoma. Akár életútnák is nevezhető: az otthonánál ered, s oda fut vissza. Nagyobbik háza is szilárdan áll a tal­pán, vályogból, de apokára épült ez is. A tetőt, a cserepezést át-átvizsgálja, ne­hogy beázzon, semmire nem vágyik úgy, minthogy jó kezekben, az övéié maradjon a hely, ahol az életét éh. Leg­nagyobb értéke ennek a jó víz, a ho­mokkőben fakadó forrás, a második legnagyobb pedig a két jókora pince. De sokat emlegeti! Hátul az ököristálló, mellette a fe­dett szérűs, ebben a ma sem haszonta­lan szecskavágyó, amivel telente a csir­kéknek vágja apróra a száraz takar­mányt. Az istállóban gondosan letakart szerfák, a tetőgerendákról, csupa-por régi kabátok, ruhák lógnak alá. Egy sem kidobni való lom, ezeknek is, mint itt mindennek megvan a szerepe: a ru­hákkal az almásládákat óvja a nagy fagytól. A sertés- és nyúlólak is szinte átlényegültek már, egyikben a kutya la­kik, (csálészerű száraz fűvel, szalmá­val, rossz ruhával bélelte ki a vackát), a többiben van mindenféle, ami kell vagy jó lehet még valamire: kis vaslapát, (ki­szedni a hamut, fűrészport), horpadt ételhordó, (ebben vizet hord nyáron), műanyag vajas tálkák (ezekben gyűjti az almahéjat, csontot a kutyának), ács­kapocs tisztogatásra. Amott a kosarak, kapák, villák, egy-két vödör a kinti munkához, a kis tetőn lapos, madár­fürdető edény vasból. És itt van ő, aki vasárnap templom­ba megy, s egyedül ül asztalhoz, közben rádiót hallgat. Fokhagymát, vöröshagy­mát eszik, a szekrényekbe naftahnt, dohánylevelet tesz, a borát, kisüstijét porciózgatja. Külön módszert kísérlete­zett ki a szalonna sütésre, a tejforralás­ra, a csipketea készítésre. Nyírfa seprőt, fejszenyelet csinál, kis diófákat ápol, de a kézi mosást nehéz munkának tartja. (Az egy helyben hajlongást nem is neki találták ki. Iparkodni, a nehezebb munka végét megfogni: erről lehet őrá ismerni.) Mikor a soha ki nem fogyó, házkörü­li tennivalókat végzi, sebesen megy ma is, de már apróbbakat lép, az egykor egyenes háta meggörbült kicsit, öregem- beresebb lett. MIHALIK JÚLIA Tisztelt Szerkesztőség! Megköszöntem ugyan a Salgótar­jánban élő húgomnak a dr. Csongrády Béla által írt, december 27-i újsághír­ük elküldését, de úgy éreztem, ezt Önöknek is meg kell tennem. Nyolc évig voltam Baglyasaljáról bejáró salgótarjáni diák. Négyéves kö­zépiskolás „gyermekgondok” terem­tettek jó kapcsolatot néhai drága szü­leim és Bóna Kovács Károly bácsiék között. Balázs fiuk ugyanis velem egykorú- an osztálytársam volt segítőkész ba­rátként a Madách gimnázium felsőbb osztályában. Jelenleg budapesti ott­honukból is segítettek abban, hogy monoki lakásomból eljuthassak hoz­zájuk a kedves Irénke néni felköszön­tésére, megünnepelni 100. életévét. Döbbenet volt pár hét múlva haláláról értesülni! Önöknek azt tartom fontosnak meg­köszönni, hogy cikkük által bővíthet­tem a kedves család múltjáról meglévő eddigi ismereteimet. Büszkén vállal­hatom tehát a néhai nagy művész évti­zedekkel korábbi ismeretségét! Nagy­rabecsülésemet még azért is szeret­ném kifejezni, hogy Salgótarján város vezetői oly tisztelettel ápolják az 1970- ben elhunyt nagy művész alkotásait és emlékét egyaránt, melyekről szintén írásukból értesülhettem. Monok, 2003. január 6. ____________________PISZTRÓNÉ V1RLE ERZSÉBET nyug díjas tanár 3905 Monok, Rákóczi u. 16. „ T A . j-. .jÁBL, TTTT4T i TV Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó és főszerkesztő: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Főszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN és TIBAY GÁBOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., í\l II »KA I I í-j I 12 I \ p Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati 1 V/VJXVlA.L/ megyei XXXXVLíiaX szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében------------------------------------NAPILAI>---------------------------------------- a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1345 Ft, negyedévre 4035 Ft, fél évre 8070 Ft, egy évre 16 140 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. ( Azűj|iBa , * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j »V. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. I «•*•««**

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom