Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-08 / 6. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. JANUÁR 8., SZERDA Nógrád Megyei Hírlap Tarján­O lvasom kollégám lapunk ha­sábjain minap megjelent jegy­zeteit, Quo vadis, Salgótar­ján?, illetve Diétás ünnep címűeket, melyekben Salgótarján városért való aggodalmát juttatja kifejezésre. Egyikben falfirkák, rombolások mi­att perlekedik, a másikban azt hiá­nyolja, hogy szilveszterkor nem volt utcabál, össznépi városi mulatozás. Bizony igaza van lapszerkesztőnk­nek: egyrészt valóban rondán össze­firkállak, mázollak középületeink, másrészt meg ránkféme egy kis ki- kapcsolódás, vidámság. No, de látok én itt - Tarjámban, télidében - nagyobb gondokat is: je­lesül azt például, hogy utcáink, tere­ink szinte életveszélyesek! Mármint közlekedni rajtuk... Megyek a város­házára, keresnem kell, hova léphe­tek, ne essek hanyatt! De Múzeum terünktől Fő terünk sem különb! A művelődén központ felé igyekezve már úgy délidőben a téren lágy la­tyak fogad, alatta alattomos jégpán­céllal. A szünidős gyerekek élvezettel csúszkálnak, az idősebbek meg fö­löttébb félve, tétován totyognak.- No, ezt írd meg! - mondja isme­rősöm - mi van itt? Az sem vigasztalja, hogy városz- szerte sem különb a helyzet, talán korcsolyát kellene kötnünk a lá­bunkra, hogy a közlekedésünk biz­Minden halál Sem filozófus nem vagyok, de a bölcsek köve sincs nálam, s azt is tudom, hogy mióta ember él e földön, örök problémája, megfejthetetlen titka lesz a ha­lál, s ezzel együtt a kérdés: mi végre születünk e földre, ha egy­szer úgyis meghalunk? Nem is fognék e téma tár­gyalásába, ha nem késztetne erre két fiatal barátom halála, akik szinte az új esztendő első óráiban, napjaiban távoztak el örökre. Az értelmetlenül fiatal életek félbeszakadásának híré­re egy kedves ismerősöm, aki épp most veszítette el nyolc­vanéves barátját, mondta a kö­vetkezőt: „Minden halál értel­metlen!” Azonnal a tiltakozás és felhá­borodás érzése ébredt fel ben­nem. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt, édesanyám halálakor valaki így vigasztalt: „Még soká­ig érezni fogod a hiányát, de hidd el, ő legalább teljes emberi életet élt. Felnőtt gyermekei vannak, mindannyian kész em­berek vagytok, meg tudtok állni a saját lábatokon.” Baráth Ottó jegyzete félidőben tonságosabb legyen... Valójában nem érti az ember, én legalábbis nem, miért van az minden télen, hogy balesetveszäyes utcákon, tere­ken kell óvatoskodnunk Nógrád me­gye székhdyén. Hogy ki a felelős ezért, amint azt kérdezte idős isme­rősöm, ha tie adja 'isten, kezünket, lábunkat törjük? Ne gondolják, hogy a város ellen írom e sorokat, fent hivatkozott kollégám sem így gondolta, sokkal inkább a városért, pláne a városlakókért! Pár éve hozzám látogató ismerő­söm mondta, aki egyébként nagy városvédő szakember, Salgótarján környéke, természeti környezete el­bűvölő, fel kellene hozzá emelni épí­tett környezetünket is - állapította meg barátom is, ám lehetőségeink még messze kihasználatlanok S piég hozzátette: kellene ne­künk egy városvédő Pállasz Athéné, aki jobban figyelne pompás poliszunkra Én meg azt válaszoltam: ma is úgy gondolom, csak mi lehetünk PaÚasz Athéné, az önkormányzat, a civil szerveze­tek, a városlakók együtt. Persze az eddiginél sokkal nagyobb összefo­gással, városunkért való tenni aka­rással. Remélem, így lesz ez mie­lőbb, hogy valóban büszkék lehes­sünk Salgótarjánra, mi, itt lakók, minden évszakban. ■ értelmetlen...? Kegyetlenül ridegnek tűntek akkor e vigasznak szánt sza­vak... Tehát, ha valaki megélt egy bizonyos időt, benne volt a korban, annak halála már ne is . fájjon sokáig, annak elhunyté­val viszonylag könnyedén bé- küljünk meg? Most kezdem felfogni e szavak értelmét. A teljes életet leélt em­ber halála kínzó lehet, fájhat, de a fiatal korban félbeszakadt élet döbbenetét vált ki a még élőkből. Mert az Isten ellen, a természet rendje ellen való felháborító és megbocsáthatatlan vétek az, hogy a szülő temesse gyermekét, s a 12 éves kislány évtizedek múl­va már csak halvány emlékként őrizze fiatal édesanyja szép arcát. Thomas Mann írja, hogy saját halálunk már végképp nem a mi ügyünk, hanem a hátramaradot­také. Kedves Tibor, drága Hajni! Megbocsáthatatlanul korán hagytatok itt minket. S az már tényleg a mi ügyünk, hogy várat­lan „kilépéseteket” valahogy fel­dolgozzuk magunkban, ha ez egyáltalán sikerül valamikor... SZABÓ ANDREA Változások január 1-jétől a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásában A társadalmi szervezetek (legnagyobb részben egyesületek) és az alapítvá­nyok nyilvántartását a megyei bíróság végzi az 1989. évi II. tv. és a Ptk. 74/A § és 74/G § és néhány más ezekre vonat­kozó jogszabály alapján. Ezek a szer­vezetek nem gazdasági társaságok, el­sődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem is alapíthatók, így rájuk nézve nem a cégbejegyzésre vonatkozó szabályok az irányadók. Nem is a cégbírósághoz kell benyújta­ni a bejegyzés iránti kérelmet, mint ahogy a kérelmezők egy része ezt téve­sen gondolja. Az irányadó jogszabályok teljes körű ér­telmezésére és a bírósági gyakorlat ismerte­tésére e rövid tájékoztató keretében nincs le­hetőség, ezért csak a nyilvántartásba vétel és a már bejegyzett szervezetek adatainak megváltozása esetén követendő eljárás sza­bályairól, az ügyfelek kérelmének formájá­ról adok tájékoztatást, azért, hogy a kérel­mezők könnyebben és pontosabban nyújt­hassák be kérelmeiket az új nyomtatványok kötelező használata során. A nyilvántartás ügyviteli szabályait a 24/2001. (XII. 26.) IM rendelet, valamint a 15/2002. Vili. 30. IM rendelet módosította. A kérelmeket 2003. január 1-jétől csak az újonnan bevezetett nyomtatványokon lehet benyújtani a bírósághoz. Négy új nyomtatvány szolgál a kérelmek előterjesztésére. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a fentebb jelzett rende­letekkel módosított 6/1989. (VI. 8.) IM ren­delet 4. számú melléklete szerinti nyomtat­ványon kell előterjeszteni. Ennek I. részében kilenc pontban és ezek alpontjaiban a megalakuló társadalmi szer­vezet alapszabálya és közgyűlési jegyző­könyve szerinti adatokat kell feltüntetni. 1-6. pont: a szervezet neve, székhelye, képviselőjének neve, lakcíme, célja, az alap­szabály kelte. (Ezek a minimálisan szüksé­ges adatok!) Több adatot értelemszerűen csak akkor kell a kérelmezőnek megadni, ha egyáltalán olyat az alapszabály tartalmaz: a 7. pont szerintieket, ha van a társadalmi szervezetnek az alapszabály által jogi sze­méllyé nyilvánított belső szervezeti egysége, a 8. pontnál akkor kell adatot megadni, ha az egyesület közhasznú jogállásának megál­lapítását is kéri. Itt azt kell feltüntetni, hogy közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú minősítésre tart igényt a kérelmező (ehhez azonban pontosan meg kell felelni az 1997. évi CI. VI. törvényben előírt feltételeknek), a 9. pont szerintieket csak társadalmi szervezetek szövetségének megalakítása esetén kell kitölteni. (Ha már bejegyzett egyesületek alakítanak új szervezetet, példá­ul: horgászegyesület, a MOHOSZ-t hozták létre, vagy egyes szakszervezetek hoztak lét­re szövetséget stb.) A II. részben azt kell megjelölni a kód­négyzetekben, hogy az 1-8. szám alatt felso­rolt csatolandó iratokból (amelyeket egyéb­ként a jogszabály 2. számú melléklete ír elő) hány darabot csatolt a kérelmező. A III. részben a szervezet jellegét, cso­portba sorolását kell megadni, a pótlapon ta­lálható tájékoztató szerint (pld.: 3., ami sza­badidős és hobbitevékenység, vagy 10. - ez a kódszám a településfejlesztési tevékenysé­get jelzi). A pótlap egyébként arra szolgál, hogy ha nem volt elég hely az adatlapon valamely hosszabb adat beírására, azt lehessen foly­tatni a pótlapon, hivatkozva az adat sor­számára (pld. 1/5. a társadalmi szervezet célja). A társadalmi szervezet nyilvántartott ada­taiban bekövetkezett változás nyilvántartás­ba vétele iránti kérelem benyújtására is ha­sonló nyomtatványt kell használni. (Válto­zásbejelentő!) Ennek I. része szerinti adato­kat a szervezet bírósági azonosítása érdeké­ben kell kitölteni, majd a II. részben az ott felsoroltak közül értelemszerűen csak a megváltozott adatot kell feltüntetni, a válto­zás időpontját is megjelölve. A III. részben pedig szintén a csatolt okiratok darabszámát kell megjelölni. Ennek is, mint a többi nyomtatványnak, szintén van pótlapja. Az alapítványok nyilvántartására a 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet az irányadó. Ennek mellékletében is két hasonló blanket­ta található, amelyeket kitöltve lehet az ala­pítvány nyilvántartásba vételét, vagy a már bejegyzett alapítvány módosított adatának nyilvántartásba vételét kérni. A bejegyzési kérelem I. részében a minimálisan szüksé­ges adatokat kell feltüntetni, míg a II. rész­ben csak akkor kell megadni adatot, ha az alapító okirat olyant tartalmaz. A III. rész a csatolandó okiratok számának feltüntetésé­re szolgál, míg a IV. részben a pótlap tájé­koztatója szerint 1-16. pontok közül kell ki­választani a megfelelő csoportba sorolást. A „változásbejelentő” kitöltése az egyesü­leteknél már ismertetett módon történik, a nyomtatványokon lábjegyzetben található útmutatás szerint (pl. fel kell tüntetni az adatváltozás betűjelét T.-törlés, V.-változás, Ú.-új adat stb.). A nyomtatványokat a megyei bíróságon a kezelőirodában lehet kérni, vagy a kérelme­ző (az egyesület elnöke, az alapítvány alapí­tója, vagy ezek jogi képviselője) az általa ké­szített, a fenti jogszabályok mellékletével pontosan egyező, jól olvasható nyomtatvá­nyon is benyújthatja kérelmét. A nyomtatvány jól használható mintája a 15/2002. VIII. 30. IM. rendelet mellékleté­ben található, (a 2002. évi 113. számú Ma­gyar Közlönyben, vagy CD-jogtárakban). A kérelem persze továbbra is csak akkor vezethet eredményre, ha az alapszabály vagy alapító okirat, a szükséges nyilatkozatok, jegyzőkönyvek és egyéb okiratok megfelel­nek az irányadó jogszabályoknak és az azok alapján kialakított bírósági gyakorlatnak. ______________________________DR. BAUS! JÓZEEF BjWÓ sajtószóvivő „Az irodalom nagyon a szívemhez nőtt” A legutóbb Pásztón, a Teleki László Könyvtár és Művelődési Ház könyvtárában megrendezett hagyományos Ady-szavalóverse- nyen Németh Enikő, a Mikszáth Kálmán Kéttannyelvű Gimnázi­um és Postaforgalmi Szakközépiskola francia tagozatos végzős tanulója szerezte meg az első helyet. A Pásztón alkotó költőkből álló különzsűri egyik tagja, Zsiga Lajos különdíját, a hamarosan megjelenő Immánuel című verseskötetét is megkapta.- Már általános iskolás ko­romban számtalan tanulmányi versenyen értem el szép sikere­ket. Az általános iskolában nyolc éven át kitűnő tanuló vol­tam és ezt az eredményt a Mik­száth Kálmán gimnázium fran­cia tagozatán is meg tudtam tar­tani. Jól beszélem a német nyel­vet is, amit elsős általános isko­lásként kezdtem tanulni és vizs­gám is van belőle - mondja Né­meth Enikő.- Mióta van kapcsolata a ver­sekkel?- Nagyon régóta, a Dózsa György Általános Iskolában ta­nulva, negyedik osztályos ko­rom óta. Sok helyi, illetve me­gyei szintű szavalóversenyen, valamint prózamondó versenye­ken vettem részt. Az Ady-szava­Németh Enikő fotó: esla lóversenyen eddig még nem vet­tem részt, az elsőt sikerült meg­nyernem.- Következő fellépés?- Hamarosan Szatmárnémeti­be megyünk, ott lesz egy szava­ló- és prózamondó verseny. Re­mélem, sikeresen tudunk ott is szerepelni. Nemsokára itt az érettségire való felkészülés idő­szaka is.- A középiskola után milyen tervei vannak?- Az érettségi után a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetemre szeretnék menni és ezt követően kijutni külföldre ösztöndíjjal, tanulni, vagy dol­gozni. Az irodalomtól továbbra sem fogok megválni, nagyon a szívemhez nőtt. KEREKES LAJOS Csohány Kálmán életművének vonzásában Shah Gabriella a pásztói Csohány-galériában Egy éve dolgozik a Pásztói Múze­umban Shah Gabriella művészet- történész. Jelenleg számos munká­ja mellett legnagyobb feladata a Csohány-életmű feldolgozása. Több kiállítást rendezett a megyén belül és most is újakra készül.- Salgótarjánban, a Kós Károly Építő­ipari Szakközépiskolában érettségizem 1993-ban. Ebben az iskolában az építé­szettörténettel indult el végül is az egész, akkor döntöttem el, hogy vala­milyen módon én mégis a művészettel szeretnék foglalkozni teljesen tudato­san - mondja Shah Gabriella. - Az érettségi után, mivel a nyelvek is na­gyon érdekeltek, külkereskedelmi leve­lezést tanultam a közgazdasági szakkö­zépiskolában egy kétéves felsőfokú tan­folyamon, és felsőfokú nyelvvizsgát kellett letenni német nyelvből- Hogyan alakult a művészeti pálya?- A tanfolyam idején már készültem a művészettörténeti pályára, mert az volt az én mindenem, mert ennél sze­rintem nincs szebb dolog. Miskolcon jártam az egyetemen művészettörténeti szakra. Közben azt gondoltam, hogy művészettörténész végzettséggel nem lehet elhelyezkedni, ezért elvégeztem egy másik szakot, a szakfordítóit német nyelvből. Amint lediplomáztam, jött ez a lehetőség, hogy Csohány-galéria nyí­lik Pásztón, s ide nagyon szívesen jön­nék, ráadásul pásztói kötődéseim van­nak, nagyszüleim itt éltek.- Milyen módon került Pásztora?- Tavaly novemberben, teljesen vé­letlen folytán. A megyei munkaügyi központ meghirdetett egy ifjúsági refe­rensi állást Salgótarjánban. Akkor én arra jelentkeztem, de tudtam, ha a mű­vészet szóba kerül, én felejtek minden mást. így is történt. Szóba került, hogy művészettörténetet végeztem, arról be­szélgettünk. Akkor jött az ötlet, mivel látják, hogy mennyire művészetorien­tált vagyok, pont lenne ez a lehetőség. A Csohány-galériában akkor folyt a re­konstrukció, a képek válogatásában, ezek elrendezésében segítettem. A pá­lyázatok kiírása korábban történt, tehát ez az igazgató úr feladata volt, a kivite­lezés Gressics Antalé, ő készítette el ilyen szépen.- Szakmailag a Csohány-galériában mi a teendője?- Jelenleg a Csohány-életmű feldol­gozását végzem, emellett számos fel­adatom van, amely nemcsak a galériá­val kapcsolatos, hanem a Pásztói Múze­ummal és a Nógrádi Történeti Múze­ummal is. A balassagyarmati Glatz Osz- kár-kiállítást is én rendeztem, majd ide­hoztam Pásztóra, hogy be tudjuk mu­tatni a pásztói közönségnek is. Most is dolgozunk egy nagyon nagy kiállításon Nógrád szerepe a múzeumok kibonta­kozásában. Itt én a tárlat képzőművé­szeti részét csinálom. Somoskői Ödön művészetével is foglalkozom, mert ja­nuárban Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban lesz a kiállítás. Úgyhogy szerencsére sok munka van.- Mennyire érzi, mit sikerült Pásztón elérnie?- Nagyon szeretek itt lenni ebben a városban, a csodálatos múzeumban, olyan jó hangulata van a sok kiállítással, itt lehet haladni a szakma terén. * . NÓGRÁDIÉ. HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó és főszerkesztő: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Főszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN és TIBAY GÁBOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati _____________________________________________ szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében ___________________^/imiNAPHAP_________________ a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1345 Ft, negyedévre 4035 Ft, fél évre 8070 Ft, egy évre 16 140 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , Aiú)gíoa » * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j «V# az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! rendőrei uezün

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom