Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-07 / 5. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. JANUÁR 7., KEDD A megyei könyvtárban biztosított a saját felfedezés öröme Közvetlenül kutatható a helytörténet, hozzáférhető az Internet... Oroszné Katona Anna, a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatója az interjúalanyom, akivel - többek kö­zött - a kinevezése óta eltelt időszak főbb történéseiről, megvalósult elképzelésekről, a folyamatban lévő fejleszté­sekről, a könyv, az olvasás szerepéről és jelentőségéről, a közeljövő terveiről beszélgettünk. Az igazgatónő 1975. szeptember 1-jétől dolgozik a megyei könyvtárban. Szakte­rülete az irodalom és a művészetek voltak és 1978-tól olva­sószolgálati osztályvezetőként, 1992-től igazgatóhelyettes­ként, s 1999. november 1-jétől a megye legnagyobb kulturá­lis intézményének igazgatójaként tevékenykedik.- Mi motiválta elsősorban, amikor megpályázta a megyei könyvtár igazgatói státusát?- Hát semmiképpen sem az, hogy a szamárlétrát végigjárva végre első számú vezető legyek. Sokkal inkább az motivált és ambicionált, hogy láttam azokat a hiányosságokat, amelyek a munkánkban megvoltak, s ame­lyek - hozzá kell hogy tegyem - korántsem elődeim nyakába varrhatók, sokkal inkább a kö­rülmények miatt keletkeztek. Azt gondoltam, mindenképpen javítani kell módszertani és in­formatikai tevékenységünk színvonalát, röviden: az olvasók kiszolgálását, komfortérzetét.- Milyen érzések munkáltak önben igazgatói kinevezésekor?- Abszolút ambivalens érzé­sek működtek bennem, ugyanis szakmai sikeremet beárnyékolta férjem halála. Ezt, talán érthető módon, nehezen éltem meg. (Orosz Istvánról, a salgótarjáni tanárról, a kitűnő festőművész­ről van szó, aki 1999. október 16- án, 58 éves korában halt meg - a szerk.)- Milyen koncepcióval, fő cél­kitűzésekkel vágott neki a mun­kának?- Amint már utaltam is rá, a legfőbb célkitűzésem az volt - miután szerintem jelentős elma­radásunk volt informatikai terüle­ten - hogy hangsúlyeltolódást va­lósítsunk meg a számítástechni­kai fejlesztés irányába, persze semmiképpen nem tradicionális tevékenységünk rovására. Célul tűztem ki - ez még igazán nem jött be - hogy több anyagi esz­közt tudjunk fordítani állomány­gyarapításra. A hagyományos do­kumentumtípusokon túl az elekt­ronikus dokumentumok beszer­zését és használatba adását első­rangúan fontosnak ítéltem. El­képzeléseim megvalósításához kitűnő partnereibe találtam a könyvtár dolgozóiban. Amit az informatikai fejlesztés terén elér­tünk - és az nem is kevés - mind- annyiunk közös eredménye.- Úgy tudom, a megyei és a vá­rosi önkormányzat is részt vesz a könyvtár fenntartásában és mű­ködtetésében. Nem zavaró ez? Már csak azért is, mert mondják: közös lónak túrós a háta...- A megyei könyvtárnak egy­értelműen egy fenntartója van, a megyei önkormányzat. A város - hogy úgy mondjam - megvá­sárolja a könyvtári feladatokat, szolgáltatásokat, az ellátást a megyei közgyűléstől és azt meg is fizeti. Az együttműködés kor­rekt, nincs ezzel semmi problé­ma. Legfeljebb annyi, hogy le­hetőségeink még így behatárol­tak, hogy ne mondjam: szűkö­sek. De hát mindkét önkor­mányzat büdzséje számos más, fontos feladattal is terhelt.- Örömmel tapasztalhatták az olvasók, jómagam is, visszakap­ták a korábban elvett területré­szeket. Mindez hogyan történt?- Az épület a megyei jogú vá­ros önkormányzatának tulajdo­nát képezi, a testület rendelke­zik vele. Amikor bebizonyítot­tuk, hogy értelmesen, valóban könyvtári célokra tudjuk hasz­nosítani, akkor visszaadták - kezdeményezésünkre - a koráb­ban tartósan bérbe adott épület­részeket. Úgy gondolom, jó döntés volt.- Valóban, hiszen itt alakítot­ták ki a helyismereti gyűjtemény helyét és a virtuális olvasóter­met. Miben áll ezek jelentősége?- Ezt a kettőt tartottuk a leg­fontosabbnak. A helytörténeti gyűjteményünk gyakorlatilag olyan, mint mondjuk az Orszá­gos Széchényi Könyvtár, persze helyileg és kicsiben tartalmazza a megyéről, egyes települései­nek gazdaságáról, történelmé­ről, földrajzáról, művelődéséről, kultúrájáról megjelent doku­mentumokat. Ezeknek felbe­csülhetetlen értéke van minden érdeklődő számára. Már csak azért is, mert meggyőződésem, aki nem ismeri múltját, jövőjét sem tervezheti. A helyismereti gyűjteményünk lehetőséget ad minden érdeklődő számára a kutatómunkához.- Persze helyismereti gyűjte­mény korábban is volt...- Igen, konkrétan tudom, a helytörténeti, helyismereti gyűj­tés 1954-ben indult meg itt a megyei könyvtárban, de soha nem voltak olyanok a körülmé­nyeink mind ez idáig, hogy ezt a nagyon gazdag és igen értékes gyűjteményt olvasóink elé tár­juk. így végre biztosított a saját felfedezés öröme. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne adnánk bármikor, bárkinek is szakmai segítséget, ami a munkájához kell, vagy érdeklődését felkelti.- Az Info-Tár-Salgó, amióta az olvasótérbe került elhelyezésre, egyszerre testesíti meg a hagyo­mányos és a korszerű tájékozta­tást. A virtuális olvasó, amely mindig „teltházas”, meg már a jövőt is magában hordozza. Ön szerint hogyan fér meg egymás mellett az Internet és az olvasás­kultúra? Mert sokan már a Gu- tenberg-galaxis végéről, a könyv haláláról beszélnek...- Ne felejtsük, az Internetezés is olvasás, legfeljebb az adathor­dozó más. Egyáltalán nem tar­tok - ahogy ön mondta - a Gu- tenberg-galaxis végétől, a könyv halálától, de az olvasástól való elidegenedéstől sem. Mindad­dig, amíg az emberek tanulnak, készülnek az életre, mindkét­fajta ismeretszerzésre szükség lesz. Arra is, hogy az Internetet használják és arra is, hogy a könyvet kezükbe vegyék és ol­vassák. Nem beszélve arról, hogy a könyv, az írott, nyomta­tott szöveg használata nem helyhez kötött, bárki, bármikor magával viheti, magánál tarthat­ja, a feje alól is kiveheti és bele­olvashat. Továbbá: amíg az Interneten a legfrissebb információkat le­het megszerezni, a könyvben a már megfontolt, leülepedett, megrágott gondolatokhoz lehet jutni. Feldolgozott, kiérlelt, akár évszázados, évezredes informá­ciókat is lehet szerezni. Persze ez megint nem jelenti azt, hogy például helyismereti vonatko­zásban ne lennének olyan terve­ink, hogy az egész gyűjtemény bizonyos részét felvigyük az Internetre. Ezért is mondom azt, hogy a könyvkultúra és az Internet-használat megfér egy­más mellett, kiegészíti egymást, mindkettő gazdagít bennünket. Elmondhatom azt is, hogy például digitalizáljuk a Palóc­föld folyóiratunkat, teljesen a kezdetektől, az első számától. Hamarosan, de remélem a jövő év első negyedében vagy felé­ben, olvasható lesz az eddig megjelent valamennyi száma, teljes szövege az Interneten.- Apropó, a Palócföld! Egyéb­ként sem feledtem volna, hogy megkérdezzem, hogyan látja a lap létét, szerepét, jelentőségét? Mint kiadónak, nem nyűg ez önnek, minden értéke mellett is?- Egyáltalán nem, még akkor sem, ha jelentős pluszfeladatot jelent nekem, de főleg a kollégá­imnak, gondolok itt elsősorban a gazdasági osztály munkatársa­ira. Amióta megtörtént a főszer­kesztőváltás, új stáb kezébe ke­rült a folyóirat szerkesztése, úgy konszolidálódott is. Ez jelentke­zik elsősorban abban, hogy megfelelő periodicitással jelenik meg, s hogy a szerzők időben megkapják honoráriumukat. Nem mintha ezért Írnának, al­kotnának, de én ezt is fontosnak tartom. Nagy erénye a folyóirat­nak, a megújult lapnak, hogy nagyon értékes szerzőket sike­rült megszereznie, határainkon belül és azon túl is. Újra indult például a Palócföld Könyvek so­rozata, amelyben még nagyon sok örömünk lehet. A megújult Palócföld folyóiratunk Palóc­országot is reprezentálja és nyi­tott a határainkon túli világra is. Ez a hivatása és nagy érdeme.- Beszélgessünk a könyvtár kapcsolatrendszerérői!- Hát, ha erről beszélgetnénk, az aligha férne bele ebbe az in­terjúba... Ugyanis, hál’ Istennek, rendkívül kiterjedt a kapcsolat- rendszerünk, ezért jószerivel csak példálózni tudok. Közvet­len kapcsolatban, szinte min­dennapos kontaktusban va­gyunk a települési könyvtárak­kal, akiknek módszertani segít­séget adunk, mind több tovább­képzést szervezünk. Minden ál­talános és középiskolával rend­szeres a kapcsolatunk. Nagyon fontos, hogy ide hozzák tanulói­kat, akikkel megismertetjük, be­mutatjuk mindazokat a lehető­ségeket, amelyekkel nálunk él­hetnek, igénybe vehetnek. Igyekszünk megszerettetni ve­lük könyvtárunkat. Nem tudok hosszasabban beszélni, pedig érdemes lenne a társintézmé­nyeinkkel való együttműködé­sünkről is. Gyümölcsöző a kap­csolatunk, az együttmunkálko- dásunk a TIT Nógrád Megyei Egyesületével, a Nógrád Megyei Levéltárral, vagy éppen a Nógrá­di Történeti Múzeummal. De épp így más kulturális, művelő­dési intézményekkel is, amelye­ket itt - elnézést kérek tőlük - fel sem tudok sorolni.- Netán határainkon túl is nyúlnak kapcsolataik?- Igen, a hozzánk, a szívünk­höz oly közel álló messzibe, ha­tárainkon túl is látunk: Beszter­cebányára, Fülekre, Lendvára, Losoncra, Révkomáromba, Sep- siszentgyörgyre, Zentára és így tovább... Elnézést azoktól, akik kimaradtak a felsorolásból. Min­denképpen szólnom kell olvasó­táborainkról, mert ez is együtt­működésünk szerves része, kezdeményezőkészségünk és tenni akarásunk reprezentatív megnyilvánulása is. Az egyik a Nógrád megyei és a határon túli magyar fiatalok tábora, amely­ben többek között a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, a Vaj­daságból, Szlovéniából is nagy szeretettel fogadjuk be, mond­hatnám így: gyermekeinket, 2003-ban immár tizedik alka­lommal. A másik a Nógrád me­gyei szlovák gyermekek olvasó­tábora, amelyről most csak any- nyit, hogy a 27. alkalommal szervezzük meg.- Mi a céljuk, szándékuk ezekkel a bizonyára nem kis fá­radságot, szervezőmunkát és anyagi eszközöket is igénylő tá­borokkal?- Mind a kettővel az anya­nyelv szeretetére, az olvasásra való nevelés a célunk. Minden­képpen valamiféle lelki fogódzó adása a gyerekek életvezetésé­hez, mentalitásuk formálásá­hoz, identitástudatuk erősítésé­hez.- Melyek a legsikeresebb ren­dezvényeik?- Akkor csak kettőt emelek ki a sok közül. Most nem szólok a hagyományos rendezvényekről, mint a költészet napja, a könyv­hét; mindenképpen megemlíte­ném azonban a Bóna Kovács Károly Galéria havonta változó kiállításait és a Gerelyes Endre Irodalmi Kávéház rendezvénye­it. A galériában már 1994-től biztosítunk lehetőséget képző- és iparművészeink számára, hogy be- és megmutatkozzanak a közönség előtt. Felhívnám a fi­gyelmet a Balassi Bálint Asztal- társaság rendszeres összejövete­leire, vagy a zománcművészeti alkotótábor évenkénti bemutat­kozásaira, kiállításaira is.- Már csak a legközelebbi tér veikről kérdezhetem.- Nagyon sok szép tervünk van, fantáziánk határtalan. Csak egyet emelek ki közülük, ame­lyet a lehető legrövidebb időn belül szeretnénk megvalósítani: ez pedig az, hogy beindítsuk a számítógépes kölcsönzést, amely reményeim szerint az ed­digieknél sokkal pontosabbá, gyorsabbá teszi ezt a nyilvántar­tási munkát. BARÁTHI OTTÓ Kis könyvtárkrónika Salgótarjánban 1949 áprilisában alakult meg a körzeti könyvtár, amely 1952-re megyei könyvtárrá nőtte ki magát, s vette fel Balassi Bálint nevét. Az intézmény 1966-tól a megyei művelődési központ egyik szárnyában talált kényelmesebb, új otthonra. A könyvállomány és az olvasótábor, a látogatók számának fokozatos gyarapodásával, a funkciók és a szolgáltatások bővülésével évről évre mindinkább érlelődött egy új, nagyobb és kor­szerűbb könyvtár létesítésének szükségessége. Az új könyvtár végleges tervét Finta József, Ybl- és állami díjas építész és csapata készítette el. 1988. június 6-án aztán ünnepélyes keretek között megnyílt az ország egyik legkorszerűbb, leg­szebb bibliotékája. A könyvtár ma fokozatosan bővülő szolgáltatásainak - kiváló szakembergárdá­jának is köszönhetően - a megye leglátogatottabb közművelődési intézménye. Hagyományos tevékenységével - helyben olvasás, kölcsönzés stb. és legkorszerűbb szolgáltatá­saival, pld.: Internet-használat - képes az érdeklődők ezreinek olvasási, információs és kikapcso­lódási igényeit magas színvonalon kielégíteni. Eresztvényben, Salgótarján népszerű kirándulóhelyén megmaradt a jeges hó, ami, ha sportolásra nem is igazán alkalmas, egy kis csúszkálásra még jó FOTÓ: ÁN _ T A /-< tv i TV fai' ttttt t i Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó és főszerkesztő: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Főszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN és TIBAY GÁBOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Ni II KAI) tIP* Hm Ar tí°stafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati 1 T V/\JlVriA/ megyei llllYtjrll szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében _____________________Maim mi»__________________ a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1345 Ft, negyedévre 4035 Ft, félévre 8070 Ft, egy évre 16 140 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , te4W8a . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. | .vX az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. 1 nariaaaMgi rendűén« ké„u,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom