Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-28 / 23. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ 2003. JANUÁR 28., KEDD PONGÓ GYARMATON. Balassagyarmaton, a Nógrádker Rt. Ipoly Áruházában tegnap nyitották meg a J. Press fehémeműrészleget. Ebből az alkalomból Pongó, a cég reklámembere, a Big Brother showból ismert sztár lá- togatott az áruházba. A valóság-show szereplője sok száz érdeklődő részére osztott ki autogramot, fotó, maó Nitrátos a felszín, tiszta a mély Kristálytiszta, csobogó forrásvíz, csak le kell hajolni hozzá, s meríteni belőle. Homokkőrétegben csörgedezik, valaki na­gyon régen gondosan mélyített köré egy üreget, s kis túlfolyót is vájt mellé. Ha állat iszik bele, semmi gond, hamarosan cse­rélődik a víz a mélyedésben. Báma hegy- és dombzugai sok ilyen kincset rejtenek, vadászok, erdészek a megmondhatói, men­nyi vad oltja a szomját ezeken a helyeken, az árnyékos mélysé­gekben, hegytakarásokban. Jég­hideg és friss, szokás mondani er­refelé „a jó vízre,” pedig az nem lehet jéghideg, mert a legkemé­nyebb hidegben sem fagy be, ám - mindenki tudja - ez a jelző nem egyéb, mint a minőség fokmérő­je. A vízminőségé, ami egyre na­gyobb értékké lesz. Alant a falut néhány éve ivóvízhálózat szövi át, ami nagyon helyes, mert így kívánatos. Egészséges ivóvíz ugyanis jórészt már csak mélyfú­rású kutakból nyerhető, tehát a szükség diktálta azt a kényelmet, hogy bent a lakásban egy mozdu­lattal könnyedén vízhez jusson az ember. Megyénkben már csupán né­hány olyan apró település, tanya, puszta van, ahol nincs vezetékes ivóvíz. Az egyik a Mátranovákhoz tartozó Cserpuszta, ahol kevesen élnek már, mintegy húsz lakosá­nak zöme időskorú. Közkútjáról a múlt év őszi vizsgálat megállapí­totta, hogy vize nem felel meg a kívánalmaknak, emberi fogyasz­tásra nem alkalmas. A pusztaiak­nak azóta kétnaponta kannákban hordatja az ivóvizet az önkor­mányzat, ha a turistaházban ven­dégek vannak, oda is visznek. A helyhatóság azt tervezi, hogy ku­tat fúrat majd az apró településré­szen víztározóval és vezetékrend­szerrel, a mai gondok orvoslása így a jövőbe mutat: a ma öregedő, szép kis puszta újra benépesül­het, az ingatlanok értékét növeli a közművesítés. A Bemeihez tartozó Jákot- pusztán, az itt működő eto-far- mon dolgozók is csak főzéshez, mosáshoz használják az ásott kút vizét, pedig a pár évvel ezelőtti vizsgálat nem indokolta ezt. Te­hetik a jákotiak, mert a természet nekik is kedvez: a berceli hegy alatt nekik is van forrásuk, ahová nap mint nap elzarándokolnak. Nitrátos a felszín, tiszta a mély. Ivóvízfronton röviden ez a hely­zet, ennek ellenére az ásott kutak azért persze nincsenek be-, illetve eltemetve... Bár az ingatlanokat rákötötték a hálózatra, ma is sok településen sokan használják eze­ket. Bruttó huszonegyezer forint ellenében ellenőriztethető a vi­zük, de a lehetőséggel - a védőnő tanácsára - nagyon kevesen, s in­kább csak olyankor élnek, ha ba­ba születik a családban. ■ _________A Hírlap Postájából ________ í gy jutunk Európába? _______Kék hírek_______ SZ UHÁN az elmúlt hét keddjén egy ismeretlen egy idős nőt ke­resett fel a lakásán. Arra hivat­kozott, hogy telket szeretne vá­sárolni. A nő hozzátartozói csak szombaton vették észre, hogy az egyik szobában kutatási nyo­mok vannak és onnan eltűnt 600 000 Ft készpénz. A bátonyterenyei rendőrök meg­kezdték a nyomozást. EGY BÁTONYTERENYEI férfi szombaton éjjel 0 óra 30 perc­kor észlelte és jelentette be a rendőrségre, hogy a kertjében lévő zárt galambketrecről isme­retlen személy lefeszítette a la­katot és 16 db galambot eltulaj­donított. A kiállítási galambok értéke 240 000 Ft volt. A Bátonyterenyei Rendőrkapi­tányság lopás bűntett alapos gyanúja miatt rendelt el nyomo­zást. A PÁSZTÓI Rendőrkapitány­ság ügyeletére január 26-án 8 óra 12 perckor érkezett a beje­lentés, hogy egy fiatalember a Budapestre közlekedő gyorsvo­nat utolsó kocsija peronlépcső­jéről a vágányok közé zuhant. A baleset során a 23 éves mátraszőlősi férfi súlyos sérü­lést szenvedett, a bal lábfejének középcsontja törött el. ______■ A közelmúltban Szlovákiá­ban jártunk. Hazafelé jövet a Somoskőújfalui határátkelőn a két kocsival előttünk álló, negyven év feletti férfi vám- vizsgálatát végezte egy 30 év alatti magyar vámos. Arra fi­gyeltünk fel, hogy négy üveg sör visszavitelére lett felszó­lítva az utas, aki vörös arccal, megszégyenülve gyalog átvit­te a szlovák oldalra, s letette a padra. A magyar vámos hatal­mának teljes birtokában újból utasította az illetőt, hogy a pádról tüntesse el a négy üveg sört, azaz vigye vissza az üz­letbe. A négy üveg sör ára 500 fo­rintot tesz ki. Annak jövedéki illetéke, illetve a vámtétele mi­nimális lehet. Gondolom, nem ez hiányzik a költségvetés hiá­nyának pótlásához?! Akkor meg miért borzolják ilyen piti- ánerséggel az emberek idege­it? Vagy jó az valakinek, ha be­csületes embereket megszé­gyenítenék? Vagy már a négy üveg sör is kereskedelmi mennyiségnek számít? És mi van akkor, ha az illető vissza­megy a határon és fél órán be­lül megissza a négy üveg sört és csak azért is áthozza. Akkor már teljesen rendben van a jö­vedéki adó? Más. - Még november 9-én barátaimmal Budapesten jár­tunk, amikor is megnéztük az Országházat, s órákat töltöt­tünk a Millennium parkban az Álmok álmodói kiállításon. El­csodálkoztunk, a magyarok milyen ötletdúsak, milyen sok világraszóló dolgot alkottak. A sok élmény hatása alatt szálltunk fel a 15.30 órakor in­duló autóbuszra. Valószínűleg a gépkocsivezetőt is elfoglal­hatták gondolatai, mert Mátraverebélyben túlszalad­tunk a buszmegállón vagy húsz méterrel. Egy fiatalasz- szony futott a kinyitott ajtó­hoz, majd megkérdezte: - Sal­gótarjánba megy? A gépkocsivezető válasza: - Nem, Szegedre! - s a válasz után becsukta az ajtót és to­vábbhajtott egyenesen Salgó­tarjánba. Hát, így nehéz lesz Európá­ba jutni, s még nehezebb ott lenni! _________________(HÉV ÉS CÍM * KIADÓSAM) N apirenden a patak Dorogháza A faluban január 28-án délután tartja ülését a képviselő-testület. Mint minden településen, a fő napirendi pont itt is a költségvetés első fordulója. Amint azt dr. Pilmayer Nándomé polgármester el­mondta, erre a testületi ülésre meghívták a Zagy­vavölgye Vízmű Társulás (Zavit) képviselőjét a Ménkes-patak ügyében. Az említett pataknak ugyanis nem a település a gazdája, hanem állami tulajdon. A korábbi évek nagy esőzései során mindig ve­szélyforrást jelentett a patak: partján, és helyen­ként a mederben is fák nőttek, a bokros-gazos te­rületet nem takarította senki, ezért a víz nagyobb esőzések után a medren kívül keresett utat magá­nak, elöntve mindent, ami az útjába került. Az ön- kormányzat most azt szeretné, hogy a kezelővel közösen találjanak valamilyen megoldást, a finan­szírozásra pályázati lehetőséget, amely lehetővé teszi a patak szabályozását, a meder és a patakpart rendbetételét. h. e. Ökokultúra: fel kell nőni az unióhoz A korszerűség jegyében: biogazdálkodás Nógrád megyében Közérthetőbben aligha lehet megfogalmazni a biogazdálko­dás fogalmát, mint ahogy az az Akadémiai Kislexikonban ol­vasható: a vegyszerhasználat csökkentésére, illetve teljes ki­küszöbölésére törekvő újabb gazdálkodási mód a mezőgazda­ságban, főleg a kiskertekben. Jelentőségére, szerepére a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának időszaki információi is rávilágítanak közelebbről úgy is, hogy bemutatják annak megyei sajátosságait. S hogy mindjárt egy jó hírrel kezdjük, Nógrád megye az Általános Mezőgazdasági Összeírás idején - 2000 márciusában - a biogazdálkodást folytató gazdaságok tekintetében a toplista élén állt. Az emberiség élelmiszer-ellá­tása, a mezőgazdasági termelés környezetromboló hatása az utóbbi évtizedekben egyre súlyo­sabb problémákat okoz szerte a világon. A vegyi - kémiai - anya­gok használata a növénytermesz­tésben csak egy bizonyos határon belül növeli a terméshozamokat, azon túl már környezet- és egész­ségkárosodást okozhat. Ezért van egyre nagyobb jelentősége a vi­lágban, Magyarországon és per­sze szűkebb pátriánkban, Nóg­rád megyében is a biogazdálko­dásnak. ABSZOLÚT AKTUÁLIS Időszerűséget ad a téma vizs­gálatának, hogy az európai uniós csatlakozás küszöbén állunk, ahol és amikor is kiemelt figyel­met szentelnek az ökológiai ter­melésnek. Rendeletek jelentek meg, amelyeknek célja az ökoló­giai termeléssel előállított mező- gazdasági termékek és élelmisze­rek arányának növelése az agrár- termelésen belül, elősegítve ezzel a környezetvédelmi szempontok érvényesülését. Tudni érdemes: a biogazdál­kodás lényegesen eltér a hagyo­mányos, intenzív termelés- és ter­melés-technikai módszerektől, kizárja a hagyományos élelmi­szer-ipari eljárásoknál alkalma­zott és elfogadott színező és fes­tékanyagok tartósítószerek fel- használását, illetve alkalmazásu­kat mennyiségi és minőségi kor­látok közé szorítja. A biotermé­keknek minőségi garanciáival kell rendelkezniük arról, hogy megfelelnek a jogszabályban elő­írt feltételeknek. Ezt a célt szol­gálja a biotermék-védjegy. MIRŐL IS BESZÉLÜNK? A legfontosabb hazai bioter­mékek a gabonafélék, ezen be­lül is a durumbúza és a tönköly- búza. Ezeket őrleményként bio- kenyérliszt, illetve biotésztaként forgalmazzák. Jelentős még a tavaszi árpa (sörárpa) bioter­mesztése. Az olajnövények kö­zül elterjedt a napraforgó, a rep­ce, valamint az olajtök. Hüve­lyesekből elsősorban a szóját, csicseriborsót és borsót ter­mesztenek bionövényként. A hazai kereslet zöme a friss zöld­ségfélék iránt nagyobb, mérsé­keltebb a biogyümölcsfélék és a szőlő iránt. Terjedőben van a gomba, valamint a fűszer- és gyógynövények biotermesztési technikával való előállítása. Az ökogazdálkodás az állattenyész­tésben is tért hódított. Alapelv a megfelelően termesztett és elő­állított takarmány biztosítása, továbbá a megfelelő tartási és ál­lat-egészségügyi módszerek és szabályok betartása. A kereslet elsősorban a bio­baromfi-, biomarha- és biosertéshús iránt nagyobb, a termékek közül a biotojás, va­lamint a tehén- és kecsketejből készült biotermékek (tej, sajt, gomolyatúró) iránt van. A gyapjú és a toll, bio módon töt ténő termelése, továbbá a bio- méhészkedés is előtérbe ke­rült. A biotermelés élőmunka ráfordítása meghaladja a ha­gyományos termesztést, ebből adódóan 30-40 százalékkal ma­gasabb állami támogatással le­het csak biztosítani a bioter­melés jövedelmezőségét. MEGYEI SAJÁTOSSÁGAINK Nógrád megyében az általá­nos mezőgazdasági összeírás idején a biogazdálkodást folyta­tó gazdaságok száma 238 volt, ez a legnagyobb szám a megyék rangsorában. Vezető helyünk több tényező együttes hatásának eredménye, közülük talán a leg­fontosabb: a munkanélküliség a mezőgazdaságban. A ’90-es évek elején a mezőgazdaságból élő la­kosság szembesült a termelőszö­vetkezetek megszűnésével, át­alakulásával. A termőföld privatizációjával - vagy saját tulajdon vagy bérle­mény formájában - a biogazdál­kodás alapvető feltétele biztosí­tott volt, a munkanélküliség új utak, módszerek keresésére kényszerítette a gazdálkodókat. Kedvezőtlenebb a helyzetünk a használt terület átlagos nagysá­gát tekintve. A megyék rangsorá­ban Nógrád a 13. helyen állt 2000-ben. Egy-egy biogazdaság átlagosan 35,3 hektár területen gazdálkodott. Megyénkben a bio­gazdálkodást folytatók döntő há­nyada (közel 58 százaléka) kö­zépfokú végzettséggel rendelke­zett. Lényegesen alacsonyabb az országosnál (mintegy 18 száza­lék) és a régiósnál (13,6 százalék) a felsőfokú végzettségűek aránya Nógrád megyében: mindössze 8,4 százalék. Á biogazdálkodásba bevont földterület legnagyobb hányada szántó és gyümölcsös. ESÉLYEINK AZ EU-BAN A biotermékek iránti fogyasztói igény a természetes alapanyagú, egészséges termékek irányába to­lódott. A műtrágya- és vegyszer- mentes zöldség- és gyümölcsfélék, a génmanipulációtól mentes nö­vényféleségek, élelmiszer-ipari adalékanyagok nélküli táplálékok iránti kereslet ugrásszerűen meg­nőtt. Tekintettel az ilyen jellegű biotermékek relatíve magasabb árára, ezek elterjedése inkább a fej­lettebb életszínvonalú országokra (Európai Unió országai, Eszak- Amerika, Japán) koncentrálódik. Az Európa Unióba történő be­lépésünk piacot teremt a Magyar- országon előállított biotermékek számára is - esélyeink e tekintet­ben is vannak - újabb lendületet adva a biogazdálkodás számára. Emellett a magyar lakosság egész­ségi állapota, annak javítása szük­ségessé tenné, hogy az életszínvo­nal növekedésével - megfizethető áron - a magyar családok asztalára is eljussanak a korszerű és egész­séges biotermékek, baráthi ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom