Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-23 / 19. szám

2003. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK

OKTATÁS

Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal

Szülői vélemény alapján a túlterhelt gyerekek aránya {%)

Hétköznap 8 óránál kevesebbet alvó gyerekek aránya

0%

□7 és félórát alszik □ 7 órát vagy kevesebbet alszik

l a l

3%

13%

14%

23%

11%

9%

10%

áü.isk.8. girm.8. gimalO.évf. ginn. 12. évi. szakköz. 10. szakköz. 12. szakisít. 10. éufoyam évfolyam évf. évf. évf.

Különórára járók aránya {%)

Az otthoni felkészülésre heti 12 óránál többet szánók aránya (%)

50%

40%

ht.isk.4. átttek.6. áítisfeS. gám.8, girm.10. gírm.12. szakköz, szakköz szalósk. évf. évf évfolyam évfolyam évf. évf. 10. évf. 12. évf. 10. évf.

Szöktetés az időcsapdából

A közoktatási törvénymódosítás gyermek- és pedagógusbarát lesz

Tévedés, hogy a közoktatási törvény módosítása után nem lehet évismétlésre kötelezni, megbuktatni a diákokat az általános iskola alsó tagozatában. A javaslat azt tartalmazza, hogy évismétléshez a szülők beleegyezése szükséges - állítja Magyar Bálint oktatási miniszter. Szerinte az sem igaz, hogy az új jogszabály növelné a pedagógus-munkanélküliséget. A tárca vezetője úgy véli: a diákokat és az iskolákat ki kell szabadítani az időcsapdából, meg kell teremteni a felzárkózás lehetőségét, és vissza kell szorítani az árnyékiskola-rendszert.

Budapest

FOTÓ: KALLUS GYÖRGY- Egy, a'napokban nyilvánosságra hozott felmérés szerint a közoktatásban résztvevők 20-40 százaléka túlterhelt. Tudták, hogy így van?- Tulajdonképpen igen. Bár a vizsgálati eredmény differenciált képet mutat. A diákok egy jelentős része nagyon túlterhelt, kifejezetten azok, akik versenyben vannak a továbbtanulásért. A nem túlterhelt diákok egy része könnyebben veszi a versenyakadályokat, másik részük pedig kiesett a versenyből, ők többnyire szakiskolások.- Mi számít ideális időbeosztásnak egy diák szempontjából?- Nincs ilyen normaszabály, de ha a klasszikus szakszervezeti követelést tekintjük kiindulópontnak, amely a nyolc óra munka, a nyolc óra pihenés és a nyolc óra szórakozás elvét követi, akkor ez a diákok esetében sokszor nem teljesül. Az általános iskolások szabadideje például átlagosan két-három óra. Szakközépiskolában már 10 órát „dolgoznak” a tanulók, és csak két és fél óra a szabadidejük. A gimnáziumokban még rosszabb a helyzet. Az életkor előrehaladtával a szolgáltatást szolgáló különórák száma radikálisan csökken, szemben a felkészítő különórákéval.- A szülők többsége úgy véli, baj van, ha különórákat kell beiktatni. A diákokkal vagy az iskolával van a baj?- Ezt különórája válogatja. Ha valaki edzésre jár, zenélni, festeni tanul, akkor - bár különórának nevezzük az elfoglaltságot - azok élményszerűek, készségfejlesztők. Ezzel szemben ha az iskolai tanításon kívül megjelenik egy árnyékisko- la-rendszer, ahol tulajdonképpen ugyanolyan típúsú ismereteket sajátítanak el a gyerekek, mint amilyeneket az iskolának kellene adnia, akkor az az iskola hibája. Sajnos ez

már működik. A felmérések szerint a gimnazisták 40 százaléka jár különórákra. Az ár- nyékiskola-rendszer kialakulását az is okozhatja, hogy a továbbtanulásnál eltérőek a követelményrendszerek, de az is lehet, az iskola képtelen továbbadni, kifejleszteni a megfelelő készségeket. Az árnyékiskolarendszerbe nem mindenki tud belépni, részben a család, a szülők anyagi háttere miatt. Megjelenik a társadalmi differenciálódás, vagyis aki nem tudja megfizetni a gyerekének a különórákat, az kiszorul. Szintén az iskola oktatási rendszerének hibája, ha a gyermek hetenként kétszer három órában tanul két idegen nyelvet, és egyiket sem tudja megtanulni rendesen, s ezért különórára kell járnia. Ha heti egy nyelvet tanulnának a diákok, de magasabb óraszámban, akkor döntő többségük nyelvvizsgát tehetne az érettségiig. Az idegen nyelv tanulását tartom egyébként az egyik legégetőbb problémának. Aki nem tud idegen nyelvet, az néma lesz az Európai Unióban.- A felmérésből mire következtetnek, mi az, amit a közoktatási törvénymódosításba is beépítenek?- A közoktatási törvénymódosító csomagban elsősorban megpróbáljuk kimenteni az időcsapdából a magyar közoktatást, biztosítani kívánjuk az egymásra épülő ismeretanyagot, hogy ne kelljen a gyereknek feleslegesen ugyanazt megtanulnia kétszer. Időt kell felszabadítanunk az iskolában. Használható tudásra és képességekre van szükségük a gyerekeknek. Nem kell erőltetni a le-, xikális tudást, csak a szükséges mértékben. Oldani kell a merev tantárgyi bontásokat.-Ez azt jelenti, hogy újabb tantervmódosítás következik?- A Nemzeti Alaptantervet két-három évenként felül kell vizsgálni, ez törvényi előírás. Ennek felülvizsgálata és elMagyar Bálint

döntése kizárólag az Országos Közművelődési Tanács feladata. Ehhez igazodnak azok a keret- tantervek, amelyek segítik az oktatást az iskolában. Nem lesz tantervi háború. Úgy vélem, nemcsak gyermekbarátnak, hanem pedagógusbarátnak is kell lenni.- Ezzel szemben több tanító is bírálta, hogy nem lehet buktatni alsó tagozaton.- Ez tévedés. Évismétlésre van lehetőség, ha a szülő és a pedagógus együtt így dönt. Minden gyereknek más a fejlődési ritmusa. Nem tartom indokoltnak, ha egy kisgyereket azért bélyegeznek meg és azért kell túlkorosként évet ismételnie, mert valamely tárgyból még nem tudta elsajátítani azt, amit arra az évre előírtak. Ez nem növelné a többi tárgyból

a gyerek motivációját. Másrészt a svéd modellt tartom irányadónak, ahol egy-egy tárgyból a lemaradó gyermek mellé az iskola lehetőséget kap arra, hogy felzárkóztató oktatást tudjon szervezni.- Még mindig a pedagógusbarát hozzáállásnál maradva... Nem okoz feszültséget a pedagógusok között, hogy a tanítók ezentúl az 5-6. osztályosokat is oktathatják?- A gyermekpszichológusok szerint kifejezetten előnyös lenne, ha ezekbe az osztályokba is „felmenne” az osztálytanítós rendszer. Ráadásul több készség is van, amelynek az oktatása eltarthat a 6. osztályig. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos szaktárgyi bontás csak a tanidő felére vonatkozna az 5-6. osztályban. Azok a félelmek pedig, amelyek jelentős pedagógusmunkanélküliséget jósolnak, szintén nem reálisak. Előző miniszterségem alatt 10-60 ezer közötti pedagógus-munkanélküliséget jósoltak, a valós szám viszont mindig 4-7 ezer között mozgott. Most is ennyi a strukturális munkanélküliek száma. A pedagógus munkanélküliek száma azért sem fog nőni, mert a már előbb említett felzárkóztató oktatás, két-három fős korrepetálások, szintén munkaerőt igényelnek.

NAGY ESZTER DÓRA

Háttér

Meddig kell tanulni az Európai Unióban?

EGY ÁTLAGOS ISKOLAI NAP HAZÁNKBAN: ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK

Alsó tagozaton (4. osztályosok)

Felső tagozaton- Ébredés fél 7 előtt:

20%- Ébredés fél 7 előtt:

22%- Ébredés fél 7 után:

80%- Ébredés fél 7 után:

78%- Utazás (reggel+este):

29 perc- Utazás (reggel+este):

29 perc- Tanítási órák száma:

5 óra- Tanítási órák száma:

5,6 óra- Különórák, aki jár:

48 perc- Különórák, aki jár:

58 perc-Felkészülés hétközben:

84 perc- Felkészülés hétközben:

87 perc- Felkészülés hétvégén:

84 perc- Felkészülés hétvégén:

116 perc-Lefekvés 10 előtt:

82%- Lefekvés 10 előtt:

54%- Lefekvés 10 után:

18%- Lefekvés 10 után:

46%

EGY ÁTLAGOS ISKOLAI NAP HAZÁNKBAN: KÖZÉPISKOLÁSOK Gimnáziumban Szakközépiskolában- Ébredés fél 7 előtt:

47%- Ébredés fél 7 előtt:

63%- Ébredés fél 7 után:

53%- Ébredés fél 7 után:

37%- Utazás (reggel+este):

47 perc- Utazás (reggel+este):

61 perc- Tanítási órák száma:

6,3 óra- Tanítási órák száma:

6,5 óra- Különórák, aki jár:

76 perc- Különórák, aki jár:

57 perc- Felkészülés hétközben:

105 perc- Felkészülés hétközben:

94 perc- Felkészülés hétvégén:

214 perc- Felkészülés hétvégén:

174 perc- Lefekvés 10 előtt:

12%- Lefekvés 10 előtt:

20%- Lefekvés 10 után:

88%- Lefekvés 10 után:

80%

A teljes közoktatás (ISCED 1-3) hossza az Európai Unió 8 országában haladja meg a 12 évet (Írország, Olaszország, Luxemburg, Egyesült Királyság, Észak-írország és Skócia, Izland és Lichtenstein). Egyes intézménytípusok/képzéstípusok esetében további 5 országban található 12 évet meghaladó továbbhaladási útvonal (Belgium, Németország egyes tartományai, Ausztria, Norvégia). A csatlakozásra váró kelet-európai országok esetében csak Csehország rendelkezik 12 évet meghaladó hosszúságú közoktatási rendszerrel. Litvániában, Máltán, Lengyelországban, Romániában, Szlovéniában és Szlovákiában a képzés hossza - típustól függően - több lehet, mint 12 év.

A közoktatás szinte mindenhol magában foglalja az alapfokú, az alsó és felső középfokú oktatást. Az Európai Unió tagállamaiban az alapfokú oktatási szakasz mindenhol hosszabb, mint az alsó középfokú oktatás, kivéve Németországot és Ausztriát, ahol 4 év alapfokú oktatást 4 év alsó középfokú oktatás követ. A két oktatási szint megoszlásának leggyakoribb arányai azokban az országokban, ahol nem egységes szerkezetben zajlik az oktatás: 6 + 3 vagy 4. Egységes jellegzetessége még az EU-s tágállamoknak, hogy az alsó

középfokú oktatásban nem folytatható szakképzés.

Az EU-országok nagyobb részében az alapfokú oktatás 6 évig tart (hét ország). Három országban 7 évig, kettőben 4 évig és háromban 5 évig. Hat állam egybevont alapfokú és alsó középfokú oktatást tart fent (ún. egységes szerkezetű alapoktatás - single structure education: Dánia, Portugália, Finnország, Svédország, a nem EU-s országok közül Izland, Norvégia). Az egységes szerkezetű oktatás belső sza- kaszolása/tagolása az egyes országokban eltérő; de mindenhol megfigyelhető, hogy az alapfokú oktatás hosszabb az alsó középfokú oktatásnál: az alapfokú rész portugál, dán, finn és svéd rendszerben 6 évig tart, míg az izlandi és a norvég alapfokú oktatás 7 éves, szemben az alsó középfok 3 évével.

i

Európa északi és nyugati fele (11 EU- és 1 EFIA-ország: Izland, Egyesült Királyság, Norvégia, Dánia, Svédország, Francia- ország, Írország, Spanyolország, Portugália, Lichtenstein, Ciprus, Málta) az évismétlést csak oktatási szakaszok végén, különleges esetekben vagy egyáltalán nem teszi lehetővé. Keletre és délre minden év végén ismételhet évet a diák. Több

ország tiltja az évismétlést az első év(ek)ben, valamint Máltán és 2005-től a vallon belga iskolákban az utolsó években is. Belgiumban maximum egy-két alkalommal ismételhet évet a tanuló. Szlovéniában az alapfokú oktatásban csak a szülő jóváhagyásával, Lettországban az iskolatanács és a szülő együttes jóváhagyásával lehet évet ismételni. Szintén csak kivételes esetekben lehet évet ismételni Görögországban, Portugáliában és Írországban. Ezen kivételes ok pontos definiálása országról országra változik, közös bennük azonban az, hogy csak nagyon hosz- szú iskolai hiányzás esetén és pszichológus, orvos, szociálpedagógus javaslata alapján dönthet úgy az iskola vezetője a szülőkkel egyetértésben, hogy a tanuló nem lép a következő osztályba. Azok az országok, amelyek nem teszik lehetővé az évismétlést minden évben, többnyire különleges felzárkóztató módszerként (és nem büntetésszerűen) kezelik, így a legtöbb esetben szükséges a szülő és/vagy az iskolatanács beleegyezése, illetve egyéb korlátozások is lehetségesek: például Franciaországban, Spanyolországban csak egyes ciklusok, belső szakaszok végén lehetséges a tanulók visszatartása.

Ha megvizsgáljuk, hogy mely országokban lehetséges évismétlés, és összevetjük az iskolaszerkezeti megoldásokkal, akkor az látható, hogy az EU-országok közül ott, ahol az alsó középfokú oktatás (ISCED 2) többféle iskolatípusban folytatható, mindenhol megtalálható az évismétlés gyakorlata.

____________,

__________________________s