Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-23 / 19. szám

2003. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Politika a könyvtárban PÁSZTÓ A Magyarok Világszövetsége Pásztó és Körzete Csoportja vi­taestre várja a tagságot és min­den érdeklődőt január 24-én, pénteken 18 órakor a helyi Tele­ki László Városi Könyvtár kiállí­tótermébe. A vitaest címe: „A nemzet szolgálata a kormány gyakorlatában, egy konkrét eset tükrében.” (Emlékeztetőül: Medgyessy Péter miniszterelnök 2002. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén - ami a gyula- fehérvári gyűlés, azaz Erdély Magyarországtól való elszakítá- sának évfordulója - katonai tisz­teletadással fogadta a román kormányfőt.) A szervezet tervei szerint Bottyán Zoltán, a Ma­gyarok Világszövetsége csoport­elnöke Juhász Gábor országgyű­lési képviselővel, a Magyar Szo­cialista Párt frakcióvezető-he­lyettesével ütközteti politikai ál­láspontját a fenti témakörben. Beszámoló a munkáról Salgótarján Az Erdély Kör január 25-én 10 órai kezdettel taggyűlést tart a Balassi Bálint Megyei Könyv­tárban. Egyebek mellett tájékoz­tatást hallhatnak a jelenlévők a Szent Korona-fogadalomtétel­ről, valamint a vezetőség beszá­mol az Erdély Kör munkájáról, pénzügyi helyzetéről és a tagdí­jak rendezéséről. A taggyűlés utáni baráti beszélgetésen a kel­lemes hangulat megalapozására közreműködik az Akkord fúvós- együttes.________________■ Gázolt a kamion Téli baleseti mérleg: idén kevesebb gond volt (Folytatás az 1. oldalról) működik; a salgótarjáni és a ba­lassagyarmati kirendeltség. A megyeszékhelyhez Bátony és Pásztó, míg az Ipoly-parü város­hoz Szécsény és Rétság tartozik. A 21-es számú főúton annyi gépjármű közlekedik naponta, mint a 22-es és a 2-es számú fő­útvonalakon együttvéve. A sta­tisztika számadatokkal is alátá­masztható: a 21-esen 8572, míg a 22-es és 2-es úton 8891 a gép­járművek napi forgalma. Az osztályvezető hozzátette: idén kevesebb balesethez riasz­tották munkatársait, mint a ta­valyi év hasonló időszakában. A téli úton való közlekedés mind­ezen túl fokozottabb óvatossá­got igényel. Az olvadásnak in­dult hó bármelyik éjszaka le­fagyhat. Említést érdemel továbbá, hogy országos viszonylatban a tavalyi évben Nógrád megye el­ső helyen végzett az ittasán oko­zott balesetek számának tükré­ben. Az alezredes úgy látja, hogy hiábavaló volt minden ed­digi propagandájuk. Ponyi Béla egyértelműen a gyorshajtást és az ittas vezetést jelölte meg a gyakori baleseti okokként. ■ Cél az esélyegyenlőség Salgótarján A mozgáskorlátozottak köz­lekedését hivatott könnyíteni az a feljáró, mely a Salgótarjáni Rendőrkapitányság bejárata elé épült. Az intézmény aulájában továbbá lift áll a rászorulók ré­szére, mely a félemeletig szállít­ja a látogatókat. Pályázat útján nyerte a kapitányság a Belügy­minisztériumtól azt a 15 millió forintot, mely a mozgáskorláto­zottak közlekedésének meg­Nem Nemű, Január 22-ei számunkban megjelent, „Szlovákiában síel­tek” című cikkünkben szereplő könnyítése érdekében létreho­zott lift és felüljáró költségeit fe­dezte. Mint azt Juhász István rendőrkapitánytól megtudtuk, az esélyegyenlőség szellemé­ben lett átépítve a tarjáni kapi­tányság. Igaz, hogy a napokban elkészülő lift egyelőre csak a félemeletig szállítja az intéz­mény látogatóit, de további tá­mogatások megszerzésével be­látható időn belül tovább épül­het a felvonó. Mátraterenye tanulók és tanárok nem Neműből, hanem Mátratere- nyéről mentek síelni. _______■ Ü nnepségek a Magyar Kultúra Napján Salgótarján A Kodály Zoltán Általános Is­kola Varga István Iskolagalériájá­ban tegnap a Magyar Kultúra Napja alkalmából ünnepséget rendeztek. A rendezvény kereté­ben sor került Várszegi István festőművész, tanár kiállításának megnyitójára, melyen nyitóbe­szédet mondott Szenográdiné Végh Erzsébet középiskolai ta­nár. A kiállítás március 21-éig te­kinthető meg. A Gagarin iskolában kiállítás­sal egybekötött megemlékezést tartottak, melyen beszédet mon­dott dr. Szvircsek Ferenc ipartör­ténész. Salgótarján várossá nyilvání­tásának nyolcvanegyedik évfor­dulója és a Magyar Kultúra Nap­ja tiszteletére nagyszabású városi ünnepségre került sor tegnap a Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. (Jobb­ra, fent.) Az ünnepi beszédet Kovácsné Czene Csilla, Salgótar­ján alpolgármestere mondta. A Somoskői Ödön-emlékkiállítást követő, egész estét betöltő városi ünnepség után Szentpéteri Csilla és barátainak élőkoncertjére ke­rült sor. Átadták a város életében jelentős szerepet játszó szemé­lyiségek díjait, illetve Zenthe Fe­renc távollétében a város dísz­polgára lett. További részletek holnapi lapszámunkban. Bátonyterenye A kultúra, melyet az emberi­ség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összességeként, vagy az emberiség kollektív em­lékezeteként szoktak meghatá­rozni, jelentőségénél fogva meg­érdemli, hogy saját ünnepnapja legyen - mondta tegnap Balázs Pál alpolgármester Bátonyte- renyén, az Ady Endre Művelődé­si Központban a Magyar Kultúra Napján rende­zett városi ün­nepségen. (Lent.) A köszöntő után Steve Taylor Szabó pánsíp­hangversenye szerzett maradan­dó élményt az ünnepség résztve­vőinek. (Folytatás az 1. oldalról) például a Tempus főiskolai képzés és a Leonardo- programok nemzetközi koordinátora. A szociális mi­nisztériumi és a civil szervezetekkel való kapcsolatai révén projekteket tud elkészíteni a megyeháza hasz­nosítására. A szakmérnök főként az informatikában és a francia nyelv oktatásában lát lehetőséget. Balassa­gyarmat kulturális, művészeti életében szintén fel­lendülést hozhatnak a franciák, főként kapcsolati tőkéjükkel. A házaspár tíz éve áll kapcsolatban Magyarországgal és Gyarmattal, városunkkal Demus Iván révén. Hazánkban eddig nem létező képzéseket hoz­tak létre, a szociális igazgatók oktatása, a szociális egyesületek támogatása meghatározó életükben a „szociális munka határok nélkül” égisze alatt. A Leonardo-projekt keretén belül távoktatásra is lehetőség nyílik a szociális vezetők számára. A vendégek elmondták, hogy a megyeháza hatalmas alapterületével kiválóan működhetne főiskola­ként, csereintézmény válhatna belőle. Strasbourg partneri viszonyt alakíthat ki Gyarmattal, de a konkrét ötletekhez idő kell, lépésről lépésre lehet haladni. Remélhetőleg a cserekapcsolatokkal a francia nyelv tanítását is előre lehet mozdítani a városban, hisz Gyarmat iskolaváros is ötezer diák­kal, ahol a múltban mindig is nagy hagyományai voltak ezen nyelv oktatásának. SZABÓ ANDREA Buszmegálló és múzeum Varsány A település polgármesterétől, Kiss Zoltántól megtudtuk, hogy az utóbbi időben két pályázatot is megnyert az önkormányzat. Az egyik beruházás a község központjában 190 méter hosszú járda, valamint buszmegálló lét­rehozása. A másik beruházás a helyi fa­lumúzeumot érinti. Az eddigi parasztházban található múzeu- mot teljesen felújítják. ______■ K evés sertés, több juh (Folytatás az I. oldalról) a földművelésügyi hivatal állattenyésztési szakfel­ügyelőjétől. - A megyében két kategória létezik: a falvakban található, saját fogyasztásra szánt sertés és a három sertésüzem. Az állomány kétharmadát a háztáji sertés alkotja. A három üzem közül kettő rendelkezik saját feldolgozóval, így ezeket nem érinti e kérdés. A szakfelügyelő véleménye szerint az érsekvad­kerti cégnél problémát okozhat az árcsökkenés.- Az Európai Unióba történő belépés után a ser­téstartás nem kap támogatást, ugyanis az unióban ezen ága­zatban nincs ilyen. Az érsek­vadkerti sertéstenyésztő üzemben, mely valószínűleg érdekelt a veszteségben, azonban lapzártáig nem értük el az illetékest.- Megyénkben a juh-, a húsmarha-, valamint a kecs­ketartás viszont dinamikusan fejlődik - hangsúlyozta Pecze József. - Ezt bizonyítja a nem­rég indult nemzeti agrárvé­delmi program, melyben szinte minden megyei pályá­zó nyert. A program lényege, hogy a parlagon hagyott gyep­területeket környezetkímélő módon, azaz műtrágya, illetve vegyszer nélküli hasznosítsák. A program megyei nyertesei orszá­gos szinten az egyik legjobb eredményt érték el. Megyénkben tehát a legelőre alapozott állattar­tás a jellemzőbb. Ennek oka a megye két fő jellem­zője: Nógrád a legerdősültebb és az egyik legna­gyobb gyepterületekkel rendelkező megye. Össze­foglalva tehát elmondhatjuk, hogy megyénkben már nem a sertés-, hanem a juh-, a kecske-és a húsmarhatartás a jellemző. H. B. Egymás lejáratása a cél Boldvai László: „méltánytalan és megalázó kommunikációs stílus” (Folytatás az 1. oldalról) évében az általa benyújtott költ­ségvetésben a kiemelten hátrá­nyos helyzetű térségek támoga­tására semmilyen garanciát nem vállalt a többletfinanszírozásá­ra, sőt 1998-ban a megyei köz­gyűlés, a területfejlesztési ta­nács fideszes elnökeként, or­szággyűlési képviselőként saját megyéje többlettámogatása el­len szavazott. 2002-ben a Medgyessy-kormány költségve­tési javaslatához mind kor­mánypárti, mind ellenzéki mó­dosító javaslatok születtek, de alapvető különbség, hogy a me­gyéknek kedvezőbb pozíciót je­lentő, kormánypárti képviselők által benyújtottakat a „kormány által támogatott módosító javas­latként” fogadták be szavazás­kor, amelyen az ellenzéki képvi­selők részt sem vettek. Megtar­tották a kiemelt hátrányos hely­zetű megyéknek szóló decentra­lizált többlettámogatási rend­szert, a módosító javaslatok ré­vén 30-ról 36 százalékra nőtt a különböző ágazatoknál elkülö­nített, megyéknek szánt pénz­eszközök részaránya. Az ideke­rülő pénzeszközök felhasználá­sáról a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek, a megyéken belül leghátrányosabb kistérsé­gek esetében pozitív diszkrimi­nációt tartalmaznak: megyénk­ben a salgótarjáni, bátony- terenyei és szécsényi kistérség számára 30 százalékkal több tá­mogatást kell az itt lévő megyei forrásokból biztosítani. Az áthú­zódó kötelezettségvállalásokat a minisztériumok központi kere­téből kell finanszírozni. Megje­lent a kistérségi támogatási alap, amelybe 2 milliárd forint került: a szűkös saját erőforrás ebből az alapból pályázat útján elérhető.- A közlekedés fejlesztésére szerződés jött létre korábban Lotz Károly közlekedési minisz­ter és Puszta Béla, Salgótarján polgármestere aláírásával a 21- es főutat tehermentesítő út har­madik szakaszának finanszíro­zására és megépítésére, lezajlott a közbeszerzési eljárás, de ezt a szerződést a Fidesz-kormány felmondta - mondta végezetül Boldvai László. - Az akkori kor­mánypárti politikusok nem sze­rezték vissza ezt a fejlesztési forrást a négyéves ciklusban. A Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztériumban tavaly novem­berben készült előterjesztésben célkitűzés, hogy valamennyi megyeszékhely gyorsforgalmi hálózathoz kapcsolódását bizto­sítsák, s ebben a sorban ott van Salgótarján is. A módosítás a Fidesz-kor­mány 2303/2001. X 9.-i határo­zatához kapcsolódik, amely ezt a lehetőséget nem biztosította Salgótarján számára. Aki azt ál­lítja, hogy ez korábban a megyé­nek meglévő fejlesztési lehető­ség volt, az vagy nem ismeri ezt a kormányhatározatot, vagy tu­datosan állít valótlanságot. HEGEDŰS ERZSÉBET Vármegyeháza: mi lesz a sorsa?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom