Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-22 / 18. szám

2. oldal - Nócrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. JANUÁR 22., SZERDA Édesapákat, gyermekeket, férjeket várnak haza! Tüntetnek a határőrök hozzátartozói Mintegy ötven hozzátartozó vett részt tegnap Nógrád megyé­ből Budapesten, a Legfőbb Ügyészség épülete előtt tartott demonstráción. A szülők, fele­ségek és gyermekek a tavaly szeptember elején őrizetbe vett és azóta is előzetes letartózta­tásban lévő salgótarjáni határ­őrökkel szemben folyó ügyészi eljárás ellen tiltakoztak kedd délelőtt és a szabadlábon való védekezésük előmozdítását pró­bálták elérni. A tüntetők a demonstráció kez­detén 10 órakor a Legfőbb Ügyészség képviselőjének petíciót adtak át, majd a további két órá­ban a hozzátartozók jelenlétén kí­vül érdemleges dolog nem történt. A PETÍCIÓ SZÖVEGE: Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! A Somoskőújfalu, határátkelő- helyen 2002. szeptember 9-én őrizetbe, majd. szeptember 12-től előzetes letartóztatásba vett ha­tárőrök hozzátartozóiként fordu­lunk Önhöz. Kérjük, hogy sze­mélyesen járjon el annak érde­kében, hogy az immár több mint 100 napja ánatlanul rács mögé került szeretteinket azon­nali hatállyal helyezzék szabad­lábra, biztosítsanak személyes meghallgatást az ügyvédeink ré­szére, továbbá minden határőrt egyforma eljárásban részesítse­nek. Személyes közbenjárásával Ön valamelyest enyhíteni tudná fájdalmunkat, amit a Katonai Ügyészség hozzátartozóinkkal szembeni eljárása okozott, s okoz mind a mai napig. Azt sze­retnénk elérni, hogy a határőr családtagjaink a független bíró­ságon bizonyíthassák ártatlan­ságukat, s ne a bebörtönzöttség lelki terrorjának engedve ismer­jenek be valami olyat, amit nem is követtek el, ami idegen az eu­rópai joggyakorlattól. Édesapákat, gyermekeket, férjeket várunk haza! Határőrö­ket, akik évekig, évtizedekig szolgálták a hazájukat, s akiket most bűnözőként kezelnek. Támogatunk minden korrup­ció-ellenes intézkedést, ugyan­akkor felháborítónak tartjuk azt az eljárást, amelynek során sze­retteinket gyanúba keverték. Olyan eszközöket és olyan módon alkalmaztak és most olyqn módon kívánnak vallomá­sokat kicsikarni a fogva tartott határőröktől, ami évtizedekkel ezelőtt még rossz emlékeket idéz fel bennünk. A legfőbb ügyész úrhoz ha­sonlóan, mi is hiszünk a függet­len és pártatlan bíróságban! Ezért kérjük, hogy engedje és se­gítse, hogy a bíróságon mielőbb tisztázhassák magukat a család­tagjaink. Az ügyészség eddig indoko­latlanul hosszú eljárásával (a mai napig érdemi vizsgálat nem történt, az első kihallgatásokra is hónapokat kellett várni), gya­korlati kényszervallatást alkal­maz. Lassan a januárnak is vége lesz. Eddig csak azokat engedték ki az előzetes letartóztatásból, akik valamiben bűnösnek val­lották magukat. Félünk attól, hogy hozzátartozóink csak azért, hogy családjukhoz haza­kerüljenek, általuk el nem köve­tett bűncselekményekben tesz­nek beismerő vallomást, vagy lelkileg roppannak meg ennek a terhe alatt. A Katonai Ügyészségnek ez nem lehet a célja. Kérjük a legfőbb ügyész urat, hogy mérlegelje, indokolt-e az elő­zetes letartóztatás, amikor az elő­adó ügyész úr tájékoztatása sze­rint a továbbiakban tanúkihall­gatás nem várható, szembesíté­sekre nem kerül sor a jövőben. Az egyetlen bizonyítékként szolgáló videofelvételek szakértői vizsgálata legkorábban február 15-re készülhet el. Hozzátartozó­ink hogyan akadályozhatnák, vagy nehezíthetnék meg ezt az el­járást!? Úgy látjuk, az ügyészség a saját munkája helyett a bírósá­gét igyekszik elvégezni. Ártatlan embereknek minden egyes nap, amit előzetes letar­tóztatásban töltenek, az olyan börtönbüntetés, amelyet el nem követett bűnért róttak ki rájuk. Követeljük a hozzátartozóink azonnali szabadlábra helyezésé! Követeljük ügyvédeinknek a személyes meghallgatás lehető­ségét! Követeljük a letartóztatott ha­tárőröknek az egyforma eljárás biztosítását! Követeljük továbbá a Katonai Ügyészségtől, hogy segítse és ne akadályozza az igazságszolgál­tatást! Számítunk az azonnali intéz­kedésre! m Madách-emlékek Balassagyarmaton 1823. január 21-én született Alsósztregován Madách Imre, a későbbi nagy drámaíró és költő, az id. Madách Imre cs. kir. kamarás és Majtényi Anna ötödik gyermeke­ként. Születésének 180. évfordulója, valamint a balassagyarmati megyei Madách- ünnepséghez kapcsolódva felsoroljuk azokat az emlékeket, melyek a kései utókort és Balassagyarmatot Madáchra emlékeztetik. A Madách-társaság tagjai a gyarmati Madách-szobor előtt Elsőként a patinás volt megyeházát kell említenünk, melyet 1832-35 között Kasselik Ferenc tervei alapján építettek klasszicista stílusban. E falak között sok időt töltött 1841-48-ig és sok minden történt vele hi­vatali előmenetele kapcsán. Tanulmá­nyaink befejezése után itt kezdi hivatali. pályáját 1841-ben, majd a következő év­ben aljegyzői kinevezést kapott. 1843- ban táblabíró lett, 1845 második negye­dében törvényszéki bíró, végül 1846-tól megyei főbiztosi kinevezést kapott. Köz­ben az 1844. február 28-ai megyebálon a nagyteremben ismerkedett meg későbbi fe­leségével, az akkor 21 éves Fráter Erzsébet­tel. A Madách családnak az épületben pénz­beli megváltással különszobája is volt, mely még az építkezés után 20 évvel is a család tulajdonában volt. Később ezt a vármegye visz- szavásárolta. A szoba az emeleti bal oldali szárnyban volt, a nagy­teremtől a 4. ablak mögött. Madách Imre halála után hat évvel, 1870-ben az egykori Ken­der utcát, mely a megyeháza és a mai városháza között húzódik az Ipoly felé, Madách utcának ne­vezték el. Az itt-tartózkodás emlékét a hálás utókor 1925-ben emléktáb­lával örökítette meg. A márvány­lapot szeptember 6-án avatták fel a Mikszáth-táblával együtt, s az avatáson jelen volt Horthy Miklós kormányzó is. Megyénk szülötté­nek, Keviczky Hugó szobrászmű­vésznek alkotásai ma is a főkapu­tól jobbra és balra vannak a falba illesztve. Nem ünneprontásként, de a történeti hűség kedvéért írjuk ide, hogy az 1940-es évek végén a Madách-tábla szö­vegének legalsó és alulról az ötödik sorát tö­rölték az új ideológia követői. Remény van arra, hogy többszöri próbálkozás után ez év­ben a két sor ismét olvasható lesz (54 betű). Ha ez mégsem történne meg, ezért ide írjuk a teljes alsó öt sor szövegét - nagybetűkkel a kivésettek: A SZÉTTÉPETT EZER ÉVES HAZA MINDEN HU FIA vésse kitörölhetetlenül szívébe nagy munkájának biztató szózatát: „mondottam ember küzdve küzdj és bízva bízzál,” S AKKOR LESZ FELTÁMADÁS ... Jelentős emlékünk az ország első köztéri Madách-szobra, melyet Sidló Ferenc szob­rászművész készített, s melyet ma is az or­szág legszebb Madách-szobrai között tarta­A fiúkollégiumon kívül nevét viseli még a városi könyvtár, a filmszínház, valamint az országos hírű irodalmi színpad is, ezzel is ápolva megyénk szülöttének emlékét. Szól­nunk kell arról is, hogy Balassagyarmaton alakult meg az ország első Madách-társasá- ga, mely 1919-től az 1940-es évek közepéig működött. Műsorain székfoglaló tudomá­nyos előadások, irodalmi, zenei, történelmi témakörök voltak, legtöbbje a névadó emlé­két ápolta. Az egykori Polgári Leányiskolá­ban működött hosszú évekig a tanulókból álló Madách Imre Önképző Kör is. Hosszú évekig a mai Palóc Múzeum eme­letén volt egy Madách-emlékszoba, de ez a legutóbbi átalakítás utáni megnyitón 1991- ben már nem volt látható. Ennek pótlására hosszú évek vajúdása után az egykori me­gyeháza egyik földszinti szobájában nyílt egy új Madách-emlékszoba 1998 őszén. Végezetül megemlítjük, hogy a római ka­tolikus egyháznál is voltak és vannak Ma- dáchcsal kapcsolatos emlékek. A múlthoz tartozik egy 1889-ben Temesváron öntött harang, melyet ugyan elvittek háborús cé­lokra 1917-ben, de a rajta lévő szöveget, mi­vel kevesen ismerik, ide írjuk: „E harangot a balassagyarmati római katolikus templom­nak adományozta özv. Aninger Károlyné, szül: Ráth Anna, felejthetetlen Ilonka lánya emlékére, hogy hirdesse az úr szavát: „Em­ber küzdj és bízva bízzál!” Súlya 805 kg volt. Két meglévő adatot viszont a mai napig őriznek az anyakönyv lapjai között, mely a Madách családra vonatkozik. A nagyapa, Madách Sándor ügyvédi gyakorlatot folyta­tott, 1787-ben Nógrád megye főügyésze volt, majd 1795-ben a Martinovics-perben 16 fő védőügyvédje lett. Felesége, Rusz Anna 2 fiú- és 7 leánygyermeknek adott életet, és ezekből két leányt a gyarmati templomban kereszteltek. A kereszteltek anyakönyv­ének IV. kötet 14. oldalán jegyezték be 1780. június 8-án: Rozália nevű lány, ke­resztszülei: Szupszky István és Fehérpataki Rozália. A másik bejegyzés a 90. oldalon olvasható 1788 június 5-én. Anna Mária nevű leány, keresztszülei: Topolcsányi Pál és Hervászy Mária voltak. A balassagyarmati megyeháza, ahol Madách Imre hivatalnokoskodott A SZERZŐ FOTÓI nak számon. Avatása 1937 októberében tör­tént. A nagyalakú bronzszobor mellett van egy félalakos Madách-szobor is a róla elne­vezett fiúkollégiumban, melyet Szederkényi Attila szobrászművész készített és avatása 1990 január hóban történt. Szépszámú emlék őrzi tehát Balassagyar­maton a nagy író itt tartózkodásának éveit. Ezek ápolása és gyarapítása nekünk, utó­doknak kötelességünk, hiszen ezt tették elő­deink is és ezt kell áttáplálnunk utódaink emlékezetébe is. reiter László Növekvő árak, sokkal több hal . Nőtincs A település képviselő-testüle­té nemrég döntött a helyi hor­gásztó működtetéséről. Ez alap­ján a napi jegyek ára 700, illetve 2000 forint. Előbbivel három ki­ló úgynevezett vegyes halat, utóbbival pedig három kiló úgy­nevezett fehér, valamint két da­rab bármekkora halat haza lehet vinni. Az éves jegy ára 28 ezer forint, az ilyen jegy gazdája na­ponta hazavihet három kiló süt­ni való halat, valamint 30 kilo­gramm nemes halat. Az elmúlt év során a horgásztavat körülbe­lül tízezer ember kereste fel. Emiatt a helyi önkormányzat 15 évre megkötötte a szerződést a földtulajdonossal, valamint a földművelésügyi minisztérium­mal. ■ Salgótarjánban érett művésszé az alkotó PÁSZTÓ A Teleki László Városi Könyvtárban nyílt meg a napokban Gelencsér Já­nos salgótarjáni festőművész kiállí­tása. A megnyitó alkalmából kérdez­tük a művészt munkásságáról.- Pécsett születtem és az ottani iskola rajz szakkörében kezdtem el a rajzolással foglalkozni Lantos Ferenc tanár irányítá­sával - mondja Gelencsér János. - Úgy éreztem, van hozzá érzékem, mindig na­gyon szerettem rajzolni. Pakson a rajztá­borban ez a tudat megerősödött bennem. Később középiskolában építőipari szak­területen tanultam tovább, de a rajztól nem szakadtam el. Pécsett több csopor­tos kiállításon mutathattam be alkotásai­mat.- A kiállítás megnyitóján Laczkó Pál író, kritikus azt mondta, hogy Salgótar­jánba kerülésekor éett be a munkássága.- 1985-ben költöztem Salgótarjánba, ahol tovább folytattam az alkotómunkát. Valóban itt értem be. 1990-ben bekerül­tem a Fiatal Képzőművészek Stúdiójába, majd 1994-ben a Magyar Alkotóművé­szek Országos Egyesületébe. 2002-ben a Magyar Grafikusművészek Szövetségé­nek is tagja lehettem.- Milyen technikával alkot?- A grafika mellett az akril- és az olaj­festészet területén. Ami a stílust illeti, a magam útját keresem és a hitelesség megjelenítését akarom műveimben köz­readni.- Melyek a fontosabb kiállításai?- Az első önálló tárlatom 1993-ban Szentendrén volt. Emellett számos helyen láthatták alkotásaimat. Rendszeresen részt veszek a Nógrádi Történeti Múzeum tava­szi tárlatain és az országos rajzbiennálé- kon.- Salgótarjánba kerülésekor kitől ka­pott segítségé? Gelencsér János fotó: k. l.- Elsősorban Földi Péer festőművésztől, aki folyamatosan figyelemmel kíséri kép­zőművészeti tevékenységemet és a leg­utóbbi kiállításom bemutatójára a követke­zőket írta: „Már az első jelentkezése idején egyéni hangot ütött meg témaválasztásával és formanyelvével egyaránt. Az a tárgyi hordalék, amit századunk kitermelt egy szürreális látomássá fokozódik képein, amelyekbe jól épül bele a graffitik spontán dekorativitása és a képregény direktsége, mindez mégis - talán a színek hangulati hatása miatt - nem nyersen szól, hanem egy finom lírával is átitatottan. Formakép­ző képzelete és a színek iránti fogékony ér­zékenysége lenyűgözően hat nagyméretű táblaképein. Újabb rajzai a tárgyi világon túl azokról az emberekről szólnak, akiket a társadalmi helyzetük tipizált. A típusok már-már karikatúraszerű karakterek, az expresszív torzítások indulata révén min­dig egyéni sorsot takarnak. A puritánabb formanyelv egy eleven valóságról szól.” m

Next

/
Oldalképek
Tartalom