Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-21 / 17. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2003. JANUÁR 21., KEDD RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2003. január 20.) Borsodchem 4 930 Ft ű Egis 13000 Ft O Matáv 834 Ft ű Mól 5 250 Ft ű OTP 2 310 Ft ff Richter 13 900 Ft ű TVK 3 520 Ft ű Zalakerámia 1300 Ft o BUX: 7791,43-1,35% eltérés az előző záróértékhez képest Bl 800Q. „ IX INDEX 1. 14-20-IG | 790Q.... 7866.54; 7878.46 <7791.43 1 7800 7700 Í7842.54 Í7897,76í | 7600 1 l í í *1 pont <o fű td ^ "2 :£ <£ <o cd m Fn -§5 'S AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 369,23 Cseh korona 7,76 Euró 244,38 Japán jen (100) 194,07 Lengyel zloty 60,12 Svájci frank 167,18 Szlovák korona 5,85 USA-dollár 229,29 Hírek EMELÉS. A motorbenzinek árát négy forinttal, a gázolajét három forinttal emeli a Mól Rt. szerdán. Az áremelést a cég a nemzetközi termék­jegyzésárak emelkedésével indokolja. A kőolaj- és kőolaj­termék-piacokon az árak to­vábbra is ingadoznak. Szerdá­tól a 91-es ólmozatlan benzin ára literenként 231,50 forint, a 91-es keverék benziné 234,50 forint lesz, a 95-ös ólmozatlan benzin literje 234,50 forintba, a 98-as ólmozatlan benzin 243,50 forintba kerül majd. A gázolaj ára 213 forint lesz. mti MÉRLEG. A végleges adatok szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 455 millió euró volt 2002 novemberében, az első tizenegy hónapban a deficit 3,157 milliárd eurót tett ki - kö­zölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A végleges adat kedve­zőbb a vártnál, az MNB előze­tes adatként korábban 477 mil­lió euró hiányt közölt 2002 no­vemberére. Az előző évi no­vemberi adathoz képest a válto­zásban meghatározó szerepet játszott az áru- és osztalék- fizetés kiadási többletének nö­vekedése, a szolgáltatások be­vételi többletének csökkenése. EUROPRESS VAGYON. A magyarországi alapkezelők által jelenleg kezelt 1500 milliárd forint vagyon mintegy 20 százalékkal nőhet az idén - hangzott el a Befekte­tési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) sajtó- tájékoztatóján. Az összes kezelt vagyonból 930 milliárd forint található befektetési alapokban, amelyek vagyonát jelenleg a kötvények és pénzpiaci inst­rumentumok túlsúlya jellemzi. A részvények részesedése nem éri el az 5 százalékot, mti DEFLÁCIÓ. A japán kormány gazdasági és pénzügy-politikai bizottsága abból indul ki, hogy Japánban a defláció jelensége még legalább két évig, 2005-ig lesz uralkodó. A hazai össz­termék alakulására vonatko­zóan a 2004. március 31-én végződő folyó pénzügyi évre a reálnövekedést egy százalék alá teszi a testület. A harmadik ne­gyedévi makroadatok arról ta­núskodtak, hogy a japán gazda­ság növekedése ismét lassul, mti Tejbe fulladt a tanácskozás Budapest - Kaposvár Ha a várva várt tejipari egyez­ség létrejön, a termelők ösz- szességében két és fél száza­lékkal nagyobb felvásárlási árral kalkulálhatnak, mint tavaly. Ezt Baranyai Sándor, a Tej Terméktanács elnök­ségének somogyi küldötte mondta a szervezet budapesti ülése után. Információnk szerint az ülésen szó esett a felvásárlási árakról, és a mintegy 400 millió liternyire be­csült hazai tejfelesleggel kapcso­latos feladatokról. Ez utóbbinál nem jutottak megegyezésre a ter­melők és a feldolgozók, ezért fel­függesztették az ülést. Baranyai Sándor, a Tej Terméktanács eh nökségi tagja azt mondta: január 27-re tűzték ki a következő meg­beszélést. Minden termelőt és feldolgo­zót közvetlenül érint a tej felvá­sárlási ára, a szaktárca 72 forintos irányárra tett javaslatot - hangsú­lyozta Baranyai Sándor. Kifejtet­te: ezt elfogadhatónak tartották a termelők, mivel az FVM literen­ként még 5,20 forint minőségi tá­mogatást és 1,32 forint kvótaala­pú támogatást ajánlott. Ha mind­ez megvalósul, úgy összességé­ben 2,5 százalékkal jobb árat ér­nek el a termelők, mint tavaly. A szakember elismerte: még sok a kérdőjel tejárügyben, ezért folytatódik az egyeztetés. Viszont ha ezek a számok maradnak, mintegy 75,20 forintra jön ki az extra tej literenkénti ára. Kérdé­sünkre - miszerint milyen feltéte­lek mellett gazdaságos a tejter­melés - azt felelte: ahol évente, Ahol a tejárak elkezdődnek fotó: europress/archIv Közös alapba fizetnek Értesülésünk szerint januárban is tetemes mennyiségű tej halmozódott tel hazánk­ban. Úgy tudjuk: mintegy 200 millió liter intervenciós felvásárlását megoldja az ál­lam, a másik 200 millió litert „ki kell vezetni” a piacról. Ehhez viszont pénzre van szükség. Egy verzió szerint a termelők és a feldolgozók - literenként - 3,60-3,60 forintot adnak a közös alapba, az úgynevezett imitátumot előállítók pedig 7,20-at. tehénként nyolcezer literes hoza- liternyi a termelés, át kell gondol­mot érnek el, ott célszerű folytat- ni az ágazat sorsát. ni a munkát. Viszont ha 4-5 ezer _____ harsányi miklós Új elem drágíthatja a reklámot A termékdíjtörvény januártól életbe lépő módosításai több szigorítást, és számos ésszerűsítést tartalmaznak. A még sza­bályozatlan területek rendezésére a kormányzat rendeleti úton vállalt garanciát, a gyakorlati tennivalókat tartalmazó jogszabályok február közepéig látnak napvilágot. PÉCS A termékdíjtörvény módosítása folytán 2003 januárjától a különfé­le hígítók és oldószerek után is ter­mékdíjat kell fizetni. A csomago­lóanyagok után fizetendő díj a fel­használt anyagok újrahasznosít­hatóságának mértékétől függ. A jogszabály módosításának legfőbb újdonsága, hogy a kétszáz forintos termékdíj megfizetendő a festékekben, lakkokban' található (20-30 százalékos aromás tarta­lom felett) hígítók és oldószerek után is. Ugyanakkor nincs befize­tési kötelezettség a vízzel hígítha­tó, illetve természetes oldószert legfeljebb 6 százalékban tartalma­zó festékek esetében. A csomagolóanyagok esetében ugyancsak ennek az évnek az ele­jétől lépett érvénybe az összesí­tett, illetőleg társított termékdíj. Ennek lényege, hogy a hulladékká váló csomagolás elemeinek feldol­gozhatóságától függ a termékdíj. Ha a használt csomagolás egyes anyagfajtái szétválogathatlak, abban az esetben az egyes anyag­fajtákra vonatkozó díjtételeket kell megfizetni. Ha a szeparálás nem megvalósítható, akkor a díjtétele­ket a legalább 90 százalékban tar­talmazott anyag, vagy az egyes komponenseibe vonatkozó fizeté­si kötelezettségek figyelembe vé­telével kell megállapítani. Ugyancsak fontos változás, hogy a külön jogszabályok alap­ján környezetbarátnak minősülő, megkülönböztető jelzés használa­tára jogosult termékek után az ed­digi 50 helyett a különböző kör­nyezetvédelmi díjak 75 százalékát kell majd megfizetni. A törvény- módosítás kapcsán több szakterü­let rendeleti szabályozására tett ígéretet a kormányzat. Ezek közé tartozik a díjfizetés-mentességi kategóriák pontos meghatározása, illetőleg a gyártók visszaigénylésé­nek szabályozása. A kormányzati elképzelés szerint a díjfizetés mér­tékét a licencdíjból finanszírozott visszagyűjtés aránya határozza majd meg. A kormányrendelet szerint a visszagyűjtés teljesítésé­vel arányos befizetési kategóriákat határoznak majd meg. Ugyancsak érinti a visszagyűj­tési szabályozás az oldószereket és hígítókat, azok a cégek, ame­lyek ezeket a vegyületeket begyűj­tik, annak arányában visszaigé­nyelhetik a befizetett termékdíjat. Egyelőre nincs konkrét meg­oldás arra vonatkozóan, hogy ki - az előállító vagy a reklámozó - fizesse az idővel hulladékká váló reklámkiadványok visszagyűjtésé- nek költségeit. kaszás endre Olasz-magyar uniós támogatás Az Itália és Magyarország közti együttműködési program két új elemmel bővül. Az olasz kormány hazánk uniós csatlako­zását önkormányzati vezetők továbbképzésével támogatja, és segítséget nyújt az EU-támogatások befogadását lehetővé tevő pályázatok elkészítésében. Budapest A magyar és olasz szakemberek tárgyalását követően Baráth Etele államtitkár, a Miniszterelnöki Hi­vatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának (NFTH) elnöke elmondta: a két ál­lam több mint egy évtizede együttműködik, és most e közös munka továbbfejlesztéséről álla­podtak meg a felek két májusban indítandó kiegészítő program ré­vén. Mindezt évi 120-150 millió fo­rinttal támogatja az olasz állam, amely az elmúlt tíz évben körül­belül 8 millió euró támogatást adott Magyarországnak. Fabrizio Barca, az olasz Gazda­sági és Pénzügyi Minisztérium fő­igazgatójának tájékoztatása sze­rint az egyik új, kiegészítő prog­ram keretében mintegy 80 me­gyei, kistérségi és települési ön­kormányzati vezető tisztségviselőt képeznek tovább. Ők e tudás­anyagot az EU Strukturális Alap­jaiból finanszírozható programok kidolgozásakor is hasznosíthatják majd. A másik új támogatási for­ma az uniós támogatási pályá­zatok elkészítéséhez nyújt se­gítséget. Mint Giovan-Battista Verderame budapesti olasz nagy­követ elmondta, Itália az uniós pályázatok során - sok elkövetett hiba árán - komoly tapasztalatok­ra tett szert. Az Europress kérdésére, misze­rint Magyarország a rendelkezésé­re álló uniós támogatási keretnek mekkora részét nyerheti el, az olasz küldöttség tagjai egyönte­tűen azt válaszolták, hogy a 100 százalékát. Mint Rapcsák János kormányzati főtanácsadó lapunk­nak elmondta, ez nem tekintendő túlzott optimizmusnak, ugyanis Magyarország már 2004 feléjén, a csatlakozás előtt olyan mennyisé­gű és minőségű pályázati anyagot kíván benyújtani Brüsszelbe, amely akkor is „100 százalék kö­rüli mértékben” lefedi a teljes tá­mogatási keretet, ha az uniós bírá­lók némely részeit elutasítják. Azt már sikerült elérnünk - tette hoz­zá -, hogy míg az EU-tagállamok a támogatási pénzek 6 százalékát kapják meg előlegként, addig Magyarország esetén ennek mér­téke 17 százalék. DÓCZY LÁSZLÓ A beszállító követi a céget Budapest Egyre nagyobb a betelepülő külföldi beszállítók része­sedése a hazai tőkebehoza­talban - 2001-ben megközelí­tette az egymilliárd dollárt. A magasabb színvonalú ter­melési kultúra behozatala növeli a nemzetgazdaság ha­tékonyságát is, ám jelzi: a ha­zai cégek nem mindenben tudtak felnőni a multik el­várásaihoz. Az elmúlt években Magyaror­szágra érkezett külföldi műkö­dötöké egyre kisebb részben a nemzetközi vállalatok újabb be­ruházásainak, sokkal inkább az őket követő beszállítói holdudvar idejövetelének volt köszönhető. Jóllehet a tőkebehozatalt ilyen megosztásban nem vizsgálják, a beszállítók idetelepülése régóta tart. Az újonnan érkező kisebb külföldi cégek gazdálkodásuk­ban és a magyar gazdaságban be­töltött szerepük alapján azonos megítélés alá esnek a hazaiakkal. A gyakran velük érkező, maga­sabb színvonalú termelési kultú­ra ugyan egyes hazai riválisokat kiszoríthat a piacról, de nemzet­gazdaságilag ez hatékonyságnö­vekedést jelent - hívta fel a figyel­met Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásveze­tője. A beszállítóik megjelenése és letelepedése nagyobb beágya­zottságot is ad a már itt lévő multiknak - teszi hozzá Devecz Miklós, az egyik legnagyobb ex­portőr, a Flextronics elektronikai gyártó stratégiai és kormányzati kapcsolati igazgatója. Szerinte cégük elvárja az idetelepedett be­szállítóktól, hogy több lábra állja­nak, más megrendelőket keresve pedig az ideérkező beszállítói kör is stabilan beágyazódhat a magyar gazdaságba. A külföldi közvetlen tőke- befektetések értéke 2001-ben 2,7 milliárd euróra rúgott, ennek két­harmada tulajdonosi hitelezés, így csak az ezen felül lévő, közel egymilliárdos összeg ad teret az újonnan idetelepülő beszállítói körnek. Tavaly az év első 11 hó­napjában a tulajdonosi hitelek részaránya mérséklődött, így csökkenő tőkebeáramlás mellett is nagyságrendileg azonos meny- nyiség juthatott ilyen célra. A Magyar Suzuki Rt. mintegy 85 ezer személyautós éves ter­melésének 40-50 százaléka a ma­gyar hozzáadott érték - fogalma­zott a Világgazdaságnak a cég részéről Krisztián Róbert be­szerzési főosztályvezető. Jólle­het ebben az itteni munkabérek meghatározó részt adnak, az autógyárat követő beszállítóknak egyre nagyobb szerep jut. ■ Ellenőrzött hús az EU-ban Budapest Január elsejétől pontosabb információkat kapnak a fo­gyasztók a hústermékekről az EU-tagországokban. A ren­delkezés a csatlakozás után hazánkra is érvényes lesz. Az Európai Bizottság első ízben határozta meg pontosan a hús fo­galmát. A vásárlók ugyanis általá­ban az izomhúst teltintik annak, míg a kereskedelmi forgalomban ezzel a megnevezéssel szerepel­nek más olyan állati eredetű ter­mékek is, mint a zsírszövetek vagy a belsőségek. Az év elején hatályba lépett, a terméktájékoz­tatást szigorító szabályozás azok­ra a termékekre vonatkozik, ame­lyek adalékanyagként tartalmaz­nak húst, így például a kolbászok­ra, pástétomokra, készételekre és konzervekre. A rendelet nem ter­jed ki a feldolgozatlanul értékesí­tett húsokra. A címkékből ki kell derülni, milyen állatból készült az adott termék. A húsként forgalmazott termékek továbbra is tartalmaz­hatnak zsír-, illetve kötőszövetet, de ezeknek a megengedhető ará­nyát mostantól pontosan szabá­lyozzák. A gyártóknak hat hónap átmeneti időszak áll rendelkezés­re az új szabályok alkalmazására.- ÚJVÁRI ­Fizetnek az oroszok Budapest A következő hetekben 82 mil­lió dollárt utal át az orosz fél a 92 millió dolláros állam- adósságból - jelentette be László Csaba. A következő hetekben az orosz fél 82 millió dollárt utal át a tel­jes 92 millió dolláros, még meg­maradt orosz államadósságból, s ezt a költségvetési törvénynek megfelelően fordítja a büdzsé kiadásaira a kormányzat. Ezt László Csaba pénzügyminiszter közölte a Ferihegyi repülőtéren hétfőn, miután egynapos moszkvai látogatásán aláírta orosz kollégájával az erről szóló egyezményt. Az aláírással sike­rült pontot tenni az orosz állam- adósság lebontásának folyama­tára - jelentette ki László Csaba. A pénzügyminiszter elmondta: az egyezmény megfelel azoknak a feltételeknek, amelyekről a Medgyessy Péter miniszterelnök vezette magyar delegáció de­cemberben megállapodott az orosz féllel. __________ _____ ___ um T erv az Budapest Még a héten a kormány elé terjeszti a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KWM) a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztett változatát. Az árvízvédelmi stratégia megvalósítása 170 milliárd forintba kerül, amelynek egy részét az Európai Befektetési Bank hiteléből fedezik. A KWM még a héten a kormány elé terjeszti a Vásárhelyi-terv leg­újabb változatát - közölte Kóródi Mária szakminiszter. Az évekkel ezelőtt, eredetileg árvízvédelmi stratégiaként megkezdett terv az elmúlt időszakban lezajlott szak­mai egyeztetések révén olyan komplex programmá nőtte ki magát, amely az árhullámok le­vezetésén túl természetvédelmi, gazdasági, valamint terület- és vi­dékfejlesztési célokat is szolgál. ár ellen A továbbfejlesztett Vásárhelyi­terv megvalósítása tavalyelőtti áron számolva 170 milliárd fo­rintba kerül, ebből a KWM ja­vaslata alapján első ütemben 51 milliárd forintot különítenének el 2005 végéig a legfontosabb beru­házásokra. A költségek egy ré­szét az Európai Befektetési Bank rendkívül kedvezményes hitelé­ből fedezik, amely akár a beruhá­zás 60 százalékát is elérheti. Kóródi kiemelte, hogy az idén a program előkészítése és a köz- beszerzési eljárások kiírása a fel­adat. Mindehhez a tárca rendel­kezésére álló 200 millió forinton felül további 800 millió forint kell. A miniszter bízik abban, hogy a kormány előteremeti a szükséges forrást, és a pontos ütemezésről is dönt. Váradi József, a szaktárca vízügyi he­lyettes államtitkára szerint a tel­jes Vásárhelyi-terv tíz éven belül megvalósulhat. _____________mti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom