Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-17 / 14. szám

2003. Január 17., péntek TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal CSALÁDI A testmozgás és a felgyorsult világ Vannak, akik nézik... Felgyorsult világban élünk - lehet hallani nagyon gyakran. Az állítás valóban igaz, és sok esetben azzal a jelentéssel is bír, hogy az embernek nem jut ideje semmi másra, csak arra, ami kötelező: munka, család, gyerekek, esetleg kikapcsolódás­ként egy kis tévézés. Pedig vannak dolgok, amelyekre saját érdekünkben kell, hogy időt tudjunk szakítani. Ezek közé a dolgok közé tartozik a testmozgás. Meg­térül ugyanis a befektetett idő és energia. A rendszeres testmozgás előnye elsősorban az, hogy kedvezően hat az életminőségre: csökkenti a szív- és érrendszeri halálozást, valamint a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, előnyös a magas vérnyomás megelőzésére és a már megbetegedetteknél csökkenti a vérnyomás értékét. Ismert a rendszeresen végzett testmozgás jótékony hatása a testsúlyproblémák kezelésében, a pszichológiai állapot javításában és ezen ke­resztül a szenvedélybetegségek (dohány­zás, alkohol- és drogfogyasztás) és a pszi­choszomatikus betegségek megelőzésében. A gerinc- és ízületi betegségek, valamint a csontritkulás megelőzésében és gyógyításá­ban is hatékonyan alkalmazható a valami­lyen szinten való sportolás. Magyarország ezen a területen meglehe­tős elmaradásokkal bír. A lakosság fizikai aktivitásának hiányát a rendszeresen spor­tolók arányára vonatkozó felmérések is bi­zonyítják A KSH reprezentatív felmérése szerint Magyarország 15-64 éves lakosságá­ból a férfiaknak alig valamivel több, mint egyötöde, a nők 13,6 százaléka végez rend­szeres testedzést. Az is kimutatható ugyan­akkor, hogy az arányok az életkor növeke­désével drasztikusan romlanak. A vizsgála­tok azt jelzik, hogy az első gyermek meg­születése után a nők döntő többsége - még az addig aktívan sportolók is - abbahagyják a rendszeres sportolást. Nem sokkal biztatóbb a helyzet akkor sem, ha a testmozgás minden formáját számba vesszük. Egy 1999-ben végzett ku­tatás a testmozgásról, testedzésről, sporto­lásról azt állapítja meg, hogy a „tudatos mozgás, sportolás még nem terjedt el a la­kosság körében”. Az iskolai diáksportban a tanulók 20 százaléka vesz részt. Hétköz­napokon a 14 évesek, illetve annál időseb­bek kevesebb mint fele - egészen pontosan 43 százaléka - végez valamilyen mozgást: sétál vagy sportol. Ez az esetek nagy részé­ben az egyszerűbb, kevéssé idő-, pénz- és helyigényes sétát jelenti, a megkérdezettek csupán 16 százaléka sportolt valamit a vizs­gálatot megelőző hétköznapon. A legkisebb arányban az aktív keresők közül mozognak. A dolgozók kétharmada semmilyen tudatos mozgástevékenységet nem végez egy átlagos hétköznapon. Hétvé­gén valamivel többen mozognak, de még ... vannak, akik csinálják fotó: europress/epa így is tíz felnőtt dolgozó ember közül hat sem hétköznap, sem hétvégén nem mozog. Ugyanakkor a vizsgálat kimutatása szerint minél magasabb valakinek az iskolai vég­zettsége, annál nagyobb a valószínűsége, hogy tudatosan sportol, mozog. A jelenlegi kedvezőtlen helyzetet kon­zerválja, sőt várhatóan rontja az, hogy a gyermekek és fiatalok életmódja is átala­kult, a napi testmozgásuk egyre csökken. Ennek következménye legszembetűnőb­ben a testtartási rendellenességek szaporo­dásában mutatkozik meg (ma az óvodások, általános és középiskolások 60-80 százalé­kánál észlelhető testtartási hiba). Nő a mozgásszervi betegségekre hajlamosító ál­lapotok gyakorisága, többek között azoké is, melyek a gerinc élettanilag helyes hasz­nálatát automatizáló mozgásanyag rend­szeres végzésével javíthatók. Különösen a testtartás rendellenességei (melynek követ­kezményei a később jelentkező gerincbe­tegségek), valamint az alacsonyabb csont­tömeg (melynek következménye a csontrit­kulás) azok, amelyek rendszeres testmoz­gással javíthatók. A magyar iskoláskorú né­pesség keringési-légzési teljesítménye nem éri el azt a szintet, melyet 20-25 évvel ez­előtt a fiziológiás tartomány középérték­ének tekintettünk. Nemzetközi példák is azt matatják, hogy azokban az országokban, ahol összehangolt nemzeti programot indítottak a tudatos ak­tív testmozgás fejlesztésére a tömegsport le­hetőségeinek kiterjesztésével, népszerűsíté­sével, vagy akárcsak a rendszeres futás, sé­ta, gyaloglás társadalmi mértekben is elfo­gadott meghonosítására, ott többek között ennek hatására is csökkent a szívinfarktu­sos halálozás, illetve javult a lakosság egész­ségi állapota (USA, Finnország, Anglia stb.). Különösen fontos a megfelelő tájékozta­tás megszervezése, valamint az életvitel­hez közeli szabadidősport feltételeinek megteremtése. Az orvostudomány bizo­nyított tényei azt mutatják, hogy a fizikai aktivitást gyermekkorban, az iskolában ér­demes növelni. ■ A baba és a vitamin A vitaminok a szervezet létfontosságú összetevői, az anyag­csere-folyamatok mozgatórugói - mondja dr. Micskey Éva gasztroenterológus. Természetesen igaz ez a kisgyermekek­nél is. A vitaminok közös jellemzője, hogy a szervezet teljes­ségükben nem képes őket szintetizálni, legfeljebb előanya- gaikból átalakítani. Ezért rendszeres bevitelükről a táplálko­zással kell gondoskodni. Igen sok szülő fél attól, hogy gyer­meke vitaminhiányos lesz, és nem kevés pénzt költ a gyógy­szertárakban az egyre divatosabb multivitamin-készítményekre. De kinek és mikor van szüksége vita­minokra? A szoptatott csecsemő az anyatejjel a D- és a K-vitaminon kívül mindent megkap, feltéve, ha édesanyja nem beteg, nem diétá­zik, nem fogyókúrázik, illetve nem hódol a különböző reform­konyhák étrendi előírásainak. A mesterségesen, azaz táp­szerrel táplált csecsemő külön vi­taminpótlást nem igényel, hiszen a tápszereket úgy ál­lítják össze, hogy azok a baba adott életkorának felelje­nek meg a vitamin- összetétel szem­pontjából is. Ha a baba legalább 750 ml tápszert kap, ak­kor külön vitamint nem kell adni neki. Más a helyzet, ha va­lamilyen betegség miatt kevesebbet eszik. Még az egy­szerűnek mondott nátha is elveszi az étvágyat, nem is be­szélve egy komoly légúti fertő­zésről, kiszáradással járó bélhu­rutról, következményes felszívó­dási zavarról. A nagyobb babák már változa­tosan étkeznek, hiszen egyéves korukban étrendjük csaknem azonos a többi családtagéval. Ha a nagyobb csecsemők, kisdedek életkoruknak megfelelően, válto­zatosan táplálkoznak, akkor vita­minhiánnyal betegségek után ugyancsak számolni kell. Igaz ugyan, hogy a bolti tej egy-két összetevőben szegényesebb, és a vitaminok felszívódását csök­kenti, de a ma elérhető pluszjel­zésű babatejek megfelelő ellátást nyújtanak. Más jellegű a probléma a nem beteg, válogatós, nassoló, úgyne­vezett „étvágytalan” babákkal. Aki naphosszat teát iszik, ropit vagy Túró Rudit falatozgat ke­véske csokoládé kíséretében, az valóban elesik a zöldség- és gyü­mölcsfélék fogyasztásának elő­nyeitől, és könnyen vitaminhiá­nyossá válhat. Ha nekik multivit­aminokat veszünk, beszéljük meg annak adagolását a család­orvossal. ■ A nagyobb babák étrendje változatosabb Receptsarok Téli parasztételek Sült krumpli Hozzávalók: 1,5 kg krumpli, ecetes hagymasaláta, sózott paprikás hagyma, fagyos szalonna, hurka­zsír vagy kacsazsír. A krumplit megmossuk és hé­jastul betesszük a sütőbe a rácsra. A krumpli tálban kerül az asztalra a többi hozzávalóval együtt. Lehet hurkazsírral vagy disznózsírral fo­gyasztani, áttörve, sóval és papri­kával megszórva, rá pedig fagyos szalonna, főtt császárszalonna, abált tokaszalonna, disznósajt rak­ható. Ez koleszterindúsabb verzió. Fogyasztható ugyanakkor „szoli- dabban” is: margarinnal. Kmmpliganca Hozzávalók: 1 kg burgonya, 20 dkg liszt, 15 dkg hagyma, 2 kanál­nyi zsír, kevés só, kiét pohár tejföl, paprika. A krumplit meghámozzuk és annyi vízben, amennyi ellepi, pu­hára főzzük. Összezúzzuk, majd elkeverjük a liszttel és a sóval. A hagymát felszeleteljük és a zsíron a paprikával megpároljuk. A hagy­más zsírt egy tűzálló tálba helyez­zük és kanalanként rátesszük a lisztes krumplit. A tetejére kenjük a két pohár tejfölt és a sütőben át­sütjük. Családi témákban keressen bennünket az interneten is: www.kiskegyed.hu • www.lakaskultura.hu www.mindmegette.hu • www.holgyvilag.hu • www.gyongy.hu Tévhitek arról, hogy mi ártalmas az alkatunkra Azt tartják, hogy az egészséges táplálkozás a hosszú élet egyik titka. De vajon egészségesen táplálkozunk-e? Ennek eldön­tése nem egyszerű kérdés, kü­lönösen úgy, hogy a köztudat­ban léteznek bizonyos tévhitek az étkezéssel kapcsolatban. Összeállításunkban - a teljes­ség igénye nélkül - ezek közül közlünk néhányat. A TOJÁS egészségtelen - hallani sokszor. Nem mindenkinek. Az egészséges anyagcserével bíró embereknél a tojás nem emeli a vér koleszterinszintjét, ezáltal az érelmeszesedés veszélye sem nő. Egy-két tojás hetente nyu­godtan szerepelhet az étren­dünkben. AZ ERŐS árt a gyomornak - mondják. Ezzel szemben a pap­rika, a chili, a bors vagy a curry antibakteriális hatású, ezáltal se­gíti az epe és a máj munkáját. Az erős étkek csak akkor ártalma­Egyem, ne egyem? És főleg hányszor? sak, ha a gyomor egyébként is érzékeny. A SPENÓT tartalmazza a legtöbb vasat - állítják még ma is olykor. Generációk nőttek fel úgy, hogy a vasban állítólag igen gazdag fő­zelékkel tömték őket. Azoknak, akik máig utálják a spenótot, ta­lán utólagos elégtételt jelent, ha megtudják: a vas nyomelem há­romszor nagyobb adagban van jelen a hüvelyesekben, a fehér­babban vagy a lencsében. (A tév­hit oka valószínűleg egy elcsú­szott vessző egy hivatalos táp­anyagtáblázatban.) A NYERSEN fogyasztott zöldség egészségesebb, mint a főtt - vé­lik sokan. Pedig bizonyos zöld­ségfajták - a burgonya, a zöld­bab vagy a padlizsán - méreg­anyagokat is tartalmaznak, ami­ket csak a főzés semlegesít. A ré­pa vitaminjai csak gyenge páro­lás után válnak hasznossá a szer­vezet számára. A FRISS zöldség tartalmazza a legtöbb vitamint - él a köztudat­ban. Igaz, ha valóban frissen, a szedéskor fogyasztjuk. Az érzé­keny leveles zöldségek, mint például a spenót, hűtőszekrény­ben gyorsan veszítenek vitamin- tartalmukból. Ettől még a mély­hűtött zöldség is jobb. A VITAMINOK energiát adnak - gondolják egyesek. Ezzel szem­ben a szervezet a szénhidrátok­ból, a zsírból és a fehérjékből nyeri az erejét. A vitaminok el­lenben elengedhetetlenek az emésztésnél. a mediterrán akik valóban vacsorázni ­AKI ESTÉNKÉNT meleget eszik, biztosan felszed pár kilót - hang­zik a verdikt. Az állítással szem­ben azonban csak a túl sok evés­től lehet hízni, nem attól, hogy este eszünk. Ha a mondottak igazak lennének, országok lakói - szeretnek későn mind elhíznának. AZ ÉDESÍTŐSZER használa­ta fo- gyászt - % vallják el­sősorban a % hölgyek. Pe- dig inkább hiz­lal: a cukorpótlók ugyanis erős éhségér- . C zetet váltanak ki. vS NASSOLÁS hizlal - él a köztu­datban. Ez sem igaz egészen. Brit kutatók megállapították, hogy a nassolást automatikusan kevesebb mennyiségű főétke­zéssel egyenlítjük ki. MARGARIN kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a vaj. Mindket­tőnek megközelítően egyfor­ma a kalóriaértéke. Az úgyne­vezett diétás margarinokon s. nem azért van a „diétás” felirat, mert keve­sebb zsírt tartal- „ maznak, hanem ■*- mert speciá- I lis összete- «wCJí* vőjük több * ' 1 egészséges te­fk* lítetlen zsírsavat r szállít. A SZÁRNYAS soványabb, mint a sertéshús - esküsznek sokan. Ez is egy jellemző tévedés. Egy sült csirke bőre 17,5 százalék zsírtartalommal bír, míg egy sertésszelet csak 2 százalék zsírt tartalmaz. A SÖR „kalóriabomba”. A sör va­lójában kevés kalóriát tartalmaz: egy korsó csak 218, míg ugyan­ennyi mennyiségű vörösbor mintegy 340 kilokalóriát tartal­maz. A LEGJOBB fogyókúra, ha napon­ta csak egyszer eszünk - hallani olykor. Ez egyszerűen nem igaz. A test takarékra kapcsol, és keve­sebb kalóriát használ el. Jobb, ha háromóránként eszünk vala­mi keveset. Az is fogyhat, aki többször eszik. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom