Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-16 / 13. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2003. JANUÁR 16., CSÜTÖRTÖK RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2003. január 15.) Borsodchem 4 800 Ft 0 Egis 13190 Ft •5 Matáv 840 Ft A Mól 5 280 Ft 0 OTP 2 320 Ft A Richter 14 040 Ft O TVK 3 555 Ft A Zalakerámia 1310 Ft A BUX: 7842,54-0,33% eltérés . az előző záróértékhez képest AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 357,39 Cseh korona 7,38 Euró 234,74 Japán jen (100) 88,80 Lengyel zloty 58,50 Svájci frank 160,34 Szlovák korona 5,63 USA-dollár 223,16 __________Hírek__________ F OGYATKOZÁS. Szinte vala mennyi tenyészállat száma csökkent a múlt évben - derült ki a KSH szerdán közzétett felméréséből. 2002 decemberében több sertést, lovat, kacsát tartottak a gazdák, mint egy évvel korábban, miközben jelentősen csökkent a szarvasmarha-, juh-, tyúk-, liba- és pulykaállomány. EUROPRESS NEM NYERT. A munkaerő- költségek elmúlt két évben bekövetkezett jelentős növekedése, valamint az erős forint játszhatott szerepet abban, hogy a Peugeot-Citroén nem Magyar- országot, hanem Szlovákiát választotta új közép-európai üzeme helyszínéül - mondta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter. Csillag szerint a magyar kormány által összeállított, a befektetés feltételeinek javítására vonatkozó csomag versenyképes volt. Ám jelentős az eltérés a munkaerők költsége között, hiszen az elmúlt két évben a minimálbéremelés megdrágította a magyar munkaerőt, mti SZÁZALÉK. Ha a személyi jövedelemadó-bevallások során felajánlott egy százalék valamely okból nem juthat el a kedvezményezetthez (az nem felel meg a feltételeknek, illetve nem tart igényt a támogatásra), a rendelkezett összeget alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására kell felhasználni. Ezen összeg a 2002. évben mintegy 44,3 millió forintot tett ki. Idén nem változik a 11 százalékos egészségügyi járulék- fizetési kötelezettség összege, miután a minimálbér is változatlan maradt - közölte az adóhivatal. EUROPRESS MŰKÖDIK. A fagykár elhárítása után szerdán délután már szokásos teljesítményén működött a magyar villamosenergiafelhasználás 13 százalékát előállító Mátrai Erőmű Rt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két napban folyamatosan üzemelték be az öt áramtermelő blokkot, és szerda estére együttes termelésük eléri a 700 megawattot. A normális üzemmenet során sem használják ki teljes kapacitásukat, a szénpályák befagyását megelőzően, vasárnap este is 710 megawattot teljesített az erőmű, mti ■ Meghajolt a piac előtt az MNB Úgy tűnik, meghajolt a piaci nyomás előtt a jegybank, és tegnap 100 bázisponttal (egy százalékkal) csökkentette a jegybanki alapkamatlábat, amelynek mértéke így 7,5 százalékra mérséklődött. A lépést megelőzte az, hogy tegnap a forint többször kilépett a megszabott ingadozási sávból, így a jegybank beavatkozására volt szükség. Budapest Többször is be kellett avatkoznia tegnap a jegybanknak a devizapiacon, mert a forint kilépett a meghatározott árfolyamsávból. Ebben az esetben az MNB kénytelen interveniálni, vagyis eurót venni a piacról forint ellenében. A jegybank a vásárlás összegéről nem közölt adatot. A Credit Suisse First Boston (CSFB) jegybanki forrásokra hivatkozó - a kamatcsökkentés előtt készült - elemzése szerint az MNB mintegy 2,5-3 milliárd eurót szánna az intervencióra, ennyit költött 1996 és 2001 között évente piaci beavatkozásra. A Monetáris Tanács tegnapi ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot, amely így 8,5 százalékról 7,5 százalékra változott. Az MNB közleménye szerint a Tanács január 15-én határozott a kamatcsökkentésről. A mérséklést az tette szükségessé, hogy a forint árfolyama elérte a sáv szélét, és a jegybank jelentős mértékű intervencióra szorult. A Monetáris Tanács szerint az intervenció szükségessége azt mutatja, hogy alacsonyabb kamat mellett is a jelenlegi szint közelében alakulhat a forint árfolyama. Az erős forintra azért van szükség, mert az segíti az idei és a jövő évi inflációs célok teljesülését. A lépés meglehetősen érdekes, hiszen az MTI éppen tegnap közölte Járni Zsigmondi jegybank- elnök nyilatkozatát a Reutersre hivatkozva, amelyben az MNB vezetője azt mondta: „pillanatnyilag nem látunk lehetőséget kamat- csökkentésre.” Járai a Dow Jones hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a kamatokat azért nem csökkentette a bank e héten, mert még inflációs veszélyt lát. Majd hozzátette, hogy „később az év folyamán talán több lehetőség lesz pénzügy-politikai enyhítésre”. A Financial Times tegnapi becslése szerint a magasan tartott kamatszint eddig 8 milliárd euró spekulatív tőkét vonzott Magyar- országra. A brit üzleti napilap azt írta, hogy hazánk közvetlen környezetében jóval kevésbé vonzó a kamatszint a befektetőknek, a legkevésbé Csehországban, ahol 2,75 százalék a jegybanki alapkamat. A KSH tegnap tette közzé a tavaly decemberi inflációs adatot. Eszerint a fogyasztói árak 2002- ben átlagosan 5,3 százalékkal emelkedtek, míg decemberben 4,8 százalékkal voltak magasabbak, mint 2001 decemberében, és 0,1 százalékkal haladták meg a novemberit. KONCZ ANDREA Aggályok a fejlesztési banknál Az 1997 óta kizárólagos állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) több olyan 2000 és 2002 között történt ügyletet is feltártak, amelyek súlyosan sértették a bank, és ezzel az állam érdekeit - tartalmazza a Kormányzati Kommunikációs Központ közleménye. Budapest A dokumentum a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által készített jelentés alapján leszögezi: nem tekinthető sikeresnek a lakossági panelprogram, az önkormányzati infrastruktúra-program és a háziorvosi hitelprogram. „Az ellenőrök a vizsgált időszakban több olyan ügyet találtak, ahol sérültek a felelős gazdálkodás szempontjai, kimutatható vagyoni hátrány keletkezett az állam kárára” - olvasható a közleményben, amely kitér arra, hogy az MFB-nél az utóbbi két évben gyakori volt a közvetlen kormányzati beavatkozás, a bank igazgatóságának és felügyelőbizottságának működése többnyire formális volt. A közlemény tájékoztat arról, hogy a vizsgálat a Magyar Fejlesztési Bank leányvállalataira is kiterjedt, és megállapítja: tizenkét agrárcég részvényeit az ÁPV Rt. térítés nélkül adta át a banknak, ezzel megsértették a privatizációs törvényt. „A pénzintézet jelentős felárral vett meg az országos közműhálózat-fejlesztésben érdekelt cégeket, ezzel magánszemélyek igen komoly haszonhoz jutottak. Hasonlóan jutott egyes esetekben tényleges munka nélkül nagy nyereséghez az alvállalkozókkal dolgoztató Defend Security Kft. is" - tartalmazza a közlemény. A Nemzeti Autópálya Rt.-vei kapcsolatban ügy fogalmaz, a cégnél jellemző volt a kézi vezérlés, a döntésekben sem szakmai, sem célszerűségi, sem hatékony- sági szempontok nem játszottak szerepet. „A Hungexpo Rt. rossz teljesítményét az ügyvezetői feladatok megosztottsága, a tulajdonosi koncepció hiánya és a társaság leányvállalatainak átgondolatlan értékesítése okozta” - zárul a közlemény. A MeH honlapján olvasható jelentés arról is tájékoztat, hogy az MFB jelentős összegű hitellel, illetve tőkebefektetéssel részt vett a sportfinanszírozásban úgy, hogy a visszafizetésre nincs garancia, a megvásárolt üzletrész értéke pedig már a vételkor alatta maradt a kifizetett vételárnak. A Kehi-vizsgálat megállapította, hogy a Nemzeti Autópálya Rt.-vel lőszer-mentesítési tevékenységre kötött szerződésekkel kapcsolatban a társaság nem végzett tényleges tevékenységet, az elvállalt feladatokat alvállalkozókkal elvégeztetve átlagosan 26,6 százalékos nyereséget realizált. „Az autópálya-építésben több olyan vállalkozás működött közre, amelyek részére indokolatlanul több százmillió forint előleget folyósítottak annak ellenére, hogy tevékenységük nem kapcsolódott közvetlenül az építési munkákhoz, vagy alvállalkozóidul végeztették el a tevékenységet” - olvas- ható a jelentésben. _ mti L írai hétvége Olaszországban Budapest A tapasztalatok szerint az olasz és a német polgárok többsége elégedetlen az euró- val, és szívesen visszatérne országának korábbi pénzneméhez. A finnek és belgák ugyanakkor örülnek az euró- nak, Nagy-Britannia és Dánia pedig a következő években dönt annak bevezetéséről. Rekordforgalmat bonyolított le egy olasz áruházlánc a múlt hét végén tartott „líranapon”, amikor üzleteiben ismét a régi fizetőeszközzel, olasz lírával fizethettek a vásárlók - tudatta az euro.hu. Hozzátéve: utóbbiak nemcsak a korábbról megmaradt lírájukat használták fel, hanem sok esetben az eurót váltották át a volt olasz fizetőeszközre, hogy a hozzájuk közelebb álló pénzzel fizessenek. Az olasz nemzeti bank 2011 végéig váltja át a lírát euróra. Egy felmérés szerint Itália lakosainak 54 százaléka szeretne visz- szatérni a lírához, mert szerinte az euró bevezetése hátrányos volt, 79 százaléka pedig „szegényebbnek” érzi magát amióta bevezették a közös európai pénzt. Az Európai Bizottság ezzel szemben azt ajánlja az EU tagállamainak, hogy az árcédulákon júliustól már csak euróbán tüntessék fel az árakat, a korábbi nemzeti fizetőeszközt pedig száműzzék onnét, mert a két valutanem egyidejű használata „pszichológiailag akadályozza” az euró elfogadását. Ez különös bosszúságot okozna Olaszországban, ahol bevett gyakorlat, hogy a nagy üzletek, szolgáltatók árjegyzékei mindkét valutanemben feltüntetik az árakat. Németország szintén hadilábon áll az euróval, ott ugyanis az emberek 94 százaléka még ma is márkában számol, 67,8 százaléka kifejezetten elégedetlen, és a társasági beszélgetések egyik leggyakoribb témája az euró hátrányainak ecsetelése: Egyesek szerint a német, és osztrák polgárok többsége a saját fizetését sem ismeri euróbán. A másik véglet Finnország és Belgium: ezen országok polgárainak 80 százaléka elégedett a közös pénzzel. Nagy-Britannia és Dánia a következő években újra mérlegeli - népszavazás formájában -, hogy áttérjen-e az euróra. László Csaba pénzügyminiszter nyilatkozata szerint Magyarország 2007-re készen áll a közös európai pénz bevezetésére. Szintén az euró erejét támasztja alá, hogy az Egyesült Államok félti gazdaságát az eurótól, amelynek tavaly január óta 21 százalékkal emelkedett a dollárral szembeni árfolyama, az elmúlt három hónapban pedig 6,5 százalékos volt az értéknövekedése. EUROPRESS Megtizedelt gyümölcsösök Budapest Az elmúlt napokban rekordot döntött a hideg. A fagy főként a gyümölcsösökben hagyott nyomot, az országban sok helyütt már most ötvenszázalékosnál nagyobb terméskieséssel számolnak a gazdák. Vadász Vilmos agrometeorológus szerint a húsz-ötven centiméteres hótakaró alatt lévő őszi vetésű kalászosokat nem érintette a kemény fagy, sőt a hó jól szigetelt az erős lehűlés ellen. Károkat okozott viszont az erős lehűlés a gyümölcsösökben és a szőlőkben, hogy pontosan mekkorát, az majd tavasszal derül ki. Ráadásul a kár mértéke még jelentősen'változhat, hiszen a télnek nincs vége. Az elmúlt pár napban az Alföldön és a Dunántúl egyes részein mínusz 20 fok alá süllyedt a hőmérséklet, míg az Északiközéphegység térségében a mínusz 30 Celsius-fok alatti hőmérséklet sem volt ritkaság. Ezt már súlyosan megszenvedték a gyümölcsfák, a fagy alaposan megtizedelte az idei termést. Ebben a térségben a gazdák előzetes jelzései szerint az ötven százalékot is meghaladhatja a fagykár. Valamivel jobb a helyzet a nyugati határszéleken, Vas és Zala megyében, de még itt is keletkezhetnek jelentős károk, mivel a fagyveszély csak átmenetileg szűnt meg. Az agrometeorológus szerint a mostani enyhülés nem ígérkezik tartósnak, még hosszú lesz a tél. ÚJVÁRI GIZELLA Egyre több hazai cég nyer A Közbeszerzések Tanácsának (KbT) adatai szerint tavaly 4243 közbeszerzési eljárást folytattak le az ajánlatkérők, ami tíz százalékkal meghaladja az előző évit. A közbeszerzések összértéke 804,6 milliárd forintot tett ki - közölte Berényi Lajos, a szervezet elnöke. A Magyar Közbeszerzési Hírbörze adatai szinte pontosan egyeznek a KbT által közzétettekkel. Budapest Berényi kifejtette: a közbeszerzések összértékéből az önkormányzatok és intézményeik 31 százalékkal, a központi költségvetési szervek és intézményeik 43,4 százalékkal, a közszolgáltatók pedig 12,3 százalékkal részesedtek. A költségvetési szektor súlya jelentősen növekedett, az önkormányzatoké ugyanakkor csökkent. A beszerzések értéke alapján az építési beruházások részaránya nőtt leginkább, csaknem 60 százalékkal, az árubeszerzések értéke több mint 25 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 15 százalékkal bővült. A mikro-, kis- és közép- vállalkozások 2788 közbeszerzési eljárást nyertek meg 376,5 milliárd forint értékben, ami a darabszám alapján 65,7 százalékos, érték szerint pedig 46,8 százalékos részarányt jelent az összes közbeszerzésen belül. A honi nagyvállalatok részesedése 50 százalékra nőtt az előző évi 33 százalékról. A külföldi székhelyű ajánlattevők, minden félelemmel szemben, csupán 114 közbeszerzési eljárást nyertek 27,5 milliárd forint értékben, ami a darabszám és az érték alapján egyaránt 3,4 százalékos részarányt jelent - mondta Berényi. A KbT elnöke az idei évre mintegy 900 milliárd forint értékű köz- beszerzést prognosztizált. Az Országgyűlés az EU-joghar- monizáció jegyében valószínűleg még az első félévben módosítja a közbeszerzési törvényt, mert e területre a magyar tárgyalófél nem kért átmeneti halasztást. így a közbeszerzési törvényből törölni kell azon passzusokat, melyek ma preferálják a helyi ajánlattevőket, melyek 10 százalékos árelőnyt biztosítanak számukra, és különleges esetekben lehetőséget adnak a külföldi pályázók kizárására. A KbT adataival összecseng a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. (MKH) összegzése, amely szerint az eredményes közbeszerzések során 801,8 milliárd forintról született döntés, amely 37 százalékkal haladja meg a 2001. évit. A közbeszerzések átlagos értéke tavaly 183 millió forint volt. Ajánlatot 1261 szervezet kért, átlagosan 636 millió forint értékben. A legtöbb (93) ajánlatot a budapesti főpolgármesteri hivatal kérte, melyet a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatala és a Budapesti Közlekedési Rt. követ 78, illetve 68 darabbal. Érték alapján messze kiemelkedik a Nemzeti Autópálya Rt. a 129 milliárd forintos és az MGKI a 65,8 milliárd forintos összeggel. Utóbbi szervezet mintegy ezer közszolgálati intézmény beszerzéseit végzi. A legtöbb (73) eljárást a B. Braun Medical Kft., a Johnson and Johnson (60), valamint a Strabag Építő Rt. (52) nyerte. Érték szerint az autópálya-építő Szárszó Konzorcium volt az elsői e céget a Strabag Építő Rt., valamint a Siemens Rt. követte. Mint Tanyogi László, az MKH ügyvezető igazgatója az Euro- pressnek elmondta, az idei évre 900-1000 milliárd forint értékű közbeszerzést valószínűsítenek. A közbeszerzések átláthatóságát javítja, hogy egyre több a nyílt eljárás, ezek aránya eléri a 75 százalékot, ugyanakkor kevesebb a hirdetmény nélküli eljárás, a meghívásos tenderek száma pedig immár elenyésző. Az EU-csatlakozás a honi köz- beszerzési piacon 2004-ben érezteti először a hatását. Az Unión belül elvben tilos a hazai pályázókat előnyben részesíteni, ezért a nagy és közepes cégeknek érdemes megjelenniük az uniós tagállamok tenderein, a kisebbeknek pedig megkezdeniük a kapcsolat- építést a hazánkban megjelenő külföldi Cégekkel. dóczy László Fantasztikus akció! JANUÁR 16-I9-IG Mandarin kg
