Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-16 / 13. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI SZOLGÁLTATÁS 2003. Január 16., csütörtök KORKÉP Vizsgálódik a rendőrség Balassagyarmat/Rétság Tegnap hajnalban, 4 óra 50 perckor jelentette be a Rétsági Rendőrkapitányság ügyeletére egy férfi, hogy a szomszédja szólt neki: felesége az éjszaka folyamán eltűnt a lakásukról. A helyszínre érkező járőrök a balassagyarmati tűzoltók segítségével megtalálták a nő holttestét az udvaron található, használaton kívüli kútban. A helyszíni halottszemle elsődleges megállapítása szerint a 65 éves nő valószínűleg öngyilkossági szándékkal ugrott a kútba. Szoborkiállítás a galériában: „A mester és tanítványa” Fotóinkon Párkányi Raab Péter alkotásai Párkányi Raab Péter szobrászművész kiállítása a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Horváth Endre Galériájában január 17-én, pénteken 17 órakor nyílik. A tárlatot Adorján Attila festőművész ajánlja a közönség figyelmébe, s február 28-áig tekinthető meg. A szobrászművész 1967-ben született Balassagyarmaton, a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán végzett. Első köztéri megbízása József Attila mellszobra volt Sopronban. Szülővárosában Szondy György, Fráter Erzsébet és a Civitas Fortissima emlékére készített szoborkompozíciója látható. Alkotásai Körmenden, Szombathelyen, Balatonfüreden, Szegeden, Hévízen is megtekinthetők, emellett az USA-ba és Ausztriába is eljutottak művei. 1997-ben Horváth Endre-díjat kapott Balassagyarmaton. Mesterével, Melocco Miklóssal közös kiállításon vett részt a Budapest Galériában, „A mester és tanítványa” címmel. Élete fontos állomásaként Szardínia szigetén a nemzetközi szobrász szimpóziumon első díjat kapott, az új Nemzeti Színház szoborparkjába megalkotta hat nagy színészünk egész alakos szobrát, valamint a főhomlokzat kilenc múzsáját. „Nem hiszek a szekértáborokban” Beszélgetés Demus Iván balassagyarmati alpolgármesterrel A tavaly októberi önkormányzati választások szinte teljesen kicserélték a képviselőtestületet, amelyben Lombos István polgármestert két alpolgármester segíti a város ügyeinek intézésében. Bacskó József főállású alpolgármester mellett Demus Iván társadalmi alpolgármesterként látja el a humán szféra feladatait, amelyek sorában kiemelten szerepel az oktatás, a művelődés, a művészeti élet, a kommunikáció, a szociális terület és a civil kapcsolatépítés. Mindezek fontos részei Balassagyarmat város kistérségi feladatokat is érintő tevékenységének és ennek a szerepnek az irányítása, harmonikus, célirányos összehangolása igazi kihívást jelent Demus Iván alpolgármester számára. Kizárólag csapatmunkában tudom elképzelni a felmerülő feladatok eredményes végrehajtását, támaszkodva az intézményekben dolgozó felelős vezetőkre, szakemberekre - mondja az ötvenes, közvetlen stílusú alpolgármester, akivel a feladatai körében felmerülő városi ügyekről beszélgettünk.- Alpolgármester úr! Az utóbbi évtizedben szociológusként, tanárként országos és megyei szinten a szociális ágazatban dolgozók érdekeinek képviseletében, képzésük, továbbképzésük ügyében látott el feladatokat. Ezt a munkáját ismerték el nemrégiben Pro Caritate kitüntetéssel, amelyet ár. Csehák Judit miniszter asszonytól vett át a Duna Palotában. Jelenlegi beosztásában lát-e esélyt kiterjedt kapcsolatainak, ismereteinek hasznosítására? KAPCSOLATOK, KÖTŐDÉSEK- Eddigi munkám során rengeteg hazai és nemzetközi kapcsolatra tettem szert. Meggyőződésem, hogy úgy tudok a városnak igazán segítem, ha ezeket a kapcsolataimat Balassagyarmat felé is fordítom. Már ebben a hónapban vendégünk érkezik Strasbourgból, akivel uniós képzések elindításának lehetőségeiről tárgyalunk. Az elmúlt év őszén volt tíz éve annak, hogy két üresen álló épületben hozzákezdtünk egy minisztériumi háttérintézmény megteremtéséhez. Az akkori Népjóléti Képzési Központ később több száz szakember képzését valósította meg és országos konferenciaközponttá vált. Ez az intézmény ma már a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet képzési központjaként működik, ahol jelenleg képzési igazgatóhelyettesként dolgozom, és ezért látom el társadalmi megbízatással a balassagyarmati alpol- gármestérséget.- Hogyan tudja e két fontos feladatát ösz- szehangolni, és milyen eredménnyel?- Eddig kitűnően. Vannak a polgármester úrral egyeztetett időpontok, amikor rendelkezésére állok. Rendszeresek a vezetői értekezletek, a fogadónapok, a testületi ülések, a szakterületi ügyek. Igyekszem ezt a munkát menedzserként végezni, mivel a két terület közel azonos, hiszen alpolgármesteri teendőimben azt a munkát vihetem tovább, ami a salgótarjáni feladataim között is az első helyen szerepel. Ma ötven kilométer nem távolság. „VÁROSMENEDZSER”-SZEMLÉLET Különben is ezt a várost nem vezetni, hanem menedzselni kell! Mint mondtam, az üres épületek „belakásában” nagy tapasztalataim vannak, így nagy elánnal fogtam hozzá - most még a tervezés szintjén többedmagammal - a volt megyeháza élettel való megtöltéséhez. Bármily furcsa, ebben kitűnő partnerre leltem Kovácsné Czene Csilla salgótarjáni alpolgármester asszonyban, aki ráadásul azt a gesztust is megtette, hogy meghívott tanácsadó testületébe. Ezzel azt is demonstrálni szeretnénk, hogy a két város szívesen dolgozik együtt abban, ami közös lehet, és mindezt a kölcsönös előnyök érvényesítése mentén teszi. Egy ilyen közös feladat az, hogy létrejöjjön Nógrádban, Salgótarjánban egy önálló főiskolai kar, amely megteremti a humán képzések elindításának lehetőségeit. így többek között Balassagyarmaton is elindulhat a nappali tagozatos főiskolai képzés, terveink szerint a volt megyeháza épületében, ahol kialakulhat a város “Tudásközpontja”.- Ennek az épületnek a hasznosítását már minden eddigi önkormányzat a zászlajára tűzte, de minden álom maradt. Milyenek a mostani realitások?- Ha a terveink jó ütemben valósulnak meg, akkor reálisnak látszik, hogy jövő szeptemberben a felvételi eljárásoknak megfelelően indulhat nappali főiskolai képzés. A szak, vagy szakok kiválasztásához helyben felméréseket kell végeznünk, támaszkodva a középiskoláink véleményére is. Azért mondtam, hogy “Tudásközpontot” lehetne létrehozni a volt megyeházán, mert a képzés mellett a konferenciáktól kezdve a roma “telehá- zon” át a vállalkozói inkubátor-feladatokig sok mindent meg lehetne itt valósítani. TUDÁSKÖZPONT A VÁRMEGYEHÁZÁN Ez a “Tudásközpont” az uniós csatlakozást követően olyan bázisa lenne a városnak és a térségnek, beleértve a természetes balassagyarmati vonzáskörzetként számon tartott szlovákiai területet is, ahol a főiskolai képzésnek, a továbbképzéseknek, a felnőtt- képzésnek valamint az életfogytig tartó tanulásnak helye lenne. Volt aki “befogadó” színháztermet és zenés udvart is javasolt. Az tény, hogy egyre több pályázati lehetőség teremtődik, mód van a források ilyen módon történő bővítésére. Azt gondolom, mindez hatalmas kihívás. A város vezetőin túl egyre többen partnerként jelentkeznek a feladatra. Nagyon bízom a tenni akarásban.- Lesz erre elegendő pénz?- Az alkotói csapatba mindenképpen szükséges egy nyelveket beszélő, jelentős pályázási tapasztalatokkal bíró, általam “vá- rosmenedzsemek” nevezett kreatív szakember, akit pályázati úton kívánunk kiválasztani, éppúgy mint valamennyi hasonló köz- szolgálati feladatot végző szakembert. A “városmenedzser” személye azért fontos, hogy a költségvetési lehetőségeinken túl minden olyan forrást megnyisson, ami bővíti anyagi mozgásterünket, terveink finanszírozását. Számos olyan pályázati és lobbylehetőség van, amit jobban ki kell használnunk. Azt tapasztaltam, hogy az elmúlt években elődeink erre nem fordítottak kellő figyelmet, sőt igen sok pályázat sikertelen volt. Ebben a munkában nem csupán az apparátussal, de a parlamenti képviselőkkel is összehangoltabb együttműködésre van szükség. ' - Balassagyarmaton is számos szociális probléma vár megoldásra. Mit lehet ebben segíteni- Látszik, hogy a városban van egy erősödő középréteg, de vannak jelentős számban leszakadók is, akik sokszor önhibájukon kívül a versenyt nem állják. Ők ugyanúgy részesei a városnak, mint az átlagpolgár vagy a vállalkozó. Ezért nagyon fontos, hogy ne hagyjuk magukra ezeket az embereket. Számos család került és kerül adósságcsapdába, ahonnan nehéz kitömi. A probléma megoldására mindenképpen foglalkoztatnunk kell egy specialistát, egy adósságkezeléshez értő szakembert, aki valós segítséget nyújthat. A segély nagyon fontos, de az csupán tűzoltás, kiüresíti a lelket. Azt gondolom, hogy a foglalkoztatás bővítéséhez, a leszakadók felzárkóztatásához szakemberek közreműködése szükséges, illetve az, hogy a helyi szociális rendelet és a szükséges intézményrendszer hatékonyan működjön. A segítség valóban azokhoz jusson el, akik arra rászorultak. Már megtapasztaltam, hogy sok kitűnő szociális szakember dolgozik a városban, nem is beszélve az önkéntesekről, a civil szervezetekről, egyesületekről, alapítványokról és az egyházak szociális munkájáról. GYALOGSZERREL A HIVATALBA- Milyen új kérdésekkel találkozik alpolgármesteri munkájában?- A közigazgatást jórészt megtanultam a megyei közgyűlésben, az intézményekkel való kapcsolattartást a szakmai munkámban. Ami új, az az, hogy egy városban vezetői feladatokat vállalni azt is jelenti, hogy folyamatosan kommunikálni kell az emberekkel. Ha kell, úton útfélen. A hivatalba gyalog járok, akár a polgármester. Mindig szívesen állok meg, ha valaki beszélni kíván velem. Újszerűek számomra a fogadónapok. Azt tapasztalom, hogy nagyon sokan keresnek meg bennünket gondjaikkal, véleményükkel. Volt olyan ember, aki azért jött be, mert látta a városi televízióban a testület ülését és az adott témában velünk egyetértve még hozzámondott néhány saját javaslatot is. Egy Madách ligeti polgár fénymásolt anyagokat hozott a kábeltelevízió jobb működése érdekében. Sorolhatnám az ilyen és hasonló megkereséseket. Valaki azt üzente nekünk, hogy gyalog vagy biciklivel járjuk a várost, mert az minden fórumot pótol. Nagyon igaza van, mert azt gondolom, hogy minden jelzésnek, észrevételnek el kell jutnia a város vezetőihez, képviselőihez. Én magam egyéni képviselő is vagyok a 4. számú választókerületben. Január végén készülök találkozóra a körzetem lakóival és azt tervezem, hogy két havonta szót váltunk szűkebb pátriánk ügyes-bajos dolgairól. Tervezem továbbá azt is, hogy különböző véleményformáló „csapatokat” kérek fel tanácsadói feladatokra a város ügyeinek véleményezésével kapcsolatban.- Különféle vélemények hangzanak el a városi újsággal és a városi televízióval kapcsolatban. On ezt hogyan látja?- A szívem csücske a városi nyilvánosság sorsa. Mint újságíró, a MÚOSZ tagja, természetesen kellő önmérséklettel bizonyos szakmai kompetenciát is gondolok a dologban. Az a határozott véleményem, hogy a városi média a városnak a városról szóljon és lehetőleg ne közismerten pártkötődéssel bíró emberek végezzék a szerkesztői, fő- szerkesztői feladatokat. A szakmai munka legyen meghatározó mind az írott, mind az elektronikus sajtó működésében. Annyi minden történik ebben a városban, amit be kellene mutatni. A városi média jelenlegi mozgástereit igen szűknek tartom. ÚJ FELADATOK AZ IRÁNYÍTÁSBAN Nyitni kell a civil szervezetektől kezdve az önkormányzati munkán át a város művészeti élete, a városépítés kérdései, a családok, az ifjúság, a sikeres élettörténetek, az oktatás, az egészségügy irányába, a teljesség igénye nélkül sorolva a területeket. NöDemus Iván vélni kellene az objektivitást és a közszol- gálatiságot. Az Európai Unióhoz való csatlakozás azt is jelenti, hogy a média területén egészen új feladatok jelentkeznek, mint például az, hogyan lehet egy kisvárost, mint Balassagyarmat, illetve az itt élő polgárokat hasznosítható információkkal felkészíteni a csatlakozás eredményezte változásokra. Nem sorolom a feladatokat, mert nem tisztem beleszólni a korszerű nyilvánosság ügyeinek menetébe, legyen az a vállalkozó szellemű szakemberek dolga.- Mit gondol arról a helyzetről, hogy országosan, a településeken is szinte két politikai pártra szakadtak az emberek és az eltérő vélemények miatt sokan még a köszönő viszonyt is megszüntették?- Mondd meg, kit csodálsz és én megmondom, ki vagy. A helyzet talán ezzel indult kirekesztő útjára. Nagyon sajnálatos dolognak tartom azt, ami az emberi kapcsolatokban az elmúlt években végbement. Nálam nincs két tábor, és a barikádoknak sajnos, nincs harmadik oldaluk. Nem gondolom, ha egy város él, működik, gyarapszik, akkor az számít, hogy ki milyen zászló alatt dolgozik vagy szólal meg. Úgy vélem, ha az utcákat rendbe kell tenni, ha a város komfortérzetét javítani kell, ha normális emberi kapcsolatokra törekszünk és a jó szándék nyilvánvaló, akkor mindegy, hogy milyen zászló alatt tesszük. ÜZEN A TÖRTÉNELEM Nem lehet szekértáborokban gondolkodni, hiszen Balassagyarmat történelme sem erről üzen az utókornak. Mégis azt hallom még manapság is, hogy fontos tudni, ki melyik oldalhoz tartozik, mert a viszonyokat ennek alapján kell alakítani. Nekem ez tudathasadásos állapotot tükröz. Már Abraham Lincoln egykori USA-elnök megmondta: „a szavazógolyó erősebb, mint a puskagolyó”. Éppen ezért nem hiszek a szekértáborokban, pláne, ha azok érzelmi-hangulati alapon szerveződnek. SZABÓ ENDRE
