Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-10 / 211. szám
2 . OLDAL jjjjjjjp SALGÓTARJÁN MEGYE I KÖR KÉP 2002. SZEPTEMBER 10., KEDD Nógrád Megyei Hírlap ________Baráth Ottó jegyzete A fenntarthatóság felé... Q Nagy horderejű feladatunk c®p az információs rendszerhálózat kiépítése Az országban és a megyében lévő áfészekkel együtt jelenünket és jövőnket döntően meghatározó soron következő kongresszusunk megrendezésére készülünk. Ebből az alkalomból a napi munka maradéktalan elvégzése mellett lényeges tennivalóink közé soroljuk az eseményre való felkészülést. A közelmúltban ért véget Johannesburgban a Földcsúcsként emlegetett világ- konferencia. A „csúcs” titulus aligha túlzás: a megnyitón 9300-an vettek részt, 4100-an a kormányok képviseletében, köztük a magyar delegáció is. A tanácskozás célja a fenntartható fejlődés feltételei fennállásának áttekintése volt, annak vizsgálata, hogyan biztosítható a világ országainak fejlődése, figyelemmel a környezet követelményeire, valamint egy a Föld és az emberiség érdekeit szolgáló akcióterv elfogadása. Hallván a hírt, eszembe jut, vajon tudjuk-e egyáltalán és pontosan, mit is jelent a fenntartható fejlődés és hol tartunk mi a fenntarthatóságban? Az előbbiek közelítése érdekében a sok meghatározás közül nézzünk meg egyet. A fenntartható fejlődést úgy kell tekintenünk, mint a gazdasági, társadalmi, technikai kapcsolatok átalakításának folyamatát, olyan fejlődés megvalósítását, amely mellett a természeti és emberi környezet a jövő generációi - vagy ahogy szokták mondani: unokáink - számára megőrizhető. Ez utóbbi maga a fenntarthatóság. Közelebbről: különbséget kell tennünk növekedés és fejlődés között. Utóbbi több az előbbinél, a fejlődés minőséget is hordoz magában. A fenntartható fejlődés felöleli a természeti erőforrások fenntartható fel- használását, azaz az újrahasznosítást, a biodiverzitás, a genetikai sokféleség megőrzését, az emberi egészség és biztonság védelmét, a jólét megteremtését. Ennek egyik eszköze a fejlett és fejlődő országok közötti különbségek csökkentése, országunkban pedig legalább a leszakadt régiók felzárkóztatása. S ha így tekintjük a fenntarthatóságot, láthatjuk, messze vagyunk tőle. Jó, ha tettünk néhány lépést felé. Ilyen volt világméretekben 1992-ben a riói nyilatkozat 27 elvének elfogadása és a hozzá kapcsolódó Agenda 21 programja, országunkban pedig 1995-ben a környezetvédelem általános szabályairól, majd ezt követően az egyes környezeti elemek és 1996-ban a természet védelméről szóló törvények megalkotása. Egy lépés volt a fenntarthatóság felé regionális szinten az önkormányzatok környezetvédelmi programjának kidolgozása. J ogi normák tekintetében és kinyilatkoztatásokban „valami van”, de az egész „nem az igazi. "Mert a végrehajtásban csődöt mondott az ember. Világméretekben nem került realizálásra a riói ajánlás - ezt a fentebb idézett Föld-csúcson már meg is állapították. És hogy nálunk mi történt, arról is hosszasan lehetne értekezni. Tessék csak kimenni gyönyörű természeti környezetünkbe, ahol esetenként az emberi felelőtlenség, gondatlanság számtalan példája látható, de nem szívderítő épített környezetünk látványa sem. S hogy akkőt mit lehet még tenni a fenntarthatóság érdekében? Szerintem már „csak" a mentalitásunkon illene változtatni, felelősen gondolkodni és emberhez méltó módon kellene bánni értékeinkkel. Addig, amíg nem késő, mert unokáink a nyakunkra nőnek, s meglesz a véleményük rólunk. Ez egy dolog. De mi lesz velük? Az ÁFEOSZ által kiküldött kongresszust előkészítő anyagot cégünk is megkapta áttanulmányozásra, hogy a felkészülés eredményesebb legyen. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a közeljövőben megrendezésre kerülő régiós tanácskozások sora, ahol társaságunk is képviselteti magát. Ezek hazánkban az áfészek megerősítését, rendszeres fejlesztésüket teremtik meg a feltételeket a hatáskörükbe tartozó vásárlók minél jobb kiszolgálásához a velük való kapcsolat erősítése jegyében. Ezért tartjuk fontosnak kongresz- szusunkat, ahol a többi között képet kapunk az elmúlt időszak munkájáról, a következő évek feladatainak megvalósításához szükséges segítségről. A ránk váró feladatok közül nagy horderejűnek tartjuk az informatikai rendszerhálózat kiépítését, ami számunkra azért fontos, mert ennek megvalósulása jelentős mértékben növeli ágazatunk gazdasági stabilitását és egyre szélesebb kapcsolatot tudunk kiépíteni partnereinkkel, szállítóinkkal, nem utolsósorban az COOP-rendszer országos és régiós szervezeteivel. Ez a kapcsolatrendszer reményeink szerint jelentősen javítja majd az áruellátást, növeli elismertségünket, jó értelemben vett hírnevünket a vásárlók körében, az irántunk érzett bizalom jegyében. A COOP-rendszerrel együtt cégünknek (a Magyamándori Szövetkezeti és Kereskedelmi Rt.-nek) az a terve, hogy az így eszközeink segítségével tovább népszerűsítjük magunkat, egyre nagyobb lehetőségünk lesz a legszélesebb áruválaszték biztosítására. Cégünk ugyan kis településeken működik, ennek ellenére a jövőben technikailag is felzárkózik a nagyobb településeken működő egységekhez. Ugyancsak fontosnak tartjuk a személyi állomány szakmai képzését, továbbképzését, aminek eredményeképpen vásárlóink még kulturáltabb kiszolgálásban részesülnek. Vevőink tapasztalták az elmúlt években, hogy részvénytársaságunk több százmilliós beruházással eddig is sokat tett a korszerűbb kereskedelem megvalósulásáért, a növekvő választék biztosítása, vásárlóink kényelme, igényeinek kielégítése érdekében. Ez az üzletpolitikai elvünk gazdagítása határozza meg munkánkat, vevőink szolgálatát. Vásárlóink eddig is tapasztalhatták, tapasztalják, hogy a COOP- rendszer tagjaként versenyképes árakat tudtunk kialakítani. Továbbra is állandósítjuk számukra a népszerű kezdeményezést, akcióink sorozatát, melyet nemcsak tovább folytatunk, hanem gazdagítunk is. Tisztában vagyunk azzal, hogy tagjainknak, vásárlóinknak köszönhetjük célunk stabilitását, fejlődését. Az így megszerzett bizalmat a cég dolgozóival együtt továbbra is eredményesen kívánjuk kamatoztatni. Megköszönve és bízva eddigi támogatásukban, tisztelettel köszönti Önöket Mikus András az Rt. ügyvezető igazgatója __________________&BJ A ki nagyon hiányozhat Salgótarjánból I960 ősze volt. Akkor 13 év körüli, alig bakíis kislány voltam, amikor először jött hozzánk Kiss Béla doktor úr házi vizitre. Anyám valami ilyesmit mesélt róla: „Nem mindennapi fiatalember az új körzeti orvosunk a vásártéri rendelőben. Komoly, rendkívül alapos és körültekintő.” Apám még hozzátette: „És igen nagy a szaktudása..., s mégis annyira szerény !” A mandulagyulladás -ősz lévén - mégis megérkezett, s vele együtt Kiss doktor úr is. Akkori megjelenésére már csak homályosan emlékszem: sötét hajára, férfiasán szép, kissé lágy arcvonásaira, csendes, komoly beszédére. Felserdülésem óta most vizsgált meg először orvos, hallgatta meg tüdőmet sztetoszkóppal. Legszívesebben a takaró alá bújtam volna zavaromban. Kiss doktor úr azonban rendkívül tapintatos volt. 1993-ig volt a háziorvosunk. Mi „fogytunk el” fokozatosan mellőle. Mi, a gyerekek elkerültünk a városból, apám 1990-ben halt meg, anyám 1993-ban elkerült Salgótarjánból. Kivételes orvos, kivételes személyiség volt. Nagy szaktudású, kiváló belgyógyász és diagnoszta, rendkívüli hivatástudattal és nagy szeretettel, empátiakészséggel és emberismerettel rendelkezett. Családi élete makulátlanul tiszta volt. Mellékállást mindig kellett vállalnia, mert feleségét soha nem engedte munkába járni. Kiss doktor úr pozícióra soha nem vágyott. Pedig micsoda kiváló kórházi belgyógyász főorvos, kolléga, később ifjú orvosokat oktató szakember lehetett volna belőle! Régóta messze élek a várostól, így talán - név nélkül természetesen - elmesélhetem, milyen az egyik háziorvos lakóhelyemen. A negyven év körüli orvosnőnek legfőbb érdeklődése a körmeinek kékítése, tökéletes sminkjének előállítása. Betegeihez csak szükség esetén nyúl, némelyikkel csak 2-3 méteres távolságból beszélget. Feltartott fejjel, gőgösen száll be csillogó, piros autójába. Belgyógyász szakvizsgája van és több évig dolgozott kórházi osztályon. Lehet, hogy ez ritka és kirívó eset, amit fentebb elmeséltem, de ha kemény, rideg beszédét hallgatom a Idfogástalan külsejű orvosnőnek, mindig Kiss doktor jut eszembe... GYÖRFFY SAROLSTA Sofőrök, utak a tachográf korongján A Somoskőújfalui határátkelőn kettős sorban állnak a kamionok. Az egyik autóoszlop befelé tart az országba, a másik sorban álló járművek kilépés előtt állnak. A határőrök, vámosok teszik mindennapos dolgukat. A belépő kamionokat két olyan szakember is fogadja - a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet emberei akik elsősorban a járművek menetíró készülékeinek, a tachográfnak a korongjára kíváncsiak. Somoskőújfalu- Nagyon fontos a menetíró készülékek ellenőrzése - magyarázza Szomszéd József, a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet jármű-felügyeleti osztályvezetője -, Egy belépő lengyel kamionost ellenőriz Orosz Gábor és Szabó Sándor ■ hiszen egy kis túlzással azt mondhatjuk, hogy ez a kis készülék a fuvarozó jármű fekete doboza. Valóban, hiszen a készülékben elhelyezett papírkorong tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a jármű mozgására, a menetidőre, illetve a járművezető pihenő idejére vonatkoznak. S mivel jogszabály írja elő a menetíró készülék használatát és ellenőrzését, ezt a korongot rendszeresen ellenőrzik az erre illetékes szervek szakemberei.- A jogszabály szerint a határállomáson a jármű beléptetésekor és kiléptetésekor a vámszervek és a közlekedési felügyelet szakemberei jogosultak az ellenőrzésre - meséli Szomszéd József -, a közúton pedig a rendőrség és a közlekedési felügyelet. Ezen kívül vannak a telephelyi ellenőrzések is, ahol a gépjárművet üzemeltető telephelyén történik ellenőrzés, ilyenkor a közlekedési felügyelet, valamint a munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőség ellenőrizhet. A korongok kiértéke- _____1 lése a helyszínen történik. Somoskőújfalun a magyar-szlovák közös határátkelőhely épületében. Ha a korong minden előírásnak megfelel, ezt a gépkocsivezető visszakapja. Az ellenőrzés tényét pedig az ellenőr bélyegzőjével és aláírásával igazolja, s a vezető mehet tovább. Ha problémát fedeznek fel, akkor az illetékes vámszerveknek adják át további ügyintézésre. Általában már a helyszínen azonnal szabálysértési eljárás indul és a gépkocsivezető a jogszabály által előírt bírságot köteles kifizetni. Súlyos esetben a jármű beléptetését is meg lehet tagadni. Szabó Sándor és Orosz Gábor felügyeleti ellenőrök éppen egy külföldi járművezető korongját vizsgálják. Az avatatlan szemlélő csak számokat, hullámos és egyenes vonalak szövevényét látja a papíron.- Ez a vonal mutatja a sebességet, ez meg azt, hogy itt a vezető megállt - mondja Szabó Sándor, miközben a kis kézi elemző készülékébe helyezett korongot nézi át. Látható, hogy szabad szemmel igen nehéz e korongok elemzése. Még a nagy tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező szakemberek sem könnyen birkóznak meg a feladattal, hiszen a fokozott szemrevételezés roppant módon megerőlteti a szemet.- Jelenleg kézi kiértékelőt használnak a kollégák - szól közbe Szomszéd József -, de rövidesen lesz számítógépes rendszerünk, gépkocsiba szerelt számítógéppel. A gép húsz perc alatt képes lesz hat-nyolc korongot is ellenőrizni. S ez szabatos és pontos lesz, mentes a szubjektív megítéléstől. Arra a kérdésre, hogy meddig tart egy-egy korong ellenőrzései Szabó Sándor válaszol.- Ha a korongon nincs feltűnő eltérés, s első látásra szabályosnak tűnik minden, akkor úgy egy negyedóra. Ha szabálytalanságot veszünk észre és azt tüzetesebben kell elemezni, akkor fél óráig is tart. Minden ellenőrzött korongról jegyzőkönyvet is kell készíteni. A dokumentálás érdekében a korongokat le is kell fénymásolni. így adjuk át további ügyintézésre a vámhatóságnak. A járművezetőnek a vezetés kezdetekor be kell tennie a korongját az írókészülékbe, a vezetés befejezésekor pedig kivenni. A szolgálati idő alatt a korongnak az írókészülékben kell lennie. A korongot tehát csak erre hivatott személy veheti ki. Ezért rendkívül fontos, hogy ha bármelyik ellenőrző szerv kiveszi a tárcsát, ezt bélyegzőjével, aláírásával, dátumozva kell visszahelyeznie. Ezzel is igazolja, hogy nem a gépkocsi- vezető vette ki azért, hogy esetleg a menetidejét befolyásolja. Szabó Sándor mutatja a kis kerek bélyegző lenyomatát, melyen ez áll: AETR Controll Hungary, mellette az ellenőri szám, amely személyazonosításra szolgál. Á korongra ezt nyomják rá, s ráírják a kivétel dátumát, pontos időpontját és aláírják. Közben érkeznek az újabb járművek, egy-két tucat korong hever már az ellenőrök előtt. Nos, azért ennyi, mert bizonyos esetekben a gépkocsivezetőnek akár hét korongot is magával kell vinnie. Két vezető esetében pedig ez már tizennégy korongot jelent. A jogszabály előírása szerint a vezetőnek a tárgyhetet megelőző hét utolsó munkanapjának a korongjával is rendelkeznie kell, hogy ellenőrizni lehessen, a vezető a heti pihenőidőt mikor és hogyan vette ki. A közlekedési felügyelet munkatársai értékelik az írókészülék korongokat Megtudjuk, hogy a legjellemzőbb szabálytalanság a napi pihenőidő megsértése. De gyakori az is, hogy a készülékben hagyott korong huszonnégy óra után tovább halad. A készülék ugyanis akkor is működik, ha az autó nem halad.- Egy korong huszonnégy órás időtartamra szól - világosít fel Orosz Gábor. - A járművezető pedig, ha a kilenc óráját levezette, köteles pihenni. S a huszonnégy óra leteltével a korongot ki kell cserélni. A járművezető egyszerre folyamatosan csak négy és fél órát vezethet. Ebbe az időkeretbe az is beleszámít, amikor órákig „araszol” a határátkelés közben. A járművezetőnek ezzel is számolnia kell, s meg kell értenie mindenkinek, hogy saját és mások életét nem lehet kockáztatni. A napi és a heti pihenőidő eltöltésére bonyolult, de részletes eligazítást tartalmaz a jogszabály. Ezt azonban tudniuk kell azoknak, akik ebben érdekeltek és kötelesek betartani. Azért, hogy megelőzzék a fáradság, az elalvás miatt bekövetkező baleseteket. A jövő év január elsejétől a jogszabálynak megfelelően tömegesen szükséges alkalmazni a menetíró készülékeket. Azt azonban ne felejtsük el, hogy hiába van készülék, szigorú ellenőrzés, jelentős összegű bírságok, ha nem “rt‘ juk be az előírásokat! .«ANDRÁS Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTYj . és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416^„’armat., , " ' Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, B^atj szerkes7tnJah »° a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassíu? ® en’ roodoo/i onnonnon ______x__iá:.c__ciäc____a::___________________uncr*______________coc r. p'i '----------ni nn r-«._____a____n xi.____r:_________: xr_____tza _____»"______a-:______»a inrrppxi n 1 Azúisáaa • a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN ljj * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média K az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ----------------S MrkeMtőségi rendszerrel készült
