Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-05 / 207. szám

10. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HIRDETÉS 2002. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK X Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BÓCSÓ GYULA 60. évében elhunyt. Temetése 2002. szeptember 7-én (szombaton) 11 órakor lesz az etes-alberttelepi temetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD \ Fájdalommal tudatjuk, hogy BODNÁR FERENCNÉ sz. Gregor Ilona 79 éves korában elhunyt. Temetése 2002. szeptember 7-én (szombaton) 13 órakor lesz a Somoskőújfalui temetőben. Egyben köszönetét mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. : A GYÁSZOLÓ CSALÁD i INGATLAN KÜLFÖLDI befektetők részére eladó Ingat­lanokat keresünk! 06-1/210-4904, 210- 4673. mim* ORSZÁGOS hálózatunk keres eladásra szánt ingatlanokat hazai és nemzetközi ügyfeleink részére. 06-1/266-7276, 317- 3747. *4i7o* JÁRMŰ SÜRGŐSEN és nagyon kedvezményes áron eladó ‘84-es Skoda. T.: 06-20/991-7628. *4313* KIVÁLÓ esztétikai állapotú, '93-as évj., 1.8- as automata Opel Astra eladó. Tel.: 06- 20/367-6578. -4328* ______ RENA ULT 5 TR 1395 cm3-es, '90-es évjára­tú eladó. Irányár: 510 000 Ft. T.: 35/301- 585,14 óra után. -4337* FORD Escort 1.3-as, 1985-ös, 3 ajtós, vo­nóhoroggal, napfénytetővel, jó állapotban, 280 000 Ft-ért eladó. 06-35/344-034. •4362* VEGYES ÚJ, vegyes tüzelésű kazán eladó. T.: 30/371 5970. -4204­TÖLGY fűrészáruk többféle méretben, ugyanitt 2 kanca sportló és másfél éves csi­kók eladók. T.: este 32/354-821, 06- 20/9138-606 -«o?* ___ _____ TÖ LGYFA ülőgarnitúra, 1 bontott cserép­kályha, 200 db síkpala, 1 olajégőfej eladó. Tel.: 06-30/418-0937. msos* MÁLNAVESSZŐ eladó, Fertődi, 40 Ft/gyö- kér. Érsekvadkert, Petőfi u. 57. Tel.: 06- 20/327-9641. *4319^ KOVÁCSOLTVAS kapuszett eladó. Érd. esti órákban: 32/310-210. *4330* BUDAPESTI barkácsbolt küszöbgyártót ke­res. 06-1-352-05-69. *4370* ÁLLÁST KERES 4 órás munkahelyet keresek Salgótarján­ban alapfokú számítástechnikai ismerettel, gépírástudással, németnyelv-ismerettel. Tel.: 06-30/4958-063. *4237* ÁLLÁST KÍNÁL AMERIKAI munkák és vízumügyintézés. 20/5412-581*4106* _ _ S.-tarjáni üzletembe szakképzett virágkötőt felveszek. Tel.: 06-20/545-7473. *4305* PÁSZTÓI fűrésztelepre szalagfűrészest, se­gédmunkást és 2 fő női munkaerőt felve­szek. Tel.: 06-20/493-7921, 06-30/913- 9127. *4320* PÉNZÜGYI termékek értékesítésével foglal­kozó cég (hitelek, biztosítás, autófinanszí­rozás) munkatársakat keres Salgótarján­ban nyitandó irodájába. Érd. 16 óra után: 06-20/9779-450.^4326* ___ B ANDERAS divatáru-készítő szövetkabát varrására profi varrodát keres. Tel.: 06- 30/9514-475. w____________ ÁCSOKAT, kőműveseket, szobafestőket és mázolókat felveszek. 20/919-4014, este 32/403-023. *4338* NEVES tánciskola tánctanárokat keres. Érd.: 06-30/4149-461. *4366* SZOLQÁLTATÁS PÉNZTÁRGÉPEK, mérlegek adása, vétele, hitelesítés, APEH-ügyintézés. 06-20/9281- 526. *4365* OKTATÁS ANGOL, német, alap- és középfokú “C" tí­pusú nyelvvizsgára előkészítő intenzív nap­pali nyelvtanfolyamok indulnak! Munkanél­küliek és pályakezdők támogatást igényel­hetnek a munkaügyi központ kirendeltsé­gein. Nyilvántartási szám: 03-0011-02. To­vábbi tájékoztatás: KOCSIS Oktatóközpont 20/541-3295. *426i* _____ALAPÍTVÁNYOK_____ K ÉTB0D0NYÉRT Alapítvány köszönetét mond mindazoknak, akik 2001. évi adójuk 1%-át az alapítványnak ajánlották fel. A be­folyt összeget sport- és kulturális rendezvé­nyek támogatására fordítottuk. További tá­mogatásukat köszönettel fogadjuk. *4368* |A Bátony-Metall Ipari és Kereskedelmi Kft. azonnali belépéssel felvesz: acélszerkezet-gyártásban jártas fémszerkezet-lakatosokat, hegesztőket. Jelentkezni lehet: Bátony-Metall Kft., Bátonyterenye, Bolyoki út 3., 6-15 óráig, a, Tel.: 32/353-274,32/553-160. ? Ts** iwi rcifcrciHai iript □ 1 hónapra 1195 Ft □ 3 hónapra 3585 Ft □ 6 hónapra 7170 Ft □ 12 hónapra 14340 Ft Ha előfizet lapunkra több mint 300 Ft-ot takarít meg havonta! Megrendelem a Nógrád Megyei Hírlapot...............példányban ................hóra. Megrend elő neve:.......................................................................................I Címe:...........................................................................................................| A megrendelőlapot zárt borítékban a Nógrádi Média Kiadói Kft. címre kérjük feladni. 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. Pf.: 96. Keressük a legszebb «NÓGRÁD Sí, HÍRLAP k ‘'■Star A gyermek neve: Szavazatát leadhatja kiadónkban: 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. Sorscsapás vagy következmény? Napjainkban Európát és a világ más tája­it áradások sújtják. A Földünkön jelenleg is tapasztalható szélsőséges időjárási ese­mények egyik legfőbb okának a WWF az éghajlatváltozást tartja. Az édesvízi öko­szisztémák kezelésének mai gyakorlata ugyancsak kulcsfontosságú tényezője a folyamatnak. A WWF felhívja a Johannes­burgban megrendezésre kerülő Fenntart­ható Fejlődés Világtalálkozón részt vevő vezetőket, hogy fogadjanak el közös állás- foglalást a folyóvölgyek bölcsebb haszno­sításáról, hiszen nem csupán az egyre gyakoribb árvizek elhárítása a cél. A fo­lyók biztosítják ivóvizünket a halászat és a mezőgazdaság révén. Az elmúlt 150 évben az intenzív mezőgazda­ság térhódítása és a gazdasági növekedés mi­att az árterek lecsapolása egész Európában óriási méreteket öltött. Új épületek, utak és egyéb infrastruktúra jelent meg azokon a tér­színeken, amelyek az árvizek elvezetésére hi­vatottak. Az európai folyókat gátak közé kényszerítették. Ezeket a beavatkozásokat azért hajtották végre, hogy a folyók hajózha­tóbbak legyenek, villamos energiát termelje­nek, valamint helyet adjanak a mezőgazda­ságnak és az építkezéseknek. Azonban ezál­tal vészesen meggyengült a folyóvizek erede­ti regenerációs képessége. Természetes körülmények között folyóink árvízkor szétterülnek ártereiken. Az ártér al­kalmas a szennyezett folyóvíz megtisztításá­ra, ivóvizet adhat, a vízszint emelkedésekor pedig a többletvíz felfogására szolgál, ezenkí­vül hihetetlenül gazdag élővilággal bír. A fo­lyók normális esetben hosszan tartó esőzé­sek hatására lépnek ki medrükből, de az ég­hajlatváltozás által okozott szélsőséges időjá­rás különösen nagy árvizeket produkálhat. Az árvizek ott okozzák a legnagyobb ka­tasztrófát, ahol az ártereket és a vizes élőhe­lyeket elvágták a folyótól, vagy területüket az intenzív mezőgazdaság céljaira használják, a vizet mesterségesen túl szűk csatornába te­relik. Komoly az árvízveszély ott is, ahol a vízgyűjtő területen történt túllegeltetés vagy Az árvizek ott okozzák a legnagyobb katasztrófát, ahol az ártereket és a vizes élőhelyeket elvágták a folyótól erdőirtás következtében az esővíz nagyon gyorsan talál utat a folyóhoz. Az erdők és a vi­zes élőhelyek szivacsként működnek, így ezek hiányában jelentősebb csapadék ese­tén nincs semmi, ami felfogja a víztöbbletet és egyenletesebbé tegye a folyó vízszintjét. Az árvízkezelést a természettel karöltve, és nem ellene harcolva kell megoldani. A biztosítótársaságok adatai alapján 2000- ben az egész világon mintegy 2,5 milliárd dollárt (kb. 625 milliárd forint) fizettek ki ár­vízkárokra, ami az eddigi legmagasabb éves érték. Ha ez a tendencia folytatódik, felmerül az a kérdés is, hogy a továbbiakban elvárhat­juk-e a biztosítási cégektől a teljes kockázat átvállalását. Minthogy az árvizek száma és az azokból származó károk évről évre növekednek, tet­tekre van szükség. Az áradások által okozott gazdasági és társadalmi költségek növeke­dése azáltal előzhető meg, hogy felismerjük az árterek fontosságát és fenntartható keze­lésük szükségességét, továbbá, hogy hoz­zálátunk ezeknek a területeknek a helyreál­lításához. Folyóinkat összetett vízi rendsze­rek helyett keskeny csatornákká silányítot- tuk, melyekből a víz semerre sem tud kilép­ni. A további tényezők - erdőirtás, erózió és éghajlatváltozás - hatására a helyzet egyre csak romlik. Az árterek helyes kezelésére soha nem volt annyira szükség, mint épp most. Eljött az idő, hogy a politikusok is felismerjék ezt, és cse­lekedjenek. A johannesburgi világtalálkozón most az a legfontosabb, hogy a kormányok olyan konkrét programokról állapodjanak meg, melyek keretében egy-egy folyó mentén az érintett országok a vízi ökoszisztémák és az árvízvédelem érdekében a természetes rendszerek helyreállításán dolgoznak. Ez tel­jes összhangban van a WWF-nek azzal a fel­hívásával, melyben a világ vezetőit arra biz­tatja, hogy tegyenek hathatós lépéseket az ég­hajlatváltozás megállítására és egy fenntart­ható energiaforrásokon alapuló jövő megte­remtésére. ■ A WWF Magyarország, a Viza 2020 Bt. és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a júniusi szigetközi akciót követően újabb 5000 kecsegét telepített a Dunába júliusban. A halak, amelye­ket az Aranyponty Rt. ajánlott fel természetvédelmi célokra, ez­úttal Ercsinél kerültek a folyóba. A telepítés a Duna menti or­szágok összefogásával indult Viza 2020 című természetvédel­mi program keretében történt, amelynek egyik fő célja, hogy 2020-ra a Duna ismét megfelelő élőhelyként szolgáljon a mára megfogyatkozott tokíéléknek. A kecsegetelepítés a faj és az élő­helye szempontjából is fontos. A Viza 2020 program hosszú távú célja fgy nemcsak a tokfélék kuta­tása és szaporítása, hanem a folyó­vízi élőhelyek újjáélesztése és fej­lesztése annak érdekében, hogy az EU víz-keretirányelvében meg­határozottakkal összhangban 2020-ra a folyóink elérjék a jó öko­lógiai állapotot. Ennek az az egyik fontos lépése, hogy a folyókon biz­tosítani kell a hosszanti és a ke­resztirányú átjárhatóságot, vagyis a vízi szervezetek zavartalan ván­dorlását, és a régi ártér mára elszi­getelt részeit (például a holtága­kat) ismét össze kell kapcsolni a folyó rendszerével. Amennyiben a Duna jó ökológi­ai állapotának helyreállításához ál­talános indikátornak elfogadjuk a folyón az emberi beavatkozások előtt kétszer is végigvonuló vizát, akkor az ökológiai javulás elérésé­hez szükséges beavatkozásokat is ennek megfelelően kell megtervez­ni. A Viza 2020 programban meg­határozott 20 év elegendőnek tűnik arra, hogy realitássá váljon a tokfé­lék tömeges megjelenése és fenn­maradása a Kárpát-medencében. A Dunán egykor előforduló tokfajok a kecsege kivételével ma már közel állnak a kipusztuláshoz. A veszé­lyeztetett tokfélék megőrzéséhez a következő intézkedések szüksége­sek: az eredeti állományok még lé­tező maradványainak megőrzése és erősítése, az egyes tokfajok egyedfejlődésében meghatározott szerepet játszó élőhelyek védelme és rekonstrukciója, a fajok mester­séges szaporítása és telepítése a még megmaradt és a helyreállított élőhelyekre, a fajok folyamatos nyomon követése, a halkereskede­lem és a fajok halászatának szigorú szabályozása. A szigetközi kecsegetelepítést élőhelyfelmérés előzte meg. A hely­színválasztást az indokolta, hogy Ercsinél (Százhalombatta és Sina között) kifejezetten jók a feltételek a gyors folyású, mély vizet kedvelő kecsegék számára. A Duna jó öko­lógiai állapotának elérése a folyó vízgyűjtőjén lévő államok szoros együttműködését igényli, a konkrét célkitűzések eléréséért pedig az egyes államok felelősek. A Viza 2020 intézkedési programban a ko­ordinációt a WWF hazai és Duna menti társszervezetei vállalták ma­gukra. „Tekintettel arra, hogy Ma­gyarországon a vízfolyások jelentős részét a gyenge és közepes ökológi­ai állapotú kategóriákba sorolták, a jó ökológiai állapot eléréséhez olyan, határokon átívelő és a termé­szetvédelmi szempontokat figye­lembe vevő intézkedési programo­kat kell kidolgozni, amelyek ered­ményeként a tokfélék ismét otthon­ra találhatnak vizeinkben”, hangsú­lyozta a Viza 2020 program jelentő­ségét Márkus Ferenc, a WWF Ma­gyarország igazgatóhelyettese a te­lepítési akció helyszínén. Gyűjtsük szelektíven a szemetet! A legutóbbi Sziget Fesztivál előtt a környezetvédelmi tárca meghirdetett egy akciót, ami a szelektív hulladékgyűjtésre volt hivatott irányítani a figyelmet. A sajtóban beharangozottak szerint a szigeti szelektív gyűjtés sikere is bizonyítja majd, hogy érdemes csinálni. Az eredményről később nem sok hír látott napvilágot. Meglehet, hogy ennek oka a kudarc volt. Pe­dig a szemléletformálást valamikor csak el kell kezdeni. Isko: Iáinkban mindenképp. Már amennyiben e téren is Európához szeretnénk tartozni. A szelektív hulladékgyűjtés isko­lai bevezetésének sikere a foko­zatosságon múlik. Nem szeren­csés egyszerre nagyon sokfelé válogatni a keletkező szemetet. A gyerekeknek, tanároknak, dolgo­zóknak meg kell ismerniük, meg kell szokniuk az új módszert, er­re pedig időt kell hagyni nekik. Helyes út lehet az, ha először csak egy-két dolgot (pl. a papírt, használt elemek) gyűjtjük külön. Majd ha ez már jól megy, akkor fokozatosan kibővíthetjük a fo­lyamatot más anyagok különvá- logatásával (szerves anyagok, fé­mek, üvegek stb.). Ügyelni kell azonban arra, hogy csak akkor vezessük be egy új komponens különgyűjtését, ha annak elhelyezését, újrahasz­nosítását meg tudjuk oldani. A papír és a szerves hulladék visz- szaforgatását mindenhol meg le­het valósítani. Később, amikor az ország minden régiójában talál­hatók majd hulladékudvarok, ak­kor be lehet vezetni más anyagok különgyűjtését is. Akkorra vi­szont már természetessé válik a szelektálás. Az egész folyamat csak akkor lesz eredményes, ha a résztvevők egyértelműen tudják, miért csi­nálják, és látható, kézzelfogható eredménye van. Ennek igazolá­sára nagyon jó a papír újrahasz­nosításának bemutatása. Ha az iskolában sikeresen működte­tünk egy szelektív hulladékgyűj­tési rendszert, akkor a gyerekek a megtanult cselekvésformákat, ta­pasztalatokat átadják majd a csa­ládtagjaiknak, ismerőseiknek. Ezáltal a szelektív gyűjtés egész településre történő bevezetésé­nek alapjait tesszük le. A jól működő, sikeres iskolai szelektív hulladékgyűjtési rend­szer bevezetéséhez a következő tevékenységeket célszerű elvé­gezni: állapotfelmérés (első lépés a jelenlegi hulladékhelyzet feltér­képezése az iskolában, a telepü­lésen, a régióban, majd az esetle­gesen már létező részfolyamatok összegyűjtése); a szelektív hulla­dékgyűjtés elméletének és gya­korlatának megismerése, megis­mertetése a tanárokkal, a techni­kai dolgozókkal, a tanulókkal. A munka sikere nagyban függ at­tól, hogy kellően felkészültünk-e, felkészítettük-e a programban résztvevőket arra, hogy mi a lé­nyege a folyamatnak, és hogy mi­ért csináljuk. Elengedhetetlenül fontos to­vábbá a folyamat végrehajtásá­hoz szükséges személyi felada­tok megbeszélése, rögzítése. Csak akkor lesz sikeres a prog­ram, ha mindenki tudja a felada­tát, és a „munka” arányosan van elosztva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom