Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-05 / 207. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN Bethlen Gábor Gyarmaton A fejedelem döntései a „murci” után születtek Bethlen Gábor erdélyi fejedelem harmadik Habsburg-ellenes hadjárata során jutott el Nógrád vármegye szép vidékére, s apródja, Kemény János, a későbbi erdélyi fejedelem önéletírásából tudjuk, hogy megszállt Gyar­mat várában is. Mindez 1626-ban történt, amidőn Bethlen Gábor Wallenstein császári hadvezér hadaival Drégelypalánknál „szem­benézve” végül is taktikusan a visszavonulás mellett döntött. Történelem Ősz volt akkor, szeptember havát írtak, s hogy a Habsburg-párti se regek ne jussanak élelemhez, a fejedelem felégettette, pusztává tétette az elhalasztott csata he­lyének környékét. Ipolyság előtere, a mai Parassapuszta vidéke fekete színbe öltözött. A fejedelmi sereg a Gyarmat várát és városát körülölelő sö­vénykerítés mögé húzódott. Le Dentu császári hadmérnök egykorú rajza jól mutatja, hogy a mezőváros ezzel a vé­delmi alkalmatossággal próbálta elriasztani a nem kívánt látogató­kat. A terület, amelyet a sövényfal keretezett, nem lehetett túl nagy. Erre utal Kemény János, amikor azt írja, hogy a több, mint tízezer fős fejedelmi had a városban „megtorlódván” tért nyugovóra. Maga Bethlen Gábor a mezőváros központjába, a várba költözött. Nyilván abban a lovagteremben töprenghetett a hadjárat kimenetelén, amelynek késő gótikus boltívmaradványait az újabb régésze­ti ásatások során a mai Vár utca végén megtalálták. Aztán forrásban lévő mustot, úgynevezett „mur- cit” kért apródjától. Soha nem itta meg a bort, de így szüret idején annak elődjét, az édes-karcos ne­dűt mindig megkívánta. Hol lehettek a szőlők, a pincék az akkori Gyarmat közelében, ahová az urát rajongásig szerető ifjú igyekezett? Biztosan dél felé feküdhettek, mert Kemény nem ír arról, hogy az északra eső Ipoly folyón is átkelt volna szolgálata során. Nyugat felé Wallenstein esetle­ges földerítő osztagaitól tartva, valószínű, hogy nem járhatott az áhított ital után. Keleten, a Káprásokig húzódó mocsaras területen sem kutakodhatott. Az akkori gyarmati sző­lők föltehetőleg Szügy felé, vagy ta­lán még közelebb, a mai Springa- dombon és a környező lankákon húzódhattak. Ezek mindeneset­re a sövénykerítésen kívül le­hettek, mert Kemény Jánosnak át kellett jutnia az őrhelyeken, amelyek nyilván a kerítés mentén voltak fölállítva. Erre utal az a tény, hogy Kemény az évek távlatából is emléke­zett a fejedelmi sereg őrhelye­in alkalmazott, azonosítást szolgáló titkos jelszóra: a „Fe­hér ló”-ra. Miután az apród megszerezte a kért italt, visszasietett urához. Már későre járt az idő. A megzavart, bosszús katonákkal összetűzésbe ke­rülve Kemény János csak nehezen érte el a várat. A fejedelem már aludt. S ahogy az asztal­ra helyezett kulacsban a gyarmati must folyto­nos pezsgésével kezdett borrá válni, úgy értek, alakultak Bethlen fejében - az ébredésig - a kö­vetkező nap döntései. Itt városunk, várunk falai kÖZÖtt... SZABÓ ANDREA A reformkor és a gyarmati börtön Kazinczy Ferenc költő és nyelvújító 1830-ban látogatott el Balassagyarmatra, s többek között megcsodálta az akkor épülő „roppant börtönt.” Nyilván az épület méretei nyűgöz­hették le először. Az Ipoly lapályán, a Cserhát nyúlványai által övezett medence közepén meghökkentő épületóriás­ként magasodhatott az újonnan emelt börtön. Egy hatal­mas, talpára állított henger, mely ablakszemeivel már messziről fölfigyelt a felé igyekvő utazóra. Helytörténet A Balassák által építtetett ka­tolikus templom, a vármegyehá­za, s a dombon emelt evangéli­kus templom mellett ez az épü­let határozta meg a 19. század első felében a város látképét. A klasszicizmus ízléselveinek ha­zai terjesztőjét, Kazinczy Feren­cet talán az ókori Róma centrális alaprajzú építményeire emlé­keztethette a kör alaprajzon föl­épült börtön. Egy „nógrádi Co­losseum” körvonalai bontakoz­hattak ki előtte. A reformkorban épült börtö­nöknek valójában kevés közük volt az uralkodó építészeti stílu­sokhoz. A funkció követelmé­nyei szabták meg az épület tér­alakítását. A történeti közgon­dolkodás számára kevéssé is­mert, hogy a reformkor haladó eszméi között mennyire fontos szerepet töltött be a fogházjaví­tási program. Eötvös József, Szé­chenyi István, Tóth Lőrincz, Szemere Bertalan, Bölömi Far­kas Sándor - hogy csak néhány nevet említsünk - értekeztek a kérdésről. Ők úgy gondolták, hogy Magyarország korszerűsí­tése abban is megmutatkozik, hogy a társadalom miképpen bánik a társadalomból kirekesz­tett elítéltekkel. Akik a fogházja­vításhoz hozzászóltak, vala­mennyien világlátott emberek voltak, s börtönjavítási nézetei­ket külföldi tapasztalatok alap­ján fogalmazták meg. Nyugat-Európát és az Ameri­kai Egyesült Államokat ekkor kétfajta börtönrendszer jelle­mezte. Mindkettőhöz komoly li­berális megfontolások fűződtek, melyek a börtönévek megköny- nyítésére, s a szabadulást követő társadalmi beilleszkedésre irá­nyultak. Az egyik elképzelés sze­rint, melyet „magányrendszer­nek” hívtak, a rabok rossz hatás­sal lehetnek egymásra, ezért a fo­goly lelki-fizikai egyensúlyát a meditáció, az egyedüllét, s így az egyszemélyes cella biztosíthatja. A másik nézet viszont - ame­lyet „hallgatásos rendszernek” neveztek - megengedte, sőt szor­galmazta a nap nagyobb részé­ben a rabok közös együttlétét, valamely műhelyben munkál­kodva. Mindeközben ültotta a foglyok egymás közötti társalgá­sát, a beszédet. E rendszer támo­gatói szerint éppen a közösség őrzi meg a fogoly testi-lelki egészségét. Bölömi Farkas Sán­dor, a kolozsvári születésű utazó az 1800-as évek elején Észak- Amerikában járva mindkét bör­tönrendszer példáit tanulmá­nyozta, s talán a „hallgatásos rendszert” találta elterjedtebb­nek és rokonszenvesebbnek. A két rendszer nyilvánvalóan a börtönök térelosztásában is meg- nyüatkozott: az előbbi apró cel­lák tömkelegét tételezte, az utób­bi a cellák mellett nagy termeket is megkövetelt. A balassagyarmati börtön ere­detileg a „magányrendszer” sze­rint épült. A külvilág felé nyíló emeleti ablakai valójában körfo­lyosókat világítanak meg. A cel­lák ajtajai - az ablakokkal szem­ben - a belső gyűrűből nyílnak, míg az apró szobák ablakai a har­madik körfal által övezett úgyne­vezett világítóudvarra, tehát be­felé néznek. Nagy műhelyeket a börtönhöz nem építettek. Azt, hogy az itt raboskodó re­formkori foglyok, szigorú ma­gányban töltve napjaikat, meny­nyiben igazolták a „magányrend­szerhez” fűződő reményeket, nem tudjuk. A gyarmati börtön azonban számunkra a reformko­ri fogházjavítási programok, vég­ső soron az ember jobbá tételé­nek szimbóluma is lehet. SZ.A. Együttműködve de önállóan akarunk dönteni sorsunkról Hranek Ferenc 1990-től küzd a salgótarjáni cigány kisebbségi önkormányzatban a megyei jogú város cigány lakossága joga­inak érvényesítéséért, a cigány kisebbség többségtől való meg­különböztetésének megszűntetése érdekében. Beszélgetésünk alkalmával nagyon aktuális témáról, a városi önkormányzat­tal való együttműködésről és a bűnmegelőzésről kérdeztük. SALGÓTARJÁN- A cigány kisebbségi önkor­mányzat hogyan tudott együttmű­ködni a városi önkormányzattal?- Nekem a fő célom mindig az volt, a mi feladatunk az, hogy be­kerüljünk a város vérkeringésébe, megtaláljuk gondjaink legjobb megoldását, ott lenni a döntésho­zataloknál, s amit tehetünk, ne az egyes családért, hanem az összes­re tekintettel harcoljuk ki a dolgo­kat. A mi feladatunk az, hogy a ci­gányság és a többségi társadalom közötti feszültségeket enyhítsük, segítsünk megszűntetni. Ha bár­mi történik roma ügyben, mi ott vagyunk és hangot adunk erről. Mi naponta találkozunk az ügyfe­lekkel, szinte együtt élünk a ro­mákkal Salgótarjánban. Látjuk azokat a problémákat, amiket ki lehetne küszöbölni. Ki is kell. Ne­kem az önkormányzati bizottsá­gokban nem az a fontos, hogy ot­tan vitatkozzunk, hanem érdem­ben történjen valami. Eddig is úgy véltük, hogy ne bizottságosdit ját­szunk, hanem végezzük a mun­kánkat. Kapjunk segítséget oda- vissza alapon, működjön köztünk a kommunikáció.- Milyen problémákkal kell megküzdeniük?- Salgótarjánban a legtöbb gon­dot a szociálpolitika okozza a sora­inkban. A munkanélküliséggel nem tudunk mit kezdeni, ám de a szociálpolitikában lépni lehetne. Korábban tárgyaltam bankokkal, amelyek örömmel vennének olyan megoldást, miszerint a bank, a cigány kisebbségi önkor­mányzat és a polgármester kijelöl egy vállalkozót, aki tisztességesen elvégzi a munkát és holnapután nem lesz gond abból, hogy felvet­te a szociálpolitikai támogatást va­laki helyett, a lakás viszont nem készült el, s egy fillér sincs már. A szociálpolitikai támogatásra igény is van, hiszen a romák jönnek és panaszkodnak, hogy a vállalkozók becsapják őket. Mi is támogatjuk az igényeik kielégítését a törvény adta lehetőségeken belül. Ha egy családnak van négy gyereke, ak­kor miért ne éljen azzal a 2,5 milli­óval? A városnak is érdeke, hogy minél több új lakás épüljön akár állami pénzen. De arra figyelni is kellene, hogy fel is épüljön, hogy később ne legyenek botrányok.- Igaz-e a szóbeszéd, hogy egyes romák kifosztanak másokat?- Kifosztásról nem tudunk, de tény, hogy Salgótarjánban húsz- huszonöten jól élnek a kamatos kamatokból. Ezt a problémát már bevittem a bizottság elé, mert én látok rá megoldást. Úgy véljük, hogy ezt úgy lehetne kiküszöböl­ni, hogy valaki, akár az önkor­mányzat nyújt nekünk egymillió forintot erre a célra, s majd mi adunk a romáknak kölcsönt. Ter­mészetesen elviselhető kamatra. Ha eljön hozzánk valaki, hogy nincs ennivalója, adunk neki tíz­ezer forintot. A papírt aláírja, s egyben nyilatkozik, hogy a segé­lyéből ez levonható részetekben. Innentől kezdve a kamatos ka­mattal járó pénzkölcsönzés meg­szűnik. Nem következhet be olyan, hogy a lakására mennek, összeverik, elveszik a lakását. A problémát megoldhatjuk. S ehhez a bank is partner lehetne.- A cigány kisebbségi önkor­mányzat rendet tudna teremteni?- Természetesen. Salgótarján­ban sok gondot okoztak az önké­nyes lakásfoglalók. 1993-ban én kezdeményeztem az önkényes la­kásfoglalók problémáinak rende­zését. Benyújtottam a közgyűlés­nek egy anyagot a megoldásra. Amikor ezt elkezdtük 297 önké­nyes lakásfoglaló volt a városban, ami napjainkra 20-ra csökkent le. Az általam javasolt módszer mű­ködik. Igaz, ehhez az is kellett, hogy a polgármester is megértsen minket és támogasson. Most már a többségi társadalom is elfogadja, hogy itt van a ckö és rendet te­remt. Jönnek hozzánk a magya­rok is, hogy segítsünk egyes ügyekben. Mi nem papolunk a cselekvésről, hanem dolgozunk, ami már érződik a városban. Az a célom, hogy tárgyilagos legyen a médiában rólunk alkotott kép.- Mit tehetnének a színes­fém- és a falopások visszaszorí­tásáért?- Nekünk nagyon fontos a szí­nesfémlopások megszűntetése. Össze kellene hívni a fémbegyűj­tőket, s olyan kompromisszumos megállapodást kötni velük, hogy minden bevitt anyagot valóban nézzenek át, és ne vegyenek át il­legális anyagokat. Persze az üzle­tet senki sem hagyja rontani, tehát nekünk érdekeltté kell tenni őket a dologban. Vagyis aki nem veszi át az alumíniumborítást, a közleke­dési táblákat, s ki tudja még mit, akkor az illető felvásárló kapjon el­sőbbséget nagyobb bontások ese­tén a színesfémekből való részese­désre. Ha a kereskedő biztosítékot kap, hogy a fémhulladékot ő vehe­ti meg, az illegális gyűjtőt elzavar­ja, mert csak rontja az üzletét. A múltkoriban megkerestem egy fa­kitermelőt, s megkérdeztem tőle mennyiért adja a fát? Mondta, hogy van vagy ötszáz köbméter, de nem tudja eladni. Mondom ne­ki, hogy Salgótarjánban van tízmil­lió forint értékű tüzelőutalvány. Én beviszem a bizottság elé. Adja egy kicsit olcsóbban a fát és akkor a tü­zelőutalványokat nála be lehet vál­tani. Kapásból elfogy a fa. Kisebb lesz a haszonkulcsa, de nem ro­had el a fája eladatlan. Bevittük a bizottság elé az ügyet és fuvarral együtt 680 forintért adták a fát. Ezt meghirdettük és sikerrel járt a do­log. Ezt a dolgot szeretnénk to­vábbfejleszteni. Ha a fakitermelő kapna egy megfelelő helyet, létre­hoznánk a szociális fa TÜZÉP-tele- pet. A gallyfát meg meghirdet­nénk, hogy akinek erre van szük­sége egy autóval hazavihet, a má­sik autóval meg a telepé. A telepről ezt a fát az időseknek, betegeknek fél áron adhatnánk. A nyári idő­szakban pedig harminc-negyven fő munkát kaphatna a csemeteül­tetésnél. Azt is szeretnénk elérni, hogy a tüzelőutalványt ne is a jo­gosult kapja meg hanem a kiter­melő, aki kiszállítaná neki. így a tüzelőutalványt nem tudnák elad­ni, hogy itallá változtassák.- Hogyan értenek szót a nagy önkormányzattal?- Partnerként keressük a lehe­tőséget a törvényes megoldások­ra, mert ezáltal elejét lehetne ven­ni a falopásoknak. A romákat érintő kérdésekben a cigány ki­sebbségi önkormányzat előzetes jóváhagyása szükséges. Ha mi úgy döntünk, hogy a tüzelőutalvá­nyokat így kezeljük, ezzel a fele­lősséget is felvállaljuk A dolog egyértelmű, s jó a városnak is. A romáknak esély teremtődik arra, hogy gallyat szedjenek ingyen, s ezzel az erdőt is tisztítják, sőt még munkahelyre is számíthatnának. El kell jönni annak az időnek, hogy a kisebbségi önkormány­zatok is betölthessék a szerepü­ket. Az a dolgunk, hogy felnőjünk és beletanuljunk az irányításba, önállóak legyünk. Hiszem, hogy eljön az idő, amikor önállóan, de együttműködve a nagy önkor­mányzattal dönthetünk a saját problémáinkban. PÁDÁR ANDRÁS Kitüntetett vadászok Szeptember elsején, a kis- terenyei Gyürky-Solymossi- kastély kertjében tartották a 11. megyei vadásznapot. Az eseményről szóló tudósítás­ban helyhiány miatt nem tudtuk közölni a kitüntetet­tek névsorát, amit ezúttal pótolunk. NMH-INFORMÁCIÓ Plachy Péter az Országos Ma­gyar Vadászkamara „Kamara aranyérme” kitüntetésben ré­szesült. A Vadászati Kulturális Egye­sület a Hubertusz Kereszt arany fokozatát ítélte oda: Holecz Ba­lázsnak (salgótarjáni Kohász Vadásztársaság), Szokolszky Ist­vánnak és Baranyi Zoltánnak (mindkettő Mátra Mgtsz Vt.), Szalai Istvánnak, Budavári Ist­vánnak, Szabó Endrének (mind­kettő Kelet-Cserhát Vt.), Alexa Józsefnek (tábi Vt.), Kiss László­nak (az Ipoly Erdő Rt. vezér- igazgatója). A Hubertusz Kereszt ezüst fo­kozatát vehette át: Szabó János (Karancsvölgyi Vadgazdálkodá­si Szövetkezet), Siraky László (pásztói Nimród Vt.), Ivády Gyula (salgótarjáni Kohász Vt.), Takács Gyula és Dénes László (mindkettő Megyervölgyi Vt.) A Hubertusz Kereszt bronz fokozatát kapta: ifjú Bodó Sán­dor (salgótarjáni Kohász Vt.), Dobos Tamás rendőr hadnagy, Princz Tibor rendőr zászlós, Kokovai Zsolt rendőr zászlós. Az Országos Magyar Vadá­szati Egylet Nimród Érmét érde­melte kr: Andrási Mihály, a Mát­ra Tsz Vt. elnöke, Urbán Árpád, a Cserháti Vt. elnöke, ország- gyűlési képviselő, Szarka Zol­tán, a dorogháti Bányász Vt. tit­kára. Élsport, hazaszeretet, szerelem Az ALTERRA Svájci-Magyar Kiadó Kft., amely egyaránt nyújt lehetőséget kezdő, il­letve befutott íróknak, köl­tőknek, újabb alkalmat kí­nál régi és új szerzőknek, akik a korábbi gyakorlatnak megfelelően Nógrádból is je­lentkezhetnek. NMH-INFORMÁCIÓ Műfaji és tartalmi megkötött­ség nélküli, öt oldalig terjedő, fo­lyamatosan beküldhető írásokon kívül tematikus pályázatokra is várják az írásokat Palócföldről is. Ezek közül néhány téma: Nagy Imre és gróf Batthyány Lajos élete és halálra ítélése körülményeinek párhuzamai: az önkényuralom­ról, a politikai megtorlásokról, „kemény” és „puha” diktatúrákról (dokumentumjellegű írások, ver­sek, novellák). Ugyancsak izgalmas írások születhetnek a következő témá­ban: Puskás Öcsitől Papp Laciig. Itt lehet szólni nemzeti sportunk régebbi és legújabb sikereiről, az élsport és a hazaszeretet kapcso­latáról ugyancsak versekben, esz- székben, novellákban. Méltó a tolira az „Emlékszel még az első csókra...” téma is, amelyen belül a diákszerelemről, „az első szere­lem, mely olyan mint egy álmo- dás” egész életre kiható szerepé­ről lehet írásokkal jelentkezni. A kiadó remixverseket is vár a repoetizmus jegyében. Ez kísérlet a XXI. század egy új poétikai irányzatának megteremtésére, mely nagy költőink műveinek mind formai, mind tartalmi átdol­gozását, posztmodernizálását, rapesítését célozza meg. A feldol­gozott versek eredetijét úgyszin­tén mellékelni kell. A legkimagaslóbb három alko­tó jelentős könyvjutalomban (vá­logatott ALTERRA-csomag) része sül. A művek beküldési határideje november 30. Cím: ALTERRA Svájci-Magyar Kiadó Kft. 1054 Budapest, Garibaldi u. 1/D. ■ TLT/Á n TV i tv Jjjfc TTTTVT i TV ttiadjä: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség \11 1/ |J All H I I# I \V és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 V/VJIVfil7 megyei llllVlJill Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótaiján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében ___________________K0ZF"ri SAP”-AP_________________ a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. Azúj84ga . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. | *V* ~ az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteljesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom