Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-17 / 217. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap TÜKÖR 2002. Szeptember 17., kedd CSALAD (Gyermek) színház az egész világ A színházművészetben az utóbbi tíz-ti- zenkét évben bekövetkezett változások jórészt megjelennek a gyerekszínházakban is. Az ezredforduló táján azt tapasztalhattuk, hogy az általános szegénység differenciálódott, a nagyon szegények „kijelölték” a viszonylag gazdagabbakat, és legújabban a sort még tovább „színesítették” az abszolút értelemben gazdagok (Nemzeti, Operaház). Az általános, de az egyes színházakat különböző módon érintő alulfinanszírozottság eltérő reakciókat váltott ki, bár a működés folytonosságának megőrzése és az együttműködés fenntartásának a kényszere csökkentette a tettekben kifejeződő eltérést. Valamilyen engedményt szinte mindenkinek tennie kellett. A reakció ugyanakkor a legtöbb esetben nem tudatosan vállalt, egyszerűen a túlélési stratégia része. Következményei sem jelentkeznek azonnal. A lassú elmozdulás csak hosszabb idő után és csak a tárgyilagos megfigyelő számára mutatja meg a jellemző tendenciákat. Ma már rögzíthető néhány változás, amelyek az elmozdulást szemléltetik: csökkent az előadásszám, rövidültek az évadok; a bemutatószám nem változott lényegesen, ezért a repertoárok nőttek a fővárosban, vidéken pedig a kisebb befogadóképességű termek „forgalma” nőtt jelentősebb mértékben; kevesebb eredeti bemutató jött létre, a szerzők és a művek oldaláról is beszűkült a kínálat; erősödött a klasszikus repertoár, ugyanakkor a művek új, eredeti értelmezése minden korábbinál fontosabb lett; pénzhiány miatt nagyobb hányadban születtek olcsó kiállítású előadások, komoly befektetést inkább a kasszasikert ígérő zenés műveknél engedtek meg maguknak a színházak; általános gyakorlat lett a „sztárok", húzónevek szerepeltetése az előadásokban, áru- védjegyként való használatuk az eladhatóság érdekében, aminek következménye, hogy az egyeztetési probléma országossá vált; a főiskolát végzettek többsége mindenáron budapesti színházakhoz szerződne, ezért tovább nőtt vidéken a hiány a képzett színészből, Pesten pedig nőtt a munkanélküliek, illetve színházi feladatra várakozók száma. Színházra csak színházi élménnyel lehet nevelni, minden más verbális ráhatás csak részleges hatást érhet el. Ezért örvendetes az, hogy a bábszínházak egyre inkább úgy említendők, mint a színházi szocializáció fontos bázisai. Budapesten a kilencvenes évek elejétől, az Állami BábA vidéki városok közül Kecskeméten, Egerben és Veszprémben működik bábszínház. fotó: gál gábor színház megszűnése óta két bábszínház fogadja a legkisebbeket. Ami talán még ennél is fontosabb: az elmúlt évtizedben - elsősorban helyi erőfeszítések eredményeképpen - lassan országos hálózattá bővül a bábszínházak köre. A hagyományosan nemzeti színházas nagyvárosok (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) mellett ma már Kecskemét, Eger, Veszprém és a kudarcos színház-alapítási kísérletekben gazdag Szombathely rendelkezik hivatásos, s az állami költségvetés által támogatott bábszínházzal. A vidéki bábszínházak működése már most is, és várható szaporodásuk a jövőben még inkább, szemmel láthatóan leveSzínházra csak színházi élménnyel lehet nevelni szí az önkormányzati színházak válláról a gyerekekkel való foglalkozás terhét. A gyerekdarabok a racionális takarékosság jegyében lassan kikopnak a nagyszínház repertoárjából, jó esetben még a felsőbb gyerekkorosztály számára megjelenik egy-egy, az élő színház és a mesevilág találkozásában fogant előadás. Gyakoribb azonban az, hogy a bábszínház után már csak mint kiskamasz kerül a gyerek ismét a színház érdeklődési körébe. Sajátos helyzet alakult ki ebből a szempontból Pécsett, ahol a színház tagozataként működő Bóbita Bábszínház mellett a Nemzeti nem játszik gyerekdarabot, mert ezt megteszi helyette a Harmadik Színház. Az utóbbi összes nézőjének majdnem kétharmada gyerek volt tavaly. A közepes nagyságú kisvárosok egyta- gozatú színházai mellett Kecskeméten, Egerben és tavaly óta Veszprémben működik bábszínház. Itt a korábbi példákkal ellentétben azt láthatjuk, hogy a bábnak sem kell feltétlenül tehermentesítenie a színházat, hiszen ezeken a helyeken a nézők 20-30 százaléka gyerek. * (További részletekért a témában látogasson el a www.ellenfeny.hu internetes oldalra!) ___________________■ S zínészképzés régen és ma Jelenet a Don Giovanniból A Színház-és Filmművészeti Főiskola elődje az 1865-ben létesített Színészed Tanoda, majd ebből 1883-ban alakult az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1948-ban kapta mai elnevezését, és 1986-tól állami egyetemként működik. A színház- művészet szakembereinek oktatása mellett 53 éve kezdődött el a főiskolán a filmszakma vezető művészeinek - rendezők, operatőrök, majd vágók, producerek - képzése, ami a későbbiekben kiegészült a televíziós és videós műfajok oktatásával. Az iskola történetében a generációkat összekötő folytonosság biztosítja az elődök eredményeinek hasznosítását és az oktatásnak a kor követelményeihez igazodó szüntelen megújítását. Az évtizedek folyamán a művészi tehetségek hosszú sora indult innen sikeres életútjára, és a legkiválóbbak közül számosán tekintették minden időben megtisztelő feladatuknak az utánuk következő nemzedék tanítását. A főiskola egyik legfontosabb sajátossága, hogy a szakmai tanárok valamennyien aktív művészek, a magyar színházi élet, a filmművészet és a televízió kiemelkedő személyiségei, akik művészi gyakorlatuk leszűrt tapasztalatait adják át növendékeiknek. Általuk a főiskola szorosan kapcsolódik a művészeti élet vérkeringéséhez. A sokféle művészi útkeresést azonban összekapcsolja az a közös törekvés, hogy az oktatás középpontjában a művészj elölt tehetségének, alkotó képességének kibontakoztatása álljon. A Színház- és Füm- művészeti Főiskola az ország egyetlen állami felsőoktatási intézménye, amely a színház, a film és a televízió leendő alkotóművészeinek diplomát nyújt. Olyan képzési feltételeket és programot igyekszik kialakítani, amely minden tekintetben a minőségnek kedvez, és a versenyhelyzetben a legmagasabb színvonalat tudja biztosítani. A főiskola feladatának tekinti, hogy a drámai művészetek és intézményeik, a színház, a film, a televízió, a rádió számára ígéretes tehetségű, művelt, az egyetemes és a nemzeti kultúra értékeit ismerő, megalapozott szaktudású művészeket, művészeti szakembereket képezzen és továbbképezzen. Színészsarok Mester és tanítványok Rövid összeállításunkban három színész életútját vázoljuk fel. Van közöttük, aki mindent eljátszott már, s van, aki pályája elején tart, szép reményekkel, s akad olyan, aki kellékesként kezdte. Ami közös bennük: a színészhivatásra tették fel az életüket. Kállai Ferenc 1925-ben született, a Színművészeti Akadémiát 1944-ben végezte el. Első társulata (1945) a Belvárosi Színház. 1948-tól a Nemzeti Színház tagja. Jászai Mari-díjas (1956, 1958); Érdemes művész (1966); Kiváló művész (1970); SZOT-díj (1971); Kossuth-díj (1973); Tehe- ráni Filmfesztivál legjobb férfialakítás díja (1977); Pro Urbe-díj (1981), Erzsébet-díj 1987. A Nemzeti Színház örökös tagja (1989); Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje 1995. Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1996). Budapest díszpolgára (1998). Megszámlálhatatlan azoknak a fontosabb szerepeknek a száma, amelyeket alakított. Ismertebb filmszerepei: 2x2 néha 5; Katonazene; Hogy állunk fiatalember?; Iszony; A császár parancsára; Egy őrült éjszaka; Déryné, hol van?; Ezek a fiatalok; A hamis Izabella; Mi lesz veled, Eszterke?; A tanú; Gyula vitéz télen-nyáron; Volt egyszer egy család, Megint tanú; Szépek és bolondok; Gyertek el a névnapomra; A három testőr Afrikában; A miniszter félrelép. 1977-től a Színház- és Film- művészeti Főiskola tanára, 1987- től egyetemi tanár, 1981-1990 a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985-1989 országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság tagja. Fesztbaum Béla 1975-ben született Egerben. Középiskolai tanulmányait a szentesi Horváth Mihály Gimnászínész szakára, ahol jelenlegi igazgatója, Marton László osztályába került. Diploma után, az 1997/98-as évadtól a Vígszínházhoz szerződött, melynek jelenleg is tagja. Nádasi Erika Kecskeméten született. Pályáját kellékesként kezdte, majd 1986-tól mint színész folytatta a kecskeméti Katona József Színházban. Itt leginkább operettszerepekben tűnt fel. A Kecskeméten eltöltött idő után 1992-ben Békéscsabára szerződött,-majd egy év múltán megérkezett zium irodalmi- drámai tagozatán végezte. Az itt eltöltött négy év döntően befolyásolta élete további alakulását. Kitűnő tanárai (Perjésné Dózsa Erzsébet, Keserű Imre, Majtényi András, László Zoltán, Poszler György, Sineger Julianna) ked- veltették meg vele a játékot, a zenét, a színházat, a művészetek szeretetét. 1993-ban felvételizett a Színház- és Filmművészetí Főiskola Fesztbaum Béla Egerbe, a Gárdonyi Géza Színházhoz, melynek azóta is tagja. Egerben sokféle szerepben tűnt már fel, musicaltől a drámáig. A Liliomban nyújtott alakításáért (Juli) a társulattól 1998-ban megkapta a legjobb színésznőnek járó elismerést. 2000-ben kétszeresen is az 1999/2000-es évad legjobb színésznőjévé választották. ___________________________■ M aszk - Országos Színészegyesület Magyar Színész Kamara. Ez volt a cél. Hogy kamara legyünk. Ütőképes szakmai szervezet, mely képviseli és védi a színészszakmát. Van orvos-, ügyvéd- stb. kamara, és van Ipari és Kereskedelmi Kamara, ahova a Hatalom besorolt minket, kényszervállalkozókat, hogy tagdíjat fizessünk a semmiért, és ahol nem is voltak hajlandók tárgyalni velünk, a MASZK-kal. Nekünk nem jár Kamara, nekünk, „a kultúra szócsöveinek” várnunk kell a kulturális törvényre, Egyesületként dolgozunk hát tovább. Sokan gittegyletnek nevezik a MASZK-ot, nem is igen tudják, mit csinálunk, mit értünk el fennállásunk óta. Iroda telefonfax számmal, összekötők, közgyűlések, vizsgáztatás - ennyit látnak. Választott vezetőségünk mindenkor neves kollégákból állt. Sokan voltak, akik éjszakákon át üléseztek, kitaláltak, képviseltek, leveleket, állásfoglalásokat fogalmaztak és telefonálgattak saját költségükön. Mindig jöttek újak, akik beálltak a hámba, átvették a fáradtaktól a stafétabotot. Hogy milyen eredménynyel, ebben a lapban szeretnénk tudomásotokra hozni a jövőben. Negyedévenként tájékoztatunk benneteket az elmúlt évek és a ma történéseiről. Állást, szerződést nem tudunk szerezni, de vannak örök értékek: humánum, erkölcs, műveltség, hűség a tehetséghez, önmagunlchoz, a több száz emberhez, aki ^estéről estére néz bennünket. Ők maradnak. Mi is színészek leszünk, mások nem tudunk lenni. És van egy Csapat. Ebbe mindenki beletartozhat, aki ezeket az értékeket magáénak tudja. A „főkapitányok” cserélődnek, a Csapat marad. Hátha egyszer méltó helyünkre kerülünk. Ezért vagyunk mi, a MASZK Országos SzínészegyeSÜlet. BORBÁS GABI Egy másik életút Földes László 1945-ben született Budapesten (Újpesten). Az ELTE bölcsészkarán tanult (történelem-népművelés), diplomáját a rockzene társadalmi hatásairól írta. 1978-ban megalakította a Hobo Blues Band-et. Számtalan más együttesnek, például a P. Mobilnak, a P. Boxnak és a Kexnek is írt vagy fordított szövegeket. Sokáig Szerémi néven publikált különböző újságokban. Könyveket is írt, például a Rolling Stones-ról, megjelentette Jim Morrison verseit saját fordításában, fotókkal és zenével illusztrált könyvet adott ki Back To The Route 66 címmel, amelyben amerikai tapasztalatait mutatta be a blues és a beatnik irodalom nyomában. Részt vett a Human Rights Világturné budapesti előadásán, ahol Sting-gel, Peter Gabriel-lel, Bruce Springsteen-nel énekelt együtt. Két monodrámát szerzett és adott elő, 11 filmben, többek között az Agitátorokban, valamint a Hobo Blues Band nevével fémjelzett Kopaszkutya című filmben. Önálló színházi estjei egy- egy jeles irodalmi vagy zenei személyiségről szólnak: József Attila-est, Jim Morrison-est, Viszockíj-est - Adjatok a kutyáknak húst, József Attila est - Milyen jó lenne nem ütni vissza, és a Bolha a fülbe. Családi témákban keressen bennünket az interneten is: www.kiskegyed.hu www. lakaskultura. hu www. mindmegette. hu www. hölgyvilág, hu www.gyongy.hu
