Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-16 / 216. szám

2002. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal K O R K E P Óvadék ellenében Budapest Apróbb csínyek vagy akár ko­molyabb bűncselekmények elkövetői bizonyos pénzösz- szeg letétele után szabadon távoznak a rendőrségi fogdá­ból. Az amerikai filmek ked­velői számára nem ismeretle­nek ezek a képsorok. Ha min­den igaz, 2003. július 1-jétől nálunk is életbe lép az óva­dék intézménye. Az óvadék bizonyos esetekben az előzetes letartóztatást válta­ná ki, megkímélve ezzel a zsú­folt börtönhálózatot és a költ­ségvetést, miközben a büntető- eljárás eredményes lefolytatása sem kerülne veszélybe. A nyil­ván jelentős összegre rúgó óva­dék biztosítaná, hogy a bűn- cselekménnyel vádolt személy rendszeresen megjelenjen a bí­róság előtt, ellenkező esetben elvesztené azt, ráadásul a bíró­ság elrendelné előzetes letar­tóztatását. Az óvadék intézménye nem újdonság a magyar jogban, 1945- ig alkalmazták a hazai igazság­szolgáltatásban annak biztosítá­sára, hogy a vádlott megjelenjen a hatóság idézésére, ne vonja ki magát a büntetőjogi felelősség alól. A büntetőeljárási törvény 1998-as megalkotásakor az óva­dék intézménye visszakerült a paragrafusok közé, a törvényal­kotó a jogszabály hatályba lépé­sét azonban 2003. július 1-jéig elhalasztotta. A bíróságok saját hatáskörükben döntenek majd arról, kinek mekkora összegű óvadékot kell majd letennie. Az összeg függ a bűncselekmény sú­lyától, másrészt az elkövető sze­mélyes anyagi viszonyaitól. Az óvadék letételével egy időben a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelhet el és bevonhatja a vád­lott útlevelét is. Bár a törvény tág teret enged a bírói mérlegelésnek, néhány bűncselekmény esetén kizárja, hogy annak elkövetője, illetve az ügy vádlottja óvadék ellenében mentesüljön az előzetes letartóz­tatás alól. Az óvadék nem terjed ki azokra, akik nyolcévi szabad­ságvesztésnél súlyosabb bünte­téssel fenyegetett cselekményt követtek el, vagy akik szervezet­ten, illetve fegyveresen követtek el bűncselekményt. Az igazságügy-miniszter és a legfőbb ügyész napokban tett nyilatkozatai is azt igazolják, hogy működőképes intézmény lesz az óvadék. Ugyanakkor mindketten hangsúlyozzák: sen­kinek az anyagi helyzete nem le­het akadálya az óvadék alkalma­zásának, a bíróság minden körül­ményt mérlegelve kell, hogy er­ről döntsön. HORVÁTH MAGDOLNA Bizonytalan háziorvosok Budapest Továbbra is bizonytalan a helyzete azoknak a vállalko­zó háziorvosoknak, akik in­dulni kívánnak az őszi önkor­mányzati képviselő-választá­son. Az Alkotmánybíróság ugyanis még napirendre sem tűzte annak az összeférhetet­lenségi jogszabálynak a felül­vizsgálatát, amit a Magyar Orvosi Kamara kifogásolt. Hargittai Mária, az Egészség- ügyi, Szociális és Családügyi Mi­nisztérium helyettes államtitká­ra az Europressnek megerősítet­te: a tárca értesülései szerint nincs kedvező fordulat a házi­orvosok összeférhetetlenségé­nek ügyében. A falvakban - ahol általában a háziorvos az egyetlen szakem­ber - ellehetetlenülhet emiatt az egészségügyi, szociális bizottsá­gok munkája - hangsúlyozta Ko­máromi Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara titkára. Az összeférhetet­lenségi törvény azért született meg két évvel ezelőtt, hogy az önkormányzatokkal szerződéses jogviszonyban álló vállalkozók képviselő-testületi tagságuk ré­vén ne tudjanak saját javukra lobbizni, befolyásuk révén elő­nyökhöz jutni. Ebbe a körbe tar­tozik a hazai háziorvosok 90 szá­zaléka, jóllehet ők a finanszíro­zásuk révén nem az önkormány­zatokkal, hanem az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral állnak pénzügyi, elszámolási kapcsolatban. A háziorvosok fennmaradó 10 százaléka ugyan­akkor a közalkalmazottakra vo­natkozó jogszabályok miatt szo­rul ki a képviselő-testületekből. A doktorok ugyan elindulhat­nak a választásokon, és ha nyer­nek, akkor be is tölthetik a pozí­ciót, csak éppen - a jelenleg ér­vényben lévő és kifogásolt jog­szabályok szerint - meg kell szüntetni az összeférhetetlensé­get, magyarán meg kell válniuk orvosi praxisuktól vagy a kép­viselői mandátumtól. Az önkormányzati választáso­kat követő harmincadik nap le­teltéig, tehát november 19-éig dönthet az orvos: vagy gyógyít vagy képviselő, illetve polgár- mester lesz. Az orvosi kamara re­méli, hogy indítványaik alapján vagy az Alkotmánybíróság vagy az Országgyűlés kedvező dön­tést hoz a jogszabály megváltoz­tatására és nem szorulnak ki a helyi politikából a lakosság bizal­mát élvező doktorok. NÉMETH ZSUZSA Közösen a csatlakozásért Dávid Ibolya négypárti egyeztetést javasol Budapest Magyarországnak akkor van jó esélye az előnyös uniós csat­lakozásra, ha az alapvető kér­désekben a parlamenti pártok egyetértenek. Ezért négypárti egyeztető munkacsoport felál­lítását javasolja Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke. A pártelnök hangsúlyozta: a csat­lakozás összes részlete törvény- és alkotmánymódosítást is igé­nyel, az ezekben való egyetértés, megállapodás nemzeti érdek. Minden parlamenti erő számára elfogadható feltételeket kell te­remteni, ami intenzívebb egyez­tetést és folyamatos vélemény- cserét igényel a kormány és az el­lenzéki pártok között. A tizenkét éve tartó folyamatos, egymásra épülő munkánk - mutatott rá az MDF elnöke - nem eshet múló politikai érdekek áldozatául. Dávid Ibolya a csatlakozás po­litikai és törvényi előkészítésére felállítandó egyeztető munkacso­port feladatául a folyamatos kon­zultációt, a feltételek megterem­tésének módját javasolja. A mun­kacsoporton belül lehetőség nyí­lik az ellenzék szempontjainak hangsúlyozott képviseletére, il­letve érvényesítésükre. Az MDF elnöke szerint Ma­gyarországnak akkor van jó esé­lye az előnyös uniós csaüakozás- ra, ha a négy parlamenti párt egyetért az alapvető kérdések­ben. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a csatlakozás kérdésé­ben a végső döntést ügydöntő népszavazáson a lakosság fogja meghozni. OBSITOSOK ÉS A MINISZTER. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is részt vett szombaton az első országos nyugállományú katonák találkozóján, amelynek a komáromi Monostori-erőd adott otthont. A tárca vezetője fórumon válaszolt a felvetett kérdésekre. Felvételünk tanúsága szerint a miniszter állta az obsitosok és hozzátartozóik rohamát. fotó, kovács László Kerékpárral a Balaton körül Kilométerhiányos bicikliutak Magyarországon Újabb pályázatot készít elő a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium (GKM) kerékpár- út-építés támogatására. A ter­vek szerint az év végére 132 kilométerrel hosszabb szaka­szon lehet kerekezni az or­szágban, mint tavaly. Budapest Háromszor annyi kerékpárút van ma Magyarországon, mint tíz év­vel ezelőtt. Az első kerékpáruta­kat olyan helyen építették ki, ahol ez az autóforgalom miatt szüksé­ges volt. Ma már egyre nagyobb az igény a szabadidős kerékpáro­zásra, így a települések a vizek mellé, a kirándulóhelyek környé­kére tervezik a kétkerekűek útvo­nalát. Ráadásul egyre több pályá­zatot írnak ki a kerékpárutak épí­tésére. Továbbra is elsőbbséget él­vez a pályázatoknál, ha valaki a biztonságosabb közlekedés mi­att akar kerékpárutat építeni - mondta lapunknak Gál Mária, a GKM közúti főosztályának vezető főtanácsosa. Az önkor­mányzatok által kért támogatás sokszor a két-háromszorosa annak, amit a pályázatokkal el lehet nyerni. A főtanácsos pél­daként említi, hogy gyakran előfordul, a szomszédos tele­pülések összefognak és együtt pályáznak. A feltételek azon­ban így is szigorúak. Ahhoz, hogy kerékpárút épülhessen egy adott területen, az önkor­mányzatnak igazolnia kell, A KÖZLEKEDÉSI TARCA TAMOGATASAVAL MEGÉPÜLT KEREKPARUTAK HOSSZA (KM) __________________ M egye 2000 2001 2002 (tervezett) Főváros Illliílllllllií 2,2 1,2 Baranya 4,9 3,7 5,5 Bács-Kiskun 5,7 7,9 12,4 Békés 11,1 0,4 15,7 Borsod-Abaúj-Zemplén I1I1III1I1I1; 9,4 8,5 Csongrád 1 2,4 ' 4,3 Fejér 1,6 1,8 4,6 Győr-Moson-Sopron 7,4 4,6­Hajdú-Bihar 1,5 4,2 12,6 Heves­0,6 3,3 Jász-Nagykun-Szolnok 2 1,7 4 Komárom-Esztergom 1,2 0,6 1,2 .Nógrád lllllllilllll­HHftHHHHl Pest 8,3 0,6 6,7 Somogy 9,1 4 11,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8,8­16,1 Tolna 0,8­0,4 Vas 1,0­2,5 Veszprém­14,9 13,3 Zala 5,3 7,6 7,6 Összesen: 69,7 66,8 131,5 hogy a terület az ő tulajdoná­ban van. Ebből adódott a probléma pél­dául az idegenforgalmi-turiszti­kai szempontból is jelentősnek ígérkező balatoni kerékpárúinál. A tervek szerint az év végére tel­jesen körbekerékpározható lesz a tó, de csak akkor, ha a nyom­vonal területét megszerzik az il­letékes önkormányzatok. Jelen­leg ugyanis három olyan, össze­sen 3-4 kilométeres szakasz van, ahol nem kezdődhet el a munka a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt. Gál Mária szerint ezeket a részeket táblákkal jelölik. Az új kerékpárutak mellett a régiek karbantartása is komoly gondokat okoz az önkormány­zatoknak. Ezt ugyanis a telepü­lésnek kell finanszíroznia a tör­vény szerint. Szeptemberben újabb 250-300 millió forintos keretösszegű pályázatot írnak ki kerékpárút-építésre. Erre no­vemberig nyújthatnak be kérel­meket az önkormányzatok. Idén mintegy 132 kilométernyi kerék­párút épülhet a szakminisztéri­um segítségével. Ezzel az év vé­gére csaknem 1600 kilométeren lehet majd kerekezni. NAGY ESZTER DÓRA KOSSUTH UTCA. Rendhagyó kiállítással emlékezik meg Kossuth Lajosról a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. A Kossuth és az agrárium című tárlat az év végég tekinthető meg, fotó, europress/kerék ágnes __________Hírek__________ G YÓGYSZERÁR. Az október 1-jei esedékességhez képest késhet több, a társadalombiz­tosítás által nem támogatott gyógyszer árának csökkentése, mivel jogszabály-módosítás hi­ányában a készítmények listá­ját nem tudja időben közzé­tenni az erre illetékes Magyar Gyógyszerész Kamara - tájé­koztatott Hávelné Szatmári Ka­talin elnök. Emlékeztetett arra, hogy egy júliusi törvénymódo­sítással a szakminisztériumtól a gyógyszerész kamarához ke­rült az árváltozások kihirdeté­sének feladata a nem támoga­tott készítmények körében, mti HŐTERÁPIA. Az Egészség- ügyi Tudományos Tanács sze­rint az egésztest hőterápiás ke­zelések magyarországi kipró­bálása során eddig nincs kellő bizonyíték a rákos betegek új gyógymódjának hatásosságára. A szakértők ajánlása szerint a jövőben a daganatok szűkebb csoportján belül, a hasonló ál­lapotban lévő betegekre terjed ki a biológiai kutatás, europress MEGÚJULT TEMETŐ. Felújí­tották a zsidó temetőt Győr- szemerén, az emlékhelyet va­sárnap avatták fel. A 16 sírnak helyet adó temetőt kerítéssel vették körül, a síremlékeket megtisztították, a neveket újra­festették, a kapuhoz ütat építet­tek. Nagy Ferenc polgármester elmondása szerint a felújítás«^ hoz szükséges anyagi forrást a Magyarországi Zsidó Hitközsé­gek Szövetsége nyújtotta, a munkát a falu közössége vé­gezte el. A temetőt a XIX. szá­zad első felében létesítették, és a holokausztot megelőző idő­szakig temetkeztek oda. mti TEMPLOMSZENTELÉSEK. Új görög katolikus templomot szenteltek fel szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Vaján. A liturgiát Keresz­tes Szilárd, a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke mutatta be. Láng Lászlóné, az építkezést szerve­ző helyi egyházközség tagja el­mondta, hogy a mintegy száz hívő befogadására alkalmas templom 14 millió forintból épült fel. Ünnepélyes isten- tisztelet keretében adták át a felújított református templomot a helyi gyülekezetnek szomba­ton Pándon; az eseményen részt vett Orbán Viktor volt mi­niszterelnök. A három éve egy vihar következtében erősen megrongálódott templom felújítását az előző kormány ötmillió forinttal támogatta, s hozzájárult a rekonstrukcióhoz a helyi önkormányzat és több civil szervezet is. mti ELUTAZOTT. Négynapos hi­vatalos látogatását befejezve Arnold Rüütel észt köztársasá­gi elnök szombaton elutazott Magyarországról. A balti állam vezetője, akit felesége, Ingrid Rüütel, valamint egy üzletem­ber-delegáció is elkísért útjára, a kétoldalú politikai és gazda­sági kapcsolatok erősítése mel­lett elsősorban az európai uni­ós és a NATO-csatlakozási fo­lyamat aktuális kérdéseiről tár­gyalt magyar partnereivel, mti FOGLALKOZTATOTTSÁG. A hazai munkanélküliség aránya nem csökkent az elmúlt évek­ben, az erről szóló adatokat rendszerint a politika szolgá­latába állították - jelentette ki Kiss Péter foglalkoztatási és munkaügyi miniszter a X. Or­szágos Közigazgatási Konfe­rencián szombaton Siófokon. A tárca vezetője utalt rá: a foglal­koztatottak száma akkor éri el a kívánatos szintet, ha a terme­lés üteme felgyorsul, s a külföl­di beruházások mellett a hazai kis- és középvállalkozások is minél több dolgozónak tudnak munkát adni. mti ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom