Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-16 / 216. szám
2002. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Zászló- és címeravatás Aranyalma, „öreg harcos”, falunap (Folytatásaz 1. oldalról) a falunapi kupát a fiatalok elől, bizonyítva: öreg harcos nem vén harcos. A délutáni programsorozat a templomban ünnepi misével folytatódott, amelyet Néder Géza apát celebrált. A mise után a település központjában álló kopjafánál folytatódott a falunap: az avatási ceremóniát Molnár Zoltán polgármester nyitotta meg. Mint mondta, történelmi pillanat a község életében a jelképek avatása.- Horpácsnak van mire emlékeznie, van mire büszkének lenjelkép csodálatos dolog. A zászló mint jelkép kifejezi az összetartozást a világon mindenütt. Horpácsnak gazdag a történelme: 1437-től figyelemmel kísérhető története, többször próbálták ezt a települést elpusztítani, de a hor- pácsiak mindig felül tudtak emelkedni, mindig újra tudtak kezdeni: volt erejük és volt hitük ehhez minden történelmi körülmény között. Gyarapodnak és meg tudják tartani a fiatalokat is. Ez a címer ezt fejezi ki, mert benne van a történelem tisztelete, benne A zászló az mindenütt az összetartozás jelképe - mondta beszédében Kara Pál államtitkár nie - emelte ki Molnár Zoltán. - A zászló és a címer színei a nemzeti színeket idézik, az aranyalma a településhez kötődő legendát, a múzeum sziluettje a szellemi értékeket, a piros-zöld mezőben a horpadás pedig Horpácsot jelképezi. A címer megalkotásáért köszönet jár Végh Józsefnek, aki a címerkutatásban végzett óriási munkát és Németh Árpád festőművésznek, aki megfestette az elképzelt jelképet.- A nagy zászlóátadások, nagy címeralkotások ideje, úgy tűnik, lejárt, de szerencsére van a világ közepén egy település, amelynek képviselő-testülete úgy gondolta, hogy itt és most alkotják meg a község zászlaját és címerét - kezdte avatóbeszédét dr. Kara Pál. - Az önkormányzati törvény nem véletlenül emeli ki, hogy egy közösségnek lehetnek és legyenek jelképei. Címer és zászló, ez a két vannak a hagyományok, az ősi rigmusok, azok a népmesék, amelyek évszázadokon szájhagyományként terjedtek az arany- almáról. Az aranyalmáról, amely a legenda szerint itt esett le, itt van a világ közepe: azon a helyen van egy forrás, amely azóta is folyamatosan ontja a vizet. Az aranyalma persze a jövendő is: az a jövendő, amelyért az itt élők eddig is sokat tettek. Becsüljék meg ezeket a jelképeket, ezen közös zászló előtt és a célok érdekében építsék együtt ezt a kis falut. Tudom, hogy kicsi a költségvetés, tudom, hogy vannak problémák, de amit igazán akartak, eddig is elérték. A horpácsi falunap szórakoztató műsorral folytatódott, este falunapi vigadalom volt a záróprogram és horpácsiak először gyönyörködtek a tűzijáték fényeiben. HEGEDŰS ERZSÉBET Ösztöndíjpályázat Bátonyterenye A város önkormányzata az Oktatási Minisztériummal együttműködve a 2003. évre kiírta a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjpályázatot felső- oktatási hallgatók, valamint felsőoktatási tanulmányaikat megkezdeni kívánó fiatalok számára. A pályázatra az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók (A-típus), vagy a 2002/03. tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolások, illetve felső fokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt nem nyert érettségizettek jelentkezhetnek. Esetükben feltétel, hogy a 2003/04. tanévben szeretnék megkezdeni tanulmányaikat valamely felsőoktatási intézményben (B-típus). A pályázati csomagot személyesen lehet átvenni Bátonyterenyén, a polgármesteri hivatal oktatási és művelődési osztályán munkaidőben. A pályázat benyújtásának határideje október 11. Templomot szenteltek Öten vehették át a „Tiszta udvar, rendes ház” elismerést A felvonuló között ott volt a kisbíró az ördög és a bor istene is fotó, gócs év* HÍREK Rimóc BORVERSENY HETEDSZER. A szeptember 22-ei falunap alkalmából ismét versenyre hívják a program rendezői a helyi borkészítőket. A jelentkezéseket szeptember 17-éig várják a polgármesteri hivatalban, a borminták közül választják ki a legjobbat. Az érte járó díjat a falunapon adják át. Karancsalja ÚJ NYÍLÁSZÁRÓK. Az általános iskola csaknem valamennyi ablakát, ajtaját újra cserélték a községben, több mint 3,2 milliós költséggel. A feladat megvalósításához csaknem 2,3 millió forintot nyert az önkormányzat. Salgótarján KÖZGYŰLÉS UTÁN. Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségének megyei szervezete közgyűlést tartott szeptember 14-én, szombaton a Félsziget Napközi Otthonban . Napirendjén szerepelt többek közt a küldöttek megválasztása az országos, rendkívüli közgyűlésre is. GAZDIT KERESÜNK. Fiatal magyar vizslának, németjuhászkeveréknek, tacskókeveréknek és fiatal házi cicáknak keres gazdát az Állatvédő és Segítő Egyesület. Telefon: 06-30-275-24-99. (Folytatás az 1. oldalról) A templom renoválási költségeit kormányzati támogatásból, pályázati pénzből, külföldi segítségből teremtették elő, amelyben vitathatatlan érdemei voltak Finta Lajos plébánosnak. A délután folyamán kezdődött a hagyományos szüreti felvonulás a falu utcáin: elöl a hagyományos szőlőkosár, amelyet a helyi általános iskola népviseletbe öltözött diákjai vittek, őket követte a felpántlikázott hintón a bíró és a bíróné. Természetesen nem hiányzott a menetből a kisbíró, aki a település forgalmasabb pontjain dobolta ki, mi is történt az elmúlt egy évben. Ha már a szőlő ünnepénél tartunk, nem hiányozhatott a bor istene sem, no meg itt voltak az ördögök is, altiket errefelé csak bohócoknak titulálnak. A szüreti fel- vonulás akkor igazi, ha minél több népviselet színesíti: ebben pedig szerencsére nem volt hiány, hiszen a helybeli kicsiken és nagyokon kívül itt voltak Beszéte-Kőrös település népdalkörei, a nagylóci faluvédő egyesület tagjai fonót mutattak be, de eljöttek Nógrádmegyer és Bércéi hagyományőrző csoportjai is. A felvonulás után a szabadtéri színpadon mutatták be műsoraikat a csoportok, és itt adták át a „Tiszta udvar, rendes ház” elismeréseket is. Az idén Licskó László zsuny- pusztai, Péter János, Rigó Barnabás, Ronga József és lAszlók Béla nagylóci lakosok portáját találták a legta- karosabbnak a képviselő- testület tagjai. A nagylóci falunap vasárnap este mulatozással záiult. HEGE A szüreti felvonulás élén a szőlőkosarat vitték a helyi lányok „Dicső híre-neve fennmaradt örökre” Községi jelképavatás, Toldi-erőpróba gyerekeknek és felnőtteknek (Folytatás azl. oldalról) a vadászatot szimbolizálja, alul a hármas domb a tájat jelképezi, természetesen nem hiányzik róla a Toldi-lovag sem. A címert tölgyfamakk díszíti. Az avatás után a Varietas Pódiumszínház és a Toldi Miklós Általános Iskola műsorát tekinthette meg a szép számú nézősereg „Dicső híre-neve fennmaradt örökre” címmel. A kora délutáni órákban a 14 évalatti gyerekek Toldi-erőpróbájával kezdődött a megmérettetés. Amint azt Klátyik András polgármester elmondta, tavaly kísérletképpen rendezték meg először gyerekek részére a próbát, amely akkora sikert aratott, hogy úgy döntöttek: beépítik a Toldi-nap programjai közé. A „kis Toldik” ugyanolyan versenyszámokban próbálhatják ki erejüket, mint a felnőttek, a különbség csak annyi: az ő részükre könnyített súlyú versenyeszközöket szereztek be. A felnőttek versenye előtti szusszanásnyi időben Magyar Zsolt örökös Toldi-bajnokkal beszélgettünk, aki a visegrádi Toldi- versenyen szerezte címét. Mint mondta, 1991-ben nevezett először a visegrádi versenyre, amelyet minden évben július második hetében rendeznek meg.- Sokat olvastam Toldiról, régebben régi fegyverek készítésével foglalkoztam, tetszett az, hogy visszatérhetek a múltba - mondta Magyar Zsolt, aki civilben forgácsolóként dolgozik. - 1997-ben lettem először bajnok, akkor hívott fel Klátyik András polgármester: elmondta, hogy Álsótoldnak köze van Toldihoz, hiszen itt volt a Toldi család birtoka. Meghívott egy bemutatóra, hiszen én nem idevalósi, hanem budapesti vagyok, és felkért arra, hogy a Toldi- napon vezessem a versenyt. Azóta pedig, ha csak tehetem, minden évben itt vagyok. Én javasoltam az alsótoldiaknak, hogy induljanak a „Magyarország legerősebb faluja” versenyen, amelyen tavaly is és az idén is kategóriagyőztesek lettek. 2000-ben, 2001- ben szintén én lettem a bajnok Vi- segrádon, így elnyertem az örökös bajnok címet, ezért aztán az idén már csak versenyen kívül indulhattam, és újra az én eredményem volt a legjobb. Magyar Zsolt elárulta azt is: éppen azt fontolgatja, hogy lemond az örökös bajnok címéről, hogy jövőre újra hivatalosan is nevezhessen. A kérdésre, nem fél-e attól, hogy többé nem nyeri el a megtisztelő címet, csak annyit mondott: úgy érzi, „benne van még” az, hogy háromszor egymás után ő legyen a visegrádi bajnok és újra elnyerje az örökös bajnok címet. Beszélgetésünk közben lezárult a felnőttek versenyére a nevezés, s a tíz versenyző megkezdhette a próbák sorát. Volt malomkődobás, petren- cerúdtartás, hordóhúzás, farkastartás, zsákcipelés, szánkóhúzás, hogy csak néhányat említsünk az embert próbáló feladatok közül. Az eredmények alapján első helyezett BogátiGyula (Alsótold), második Németh Tamás (Felsőtold), harmadik Reiman Sándor (Alsótold). Az eredményhirdetés után köszöntötték a „Magyarország legerősebb faluja” országos verseny 2002. évi győztes alsótoldi csapatát, majd kezdetét vette a Tol- di-lakoma. A Toldi-nap szabadtéri bállal és tűzijátékkal zárult. HEGEDŰS Az egyik erőpróba a „hordóhúzás” volt FOtó! gócs éva Magyarországon már több, mint 65 üzlettel rendelkező, dinamikusan fejlődő nemzetközi műszaki áruházlánc BOLTVEZETŐT, BOLTVEZETŐ HELYETTEST, ÉRTÉKESÍTŐT, PÉNZTÁROST, RAKTÁROST, TAKARÍTÓT. Amit biztosítunk: megbízható nemzetközi háttér, kiemelt bérezés, előrelépési lehetőség, fiatalos- lendületes csapat. Fényképpel ellátott önéletrajzokat az alábbi címre kérjük: Vöröskő Kft. 8200 Veszprém, Pápai u. 36., Aschenbrenner Ildikó nevére 2002. szeptember 20-ig. Ötvenéves az iskola Pedagógusok, szülők, tanulók együtt dolgoztak Fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendeztek szombaton ünnepséget a nagybárkányi általános iskolában. Pedagógusok, szülők, tanulók együtt dolgoztak azért, hogy ez a nap valóban emlékezetes maradjon mindannyiuk számára. S hogy mennyire jelentős ez az évforduló, mi sem mutatja jobban, mint hogy az ország minden részéből eljöttek az egykori diákok. NAGYBÁRKÁNY A nagybárkányi általános iskola ötven éve egy tanteremmel kezdte meg működését: azóta négytantermesre bővült, sőt van egy másik, héttantermes épülete is. Amint azt Luczáné Lénárt Ágnes igazgató elmondta, az ünnepség délután szentmisével kezdődött az élő és elhunyt pedagógusokért, diákokért. A kulturális összeállításban verset mondtak a régi diákok, műsoros ösz- szeállítással kedveskedtek a jelenlegi tanulók, a helybeli plébános megszentelte azt a táblát, amelyet ifjabb Adame István ajándékozott az iskolának, majd Piszárszky József né nyugdíjas pedagógus és Edőcs József, Nagybárkány egyik legidősebb embere ültetett fát a nevezetes esemény alkalmából. Számtalan adomány és ajándék érkezett az iskolába, a rendezvényt sok pásztói, salgótarjáni cég, valamint a helybeli vállalkozók is támogatták. Az igazgató külön köszönetét mondott a szülői munkaközösség tagjainak, akik időt és fáradtságot nem ismerve dolgoz- * tak a rendezvény sikeres lebonyolításáért. A délután folyamán rendőrségi és lovas bemutató színesítette a napot, este pedig jótékonysági bált tartottak, amelyet a sámsonházai hagyományőrző csoport és az iskola tánccsoportja nyitott meg: a bevételt a tantermek felújítására és eszközbeszerzésre fordítják. H. E.
