Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-14 / 215. szám
2. OLDAL MEGYE I KÖRKÉP 2002. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT Faragó Zoltán: IjE Iy j ^ Ó Hideg a reggel, az ég ólomszürke, sejteni is csak tapasztalatból lehet, hogy a napkorong p *1 /]//•// • 1 Szilváskői oszido éppen hol tart... A nyáriasan meleg elmúlt napok, úgy tűnik, végérvényesen átadták helyüket az ősznek. Itt a szarvasbőgés ideje, az időjárás is kedvező, de bika most éppen egy sem orgonái a Szilváskő nyugati oldala alatt húzódó erdőben. Egészen biztos pedig, hogy akad itt belőlük néhány. Korábban a közelben láttam lekopasztott kérgű facsemetéket, jó magasan is lehúzták róluk a kérget az agancsukat tisztító bikák, meg a földutak sarában a nyomaikat is ott hagyták. Most azonban sehol semmi, ami persze nem csoda, mert már eléggé késői az időpont. A védett szikla alatti erdőben már nyoma sincs nemes gombának - pedig micsoda szezon volt itt július utolsó napjaitól! -, de néhány jellegzetes őszi faj már terem. Csörög az avar hangosan minden lépésre, a következő pillanatban pedig valami sárga színű villan az egyik zuzmós kérgű tölgy törzsén. Emberfejnyi kénvi- rág-gomba terem rajta, s szinte világít a lombok, a fák sötét háttere előtt. Igazi különlegesség, sosem láttam emlékezetem szerint. Szép is, szó se róla, de sokkal jobban örülnék, ha fotótémaként inkább valami párát lehelő, fejét hátravetve bőgő szarvasbika állna be valamelyik közeli tisztásra... Ekkora szerencsém persze nem lehet. Alig megyek pár lépésnyire a gombát termő fától, amikor egy fakúsz röppen le elém a fa tövébe. Felfelé indul, csavarvonalban, közben körme alig hallhatóan koppan a fakérgen. Kicsit később fog egy szúnyogot. Finom, csipeszszerű, ívelt csőrével kiemeli a repedésből, azután tartja egy másodpercig a zsákmányt, szinte csodálkozva, hogy ilyen nagy falat akadt neki... A végén persze elnyeli a rovart. A következő pillanatban egy kékcinege röppen mellé, majd kergetni kezdi a fakúszt, vagy háromszor megkerülik a fa törzsét... Csúnyán összekapott a két madárka, egy szívdobbanás- nyi idő múlva pedig a fakúsz két fatörzzsel odébb folytatja a keresgélést. A cinege tehát a győztes, mert a másik még tőle is kisebb. így van ez. Majd jön egy széncinege, az elkergeti a kékcinegét, merthogy már a fejem felett hallom a cippantásaikat. A verekedős kis kékcinegét azonban egymás után érkező rokonai nem bántják, pedig ők a nagyobbak. A legalább húsz madárból álló csapatot ott hagyom, s a szilváskői szikla tetejéről vetek egy pillantást a környékre. Párába burkolódzik a látóhatár, a napot még mindig nem látni, pedig időközben a reggelből délelőtt lett, de hát ilyenkor ez a természetes. Az őszi erdő, ha pihenőjére is készül, valósággal él: igen, ha szarvasbika most nem is került elém, apró madárkák azért csak akadtak... Azt írta az újság« 4É NEGYVEN ÉVE „Több napos bútorkiállítást és vásárt rendezett a pásztói földművesszövetkezet a helyi bútorüzletben és a szövetkezet kultú- rotthonában. A kiállításon szerepeltek a legmodernebb variálható szobabútorok, kombinált szobabútorok és konyhagarnitúrák. Nógrádi Népújság, 1962. szeptember 12., 3. o. HARMINC ÉVE „A Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalatnak több vagon termés tárolására alkalmas gabonaraktára működik már az idén Szécsényben. Már megteltek a fémsilók az idei terméssel. Gondosan kell a raktáron lévő gabonát kezelni, mert az idén magas a víztartalom. A tárolókba csak szárítás után lehetett elhelyezni a gabonát. Nógrád, 1972. szeptember 13., 1. o. HÚSZ ÉVE „A megyeszékhely északi körzetében, Somoskőn Aranyhíd rímmel bolgár, csehszlovák, finn, lengyel, portugál, szovjet képzőművészek és a nemzetközi művésztelep magyar alkotóinak festményei, grafikái adják a somoskői nyári tárlat utolsó bemutatójának anyagát. A tárlat vonzó lehet a helyi lakosok és az ide látogató turisták számára is.” Nógrád, 1982. szeptember 11., 12. o. TÍZ ÉVE „Ez év július 17-én a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, s a németországi Wamsler cég vezetői - július elsejei hatállyal visz- szamenően - aláírták a közös vállalat alapításáról szóló okiratot. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember 12., 1. o. ____________________________ÖSSZEÁLLÍTOTTA; BÓDI GYÖRGYNÉ DR. N ógrád megye a múlt és jövő határán Beszélgetés Dóm Ottóval, a megyei közgyűlés szocialista elnökjelöltjével- Összefoglalóan miként jellemezné 2002-ben Nógrád megyét?- Nógrád megye ma abban a helyzetben van, amikor el fog dőlni: marad-e esélye arra, hogy felzárkózzék az országosan érzékelhető, előre vivő, európai minőségű fejlődéshez, avagy az elhúzódó pangásnak, vegetálásnak lesz részese? A felvetett kérdés tartalmában meglehetősen drámainak tűnhet, de én úgy gondolkodom: ismét eljött annak az ideje, hogy őszintén és kritikusan nézzünk szembe helyzetünkkel. Mindenki, aki a környezetünkben végbemenő eseményekre, jelenségekre figyel, eljuthat annak az összefüggésnek a felismerésére, amely néhány fő minősítésben summázható. Ha a megye egészére tekintünk, szembetűnik, hogy a fejlődésben megrekedtünk, az építkezés szűk körű. Az érkező termelési kultúra hatása elenyésző, továbblépésünket nehezíti, hogy a megye kulturális viszonyai a 80-as évekhez hasonlítva is jelentősen leromlottak. A legnagyobb gondot abban látom, hogy mindezen felismert jellegzetességek ellenére, ezek kezelésére nem alakult ki szükséges és sokoldalú gyakorlat. Pedig a jó irányú elmozduláshoz a legfontosabb feltételek ma is rendelkezésünkre állnak. A palóc ember alkotókedve változatlan hévvel izzik, a kultúra egészére tekintve értékeink szembetűnők, természeti kincseink kiak- názatlansága sokunk számára fájdalmas. Az értékteremtő munka helyében a városok és területek szembeállítása, a szétaprózottság hangsúlyozása az összefogás helyett, ez az, ami az eddigi gyakorlatot jellemezte, amelyen változtatnunk kell. Más irányú feladataink is bőségesen adódnak. Valóságos gyakorlattá kell tennünk az elkövetkező időben azt a felismert tényt, hogy a megyei közgyűlés jogi értelemben hatalom nélküli intézmény. Vagyis nagyon lényeges a megyében működő 128 önkormányzattal kialakított együttműködés minősége. Az elkövetkezendő évek a helyi önkormányzatok valóságos szervezeti-fejlesztési együttműködésének jegyében telnek el. Ehhez a munkához a megyei önkormányzat politikai támogatása nélkülözhetetlen. Az a meggyőződésem, hogy a baloldali közgyűlés a baloldali kormánynyal kialakítandó természetes kapcsolata révén mindezen feladatok megvalósítását sikeresen el fogja végezni, és ezáltal esélyünk is kedvező fordulatot vesz.- Az elmúlt négy évben mi volt a szocialista frakció megyei közgyűlési tevékenységének fő jellemzője?- Az egyéni kvalitások alapján szellemi és gyakorlati téren is jó képességű a csoportunk. A ciklus kezdetén aktívabbak voltunk, több javaslatot megfogalmaztunk. A többségi közgyűlési koalíció azonban ezeket rendre elutasította. Emiatt az önálló indítványok helyett az elkövetett hibák ostorozását folytattuk. Ebből volt bőven. Az intézményi intézkedések sokasága, az intézmények politikai megszállása, a jobboldali pártszempontok folyamatos érvényesítése csak néhány példa az általunk szóvá tett és helytelenített döntések sorából. A megyei közgyűlésben a költségvetés tárgyalása során vitázva és konstruktív felfogással vettünk részt. A figyelmesebb gazdálkodásra intő felszólalásainknak a fentiekben jelzett elutasítás lett a sorsa.- Mi a véleménye a közigazgatási régiók lehetséges működéséről?- A régiókról nagy vita folyik napjainkban is. Érdemes lenne erről is, mint oly sok másról, józanul gondolkodva állást foglalnunk. Tudomásul kell vennünk, hogy egyrészt a most kialakult úgynevezett statisztikai régiók rendszere idegen az eddigi magyar gyakorlattól, másrészt az Európai Uniónál nincs megszabva a régiók száma. Magyarország akár egy régió is lehet. Ezek ismeretében gondolkodva elsősorban az érintett terület és az ország közigazgatási működését kell szem előtt tartanunk. Tehát, ha megfelelő az előkészítés, akkor az ország három régióra (Hunnia, Pannónia, főváros) osztva is racionális rendet alkothat, éppen úgy, mint a település- kistérség-régió-kormány, vagy a település-megye-régió-kormány rendszerére épülő szerkezet. A többféle elképzelés megléte arra figyelmeztet valamennyiünket, hogy az idő sürget, érdemi érdekegyeztetést követően mihamarabb meg kell hozni a végle ges döntést. Nógrád történelmi tapasztalatai arra utalnak, hogy a nyugat, a központ felé voltak erőteljesebbek a kötődéseink. Ez se nem gyengült, se nem szűnt meg. Szlovákia európai uniós tagságából következő fejleményekre is tekintettel kell lennünk a végleges régiós alakulat irányainak meghatározásakor. E két szempont intenzív jelenléte, a történelmi tudatban jelenlévő erős vonzások figyelembe vételére inti a döntéshozókat. A végleges álláspont megszületését politikai egyeztetésnek, döntésnek kell megelőznie, amely a teljes közigazgatási rendszer, így a kistérségek fejlesztés felé fordulásának mikéntjét is rendezi.- Felfogása szerint a kistérségi szervezetek beilleszkedését a folyamatosan fejlődő közigazgatási rendszerbe mi fogja segíteni?- A mai életünkben is sok reflex táplálkozik az elmúlt köz- igazgatás romjaiból. Az egykori járások, a közös tanácsok, a társközségek hatása sokfelé beivódott, néha feléledni látszó- dik. Azt gondolom, hogy a kistérségi szervezetek nem lehetnek az ilyen irányú gondolkodás fészkei. A feladatokat áttekintve számomra bizonyos, hogy a kistérségek az adott körzet fejlesztésében fontosak. Úgy vélem, ha egyáltalán szükséges, hogy csak hosszabb távon kaphatnak ön- kormányzati feladatokat is. Munkájuk az országos közigazgatás távlatai ismerétére és a helyi szellemi erőkre alapozó összhang minősége révén lehet eredményes.- A megyei intézmények státusza és szerepe miként módosulhat az előttünk álló években?- A megyében működő intézmények két típusba sorolhatók. Egyrészt vannak a lakossági szolgáltatást ellátók és vannak a megyében működő, de nem megyei fenntartású intézmények. Az előbbi esetében az első tennivaló közé tartozik működésük körülményeinek áttekintése. Az utóbbi években e téren zavaros állapotok alakultak ki. Ezek között is legfontosabb, hogy a lakossági szolgáltató feladataikat hogyan tudják ellátni. Pontosítani indokolt gazdasági és személyi feltételeik összefüggését az előzőekben mondottakkal. Továbbá elemezni szükséges a tulajdonosi és fenntartói feladatok és a kor minőségi, tartalmi követelményeinek valóságos teljesíthetőségét. Természetes igény, hogy a szakmai elképzelések, elhatározások és a gazdaságossági akarat, a költségvetési lehetőségek távolsága belátható legyen. Tény, hogy az intézmények mindennapi élete szorosan kapcsolódik a közigazgatási, a szakmai-szerkezeti és a tartalmi változások alakulásához. Az intézmények másik típusánál a párhuzamosságok megszüntetése, a megyei érdek képviselete jelent új és nagy feladatot.- Milyen új technikák kialakítását látja szükségesnek a nógrádi érdekek európai uniós érvényesítéséhez?- A nógrádi érdekek megjelenése mindig az adott kormány pozíciójától függ. Úgy vélem, a megállapítás érvényes az európai uniós viszonyok esetében is. Nem mellékes terület gazdasági és humán feltételeink erőssége. Ha a feladatokra figyelünk, számításba kell vennünk azt a tényt is, hogy az ország kis létszámú és területű megyéje vagyunk. A hátrányból úgy is lehet előnyt kovácsolni, hogy olyan terveket készítünk, amelynek teljesülése esetén viszonylag kis befektetéssel is érzékelhető eredményt, kedvező irányú elmozdulást lehet elérni. Az eredmény látványként való megjelenéséhez elsősorban a már meglévő „technikák” jobb működését tartom fontosnak. Olyan programokat, projekteket készítsünk, amellyel magunkra irányítjuk a brüsszeliek figyelmét. A hangsúlyos követelmények közé sorolom, hogy harmonikus legyen a megye és a kormány kapcsolata. E téren kiváltképp lényeges, hogy a szocialista kormánnyal megegyező megyei vezetés dolgozhasson Nógrádban. Nem elhanyagolható az sem, hogy különböző pártszínekben, a parlamentben dolgozó képviselőink megyei érdekérvényesítő ereje milyen intenzitású. E téren is a tettekre kell hangsúlyt tennünk. Újdonságot jelenthet, ha az elég széles körű testvérvárosi-megyei kapcsolat közös iroda, személyzet és informatikai rendszer kialakításában lehetőséget teremtene az új Európával épülő kapcsolatunk fejlődéséhez. Az itt változatosan felsoroltak is igazolják bőségesen meglévő feladatainkat. Remélem, hogy az új vezetésű megyei közgyűlésnek sok tennivalója lesz a jelzett irányú tervek kidolgozásában és megvalósításában.-yVl /'1TÁ i T-v itf*. TTTTÁT i T» Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelösszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség \^||| UA jfp U I U I AU és; kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 megyei llllYlJfll Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében------------------------------------KA/"ITISAPl1AP------------------------------- a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042« Azújséga # * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztő!^ készem.
