Nógrád Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-06 / 182. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN I r BALASSAGYARMAT E G Y E I KÖRKÉP PÁSZTÓ 2002. AUGUSZTUS 6., KEDD Megújult a falumúzeum SÓSHARTYÁN Befejeződött a falumúzeum felújítása is. Részben pá­lyázaton nyert pénzből az utóbbi hetekben munkálatok­nak vetették alá az épület környezetét, a belső teret, a berendezéseket, sőt a tárgyakat is. Tetőt cseréltek, új kerítést készítettek, vakolatot javítottak, védőanyaggal átmázolták a fából készült bútorokat. A régiségek tár­házára 2,9 milliót költöttek. Idősek otthona: bővíteni akarják CERED A községi idősek otthonát bővíteni akarja az önkormányzat. Jelenleg 24 fő bentlakásos ellátására van lehetőség, ezt 54-re kívánják to­vábbfejleszteni. A kivitelezéshez szükséges összeget pályázaton akarják előteremteni. A tervet két éven belül valósítanák meg. Agyagszimfónia Ódor-várhegy, a kis barlang bejárata A csillagok szinte bántóan éles fénnyel hunyorogtak a dombok felett, ám lassan, de biztosan érke­zett a hajnal. Ragyogóan tiszta reggel köszöntött a vidékre, a nap súrlófényében zöld bársonynak tűntek a lankák, a völgyek, vonu­ló állatseregletnek látszódtak az Ódor-hegy tetejéről. Fent a régmúlt csillogása, egy­két elszórt kő, ami a várból meg­maradt, ám lent a zajos jelen, a szokásos ódon barlangásztábor ébredezett. Edénycsörgés, neve­tés, készülődés egy új napra, új kalandokra, a megismerésre. A tábort a tiszaföldvári gimná­zium Hajnóczy barlangkutató csapata szervezi már hosszú évek óta, a már veteránnak számító Varga Csaba tanár vezetésével. Két gyermeke talán majd viszi to­vább a fáklyát a sötétben... A Sziklaorom Hegymászó és Barlangász Klub és a Központi Különleges Mentőszolgálattal az idén is közösen vett részt a meg­mozduláson. Sajnos Manga Mi­hály kitalálta még az este, hogy először látogassuk meg az igazi nagy barlang fe­lett 200 méterre található kis barlangot. A társaság lelkesen beleegyezett, legalább nem kell annyit kúszni-mászni - gondol­hatta egy-két ember ma­gában. Tévedtek... Már a bejárat sem volt bizalomgerjesztő. Egy szűk, szinte pengeszeríí rés a fehér mészkőben. Hegyére állított három­szögnek látszódott.- Biztos, hogy jó ötlet volt? - így Súly Zoli.- Persze - mondta Mi­hály, de kicsit lemaradt. Varga Csaba után csúsztam be a résen az is­meretlenbe. A szűk hasa- * szerző fotói dék után kitágult a kürtő és mindenhol agyag, mindenféle szín­ben és állagban. Megkez­dődött a kúszás-mászás, fogak csikorgatása és Mi­hály szidalmazása! Aztán jött egy elég szűk rés, ami visszafogta az indulatokat. Mindenki azzal volt elfoglalva, hogy fog majd átjutni a „tű fokán”. Elég húzós volt.- Most már értem, mi­ért nem jár ide senki - mondom Csábinak, pe­dig nincs még vége. Az­tán tovább hajrá, ha már ott voltunk, mindenhová bementünk. Érdekes bar­lang, akit el akarunk ri­asztani ettől a sporttól, azt ide hozzuk. Volt olyan folyosó, ahol lábbal előre hanyatt fekve az agyagban lehetett elő­rejutni, ha nem ragadtál be a sűrű sárgás trutymóba. Jutott belőle mindenhová. Egyszerű ruhában megbuktunk volna... Csizmám így is tele lett folyékony sárral. Egy odúszerű bejáraton is beme­részkedtünk. Egy baj volt, a lá­bam csak a levegőben kalimpált, a fejem meg kint volt. Utána sze­rencsére támasztékot találtam - benézve egy harang alakú kürtő­ben voltam és én testesítettem meg a harang nyelvét. Végem volt, mindez kötél nélkül, mivel ez a kis barlang. Aztán mindenki lejutott, utána fel. Lassan elege lett a csapatnak, a fényképezőgép sem villant már, a film elfogyott, csupa agyagok voltunk, úgy néz­tünk ki, mint akik sárban hempe­regtek.- Vajon mi ebben a jó? - kér­dezhetné bárki. - Hát pont ez, hogy az ember kipróbálja újra meg újra, mit tud, meddig bírja a lehetetlen helyzeteket. Valamire biztos jó. Kijutni gyorsabb volt, a melegre, a napfényre. (Ezért jó nyáron barlangba járni...) A táborban lefotóztak minket, volt miért. Az agyagos szakasz és Manga Mihály bakancsai Aztán vacsora, beszélgetések majd lassan elnyugodott a táboi készülődve az új napra, új kalan dókra. budalAszl Zugfőzde és üzemanyag-turizmus Beszélgetés Csikós Attila vámhivatali parancsnokkal (1.) Nemrégiben kétszer is az érdeklődés középpontjába került a salgótarjáni vámhivatal. Először a Salgótarjánon átvonuló vihar leszaggatta a közúti határátkelő tetőszerkezetét, s né­hány órán keresztül akadályozta a határforgalmat, másod­szor pedig egy jövedéki ellenőrzés közben bekövetkezett kényszerintézkedés miatt. Csikós Attila őrnagytól, a salgó­tarjáni vámhivatal parancsnokától érdeklődtünk a történ­tek részleteiről, illetve a jövedéki törvénnyel kapcsolatos aktuális kérdésekről.- Parancsnok úr, milyen kárt okozott és mennyi ideig zavarta a határátkelést a minapi vihar a So­moskőújfalui közúti határátkelőn?- A viharos szél a délutáni órák­ban az utasvizsgáló acélszerkeze­tes tetejét letépte. A négy méter hosszú és egy méter széles alumí­niumlemezeket összegyűrte, leso­dorta a tetőről az átkelő területére, megbénítva a teher- és az utasfor­galmat. A tűzoltóság és a kataszt­rófavédelmi szolgálat embereinek segítsége nélkül hosszabb ideig nem tudtuk volna a forgalmat újra indítani. Ez alkalommal is köszö- netemet fejezem ki nekik a segítsé­gért. Az anyagi kár csak a tetőszer­kezetben másfél millió forint. A másik esemény egy jövedéki ellen­őrzés volt. Két kollégám is köny- nyebb sérüléseket szenvedett, mi­re az autós üldözés után az elköve­tőt fel tudtuk tartóztatni. Rá kellett jönnünk, hogy nem kispályás el­követővel állunk szemben... Miu­tán a rendőrség őrizetbe vette a kollégánkat autóval elsodró sze­mélyt, a lakásán megtartott ellen­őrzés során egy kis szeszüzemet találtunk. A 93,7 százalékos tisz­taságú finomszesztől kezdve kü­lönféle italaromákat, étel-, italszí­nezékeket, szűrőket, tölcséreket, magas-, közép-, alacsonyfokú szeszfokolót foglaltunk le. Az ala­pos gyanú megvolt, tulajdonkép­pen igazolta lépésünket...- Mi jellemzi az utóbbi idősza­kot?- Mindez és az elmúlt hónapok eseményei arra utalnak, hogy nö­vekvőben van a jövedéki törvény­nyel kapcsolatos jogsértések szá­ma. Egyetlen számszerű adatot említek, minden tizedik ellenőr­zésünk eredménnyel jár, vagyis jövedéki jogsértést állapítunk meg. A tíz eset között van kiske­reskedők ellenőrzése, üzem- anyagkutak, adóraktárak ellenőr­zése, vagy esetleg bejelentésre ál­lampolgároknál tartott ellenőrzés. Ez az arány elég magas és még hozzáteszem azt, hogy a jogsérté­seken kívül olyan szabálytalansá­gokat is találunk, amely miatt az illetékes szabálysértési hatósá­gokéi a feljelentést, a szükséges intézkedést meg kell tenni. Ilyen például a bizonylati fegyelem megsértése, amikor a kereskedő nem tudja igazolni a forgalmazott termékek származását. Vagy ilyen az élelmiszer jogosulatlan előállí­tása, elsősorban a pálinka vonat­kozásában, a kötelező fizetési jegyzék, vagy a számlaadás elmu­lasztása. Ezt akkor tapasztaljuk, amikor polgári ruhában próbavá­sárlást végzünk, a kereskedő pe­dig nem állít ki nyugtát vagy számlát. Megemlíthetném még a mé­résügyi szabálysértést, amit a benzinkutaknál találtunk, hogy a kútoszlop nincs hitelesítve, illet­ve a hitelesítési ideje lejárt, de sa­ját hatáskörben, a saját szabály­sértési hatóságunk hatáskörébe tartozó vámszabálysértés miatt is el kell járnunk. Gondolok a ma­gyar adójegy nélküli ukrán és ro­mán eredetű cigaretták lefoglalá­sára. A tapasztalatok alapján a jö­vedéki termékekre elkövetett tör­vénysértések jellemzően három termékkört érintenek: üzem­anyag, cigaretta és szeszes ital. Mindhárom esetében a jogsérté­sek elkövetése mögött a termé­kek után fizetendő adók elkerülé­se, illetve a haszonszerzés áll. (Folytatjuk) Segédmunkás a legtöbb állástalan Kedvezőtlen mutatók - Munkaerő-piaci fél év Szécsényben és térségében Nagyobb létszámot foglalkoztató új munkáltató nem települt az év első felében Szécsénybe, illetve térségébe, ezért tovább­ra is várat magára a térség kedvező irányú fellendülése. A kedvezőtlen változások hatására kismértékben nőtt az állás­talanok, ezen belül a pályakezdők száma. Körükben nagy arányt képviselnek az alacsony iskolai végzettségűek: a fél év végén, az 1579-ből 945 az olyan munkanélküli, aki csupán a nyolc általánost, vagy ezt is csak részben járta ki. Eltérő mértékű hullámzás jelle­mezte a megyei munkaügyi köz­pont városi kirendeltségén nyil­vántartott álláskeresők táborának létszámát az elmúlt hónapokban. Budapesti munkahelyeken, mező- gazdasági üzemekben az idény- és a közhasznú munkalehetőségek megszűnésével év elején erőtelje­sebb volt a munkanélkülivé váltak beáramlása, majd kedvező válto­zás következett: kisebb mértékben csökkent az állás nélkül lévők szá­ma. Az Elektronikai és Mechanikai Kft. tavaszi, nagyarányú (179 fős) létszámcsökkentése ismét rontott a helyzeten. A legtöbb állástalan segédmunkás, legkevesebb a szak­munkás, 480-an vannak a tartós munkanélküliek, vagyis azok, aki­ket több mint 360 napja vett nyil­vántartásba a kirendeltség. Utóbbi­ak foglalkoztatása érdekében, a „Virágzó községek” pályázat kere­tében, képzéssel egybekötött köz­hasznú munkát szerveztek, ame­lyen húszán vesznek részt. A be­jegyzettek közül 480 álláskereső nem részesül ellátásban, munka­nélküli-járadékos 357 személy. Nyolcvanhárom százalékkal töb­ben, mint az előző évben, azaz 661-en kapnak rendszeres szociá­lis segélyt. Tíz százalékkal több a pályakezdő állástalan most, mint tavaly, a hasonló időszakban. Mivel a nagyobb üzemek nem növelték alkalmazottaik számát, s a közhasznú munkalehetőség is beszűkült, idén, az első fél évűén kevesebb állástalant közvetített a munkaügyi kirendeltség. Tíz érin­tettet marasztaltak el, szankcionál­tak amiatt, mert a felajánlott mun­kát visszautasították. A berceli hagyományőrző nyugdíjas-népdalkor megalakítása 1989-ben Herczeg Istvánná, akkori klubve­zető, Kovács Pál, akkori művelődésiház-igazgató és Mol­nár Jánosné jelenlegi klubvezető nevéhez kötődik. Berceli dalos ajkú hagyományőrzők- A kizárólag berceli népdalokat mi szedtük össze szüléinktől, az idősebbektől, amit Herczegné javí­tott ki, gyűjtött egy csokorba - kez­di a visszaemlékezést Molnár Jánosné. A harminchét főt számláló nép­dalkor 1989 májusában az Életet az Éveknek Nyugdíjas Klubok Or­szágos Szövetségének tagja lett.- Mi voltunk az elsők között résztvevői ennek a szervezetnek - mondja Molnár Jánosné, akit 2001-ben egyedül az országban Életet az Éveknek-díjjal tüntettek ki az idősek sorsának javításáért, a klubmozgalom célkitűzéseinek megvalósításáért, hagyományok, művészetek, közösségi hagyomá­nyok, értékek ápolásáért végzett önzetlen tevékenységének elisme­réséért. Az akkori együttes mára külön­böző okok - elhalálozás, elköltö­zés, időskori betegségek - miatt, 18 főre csökkent, akikből tizenhár­mukat lehet rendszeres dalos pa­csirtának tekinteni. A népdalkor több mint száz helybeli régi ritmu­sú dalt ismer és dalol.- Annak idején nem énekszám­mal, hanem helyi hagyományok megörökítésével léptünk az érdek­lődők elé. Megörökítet­tük a kézi kaszálást a ma­rokszedő lánnyal, köz­ben aratónótákat énekel­tünk. A találkozót bállal zártuk. Fellépésünket vi­deón örökítettük meg - mondja Molnár Jánosné. A dalok között megta­lálhatók aratóknak szóló katonaénekek, szerelmes dalok és szenténekek.- Örökké emlékezetes marad számunkra Buda­pesten a Ganz-Mávag Művelődési Központban történt fellépésünk. Nagy sikert arattunk. Azóta ez folyama­tossá vált. Jákotpusztán rendszere­sen szerepelünk. A klub tagjai által sütött túrós lepénnyel lekváros buktával tepertős pogácsával kö­szöntjük a vendégeket. A dalosok „úticél-listáján” sze­repel Nagyoroszi, Salgótarján, Szécsény, Balassagyarmat, Mis­kolc, Pécs, a szomszédos Szlováki­ában pedig Csáb.- Megismerték énektudásun­kat Tiszafüreden a nyugdíjasfesz­tiválon, Debrecenben ugyanilyen találkozón. Az országos Ki mit tud? versenyen kiváló minősítést értünk el. A versenyszerű meg­mérettetésen is részt vettünk. 1998 áprilisában Egerből bronz fokozatot hoztunk haza. Szóló­énekesünk, Holecz Józsefné is bronz fokozatot ért el. Felkészí­tőnk, Orbánné Sipos Erzsébet, a helyi általános iskola énektanára. Ahová hívnak bennünket, oda szívesen elmegyünk. Csupán ér­zékeltetésül említem. A helybeli Kállai-kastély tulajdonosa Bér­céiről elszármazott amerikai ál­lampolgár. A kastély megnyitása­kor kérésére elénekeltük a berceli népdalokat. Az asszonykórus fellépése előtt van amikor minden nap, máskor hetenként, vagy kétheten­ként találkoznak, próbálnak két- három órán át, amit jóízű beszél­getésekkel szakítanak meg és pi­hennek. A fellépőruhákat min­denki saját maga szerezte be. Nincs klubtagsági díj, fellépésük költségeit az önkormányzat és a helyi vállalkozók állják.- Van-e utánpótlás?- Próbálkoztunk a fiatalítással, eddig nem sikerült. Úgy néz ki, nem nagyon számíthatunk után­pótlásra. Szerintem hiányzik be­lőlük a belső késztetés, pedig együttléteink sok és kellemes per­cet nyújtanak mindegyikünknek. A klub tagjai nemcsak az éneklés­ben találnak egymásra, hanem a gyógyfürdők közös meglátogatá­sában is. Ezenkívül a környező falvakban a szüreti mulatságokra mindig hivatalosak vagyunk. A nyugdíjasklub tizenegy éves tevékenységét Molnár Jánosné szedte versbe, amit minden fellé­pésük előtt ismertet hallgatóságá­val. Ebből idézünk: Összefogtunk mi egy páran Hogy klubot alapítunk és neki­fogtunk bátran. Nyugdíjasnak témája van bő­ven, Mi úgy döntöttünk, énekelni fogunk a jövőben. Az utolsó versszak a követke­ző: A mai napra is készükünk Egy szép csokrot hoztunk Műsorunkhoz és a rendezvény­hez Jó szórakozást kívánunk. W.K. A hagyományéra) dalosok a színpadon - A művészetért, a közösségi hagyományok, értékek ápolásáért végzett munkájuk közismert ItÁnn 1 T\ fjÉb? TTTTkT i T» Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztö-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség IVI II U A I I l-l I |J I AU és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 V/\J IVTaJL/ megyei XXXIVLíiaX Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótaiján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében ____________________KflmEMN.AjH.4p _ a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042, Azú(tóoa . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom