Nógrád Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-03 / 180. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HÉT MAGAZIN 2002. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT VÉGI A Zion-kanyon óriási, mesebeli szépségű sziklái. Van elvan hely, ahol mindössze egyméteresAz Óperenciás-tengeren és még a Sziklás-hegységen is túl (8.) Las Vegas után folytatódott a „sivatagi show”, forgószéllel és tüzes napsugarak táncával kore- ografálva - és a távolban az úttal párhuzamosan feltűnt egy sivatagi kígyó is. A „hüllő” három mozdonyból és rendkívül hosszú vagonsorból állt. Száz után abbahagytam a számolást. Errefelé kicsire és rövidre nem adnak. A 15-ös úton egy rövid szakaszon áthaladtunk Arizonán, majd beléptünk a csodálatos kanyonok földjére, Utah államba. A sivatagot lassan lenyelték a terebélyes sziklaóriások, és úgy tűnt, hogy az utunk - mármint amin közlekedtünk - egyszerűen véget ér. Szép, rendes, erős út volt, nem spórolták ki belőle az anyagot és akár egy Boeing repülőgép is nyugodtan leszállhatott volna rá - csak merre megy tovább? A hatalmas sziklafalak egyre közeledtek. Én alagútra tippeltem, de végül még annál is érdekesebb megoldás következett. A természeté. A Virgin River az évmilliók folyamán szorgos munkával természetes, kanyargós folyosót vájt a sziklák közé, s az embernek „már csak” rá kellett segíteni, hogy gépjárművekkel is lehessen a zeg- zugokon át közlekedni. A sziklák szinte rázuhantak a közöttük tovahaladó autókra, s ennek a mondatképnek megállapítástartalma is van, mert au- tóbusznyi nagyságú kövek jelezték az út két oldalán, hogy a természet állandó mozgásban van, korántsem fejezte be munkáját. Hurricane Valley-nél beléptünk a hegyvidéki időzónába, ami azt jelentette, hogy egy órával közelebb kerültünk Magyar- ország óraállásához. Ugyancsak egyre fogyott a távolság aznapi úti célunk és közöttünk: május 11-én a délutáni órákban megérkeztünk a Zion-kanyonba. A kemping szerény felszereltsége ellenére nagy népszerűségnek örvend, a fakíroknak való kavicsos talajon valósággal hemzsegtek a lakókocsik és a sátrak. A táborra pedig a föléje magasodó Watchman nevű szikla „személyében” természetes őrszem vigyázott. A Zion-kanyon minden bizonnyal a világ egyik legszebb helye - persze nem azért mert én ott voltam. A sziklák a napszakoknak, a fény játékának megfelelően más-más színben füröd- nek. A vörös, a sárga és a fehér sziklaruhák a nap és a'felhők bujócskája nyomán az alapszínük szinte minden skáláját megvillantják a földön nyakukat feléjük nyújtogató embereknek. A kirándulási lehetőségek szélesek és kondícióhoz mértek. Mi a Grotto-ösvényt választottuk, az Angyalok leszállóhelye szirtet megcélozva. A hegy tetejéről „kanyon-viszonylatban nehéz beszélni, mert a pár négyzetméteres „sziklafennsíkok” egymást követik. Csak el kell jutni az elsőig... Az elsőt általában kétezer méter hosszú ösvény leküzdése után lehet meghódítani. A kanyon szikláira felkúszó ösvényeket nagy gonddal, körültekintően képezték ki, a legkritikusabb és a legmeredekebb pontokon gerezdeket is martak bele, elősegítendő a kapaszkodást. Kapaszkodni nem árt és jó ha az ember a szédülékenységét odalent hagyja. A keskeny szerpentint csupán természetes korlátok - bokrok, nagyobb darab kövek - szegélyezik és itt is van szembejövő forgalom, hiszen aki felment, az előbb-utóbb visszajön. Különösen egy-egy tetőrész előtt kezd pókszerűvé válni a turista tevékenysége, míg a dugóhúzó spiráljához hasonló utacs- kán el nem éri a már említett zsebkendőnyi fennsíkot. Egy-egy üyen tetőrészről bámulatos küá- tás nyílik a szomszédos sziklahegyekre és lefelé nézve pedig... Szóval jobb nem lefelé nézni. Az Angyalok leszállóhelyéhez láncokba kapaszkodva lehet feljutni az utolsó szakaszon, akárcsak a kanadai Squamish-ban a Nagy Főnökhegy feje búbjára (Lásd a 12/2. részt.). Ha végre talált az ember egy kis lapos részt odafent, akkor előveszi a magával hozott elemózsiát - és máris megjelennek a chipmunkok, a csíkos hátú kis mókusok. A rutinos látogatók ilyenkor elővarázsolják a magukkal hozott mogyorót, s a falánk állatkák az ő tenyerükből fogyasztják el a csemegét. Ennek ellenére a szemetelés kizárt! Egyetlen mogyoróhéjat, szalvétadarabot és semmilyen hulladékot nem láttam a hegyeken. De nem csak itt, sehol a nemzeti parkokban, illetve kirándulóhelyeken. A parkokat, az utakat mindenütt szívügyüknek tekintik az amerikaiak. A természetvédelmi területeken éppúgy ezerdolláros, vagy még nagyobb mértékű bírság sújtja a szemetelőket, mint az országutak mentén. Az emberek láthatóan megbecsülik környezetüket, természetesnek veszik, hogy a mogyoróhéjat akár kétezer méter magasról is le kell vinni a hegy aljára, a szeméttárolóba. Nálunk elég lenne ezer forinttal kezdeni... Még olyan amerikaival is találkoztam, aki a mókusok mogyoróval történő etetését is kifogásolta, mondván, az egyáltalán nem tartozik bele a vadonban élő mókusok étrendjébe: a megoldás, a turista kedvessége mesterséges! Túlbuzgóság, vagy szakértelem? A kérdés megválaszolását az olvasóra bízom. Az biztos, nekem egyik chipmunk sem panaszkodott étrendjének mesterséges színezése miatt. Összesen három napot töltöttünk a Zion-kanyonban, de szívem szerint ott maradtam volna sziklába gyökeret vert fenyőfának, csendesen haladó folyónak - vagy szabad életű mókusnak. A természet mellett ugyanis a mogyorót is imádom... BENKŐ MIHÁLY re szűkítik a közöttük haladé utat! Magjar^éistóriák AZ EMBER TRAGÉDIÁJA SZERZŐJE Madách Imre Alsósztregován 1823-ban született, költő és a XIX. Zichy Mihály: Jelenet Az ember tragédiáiéból (Magyar Nemzeti Galéria) század legnagyobb drámaírója. Nógrád vármegye szolgálatában állt, korai drámái és elbeszélései még kiforratlan alkotások. Fráter Erzsébettel kötött házassága után érzéseit a Vadrózsák című dalciklusban örökítette meg. A csesztvei családi kastélyban éltek, majd Sztregovára költöztek. A szabadságharcban betegsége miatt nem vett részt, de kapcsolatot tartott a Kossuth-emigrációval és egy ideig bújtatta Kossuth titkárát, Rákóczy Jánost. Ezért egyévi börtönbüntetést szenvedett. Szabadulása után házasságuk megromlott, elváltak és ő három gyermekével anyjához költözött. A Bach-rendszert elítélte, gúnyolására írta A civilizátor című szatíráját. Fő művét, Az ember tragédiája című drámai költeményt 1860-ban fejezte be, amikor a nemzet próbatét elé került: kitart- e 1848 öröksége mellett, vagy elfogadja az akkor felkínált félalkotmányos megoldást. A15 színre tagozódó művét olvasásra szánta, hiszen pergő jeleneteit az akkori színpadi technika nem tudta volna megjeleníteni. Fő hősei, az első emberpár a teremtővel és a mennyországból kitaszított Luciferrel folytatnak küzdelmet, ez utóbbi a küzdelem hiábavalóságáról akarja őket meggyőzni, éspedig olymódon, hogy álmot küld rájuk, s álmukban elébük idézi jövendőjük sorsát. Az alapvetően pesszimista műben sem a természetben, sem a társadalomban nem lesz úrrá az ember: „Mivégre hát a létezés?” kérdi Lucifer. Am Ádám mégis vállalja az elébe tárt sorsot és túlemelkedik a pesszimista koncepción („Az ember célja a küzdés maga”). Számos szállóigénk e műből származik („A tett halála az okoskodás. Milliók egy miatt. Ebnek is eb a legfőbb ideálja.”) Az ember tragédiája számtalan kiadást ért meg, színpadra először 1883-ban a Nemzeti Színházban került. Több országban is bemutatták, ekként a legismertebb a magyar színműnek tartjuk. Ezzel a művel nyitott 2002. március 15- én az új Nemzeti Színház Budapesten. HALÁLRAÍTÉLTBŐL MINISZTERELNÖK Szédületes karriert futott be Zemplén vármegye főispánja, majd a szabadságharcban nemzetőreinek parancsnoka, gróf Andrássy Gyula (1823-1890). Részt vett a pákozdi és a schwechati ütközetben, a tavaszi hadjárat során Görgey segédtisztje volt. Életpályájára döntő hatással volt, amikor 1849-ben Kossuth őt küldte követnek a török fővárosba. A vüágosi fegyverletétel után Párizsba, majd Londonba menekült, itthon kötél általi halálra ítélték és az ítéletet 1851-ben „in effigie” végre is hajtották (Az abszolutizmus jellemző, elrettentésre szánt manővere, a távollévőt nemcsak elítélik, hanem jelképesen, képletesen ki is végzik!) 1857-ben azonban Ferenc József amnesztiában részesítette, birtokait is visszaadta. Szakított addigi politikájával és Ausztriával való megegyezésért, Deák híveként szállt síkra. Az országgyűléseken követként közreműködött a kiegyezés létrejöttében. 1867. február 17-től 1871. november 14-ig miniszterelnök és honvédelmi miniszterként jelentős tevékenységet fejtett ki a duaüsta rendszer megvédése érdekében. Ezt követően 1871-ben már a monarchia külügyminisztere lett. Politikájának fővonalában az oroszellenes program állott, ennek érdekében szoros együttműködést kívánt teremteni az új német császársággal. Legnagyobb sikerét a berlini kongresszuson aratta (1878), ahol felhatalmazást szerzett a Monarchia számára Bosznia és Hercegovina okkupációjára. A megszállással kapcsolatos nehézségek miatt heves támadások érték, ezért 1879. október 8- án lemondott, de még az előző napon aláírta a Németországgal kötött kettős Gróf Andrássy Gyula szövetségi szerződést Orosz- és Franciaország ellen. Két kötetben megjelentek beszédei (1891-1893). Ferenc József feleségével, Sziszivei kapcsolatos idillje az utókor kedvenc filmtémájává lett. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Figyeld meg, a végén majd ezt is ránk fogják”. A szerencse most Széles Attila Balassagyarmat, Arany János út 3. szám alatti olvasónknak kedvezett, ő e heti nyertesünk. Mai rejtvényünk megfejtését kérjük, hogy augusztus 8-ig küldjék el szerkesztőségünk címére! HOSSZÚ MORZEJEL JÜ TEREPJÁRÓ, angolosan délamerikai INDIÁN TÖRZS V. LÓSZERSZÁM A MÉTER JELE ÉRTESÜLÉS ABLAKOT KERETEZ MASINÁT IRÁNYÍTÓ PÁROS ZSEB ! ÁLLATKERT CSODÁLKOZÓ SZÓ Ül ZAMAT ÉS ILLAT MÉDIA RÉSZE ! ITT ÜL A HUSZÁR NÉMA ÁGYÚ I KÁRTYAJÁTÉK Él I^r HARANG „ÖCCSE” ÁBÉCÉ KEZDETE U SÜRGETŐ SZÓCSKA FELTÉTELES KÖTÓSZÓ CSÚNSÁN ÉNEKEL L LÓCSEMEGE C NYÍRÓESZKÖZ KÁRTYAJÁTÉK Ml SOMOGYI KATONA HELYSÉG L ™ * ► MÁKSZEM ! II A LEMEZJÁTSZÓ ELŐDJE N ELSŐ OSZTÁLYÚ HERAUTÓ ■ NÖVÉNYI SZÖVET AUTÓ MÁRKA ANGOL ö (NÓ) EVŐESZKÖZ SVÁJCI KANTON ZALAI HELYSÉG VÉRCSOPOR T- A JOULI t^r Kanyonba kanyarodva Az Őrszem nevű hegy a Zion-kanyon bejáratát,.figyeli”
