Nógrád Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-29 / 201. szám
2002. augusztus 29., csütörtök NAPLÓ 3. OLDAL R E G O N A L I S Több száz diák újra az iskolapadban Pásztó, oktatás Napokon belül megkezdődik az új tanév: a pásztói tanintézetekben felkészültek a feladatok ellátására. Az iskolakezdetről Bartus László, az önkormányzat intézmény- irányítási osztályának vezetője tájékoztatta lapunkat. A Dózsa György Általános Iskolában 22 tanulócsoportban 518 diák, közöttük 64 első osztályos kezdi meg tanulmányait szeptemberben, az iskola igazgatója Szivák Ilona. Szervezeti változás, hogy a mátrakeresztesi tagiskola megszűnik és a jövőben erdei iskolaként működik a képviselő-testület legutóbbi határozata alapján. A Gárdonyi Gáza Általános Iskolában 21 tanulócsoportban 515 gyerek, közöttük 55 elsős ül az iskolapadba. Az iskola igazgatója az ez évben újraválasztott Tengerészné Simon Mária. A képviselő-testület döntése alapján a hasznosi tagiskolából bekerült volt negyedik osztály új tanulócsoportként lép be. A Mikszáth Kálmán Két- tannyelvű Gimnázium és Szak- középiskolában az eddigi oktatási rend mellett új szakképzés indul. A két évfolyamos emelt szintű gazdasági informatikus, ügyintéző-titkár és menedzser- asszisztens szakokon a már érettségizettek szerezhetnek bizonyítványt. A város önkormányzata az első osztályosokat egyszeri tan- szersegély-támogatásban részesíti. Ez 105 tanulót érint. Az ön- kormányzat ez évben is benevezett a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati pályázati rendszerbe. Ennek keretében az önkormányzat helyi rendelete által meghatározott mértékben szociális helyzet alapján havi rendszerességgel adható kettőnégy ezer forintos támogatást állapít meg. Az elmúlt évben 48 fő részesült ilyen ösztöndíjban. _______________________ IMtW S trandkorszerűsítés ötszázmillióért? A turisztikáról tanácskoztak a Mátra kapujában A térségnek kedvezőek a természeti adottságai, ám mégsem jönnek ide a vendégek, mert jelentős részben hiányzanak a turizmus feltételei - hangzott el kedden a pásztói városháza nagytermében rendezett turisztikai fórumon. A városi önkormányzat és a Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány által szervezett tanácskozáson a témában érdekelt települések polgármesterei, szakemberek, vállalkozók vettek részt Pásztó A házigazda jogán Sisák Imre, Pásztó polgármestere nyitotta meg az eszmecserét, hangsúlyozva: a kistérség településeinek vezetői már sokszor foglalkoztak a turizmussal, mely hazánkban is húzóágazattá nőtte ki magát. Ezt mutatja, hogy az ágazat Magyarország nemzeti össztermékének már tíz százalékát adja. Nógrádban, ezen belül a pásztói kistérségben azonban még messze nem ilyen kedvező a helyzet, mivel az infrastrukturális hiányosságok miatt nem tudják kihasználni a lehetőségeket. A megkezdett gondolatsort Lengyel Violetta, a salgótarjáni Tourinform-iroda vezetőhelyettese folytatta. Kedvező természeti adottságainkat taglalva rámutatott: megyénk területének 40 százalékát erdő fedi, mely arányát tekintve a második legmagasabb az országban. Látnivalóban sincs hiány: Hollókő a világörökség részét képezi. Ipolytamócon található a világ egyik leggazdagabb őslábnyo- mos lelőhelye. A műemlékek száma meghaladja a 370-et, sok a kastély, a kúria. Kincsünk a folklór, a települések tucatjában ápolják az élő hagyományokat. Mindezek dacára kevés vendég fordul meg errefelé, ráadásul mindössze tíz százalékuk külföldi. A turisták legtöbbje átutazó, az átlagos vendégéjszakák száma csupán három nap. Ahhoz, hogy látogatottabb legyen Nógrád, fel kell számolni az infrastrukturális elmaradottságot, javítani kell a vendéglátás színvonalát. Ehhez több vállalkozásra, összehangolt marketingre, turisztikai csomagok összeállítására volna szükség. Jobban kellene hangsúlyoznunk irodalmi, történelmi emlékeinket, ezáltal is idecsalogatva a turistákat. A széles körű tájékoztatás és összefogás nélkül lehetetlen előbbre lépni. Ki kell építeni az információs hálózatot, hogy a vendég megtudja, miért érdemes az ország ezen szegletét felkeresni. Az ifjúsági, a falusi, az öko-, a lovas-, a vallási turizmusban, a természetjárásban, a horgászatban, a vadászatban kedvezőek a lehetőségeink, de a vendéglátás alapvető feltételeit meg kell teremteni - mondta Lengyel Violetta. Sisák Imre és Mészáros Sándor kistérségi irodavezető a pásztói kistérség turisztikai fejlesztési lehetőségeiről szólt. Mint mondták, elkészült megyénk egyetlen gyógyvizű strandjának, a pásztóinak a fejlesztési terve. Az 500 millió forintos beruházás részeként fedett úszómedencét, tanmedencét, ovális medencét, látványmedencét építenének, a szükséges kiszolgáló létesítményekkel együtt. A szükséges összeg felét uniós támogatásból akarják előteremteni, de költségvetési pénzekre is számítanak. A szurdokpüspöki Anna-ligetben lévő gyermek- és ifjúsági tábor korszerűsítéséről és bővítéséről is döntés született, s ebben a nógrádi, valamint a birtokos Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat együttműködik majd. Á turisztikai fórum záró részében bemutatták a pásztói kistérség 26 települését bemutató vadonatúj, szép küllemű könyvet. Mint elhangzott, hamarosan idegenforgalmi ügyintézők képzése kezdődik meg Salgótarjánban. ________________________________________IKOiAJ) M észáros Sándor Harmadszor is bizalmat kapott Nemrégiben a Pásztó város képviselő-testüle- te immáron harmadik alkalommal nevezte ki Tengerészné Simon Máriát a Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatójává. Pásztó, oktatás- Borsod megyében, Ragály községben születtem. Az általános iskola elvégzését követően Debrecenben, a református kollégium és gimnáziumban tanultam. Szüleim kevésbé akarták, hogy abba a középiskolába járjak, mert akkoriban nem nézték jó szemmel, ha valaki egyházi iskolát választ, de végül is elfogadták az akaratomat - emlékezik vissza Tengerészné Simon Mária. Én mindenesetre megszerettem Debrecent, az iskolát; szerettem volna a városban továbbtanulni az egyetemen. De hiába felvételiztem két alkalommal is, nem vettek fel. Végül tanítóképző főiskolára mentem, mivel gyermekkorom óta pedagógus szerettem volna lenni.- A tanítóképző után, hogyan alakult a sorsa?- A diploma megszerzését követően Debrecenben helyezkedtem el, egy lakótelepi általános iskolában. Később Nyíregyházán elvégeztem a Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar szakát. Közben továbbra is a városban tanítottam. Bábszakkört vezettem, majd egy drámapedagógiai tanfolyam elvégzését követően színjátszó kört szerveztem. Szabad időmben tájékozódási futóként versenyeztem.- Hogyan került Pásztóra?- Megjelent az igazgatói állásra egy pályázati felhívás, úgy gondoltam, megpróbálom. Mindez még 1993-ban történt. Négyen pályáztunk, „kompromisszumos megoldásként” végül engem választottak meg.- Milyen volt a kezdet?- Nagyon nehéz, mivel sem helyismerettel, sem vezetői gyakorlattal nem rendelkeztem. Nagy örömömre és megkönnyebbülésemre a vezetőtársak és a tantestület tagjai sokat segítettek. Akkor is és ma is úgy érzem, elfogadtak az emberek, a kollégák. Az első négyéves ciklus leteltével 1997-ben ismét pályáztam és nagyon örültem annak, hogy ismét bizalmat kaptam. Ebben az évben pedig ismét engem találtak a városatyák alkalmasnak az igazgatói tisztre. Bízom benne, hogy közösen a tantestülettel, törés nélkül tudjuk továbbvezetni a város legrégebbi iskoláját.- A tanítás, az iskola igazgatása mellett számos területen is tevékenykedik.- Három éve kineveztek a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet magyar szaktanácsadójává az ötödik és nyolcadik osztályban. Időközben elvégezte Egerben az Esterházy Károly Tanárképző Főiskola tanügy-igazgatási szakát, ami szakvizsgának felel meg. ______________________________________KEBEKESL M ár tízezernél tartanak Lassan három esztendeje, hogy Pásztón is beindult a csont- ritkulás szűrése. Az eddigi eredmények igazolták a kezdeményezés szükségességét, több mint tízezren estek át ezen a vizsgálaton. Pásztó, Egészségügy A csontritkulás népbetegség, hazánkban mintegy hatszázezer nő és háromszázezer férfi szenved ebben az úgynevezett „néma” betegségben. A kór sokáig tünetmentes, de nőknél 40-45, a férfiaknál 60-65 éves korban jelentkezik komolyabban. A gerincoszlop deformálódása, a csigolyák megroppanása és különféle törések bekövetkezése mind a betegség tünetei. Néhány éve az országban szűrőcentrumokat alakítottak ki, így történt Pásztón is. A pásztói centrumból a szakorvosok kezdetben csonttömegvizsgálatra Budapestre, a MAV-kórház- ba, később pedig Salgótarjánba küldték a betegeket. Az utazások elkerülése érdekében a kórház végül megvásárolta a szükséges szűrőberendezést, és 1999. augusztus elsején megkezdődtek a szűrések a pásztói városi kórház rendelőintézetében. A szakemberek szerint elsősorban azoknak javasolt a szűrés, akik érintettek a betegség hajlamosító tényezőiben. A rizikócsoportba tartoznak azok, akik családjában jellemző a csontritkulásos betegség öröklődése, a hosszan tartó gyógyszeres kezelésben részesülők, a keveset mozgók, az ágyban fekvő betegek, az erős dohányosok, az alkoholisták, a nem megfelelően táplálkozók, továbbá azok, akiknél gyakoriak a különféle csonttörések. Naponta 13-15, eddig összesen több mint tízezer vizsgálatot végeztek el a pásztói kórház szakrendelésének munkatársai. A szakorvosok ugyanakkor továbbra is azt javasolják a háziorvosoknak, bátran utalják be pácienseiket a vizsgálatok elvégzésére, fontos, hogy mindenki legyen tisztában csontozata állapotával. KEREKES LAJOS Jónak lenni jó” PÁSZTÓ-SZENTKÚT Ez évben harmadik alkalommal táboroztak Pásztón a „szentjánosbogarak”. A gyermekközösség A Szív című, a magyar jezsuiták által kiadott képes havilap gyermekrovatához kötődik, amely már 12 éve szervez táborokat a fiatal olvasók számára.- A korábbi táborok 1998-ban és 2000-ben itt voltak a városban. A visszatérő gyerekek egy része eleve tartotta is a kapcsolatot a szállásadókkal, ők ezért választották elsősorban a Mátra- közeli várost. - mondja Bárdossy Éva táborvezető. Ebben az évben 140 gyerek táborozott itt.- A táborozás első napján megkezdődött a komoly munka, attól fogva bensőségesen összetartozó kis csoportok együttműködését lehetett látni a múzeum környékén. A továbbiakban elzarándokoltunk Mátraverebély-Szentkútra, ahol tábori játékot rendeztek nekünk a pásztóiak. A vendégszerető családok minden tekintetben elkényeztették gyerekeinket. Köszönjük Pásztónak, a pásztóiaknak az idei Szentjánosbogár tábort és azt az önzetlen segítséget. Igaza van Nemeshegyi Péter atyának, A Szív szerkesztőbizottsága elnökének: jónak lenni jó. KEREKES Interjú: Kristom Péter, a Mátrai Lovas Egylet titkára Hírek „Ez szabadidős tevékenység” 2001 februárjában alakult meg Pásztón a Mátrai Lovas Egylet. Az eltelt rövid idő alatt már három emlékezetes versenyt rendeztek. Az egylet megalakulásának körülményeiről, az előzményekről és az azóta eltelt időszakról beszélgettünk.- Kinek az ötlete volt a lovasegylet?- Kőszegi Pálé, ő találta ki, hogy össze kellene fogni a pásztói lovasokat és alapítani egy egyesületet. Ő kereste meg a szóba jöhető helybelieket, én pedig az egyesületalapítás jogi hátterének néztem utána. Mindezek eredményeként 2001. február 28-án 13 taggal megalakult a Mátrai Lovas Egylet. Azóta persze már bővült a taglétszám. Az egyesület célja alapvetően az, hogy összefogja a helyi és a városkörnyéki lovasokat. Tag például a népszerű tévés egyéniség, Dömsödi Gábor is. Összefogni annak érdekében, hogy itt szervezett lovastevékenység folyjék, beleértve a versenyek tartását, vagy bármilyen városi rendezvényen való részvételt. Ez egy szabadidős tevékenység, a sport másodlagos. Kimondottan lovassportélet még nem is folyik, de az első lépéseket megtettük: versenyeket már rendeztünk, ahol indultak pásztói lovasok. Terveik között szerepel, hogy a továbbiakban is versenyezzenek.- Milyen pályák állnak rendelkezésre?- Több olyan terület is van a város határában, ami alkalmas arra, hogy versenyeket lehessen rendezni. Különleges feltételek nem kellenek, a lényeg a megfelelő keménységű füves talaj és megfelelően körbe legyen kerítve, és a nézők is biztonságban legyenek. Két ilyen területet találtunk, igaz magánszemélyek birtokában vannak. Van olyan terület is, ami a város tulajdona: ez a kishegyi szabadidős terület, ahol rendszeresen gyakorolhatnak a lovasok.- Milyen megyei, vagy országos szövetségnek tagja a lovasegylet?- Nógrád megyében is, mint általában minden megyében van egy szövetség, amely összefogja lovasegyesületeket. Mi is tagjai lettünk ennek a szövetségnek: így tudunk egyeztetni a versenynaptár kialakításában, összehangolásában, emellett pedig szakmai információkhoz is jutunk.- A megalakulás óta több versenyt is rendeztek, az ország más részeiről is jöttek versenyzők.- Három ren- dezvényünk volt eddig, amelyre személyes kapcsolat révén hívtuk meg a versenyzőket. Vannak ugyanis olyan klubtagjaink, akik már a megalakulás előtt éveken át kapcsolatban voltak a lovaglással, így például Molnár László, Prezenszki Ferenc. Nekik széles körben kiépített kapcsolatrendszerük van.- Milyen versenyeket rendeznének?- Évente két nagyszabású rendezvényt tervezünk, az egyik április, május környékén az évadnyitó, a másik pedig augusztus végén, szeptember elején az úgynevezett évadzáró versenyt. Még nem döntöttük el, hogy mindkét versenyünkön lesz díjugratás és fogathajtás együtt, vagy az egyik versenyszám csak az egyiken és a másik pedig csak a másodikon szerepel. __________________________esla V ÉRADÁS. A Magyar Vöröskereszt pásztói szervezete és az Országos Vérellátó Állomás szervezésében együttesen közel százan vettek részt véradáson: Taron 58-an, a Csécsén rendezetten pedig 35-en jelentek meg az egészségügyi személyzet előtt. Az önkéntes segítők együttesen közel negyven liter vérrel járultak hozzá rászoruló embertársaik gyógyításához. VÖRÖSKERESZTES KIRÁNDULÁS. A Magyar Vöröskereszt pásztói szervezete a hagyományokat folytató, segítő tevékenysége keretében augusztusban nagycsaládosok gyermekeit vitte kirándulni Budapestre. A kirándulók a Campona Áruházban lévő delfináriumot tekintették meg. A kirándulással a Vöröskereszt nagy élményhez segítette azokat a gyerekeket, akik másként nem tudtak volna eljutni erre a fővárosi útra.
