Nógrád Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-28 / 200. szám

2002. augusztus 28., szerda REGIONÁLIS NAPLÓ 3. OLDAL Társasház kontra önkormányzat Módosításra szorulhat a társasházi törvény - Közel milliós adósság halmozódott föl A bíróságok a megmondhatói, hogy mennyi sok felesleges per zajlik az or­szágban, de úgy látszik, hogy több szempontból sem lesz haszontalan a balassagyarmati polgármesteri hivatal kontra Rákóczi út 46-48. szám alatti társasház közötti bírósági ügy. A pe­reskedés alapja az, hogy a városköz­pontban lévő társasház földszinti ré­sze önkormányzati tulajdonban van, a helyiségek bérlői azonban nem fizetik a közös költséget és többen adósak a fűtés árával is. Balassagyarmat Hatala András, a társasház közös képvi­selője - hivatalosabb nevén az intézőbizott­ság elnöke - már több esetben felszólítással élt az önkormányzat felé, hogy a város a bérlők évek óta összegyűlt 829 515 forintos tartozását rendezze a társasház felé. A fel­szólítások azt is tartalmazták, hogy ha a polgármesteri hivatal a tartozásával kapcso­latban bármilyen vonatkozásban nem ért egyet, az állítását alátámasztó pénztári bi­zonylatokkal együtt keresse meg a társas­ház képviselőjét. Ezeket a felszólításokat válaszra sem méltatták. Pedig ez azért is fontos lenne, mert a 66 lakásos társasház tartalékai kimerültek a meghibásodások nagy száma miatt, a ház saját működését azonban csak úgy tudja fenntartani, ha a kintlévőségek befizetése megtörténik. Hogy a probléma nem mai keletű, jelzi, hogy még a társasház előző közös képviselője, dr. Koós Hutás Ferenc kezdte szorgalmazni a bérlők tartozásainak behajtását, ám szintén nem járt sok sikerrel. A földszinti helyiségek bérlői általában nem sokat hederítettek a társasház követelé­seire. Hogy igazságosabb legyen a helyzet, két bérlő és a Ha­tár presszó tulaj­donosa, Jagyutt Péter cukrászmes­ter a közös fűtés­ről való leválás ér­dekében még a társasház engedé­lyét is elnyerték. Ok már részben függetlenként szemlélhetik az ál­datlan vitát, de mi­után a sok eső mi­att a Határ presszó és a festékbolt is beázott, a tulajdo­nosaik számára sem közömbös, hogy a tető kijaví­tására lesz-e pén­ze a társasháznak. A kassza pedig nagyon vékonynak tűnik és továbbra sem látni a földszint bérlőinek pénzét, amelyből a tető- szigetelést elvégezhetnék. Egy biztos: az ügyet már régen rendezni kellett volna, annak ellenére, hogy mindkét fél számára igazságtalannak tűnik. A társas­ház követeli a közös világításhoz való hoz­zájárulást és a szemétdíjat, de a bérlők azt mondják, hogy ehhez semmi közük, mert saját villanyórájuk van és saját szeméttároló­jukért az önkormányzat elkéri a pénzt. Érde­kessége az ügynek, hogy a társasház föld­szintjén sűrűn változnak a bérlők, akik pe­dig közülük eltávoztak, azok nyomát már csak bottal üthetik. A társasház a bérlők tar­tozásai miatt csak a gázszolgáltatónak 430 ezer forinttal tartozik és kinnlevősége van a vízmű felé is. Úgy tűnik, hogy a társasház és a polgár- mesteri hivatal is elmulasztotta eddig a dol­gok tisztázását. A társasház megbízottja azt mondja, felháborító, hogy felszólításait vá­laszra sem méltatta a polgármesteri hivatal. Nem kevésbé szerencsétlen és szintén mi­előbbi rendezésre váró dolog, hogy az ön- kormányzati helyiségek bérlői, valamint a társasház tulajdonosai között sincs szerző­déses jogviszony. Ezért a tulajdonostársak a társasházi jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonosi önkor­mányzattal, vagyis a bérbeadóval szemben ' érvényesíthetik. Legalábbis így látja ezt a társasház. A polgármesteri hivatal viszont éppen el­lenkezőleg: felperesként beperelte a társas­házat. Ez a bírósági ügy bizonyára sok tanul­sággal fog járni, amelyeket a hasonló közös cipőben járó társasházak és önkormány­zatok is figyelembe vehetnek a vitás kérdé­sek rendezése során. ______ SZABÓ ENDRE T öbb a baleset az utakon Balassagyarmat, Rendőrség A balassagyarmati rendőr- kapitányság működési terü­letén 2002. év első felében 28 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt, ebből 2 halálos, 9 súlyos, 17 könnyű sérüléssel járt - hangzott el a városi baleset­megelőzési bizottság ülésén. A balesetek következtében 36 fő sérült meg, közülük 3 fő elhunyt, 10 súlyos, 23 fő pedig könnyű sérülést szen­vedett. Szűcs József rendőr alezre­des, a bizottság ügyvezető elnö­ke jelentésében kitért arra, hogy a baleseti okok többsége a sebesség nem megfelelő meg­választása, az elsőbbségi jog megsértése, a szabálytalan elő­zés és a követési távolság be nem tartása miatt következett be. Az okozók tekintetében a személygépkocsi-vezetők jár­nak az élen; a kerékpárosok, gyalogosok hibája mellett elő­fordult vadkár is. Ittas bal­esetokozó csak egy akadt. Juhászné Gáspár Judit rend­őr hadnagy, a bizottság titkára beszámolt az ittas járművezetők ellen tett intézkedésekről. Az év első felében 2193 esetben alkal­mazott szondát a közterületi szolgálatot ellátó állomány, eb­ből 102 szonda mutatott pozitív értéket. A bizottság keretén be­lül működő szakértői csoportok jó színvonalon végezték tevé­kenységüket. A Laczkó István rendőr őrnagy vezetésével mű­ködő gyermek- és ifjúsági cso­port többek között segítette az általános iskolák 4. és 8. osztá­lyosainak felkészülését a több­éves hagyománnyal rendelkező „közlekedési ismeretek” tanul­mányi versenyre, amelyet a me­gyei pedagógiai intézet szerve­zett. Segítették a diákok felké­szítését a kerékpáros iskolakupa területi és megyei fordulóján, amelyet mindkét helyen a 4. osztályos szügyi Csadó György és a 8. osztályos Lizavszky Zsó­fia nyert meg. A csoport baleset-megelőzési propagandát fejtett ki a környék­beli falunapokon, részt vett azoknak a diákoknak a felkészí­tésében, akik iskolájukat képvi­selték a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium által meghirdetett közlekedési ismeretek tanulmá­nyi versenyen, ahol jól szerepel­tek a szügyi és a drégelypalánki diákok. A Pifka Vencel rendőr­főhadnagy által vezetett vegyes szakértői csoport számos javas­lata megvalósult a forgalom ész- szerűsítése területén. Orbán Árpádné, a Dózsa is­kola előtti áldatlan közlekedési helyzet megoldására hívta fel a figyelmet. Kelemen Antal rend­őrkapitány - aki Juhász Péter ba­lassagyarmati polgármester mel­lett a bűnmegelőzési és közbiz­tonsági bizottság társelnöke - arról szólt, hogy a baleset-meg­előzési bizottságnak még akad tennivalója, hogy a kapitányság működési területén javuljon a közlekedési morál és csökken­jen a balesetek száma.-SZENDRE­________________Iskolavezetők - új kihívások________________ A kik az életre nevelnek „Megtalálom életem értelmét” Beszélgetés a népi iparművész Török házaspárral Augusztus elsejétől Sztancsik József az új igazgatója a nyírjesi szakképző iskolának, mely a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Köz- alapítvány támogatásával működik. A buda­pesti székhelyű közalapítvány szakmai központja Nyíregyházán van: a nyírjesi in­tézmény 130 férőhelyes. Hat szakmát oktat­nak az iskolában: mivel ez speciális intéz­mény, 14 éves kortól 27 éves korig kerülhet­nek ide fiatalok. Sztancsik József új igazgatóként arról adott tájé­koztatást, hogy a tavalyi évet 87 fiatal fejezte be; most 64-en kezdik az új tanévet, melyben összesen 130 diák tanul szakmát. A cserhátsurányi általános iskola igazgatóhelyettesi beosztásából pályázat alap­ján ide került tanárember úgy véli, hogy az elmúlt négy évben az intézmény alapos kifutása zajlott le, innentől az extenzív fejlődést intenzív fejlődésnek kell felváltani. Az itt tanulható szakmákat olyan szinten kell tanítani, illetve a rehabilitációt olyan szinten kell végezni, hogy az nmen kikerülő gyere­kek valóban megtalálják a helyüket a világban. A jövőben erősítik a szakos képzést, a munkaügyi központokkal és a szakképző intézetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki. Mindent megtesznek azért, hogy az innen kikerülő fiatalokat olyan mun­kához segítsék, amiből meg is tudnak élni. Az intézmény frissen kinevezett vezetője elis­meréssel szólt az itteni szakemberek eddigi mun­kájáról, amely olyan alapokat teremtett meg, amik­re lehet építeni. Az ország teljes területén ldalakult kapcsolatok sorában fontosnak tartják az együtt­működés fejlesztését a rehabilitációs és pedagógiai intézetekkel, az általános és képző iskolákkal. A szakmákat felkészült szakemberek oktatják; a tanárok bértábla szerinti fizetéséhez gyógypeda­gógiai pótlék jár. Az intézmény felszereltsége jó­nak mondható, a rehabilitációs eszközöktől a sportszerekig szinte mindent beszereztek. Nagy gondjuk a fűtési rendszer, amely jelenleg tartályos gázra épül: ez majdnem kétszer annyiba kerül, mint a bevezetett gáz. Sztancsik József azon a vé­leményen van, hogy nemcsak a szakképző iskola érdeke, hogy a vezetékes gáz ide kerüljön, hanem a Nyírjesben lakó embereké is, akik jelenleg azzal fűtenek, amivel tudnak nagyban szennyezve a környezetet. A nyírjesi üdülőövezet előtt húzódik a városba menő gázvezeték, melyről jó lenne még a tél előtt leágaztatni, hogy a nyírjesiek és a szak­képző iskola is végre vezetékes gázzal inthessen. Másik nagy gondjuk a nyírjesieknek és az isko­lának is a szennyvízelvezetés, amely jelenleg szin­te ellenőrizhetetlenül működik. Jó lenne, ha az it­teni csatornázásra is sor kerülne, mondják a helyi­ek, hogy a szennyvíz ne a nyírjesi tavakba és az égerlápba folyjon. „...mit ér egy csepp víz?” 2002. augusztus 1-jei hatállyal Szalai Antal sze­mélyében új igazgató áll a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Kereskedelmi, Élelmiszer- ipari, Vendéglátó, Idegenforgalmi és Gazdasági Középiskola élén.- 1955-ben születtem Herencsényben. Általános iskolai tanulmányaimat szülőfalumban végeztem. Az esztergomi, temesvári Pelbárt Ferences Gimnázi­umban megszerzett középiskolai érettségi után Gö­döllőn, az agrártudományi egyetem okleveles mező- gazdasági gépészmérnöki, majd okleveles mérnök­tanári diplomát kaptam. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem Műszaki Pedagógiai Tanszék közoktatási vezető szakirányú továbbképzési szakának hallgatója vagyok. Első munkahelyemen, a Nógrád Megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomáson kezdtem dolgozni 1980-ban. Két év után utam a berceli mgtsz-hez veze­tett, műszaki főágazatvezetőként. 1984-től négy éven át a 217. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben, majd 1988-98 között a KÉV1G Középiskolában taní­tottam. Utam ekkor Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző, Speciális Szakképző Isko­lája és Kollégiuma nyírjesi tagintézményébe vezetett, ahol tanár, majd egy év után tagintézmény-vezető lettem. A Mikszáth Kálmán Kereskedelmi, Élelmi- szeripari, Vendéglátó, Idegenforgalmi és Gazdasági Középiskola igazgatói állására kürt pályázatán rész­ben volt kollégáim, részben a korábban kialakított ki­váló emberi és szakmai kapcsolatok hatására vettem részt. Nagy örömömre pályázatomat úgy a tantestü­let többsége, mint a Balassagyarmat Város Önkor­mányzatának képviselőtestülete pozitívan értékelte és elnyertem az intézményvezetői címet. Az elmúlt 15 év alatt elődöm, dr. Bacskó József, a kis tagozatból hatalmas iskolát fejlesztett ki. Tanulói létszámunk jelenleg ezer fő körüli, a tantestület kö­zel 70 tagot számlál. Legfontosabb célkitűzésem, hogy a középiskola az elkövetkező 5 év alatt a tantestület hatékony és céltudatosan felkészítő nevelő munkája eredménye­képpen előbbre lépjen az iskolák rangsorában. Kö­zösen tegyünk eleget egy tudásközpontú, értékköz­vetítő minőségi iskola követelményeinek, diákjaink a nemzetközi versenyhelyzetben állják meg he­lyüket, elméleti és szakmai téren egyaránt. Cé­lunk erkölcsileg és szellemileg felkészült fiatalok kibocsátása, akik a 21. század egyre növekvő kihí- vásainak meg tudnak felelni. ___________kalocsay f. „ A létért való küzdelemben lassan ráeszmélünk, hogy egyedül vagyunk és a nagy vi­lágon e kívül, nincsen szá­munkra hely...” - divatos szó­val élettér! De megismertük-e már azt a helyet, amely ha áld, ha ver a sors keze bennünket, rajta kell élnünk, vagy hal­nunk?... - A teremtő a tehetsé­get úrnak, parasztnak egyfor­mán adja. Csak a sors mosto- hasága a társadalmi beren­dezkedésünk fogyatékossága az oka, hogy annyi népi tehet­ség kallódik el.” Balassagyarmat * I A Török házaspár is részese volt a Magyar Művelődési Inté­zetben megrendezett jelentős közönségsikert aratott és a na­pokban véget ért kiállításának.- Meggyőződésem, hogy a pe­dagógusok egyénisége döntően befolyásolják a gyermekek sorsá­nak alakulását. Szülőhelyemen, a nagybátonyi Bartók Béla Általá­nos Iskolában kiváló pedagógu­sok egyengették a rájuk bízott fi­atalok, így az én életem útját is. Gyenes László osztályába jártam, aki igazi gyermekcentrikus egyé­niség volt. Petre József tanár a sport szeretetére tanított, irányí­tásával ezüstjelvényes gátfutó és I labdajátékos lettem. - mondja | Törökné Petró Mária. Gyakorló pedagógusi tevé­kenységemet 1977-ben Cserhát- surányban a foglalkoztató iskolá­ban kezdtem a kiváló pedagógus, Havasi Károlyné védőszárnyai alatt. Biztatására elvégeztem a gyógypedagógiai tanárképző fő­iskolát. Növendékeimnek a Down-kóros gyermekeknek számtalan emberi, pedagógiai si­kerélményt köszönhetek. 1993-ban Balassagyarmaton vettünk lakást és a helyi óvoda általános iskola és pedagógiai szakszolgálat alkalmazottjaként a mai napig a tanulásban akadá­lyozott kisdiákok oktatását, ne­velését végzem. A gyermekjáték készítése iránt mindig fogékony voltam, igazi tanítóm mégis a pá­rom lett. Alapanyagaink a gyé­kény, a szalma, a csuhé, a gyap­jú. Kedvenc foglalkozás a gyer­tyamártás és a nemezelés. Szép a közösen készített betlehem és a sokféle karácsonyi dísz. Magam pedig megtalálom ezúton is éle­tem értelmét és célját.- A népművészetet, az ének­lést, a kétkezi tevékenységet a szügyi családi házban ismertem meg. Kisgyermekként megtanul­tam szőni, fonni, varrni. Balassis diákként szeretettel emlékszem Nagy Ervin tanár úrra - mesél Tö­rök János. Balassagyarmatra kerülve, a szabad szellemi tevékenységet választottam. így minden időmet a kézműves-tevékenység szolgá­latának szentelhetem. Fő profi­lom a vesszőfonás. Az alap­anyagokból a legkülönfélébb használati tárgyak, eszközök, kosarak, játékok, bútorok ké­szülnek. Alkotásaim egyrészt a régi, még fellelhető népművésze­ti elemek felhasználásával, más­részt a mai kor igényei szerint készülnek. Sokirányú tevékenységet foly­tatok: dolgozom megrendelésre, részt veszek bemutatókon és ki­állításon. Legutóbb Szentendrén a szabadtéri néprajzi múzeum­ban szervezett kiállításon pá­rommal együtt mutatkoztunk be. Balassagyarmati alkotásom a Palóc udvar 55 méter hosszú ke­rítése. A szakbizottság zsűrizte, lek­torálta alkotásainkat. Ennek eredményeként elnyertük a Népi Iparművész-címet. Nyolcadma- gammal ez év tavaszán megala­kítottuk a Palócföld Népi Ipar­művészek Egyesületét. A Palóc Múzeumban történő időszakos kiállításunkat 2003. májusára tervezzük. Istennek hála, él és - megkoc­káztatom - fejlődik a népművé­szet. Beszélgetésünk végén ide kívánkoznak a budapesti kiállí­tás vendégkönyvének az egyik látogató, Baránszky Tibor által bejegyzett sorai: „...Isten minden jónak teremtője és forrása, fenn­tartója. Szeressük minden erőnk­kel és képességünket népünket, egészséges, összefogó és egy­mást segítő nép forr össze nem­zetté. Ebben a meggyőződésben induljunk el a következő évezred felé...!” KALOCSAY FRIGYES

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom