Nógrád Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-27 / 199. szám
2002. AUGUSZTUS 27., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Megújhodik a „Várkapu” (Folytatás az 1. oldalról) otthona, akik úgy élnek itt, mint egy nagy család - mondta Gerley Gáborné klubvezető. - Reggel íjtól délután 4 óráig tartózkodhatnak itt, s ez idő alatt minden jóval ellátjuk őket. Kapnak reggelit, ebédet, uzsonnát, s hasznos elfoglaltságukról, időtöltésükről is gondoskodunk. Július közepétől a Finish Építő és Szakipari Kft. szakemberek vették kezelésbe az épületet, akik kívülről és belülről egyaránt „újjávarázsolják”. Eredetileg augusztus 15-re kellett volna befejezniük a munkálatokat, de a nagy esőzések miatt augusztus 31-re tolódott ki határidő. A takarítást követően ismét megnyitja majd kapuját az intézmény az ezt a napot már nagyon váró idős salgóbányai asszonyok és férfiak előtt.- A munkálatok költségei meghaladják a 9,6 millió forintot - tájékoztatott Pangó Erikáé, a salgótarjáni önkormányzat egészségügyiszociális központjának gazdasági igazgatója. - Kívül-belül megszépült az épület, ablakait kicserélték, tetőzetét átépítették, fűtését korszerűsítették, fürdőszobáját, konyháját „újjávarázsolták”, WC-t alakítottak ki benne, s az érintés-, illetve a villámvédelem is megtörtént. A munkálatok idején az idős emberek nappali ellátása természetszerűen szünetel, ám szociális étkeztetésüket biztosítják. A klub huszonkét tagján túlmenően hatan hordják innen az ebédet. ___:_______________________nyj F ekete hét végét zártak Megakadályozták a (Folytatás az 1. oldaltól) személyt elfogtak közülük, a negyedik megszökött, szerencsére azonban tudják a nevét, elfogása órák kérdése. Megpróbálják őket gyorsított eljárással bíróság elé állítani. A múlt szombaton bejelentés érkezett a rendőrségre, hogy Karancskesziben az előző este kiabálás, segélykérés verte fel a csendet - mondta Némedi Gábor őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság nyomozóosztályának vezetője. A salgótarjáni rendőrök adatgyűjtés közben eljutottak Z. I. 23 éves fiatalember lakására. Az illetőt összevert állapotban találták, egyik könyöke eltörött, égő cigarettanyomok látszottak az arcán és a fejbőrén. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett fiatalember elmondta, hogy illegálisan egy salgótarjáni építkezésen dolgozik. Pénteken megkapták a fizetést, amivel egyenesen a családjához tért haza. Ám de a kora esti órákban többedmagával megjelent náluk a munkaadója. Egy olyan táskát kerestek, amelyben iratok és pénz volt. Az érkezők se szó, se beszéd összeverték őt is meg a feleségét is. Z. I.-nek sikerült elmenekülni, de elfogták és újra bántalmazták. A nyakára tekerték a kút láncát és fenyegették, hogy nógrádi családirtást bedobják a kútba. Salgótarjánba hozták az építkezésre és tovább bántalmazták. Amikor bántalma- zói látták, hogy a nagy verés sem vezet célra, az illető nem tud a táskáról, egy kőművessel visszavitették Karancskeszibe. Noha egy fél nap telt el a történtek óta, a rendőrség az egyik elkövetőt elfogta és őrizetbe vette. A többieknek ismerik a nevét, vagy a gúnynevét, illetve a személyleírását, körözésüket elrendelték és keresik őket. Miközben ezen az ügyön dolgoztak a rendőrök, bejdentés érkezett, hogy Karancsberényben T. J. 24 éves férfi összetűzésbe keveredett az édesanyjával. Az illető végül lemászott a tetőtéri ablakba, majd a lakás egyik er- kélyes szobájába lépett, ahol az élettársa tartózkodott a kisgyermekével. Ekkor avatkoztak be az ak- dóalosztály emberei és elfogták. Az intézkedéseket még be sem fejezték a rendőrök, amikor a főkapitányság ügyeletére ismét jelentés érkezett, hogy H. A. 76 éves nógrádi lakos előzetes szóváltás után egy ollóval nyakon szúrta a feleségét. Az asszonyt a vád kórházba szállították, ahol megállapították, hogy a három centiméter mélyen a nyakba hatoló olló nem ért ütőeret. Szemétdíjak: nincs béke? A balassagyarmati önkormányzat a közelmúltban közmeghallgatást tartott a témával kapcsolatban: a fenti problémákat összegezve a közmeghallgatásra több mint négyszáz társasházi lakó aláírásával ellátott ívvel érkeztek, melyben kérik az önkormányzatot, hogy visszamenőleges hatály- lyal állapítsanak meg új, csökkentett díjakat. Juhász Péter polgármester maga is úgy véli, jó néhány konfliktust váltott ki a megszületett rendelet, úgy véli ugyanakkor, nem a városvezetés megfontolatlansága lisban fogadta el a helyi hulladék- gazdálkodásra vonatkozó rendeletét - mondta el lapunknak Vado- vics Valéria, a Balassagyarmati Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke. Mint mondja, a szövetkezet már akkor sem értett egyet a rendelettel, ám nem csupán annak tartalma miatt, hanem - állításuk szerint - több hiányosságot tapasztalva fordultak tavaly májusban a város vezetéséhez, jelezve, hogy a rendeletet nem hirdették ki, továbbá közölték az önkormányzattal azt is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságoknak sincs informádójuk a balassagyarmati szemétdíjak szabályzásáról. Nem egészen két hónap múlva a szövetkezet több mint 1600, szövetkezeti házban élő lakos nevében lakossági panaszt terjesztettek be a város jegyzőjéhez, ám szerintük erre semmilyen reagálás nem történt.- A lakásszövetkezet örül a szemétkezelés korszerűsítésének, de nem ilyen áron - teszi hozzá Vadovics Valéria, mondván: az új szeméttelep kialakítása után a lakosságra azért hárul többletteher, mert a korábbi elképzelésekkel elA lakásszövetkezet mindemellett jelezte, hogy velük az önkormányzat a rendelet tavalyi kibocsátása óta új szerződést nem kötött, így a szövetkezet nem érzi magára nézvést irányadónak az új rendeletet, tartozásukat teljesíteni is csak a régi díjszabás szerint hajlandóak. Mint Vadovics Valéria lapunknak elmondta, a lakásszövetkezet egyszerűen érvényesíteni sem tudja az új rendeletet, mivel a szemétdíjat jelenleg is - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a közös költségbe építik bele, melynek emeléséhez a szövetkezeti küldöttek küldöttgyűlésükön nem járultak hozzá. Hozzáteszi továbbá, a rendelet szerintük eleve kalkulációs hibákat is tartalmaz: például egy 14 lakásos társasház számára 1100 literes szemétgyűjtő konténert ír elő, mely a tapasztalatok szerint félig sem telik meg az ürítések között. A lakók azonban mégis az egy lakásra jutó teljes árat kénytelenek fizetni, függetlenül attól, hogy lakásukban hányán laknak, mennyi szemetük is keletkezik. A szövetkezet éppen ezért azt javasolta, ha már a rendelet haokozta a problémákat. Szerinte ugyanis a közmeghallgatáson sem bizonyosodott be, hogy a balassagyarmati szemétszállítás díja lényegesen drágább lenne, mint a környező településeken, vagy nagyobb városokban, mint ahogy az sem, hogy más szolgáltatók bevonásával a díj csökkenthető lenne. Mint mondta, a közelmúltban a város mellett európai színvonalú, korszerű hulladékkezelő telep épült, melyhez hasonló nincs is a környéken, így az ártalmatlanítás és elhelyezés költségét tekintve nem is lehetséges az összehasonlítás. A polgármester elmondta, a hulladékgazdálkodási törvény előírásainak megfelelően alakította ki a gyarmati testület a szemétdíjak maghatározására alkalmas rendeletet, igazodva mérőedény utáni elszámolás elvéhez. A város első embere hangsúlyozta, hogy a balassagyarmati szabályzás szociális oldala messze a legérzékenyebb az új, más városokban érvényben levő díjszabások közül. A polgármester szerint a társasházak többségét egyébként azért érinti nehezen az új díjszabás, mivel a korábban kapott kedvezmények lejártával és az új rendelet életbe lépésével egyszerre emelkedett nagy mértékben a szemétdíj. Juhász Péter elmondta ugyanakkor, a jelenlegi testület lehetséges, hogy már nem foglalkozik a szemétdíjak ügyével, annak anyagát azonban teljes egészében az ön- kormányzati választás után alakuló új városvezetés rendelkezésére bocsátja. T.O. Kukaárak A balassagyarmati helyi hulladékgazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet 80,110,120,240 és 1100 literes szabványos szeméttároló edényeket határoz meg: a kommunális hulladékot ezekben gyűjthetik a lakók, az edények mérete határozza meg a szemétszállításért fizetendő díjakat. A 80 literes edényt alkalmanként 209, a 110 literest 287, a 120 literest 313, a 240 literest 626, míg az 1100 literes konténert 2871 forintos nettó áron ürítik ki, melyhez további tételként az edények bérleti díja is járul - a szemetesek heti egy alkalommal szállítják a hulladékot. A literenkénti árat a rendelet 2,61 forint + áfában határozza meg. (Folytatás az 1. oldalról) számítások szerint 3 milliós adósság terheli.- Az önkormányzat tavaly áprilentétben több, együttműködési szándékátjelző település visszalépett, így a bennmaradók „osztoznak” a kényszerű többleten. tályban marad, a városgazdálkodási kft. kössön a lakókkal egyedi szerződéseket - erre mindeddig azonban nem volt hajlandó a cég. A lakásszövetkezet szerint a rendelet főleg a legnagyobb konténert használó társasházakat sújtja FOTÓ: RIGÓ TIBOR „Ha hallgattál volna, bölcsebb maradtál volna!” Válasz egy szervezet zavaros és érthetetlen kérdéseire... (Folytatás az 1. oldalról) A tények kedvéért, hogy mindenki számára egyszer, s mindenkorra világossá váljon, kijelentem, hogy az 1998. évi helyi önkormányzati választáson független polgármesterjelöltként indultam, azért, mert a jobboldali pártok támogatását nem sikerült teljeskörű- en megszereznem. No, meg persze azért, mert számomra nem feltétlenül egyik vagy másik párt neve, vagy támogatása volt a fontos, hanem a több mint tízezer pásztói, hasznosi, mátrake- resztesi állampolgár képviselete iránt érzett elhivatottságom. Úgy látom Lénárd, hogy Ön és társai rendelkeznek a „putnoki jósasszony” látnoki képességeivel, mert mint írja, „főként a baloldaliak”, azaz az MSZP-szimpatizán- sok segítségével és támogatásával sikerült idáig eljutnom! Nekem merőben más a véleményem és valószínűleg a valóság is ez, merthogy a rám leadott 2092 megtisztelő szavazat a választópolgárok bizalmát mutatta, de azok egyikére sem ragasztottak szegfűs, narancsos, tulipános, vagy valamilyen más emblémát. Pusztán a saját elképzeléseimet bemutató programom volt az, amely találkozott az emberek akaratával és ezért bíztak meg azok megvalósításával. Arra a kérdésre pedig, hogy most miért az MDF országgyűlési képviselője vagyok, borzasztó egyszerű a válasz: habár Ön fiatal kora következtében nem igazán emlékezhet arra, hogy az 1994-es helyi önkormányzati választásokon az MDF-Fidesz-KDNP-FKGP párt- szövetség támogatásával indultam jelöltként. Azt ma is hiszem és tudom, hogy a 10 nógrádi ország- gyűlési képviselőnek össze kell fognia a megye feleinelkedése, a közös fejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében. Képviselőtársaimat az Ön szavaival ellentétben nem „eddigi elveik és párthovatartozásuk” feladására kértem, hanem arra, hogy pártállásuktól függetlenül üljenek egy asztalhoz és egyeztessenek, mondjuk a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése ügyében. Ez számomra - az Önök feltételezésével ellentétben - nem egy újság hasábjain való megjelenési lehetőség, hanem pusztán képviselői kötelesség. A szavazásokat illetően pedig nincs miért magyarázkodnom, mert bármikor megnézheti a parlamenti internetes honlapon bármelyik képviselő, egy-egy alkalommal leadott szavazatait. Ezt Ön valószínűleg elmulasztotta, vagy tudatos csúsztatás történt. Én ugyanis mind a közalkalmazotti bérfejlesztésre, mind a nyugdíjak egyszeri kiegészítésére, valamint a családi pótlék 20 százalékos emelésére igennel szavaztam az egészségügyi bizottságban és az Ország- gyűlésben. Egyébként pedig szeretném megnyugtatni, hogy a választópolgárok érdekeinek képviselete lelki- ismereti kérdés, amit nem a frakcióhoz való tartozás motivál. A Nógrád megyei képviselőkkel folytatandó egyeztetésre felvetett öt kérdésben az elmúlt négy esztendőben Pásztón és térségében megtettem a szükséges lépéseket. Nógrád megye régiós hovatartozását illetően nekem a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain megjelent véleményem 1999-ben is ugyanaz volt, mint most, nekünk a központi régióhoz kellene csatlakoznunk. A gazdasági, közigazgatási kötődések, a munkaerő-áramlás is Pest, Komárom és Nógrád megye összetartozását erősítik. Ami a 21-es fő közlekedési út négynyomtávúsítását illeti, ez a megye, de Pásztó számára is központi kérdés. Ettől függ ugyanis a Pásztót északi irányba elkerülő út megépítése, összekötve a 21-es utat Hasznossal, a Mátra irányába. Aki ismeri Pásztó főutcájának a zsúfoltságát, forgalmi leterheltségét, annak az elkerülő út megépítésének szükségessége nem lehet kérdés. Ráadásul ez nem önkormányzati, hanem állami pénzből épülne. Ami pedig a pásztói önkormányzati utakat illeti, csakis azt mondhatom, hogy 1998-tól 2002- ig több mint 12 kilométer utat és járdát építettünk meg a városban, mintegy 180 millió forint összegben. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne jogos elvárás a lakosság részéről további utak kiépítése, de mindent nem lehetett 4 év alatt elvégezni. A szennyvízcsatorna-hálózat „építtetésére” tett célzásaira az alábbi választ adom: 1999-ben befejeztük Mátrakeresztes csatornahálózatának a kiépítését, illetve megvalósult - kétéves fejlesztés eredményeképpen - a pásztói szennyvíztisztító mű bővítése, amely így már a város teljes szennyvizének a befogadására alkalmassá vált. Pásztón ugyancsak megtörtént 11 utca csatornázása. A két beruházás közel 800 millió Ft- os fejlesztés volt. 2002-ben pedig benyújtottuk városunk teljes csatornahálózatának kiépítéséhez szükséges címzett támogatási igényünket. Tehát Önnel ellentétben én azt állítom, hogy ezen a területen a munkavégzés nem lassú és drága, hanem tudatos és tervszerű. A pásztói Margit Kórház kálváriája sokkal több annál, mint amit Ön cikkében egyszerűen az MSZP-SZDSZ-kormány adományának minősít. Talán arról sem szabad elfeledkezni, hogy 1996- ban még azért tüntettek városunk lakói, hogy az Ön által említett kormány ne zárja be kórházunkat. Szerencsére győzött a józan ész, s velem együtt a Pásztó kistérségének 35 ezer lakója örülhetett az új kórháznak. Nálam van az egyik eredeti példány a címzett támogatási igényből, amelyet Sándor Károly, akkori pénzügyi osztályvezetővel személyesen nyújtottunk be 1997. november 11-én a Népjóléti, illetve a Belügyminisztériumba. Szeretném megjegyezni, hogy a mindenkori kormány pedig nem kegyet gyakorol, amikor jogos lakossági igényeket kielégítve javaslatot tesz az Országgyűlésnek egy-egy egészségügyi beruházás támogatására. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a polgári kormány a régi kórházi szárny rekonstrukciójához szintén odaítélt városunknak 390 millió forintot. A kórházi gyermek- osztályról pedig csak annyit, hogy mindent megteszünk annak újraindítása érdekében. Szeretném azonban megjegyezni, hogy az egészségügyi miniszter asszonyhoz írt segítségkérő levelemre azt a választ kaptam, hogy Nógrád megyében „39 gyermek- gyógyászati ágy megszüntetése mellett is zsúfoltság nélkül ellát- hatóak” a beteg gyermekek. Számomra pedig ez a válasz elfogadhatatlan! Talán nem ártott volna informálódnia mielőtt véleményt alkot városunk turisztikai lehetőségeinek kiaknázásáról. Azt állítja, hogy négy éven keresztül nem történt semmi. Csak néhány kiemelés: a strand fejlesztési terveinek elkészítéséhez 4,8 millió forintot nyertünk el. A várost és kistérségét bemutató turisztikai kiadvány szintén több mint egymillió forint pályázati támogatásban részesült, s ugyanez mondható el a városban elhelyezett turisztikai tájékoztató táblákról. A strand tervei elkészültek, s ezáltal lehetővé válik feszített víztükrű fedett úszó- és tanmedence, valamint kör ülő medence és új gyermekmedence megépítése, mintegy 400 millió forintos beruházás során. A kérdéseire előzőekben adott válaszaim egyértelmű cáfolatul szolgálnak az Ön elmúlt négyévi munkámat minősítő kijelentéseire. Valószínűleg nincs igazán tisztában azzal, hogy az országgyűlési képviselői tisztség milyen felelősséget ró egy emberre és milyen lehetőségeket biztosít. Ezért jelenti ki azt, hogy ez a helyzeten nem változtat semmit. Én másképpen látom, de főleg másképpen végzem el a munkámat. Cikke utolsó soraiban arról ír, hogy én valakiknek tavasszal hátat fordítottam, s most azt várom el tőlük, hogy partnereim legyenek az általam felvetett kérdések megoldásában. Ön téved! Én senkinek nem fordítottam hátat és nem várok el többet Nógrád megye egyetlen képviselőjétől sem, mint azt, hogy politikai hovatartozás nélkül képviseljük együtt Nógrád megye több mint 220 ezer fős lakóját. A polgár- mesterként végzett elmúlt négyéves munkám minősítését pedig jobb ha úgy végzi el, hogy megnézi, melyek voltak az ígéreteim és mit teljesítettem azok közül. Önnek és társainak megfontolásra ajánlom József Attila sorait, amelyek így szólnak: „Te jól tadod, a költő sose lódít: az igazat mondd, ne csak a valódit...” Boetius pedig azt mondotta: „Ha hallgattál volna, bölcsebb maradtál volna...!” ________________________________SISÁK IMRE P ásztó város polgármestere, országgyűlési képviselő
