Nógrád Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-03 / 180. szám
2 . OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP 2002. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT Faragó Zoltán: TeRePjÁrÓ Ördöggyűrű Szalmahídi gombaszüret Sok eső esett az elmúlt napokban, de a zivatarok után, bár felhők is úsztak az égen, a nap hosszabb-rövi- debb időre mindig kisütött. Az erdei ösvény felett egy csíkos medvelepke repült, azután egy virágon landolt, s hagyta magát fényképezni is. A Medves-fennsík kaszálásával végeztek mostanra, de a bálák még sok helyen kinn vannak. Fénykő mögött azért akad még egy csaknem asz- tallap-simaságú rét, amelyiken derékig ér a fű. A volt puszta szélén húzódó kis vadföldön a zabot nem vágták le, de látni, hogy igencsak kezelésbe vették a vaddisznók, mert ép kalászt egyet sem látni. A kivert zabszemek idevonzották a környék citromsármányait is, mert lépten-nyomon felrepülnek az ember elől a magányosan vagy pár példányból álló kis csapatban járó madárkák, sőt néhány kis mezei veréb is akad közöttük. Áll itt a fennsík szélén két vadkörte, meg egy óriás kocsánytalan tölgy. Alattuk hitelen szakad a mélybe a Vecseklői-oldal, s szép kilátás nyílik innen a Medvasalja községeire. Errefelé tartok, a vaddisznótúrásokat kerülgetve, sűrűn meg-megállva, hogy a fényképezésre legalkalmasabb, napsütéses pillanatokat csípjem el... Egyszer csak valami mozgásra leszek figyelmes, éppen a nagy tölgy alatt: egy őzbak kerget egy sutát körbe-körbe! Késő délután van, az őzek rendes körülmények között ilyenkor még a sűrűben pihennek, most azonban nem rendesek a körülmények. Itt van ugyanis az őzek párzási időszaka, amikor a bakok szerelemre vágyva, akár a leglehetetlenebb időpontokban is üldözőbe veszik a sutákat. Az erős szelet a homlokomban érzem, az őzek pedig eddig nem vettek észre... Lopom a távolságot, közben összeszurkál a kígyószisz nevű, kékvirágos növény, de kit érdekel ezt most? Csak az őzek várjanak be minél közelebbre... Hirtelen azonban megtorpan a bak és felém figyel... Furcsa, mert erős a szembeszél, a hangot is elviszi. A suta úgy hárommétemyire előtte áll, ő is felém néz. A bak végre hagyja szemügyre venni az agancsait. Szép hosszú szárai vannak, de innen kissé vékonynak tűnnek, gyön- gyözését meg egyáltalán nem látni... A következő pillanatban a bak a bokrok közé perdül, a suta szinte vele egy időben követi... Fotótémának pedig maradnak a fák. Álig megyek harminc-negyven lépést, a kissé távolabb álló vadkörtefa alatt megjelenik egy őz. Alighanem az előbb látott suta tért vissza a fennsík peremére. Tenyérnyi füleit az ég felé tartva figyel felém, de, mivel nem mozdulok, nem fog gyanút. Vagy tíz percen keresztül nézzük egymást kővé dermedve, de akkor aztán a Vecseklői-oldalból néhány öblös hangú őzriasztás hallatszik, s a suta hátat fordítva bevált a bozótosba. Megnézem a nyomokat. A derékig érő fűben sokfelé akadnak fekvésnyomok is, úgyhogy az őzek itt szoktak pihenni. Á nagy tölgy alatt azonban nem látszik az ördöggyűrű, amit a körbe-körbe kergetődző bak és suta patája vág a földbe; talán nem tarthatott annyi ideig a szerelmi előjáték, hogy nyoma is maradjon. A nyár már pihen, az őzek azonban éppen most élik világukat, de hát a természetben nincs megállás, a körforgás örökké tart... Búcsúzóul még hallok néhány riasztást a sűrűből, aztán a lemenő nappal együtt odébbállok. Jönnek ugyanis a szúnyogok. „ ________■ E mberemlékezet óta nem volt olyan gombaszezon, mint az elmúlt héten! Legalábbis az utóbbi harminc évben, amire többé-ke- vésbé vissza tudok emlékezni, nem akadt ilyen kiváló időszak, hacsaknem valamikor úgy az 1970-es elején, de arra határozottan emlékszem, hogy akkor már szeptember volt. Az erdőjárók teli kosarakkal, szatyrokkal tértek haza reggelente, s szinte úton-út- félen gombaárusokkal találkozott az ember: a parkolókban, a buszmegállókban, a benzinkutaknál is kínálták az erdők bamakalapos kincsét. Neve persze sok van, egyik határozókönyv szerint vargánya, a másik alapján tinóm, - akadt valami gondatlan műsorkészítő, aki szerint „tinóorrú”, de azt az egyik tévéadón írták ki valami gombás recepthez - de nekünk becsületes palóc nevén csakis igazi gomba lehet! A többit legfeljebb akkor használja az ember, ha valami idegennek magyarázza, mi mindent is terem errefelé az erdő... A hajnal még az erdő alján settenkedik, de amikor öreg barátommal, Varga Feri bácsival nekivágunk az ösvénynek Zagyvaróna szélén, a Szalma- híd nevű völgy aljában. Keleten pirosodik az ég alja, napsugarak hosszú csóvái szöknek elő a hegyek mögül, s kis idő múlva már a nyugati égbolton tornyosuló felhők is kezdenek rózsaszínűvé változni. A madárvilág már csendes ilyenkor, teljesen elhallgatott a nóta, mert a nyár megérett, sőt, ki is fáradt kissé. Feketerigó menekül riasztva, valahol szajkó kiált, de hát ezeket a madárhangokat akár legnagyobb télben is hallhatja az ember... Most azonban augusztus van, s az időjárás szeszélyének hála, korai gombaszüretre készülünk, arra, hogy szatyrainkat jóféle igazival szedjük tele. Egy helyen hegynek felfelé fordulunk a kis mellékösvényen, s árnyékos helyre érünk, ahová a nap sugarai még jó ideig nem fognak behatolni. Egyszeriben majdnem sötét lesz körülöttünk... Nyírfák állnak itt, tövükben szépen terem a nyíri szépé - valamilyen érdesszálú tinóm hivatalosan - s nem sokkal később Feri bácsi megleli az első igazit. Egy kicsit csigarágta, egy kicsit kukacos, de a miénk! Nem sokkal később aztán társa akad, s mellé kerül a szatyorba, akárcsak a második, a harmadik... A hatodik... De bizony nagyon sokat kell talpalni azért a pár szem gombáért! Megmászunk egy meredek hegyoldalt - még csúszik az avar alatt a sár az elmúlt napok esőzései után - de itt is csak egy-kettő akad a barna- kalaposokból cserfák tövében. A hegy gerincén kisebb lapos rész húzódik, nagy, korhadozó tölgyfatőkékkel, rengeteg vaddisznótúrással - szinte eltakarították itt egy szobányi helyről a fekete sör- tések az avart - az egyik közepén pedig, három csoportban összesen nyolc darab, üde friss, öt-hat ujjnyi magasságú igazi gomba nő! Az első tekintélyes mennyiség, ami után a szatyor súlya hirtelen megnő, de milyen kellemes teher ez! Valamivel odébb Varga Feri bácsi egy igen alkalmas gombázóhelyet mutat, gyarapszik is a zsákmány szépen. A gombák között, bizony, sokkal több a sötétkalapos, esetenként csoportosan növő őszi igazi, mint a tavasz végi, kora nyári időszakra inkább jellemző, tejeskávé színű „fejfe- dős” példány. Persze ez sem egészen biztos megkülönböztetés, mert nem csak az emberek, hanem a gombák körében sem célszerű semmiféle általánosítás... Akad néhány nagy és öreg példány, az igazinemzetség valódi díszpéldányai, de ezeknek bizony már erősen kukacos a száruk, ha megszorítjuk, úgy nyomódik össze, mint a szivacs. Ezeket kár cipelni, még aszalni sem jók. A nap is benéz az erdő fái közé, mert elérte a hegy gerincét. Pókhálók tapadnak az ember arcára, a korai időpont ellenére nagy melegben folyik a verejtéke, a szúnyogok is ébredeznek már, de semmiség ez ahhoz az örömhöz képest, amit csak egyetlen szép gomba is jelent! Aztán egy helyen évekkel ezelőtt elvesztett rézfokost találok, repedezett, ócska nyéllel. Alighanem letette valaki gombázás közben, s úgy elkószált a közeléből, hogy mire észrevette hiányát, már nem találta meg. Bizony, bicska is sok eltűnik így a gombatermő helyek körül... Tovább járjuk az erdőt, s egy helyen igazi gombaóriás kerül elém; kalapja svájcisapkányi, csokoládébarna, szára söröskorsó vastagságú, alig néhány kukaccal. (Otthon a mérlegen 38 dekagrammot nyomott.) Visszafelé indulunk, s még egy négyes iker igazi is akad, méghozzá az erdei földút közepén. Csigarágta, kukacos példány, de igazi különlegesség! A hegy aljában az erdei ösvény már napfényben fürdik, két oldalán a gyöngyházlepkék me- lengettetik szárnyaikat a mind erősebb sugarakkal, azután egy lonclepke libben el előlem, a Medves-vidéken, ha jól emlékszem, még soha, egyetlen példányt sem láttam! Egy igazi még itt is kerül, az árok partjáról. Öre- gecske kissé, de nagy, aszalni éppen jó lesz. Az erdőszéli réten a kék ka- tángkóró szinte szőnyeget terít az ember elé, itt is lepkék röpködnek, s valahol a távolban vijjog egy ölyv. A levegő fülledt, párás, korhadó avar és gomba illatától terhes, de erdőjáró ember számára ez az összeállítás felér a legdrá- gább parfümével! __________■ A harmincnyolc dekás igazi gomba eredeti helyén______fotóif.z. A kórházi gázmotor-telepítés „más szemmel” (Folytatás az 1. oldalról)-Mi lett a tanulmány sorsa?- Ez irányú többszöri érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy ha aktuális lesz a téma jelentkezni fognak.- Az április 23-án megjelent gázmotoros pályázat kísértetiesen hasonló az önök elképzeléséhez?- Igen, de lényeges eltérés, hogy a jelenlegi gázmotortender valószínűleg már a kórház önálló energiaellátását preferálja, de nem vonatkozik komplex energiaellátásra.- Elképzelhető, hogy az új kórházi vezetés nem ismerte az önök ajánlatát?- Ha a legfelsőbb vezetés nem is találta meg a fiókban a tanulmányt, a műszaki Stáb ismerte, hiszen ők adták az információkat az ajánlatunk megtételéhez és a tanulmányból is kaptak egy példányt. A pályázat kiírása után megvásároltuk a tender dokumentációját, amelyből kiderült, hogy ez a „játék” már a távhő bőrére megy, ezért egy kísérőlevél mellékleteként meg- küldtem az ominózus tanulmányt a főigazgató úrnak, s arra kértem, hogy a csupán gázmotor-telepítésre kiírt pályázatot érvénytelenítsék és írjanak ki egy új köz- beszerzési pályázatot a kórház komplex hőenergia-ellátására, így azon mi is megmérettetnénk magunkat.- Az eseményeket ismerve úgy tűnik nem fogadták el javaslatát?- Javaslatunkra írásbeli választ nem adtak, érdeklődésemre a főigazgató úrtól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a távhőre, ha másért nem, de mint tartalék hőforrásra továbbra is szüksége van a kórháznak.- Végül is részt vettek a pályázaton?- Önálló pályázattal nem, ugyanis a kiíró pályázattal kapcsolatos konzultációján részt vettünk, ahol jegyzőkönyvben is rögzítésre került a kiíró nyilatkozata, miszerint: „a korszerűsítés célja nem a kórház távhőről való leválasztása”. Ezt a választ mi a saját üzleti érdekeltségünk szempontjából megnyugtatónak ítéltük, s úgy döntöttünk a gázmotor-telepítésre pályázatot nem adunk be.- A „fáma" szerint azonban még sem mamátok a tendertől függetlenek?- Néhány nappal a konzultáció után az egyik pályázó, a MASZER Rt. képviselője megkeresett, hogy a távhőkapcsolat megmaradása esetén az általuk tervezett gázmotort célszerű lenne a meglévő távhőrendszeren keresztül csatlakoztatni a kórházi fűtési rendszerhez. Kérte, hogy alvállalkozójukként vegyünk részt a pályázatban.- Milyen feltételekkel fogadták el az ajánlatot?- Mivel a MASZER Rt. és a Tarjánhő Kft. is már több gázmotort üzemeltet, az együttműködés célszerűnek látszott. Arra kértük partnerünket, hogy fogadjon el egy 6 éves megtérülési időt, így komoly nyerési eséllyel kecsegtető ajánlatot tudunk beadni. A partnerünk elfogadta kikötésünket, így ennek szellemében adtunk be közös pályázatot.- Hogyan szerepeltek a pályázaton?- A pályázat kétfordulós volt. Öt cég adta be ajánlatát. A gázmotor teljesítményét illetően minden pályázó 2 MW villamos teljesítményű gépegységet ajánlott meg. A kórháznak keletkező 15 éves pénzügyi előnyt vizsgálva pályázatunk (288 M Ft) 65 M Ft- tal volt magasabb a második helyezettől, így bizakodóan vártuk a második fordulót.- Hogyan zajlott a tárgyalásos szakasz?- A tárgyalás során azt érzékeltük, hogy a kiíró nem fogadta kitörő lelkesedéssel megoldásunkat. Sajnálatos tény volt az is, hogy a tárgyaláson a kórházat „belső ember” nem képviselte, csak a pályáztató cég szakemberei „vizsgáztattak”. Ezért a tárgyalás után úgy döntöttünk, hogy a megtérülési időt 7 évre módosítjuk, így jelentősen megemeljük a bérleti díjat, tovább csökkentjük a hődíjat és emeljük a beruházási értéket is azzal, hogy opciós tételként megajánljuk egy kb. 1 t/órás gőzkazán telepítését a gázmotor füstgázhőjére, továbbá átvállaljuk a kazánház üzemeltetését személyzettel együtt. Ajánlatunk 15 év alatt a kórház részére 409 M Ft-os pénzügyi előnyt jelentett volna. (Ez több mint 27 M Ft éves szinten.)- Az előző cikkeinkből már kiderült, a pályázatot nem a MASZER-TARJÁNHŐ páros nyerte.- Megdöbbentett bennünket a végeredmény. Már az eredményhirdetésnél gyanút fogtunk, hiszen a meghirdetett időpontban, a kórházi tárgyalóban csak a mi képviselőnk várakozott. Néhány perc késéssel megjelentek a helyiek, a kiíró és a győztesnek később kihirdetett pályázó képviselője, akik az első körben mindössze 198 M Ft-os pénzügyi előnyt ajánlottak meg. A döntést a helyszínen nem indokolták részletesen, csak annyit tudtunk meg, hogy EETEK Hungary Kft. pályázatát minősítette a bírálóbizottság a legkedvezőbbnek. A részletes pontozást utólagos megküldésre ígérték.- Mik voltak az értékelés szempontjai?- A tenderkiírás szerint: 1. A 15 év alatt elérhető pénzügyi előny jelen értéken 35% 2. A pénzügyi előny stabilitása, a konstrukció egyszerűsége, átláthatósága 25% 3. A műszaki tartalom 20% 4. Az ajánlattevők referenciái és megbízhatósága 10% 5. Zaj és légszennyezés mértéke 10%- Végül is kideriiü-e már, hogy hogyan feleltették meg az önök közös pályázatát ezeknek a szempontoknak?- Többszöri sürgetésre az eredményhirdetést követően több mint két hét elteltével jutottunk a pontozásos összehasonlításhoz. Ebből kiderült, hogy az általunk nyertesnek remélt pályázatot az értékelőbizottság utolsó hellyel jutalmazta, negyedannyi pontszámot ítélve neki mint a nyertesnek. Sok pályázatot írtunk már ki, vagy vettünk részt ilyenekben, de ilyen mértékű diszkriminációt még álmunkban sem tudtunk elképzelni.- Mire alapozza ezt a megállapítást?- Menjünk végig az értékelési szempontokon: 1. A 15 éves pénzügyi előny a pályázatunkban 409 M Ft. Az értékelésnél a bírálók által figyelembe vett összeg 283 M Ft(?). A nyertes pályázat pénzügyi hozama az eredeti 198 M Ft helyett már 325 M Ft-tal van figyelembe véve. A mi pályázatunkban 15 600 E Ft/éves bérleti díj, télen 700 Ft/GJ, nyáron 300 Ft/GJ hőár szerepelt. A nyertes 10 080 E Ft/éves bérleti díjat és 790 Ft/GJ- os hőárat ígért. Ezt az „ítéletet” csak úgy lehet megmagyarázni, hogy a nyertes 198 M Ft-os ajánlatát az éves távhőalapdíj mértékével felturbósítjuk (+126 M Ft), az eddigi nyerőnek ígérkezőt meg csökkentjük ugyanannyival. Magyarul, leválnak a távhőről. Igenám, de altkor mi van az ereden ígérettel, miszerint: a Korszerűsítés célja nem a kórház távhőről való leválasztása? Úgy látszik: szükség törvény bont! 2. Pénzügyi előny stabilitása, a konstrukció egyszerűsége, átláthatósága: A megajánlott bérleti díj inflációkövető volt, a felkínált hőmennyiség (télen 31 500 GJ, nyáron 10 000 GJ) a gázmotor leállása esetén a távhővezetékről azonnal biztosítható, magyarul a kórház észre sem veszi, hogy a gázmotor megy vagy áll, mert a hő folyamatosan rendelkezésre áll. Nem vetődhet fel sem kötbér, sem kártérítési vita. A többi pályázónál, ha a gázmotor leáll, azonnal kazánt kell indítani, így a folyamatos energiaellátás nem biztosított, kötbér és kártérítési viták léphetnek fel. 3. Műszaki tartalom: Minden pályázó 2 MW-os villamos teljesítményű géppel indult, így a gázmotorok egyenértékűek. Az opcióban megajánlott tételekről már az előzőekben szóltam. A gőzkazánokat nem kell üzemeltetni, csak a technológiai gőzigény mértékéig, mert a fűtési hő a nagy fűtőműből biztosítható a gázmotor hő kiegészítéseként. A távhő korlátlan tartalékot képez, PB és később fűtőolaj alapú tartalék energiaforrással is biztosítva. 4. Az ajánlattevő referenciája és megbízhatósága: Az ajánlattevők közül ténylegesen gázmotor-üzemeltetéssel csak a MASZER-TARJÁNHŐ páros és az ERŐTERV foglalkozik. Nekünk többéves üzemeltetési tapasztalataink vannak. A nyertes pályázó cég 1,5 éve lépett a piacra. Kizárólag finanszírozással foglalkozik, a gépeit mások üzemeltetik. A MASZER és a Tarjánhő stabil hazai cég, megnyugtató tulajdonosi háttérrel. A nyertes cég tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett „off-sore” cég, amelyik a 15 év alatt bármikor nyomtalanul eltűnhet. 5. Zaj és légszennyezés mértéke: A nyertes pályázó légszennyezés szempontjából a kiváltott távnő, plusz a 2 MW villamos- energia-termelés volumenének megfelelően növeli a helyi égéstermék-kibocsátást. A mi pályázatunk szerint plusz környezetterhelést jelent a 2 MW villamos energia helyi előállítása, viszont 3 MW hőenergia-igényt (amelyet eddig a helyi kazánokkal állítottak elő) a központi fűtőműből elégítettünk volna ki, így összességében csökken a környezeti füstgázkibocsátás mértéke a kórház területén. Zaj szempontjából a nyertes maximum a régi zaj szint megőrzését tudta vállalni, hiszen a távhő kiváltása miatt a helyi kazánokat nagyobb arányban kell működtetni. A mi pályázatunkról a helyi kazánokat fűtési célra nem kell üzemeltetni, tehát a zajterhelés is csökkent volna. Ezek után ne csodálkozzon, ha felháborít, hogy a szakértői bizottság szinte minden pontban utolsó helyre rangsorolt bennünket. Sajnos a nyertes pályázatok titkosítása miatt nem tudhatjuk meg, mit ígértek a többiek! Jó lenne tanulni belőle.- Gondoltak-e jogorvoslati lehetőségre?- Természetesen. Először is levélben megkértem a főigazgató urat, ismételten vizsgálja meg az értékelést. Az eredmény borítékolható volt. Megpróbáltunk a köz- beszerzés megkerülésének megállapításával fellépni a közbeszerzési döntőbizottságnál, hiszen a kórház kb. 50 000 GJ hővételezésre köt szolgáltatási szerződést, melynek értéke meghaladja a 9 M Ft köz- beszerzési határértéket. A közbeszerzési tárgyaláson kiderült, hogy döntően formai okok miatt a kérelmünket valószínűleg el fogják utasítani. Gondolkodtunk még polgári peres eljáráson is, hiszen a bírálat véleményünk szerint elfogult volt, de az eljárás sajnos nem közbeszerzés volt, így az ügy sokáig elhúzódhat. De mindezek csak erkölcsi jelentőséggel bírnak már, hiszen a kórház döntött: évi 2,5 M Ft-os számított (kimutatott) költségmegtakarítás fejében lemond a távhőről, megszüntetve ezzel egy korlátlan tartalékot, veszélyezteti ezzel a folyamatos, zavartalan és biztonságos hőellátást. Ennél a költségmegtakarításnál az általunk felajánlott kazánház-üzemelte- tés jóval nagyobb hozammal járt volna. Előzetes ígéreteit a távhő megtartására vonatkozóan egyoldalúan semmisnek nyilvánítja. Ezzel a megoldással növeli a helyi zaj és légszennyezést. 15 éves viszonylatban nagyobb biztonságot lát egy „off-sore” cég tulajdonában álló pénzügyi befektetőben, mint egy biztos tulajdonosi háttérrel rendelkező, helyi, minden szempontból számon kérhető, hőszolgáltatásra és villa- mosenergia-termelésre szakosodott cégben. No comment! ___________________________________________________EB »rÁzin i TV TTTTkT i T» Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség ÍVJ I U \ I I Mkß- M I U I A U és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. vy\JXVr\ly MEGYEI Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótaiján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében ____________________MatmN.ni»> _________________ a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hirlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hir lapkézbesltőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési dij egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042, . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. | az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. I
