Nógrád Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-26 / 198. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2002. augusztus 26., hétfő Regionalitás nélkül nincs biztonságos, minőségi vízellátás! Negyvenéves az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Rt. (2.) A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Csomagok az ülésen (Folytatás az 1. oldalról) Hazánkban a rendszerválto­zás után drasztikusan csökkent az egy főre jutó vízfogyasztás. Ma 80 liter/nap körül mozog ez az érték, szem­ben az EU átla­gos 160 li- ter/napos fo­gyasztásával. A visszaesés oka elsősorban a vízdíj. Üszögh Lajos szerint nem ritka, hogy egy csa­lád ugyanazt a vizet használja mosdásra, utá­na mosásra, majd WC-öblí- tésre. Ez nem lehet a jövő, ez a ló másik ol­dala, hiszen van már annyi­ra fejlett a ma­gyar gazdaság, hogy az említett háromszoros vízfelhasználás irreálisan taka­rékos.- A vízminőség megőrzése tudatos lépéssorozatot igényel - teszi hozzá - hiszen a vízfel­használás egy körfolyamat ered­ménye. Most még 20-25 évig elegendőek a Föld ivóvíz tartalé­kai, s hogy azt követően se szomjazzon az emberiség, világ- viszonylatban mintegy 600 mil­liárd dollárt kell az ágazat fej­lesztésére fordítani. Napjaink­ban hozzávetőleg egymilliárd ember nem jut egészséges ivó­vízhez, a világ néhány táján pe­dig már háborúk folynak érte. Hazánkban kifejezetten jó a helyzet, hiszen az ivóvíz-ellá­tottság szinte százszázalékos, ám különösen vidéken nagy a lemaradás a csatornázottság szempontjából. Készleteink megóvása a szennyvízberuhá­zások nélkül elképzelhetetlen - szögezte le. - E téren Budapest több mint 90 százalékban ellá­tott, a vidék azonban csak kb. 60 százalékban. Ez különösen azért fontos, mert jó minőségű víz - a talajvíz elszennyezése következtében - csak nagyon mélyről nyerhető, s ez drágítja a kitermelést. A regionális vízművek a táro­zók összekötésével szeretnék megteremteni, hogy régiós szin­ten minden térségbe biztonsá­gosan eljusson az ivóvíz. Külö­nösen aszályos időszakban ki­számíthatatlan a csapadékellá­tottság, ilyenkor a pufferként működő tározók jelentik az egyetlen megoldást. Tizenegy évvel ezelőtt például a hasznosi tározó kritikus szintre apadt, ezért a mihálygergei tározó ví­zét juttatták el Kisterenyére, Pásztó és térsége pedig még He­ves megyéből is kapott akkortájt vizet. Napjainkban ilyen problé­ma nem merül fel, hiszen a két tározó között összeköttetés léte­sült, mi több, a Mátrában talál­ható csórréti tározó vizét is ké­pesek a nógrádi rendszerbe jut­tatni.- Felmerült, hogy szüksége­sek-e ezek a beruházások. Nos, a hosszú száraz évszakokban érezni a nagyobb kapacitás elő­nyét, vagyis, amikor tározókat kell összekötni, hogy egy-egy csapadékban szegény térség megkapja a szükséges mennyi­ségű vizet. Ilyenkor kap új értel­met a regionális rendszer. Per­sze mindennek ára van, a biz­tonságot és a minőséget az élet minden területén meg kell fizet­ni - mondotta végezetül. (Folytatják) PR-T. N. L A mizserfai szociális otthon­ba utaztam pár napja, buszra szállás előtt az állomáson vára­koztam és sajnos - már sokad­szor - álldogálni voltam kényte­len. Más utazók ugyanis telerak­ták a padokat a csomagjaikkal, s nem voltak hajlandóak észre­venni, hogy idős korom ellenére nincs hová leülnöm. Nekem is volt csomagom, de én mint más­kor, a földre tettem. Hasonló helyzetben előfordult már, hogy szóltam, kértem: vegyék le a szatyrot az ülőhelyekről, enged­A salgótarján-somoskőújfalui közúti határátkelőn igen sokan lépnek át Szlovákiába tankolás céljából. Az útlevélkezelés álta­lában a menetirány szerinü jobb oldalon történik, tehát a rend­szerint egyedül utazó sofőr csak nehézkesen tudja átadni az úti okmányát. A magyar oldalon jenek oda, de kioktattak: oda te­szik azokat, ahová akarják, „nincs beleszólásom ebbe”. Ezért inkább nem mondok már semmit. Annyit azért megje­gyeznék, hogy sokat jártam, utaztam már más országokban is, de ilyen otrombaságot, udva­riatlanságot nem tapasztaltam. Igaz, más helyeken arra is ügyel­nek, hogy ne szemeteljenek a buszokon, pályaudvarokon, ná­lunk e tekintetben is bőven vol­na mit változtatni... előfordul, hogy az útlevélkezelő kijön a fülkéből elvenni az útle­velet, de a szlovákon soha. Jó lenne ezen a helyzeten változ­tatni, elég lenne, ha az autó mindig a menetirány szerinü bal oldalról közelíthetné meg az au­tót! NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Aktívszénszűrő-csere a hasznosi vízmű telepén TAKÁCS LAJOSNÉ ÚÜevélkezelés: a rossz oldal Elkészült a gázhálózat SÁGÚJFALU A hónap első felében meg­kezdődhetett a gázvezeték- rendszer műszaki átadása Ságújfalun, ezzel egy igen je­lentős fejlesztés végéhez ért a település. Az elmúlt négy hó­napban nagy erőkkel dolgozott a kivitelező, valamennyi utcá­ban lefektették az elosztóháló­zat vezetékeit, s minden ingat­lant rákötöttek a rendszerre. A kész hálózaton elvégezték az egységes nyomáspróbát, amelynek eredménye kifogás­talan volt, így elkezdhették a létesítmény műszaki próbáit. A hálózatépítés utáni helyreál­lítási munkálatok zöme elké­szült, azért nem valamennyi, mert a korábbi, rendkívül csa­padékos időszak miatt várat magára az önkormányzati utak kijavítása és bizonyos föld­munkák befejezése. A kedve­zőtlen körülmények, a felázott talaj, a megemelkedett talajvíz miatt a kivitelező szeptember második hetében tervezi elvé­gezni a még hátralévő tenniva­lókat. A faluvezetés arra kérte a lakosokat, hogy amennyiben ingatlanjaikon elmaradtak a beruházás utáni javítások, mi­előbb jelezzék azokat a polgár- mesteri hivatalban. Azok, akik még csak most kívánják igé­nyelni a bekötést, amennyiben szeptember 1-jét megelőzően jelentkeznek, 120 ezer forint közműfejlesztési díjat kell fi­zetniük, szeptember első nap­jától azonban 132 ezer forintra emelkedik ennek összege, a későbbiekben pedig további emelkedésre kell számítani. Dolgoznak a város tisztaságáért Juhász Gábor hét éve a Pásztó városi önkormányzat köz­munkacsoportjának vezetője. Irányításával szépítik, tisz­tán tartják a parkokat, közterületeket. Csapatával sokat tesznek pásztó hírnevének öregbítéséért.- Tősgyökeres pásztói va­gyok, Salgótarjánban az Álla­mi Építőipari Vállalatnál sze­reztem meg a lakatosszakmát, közben leérettségiztem. Hu­szonhárom évet dolgoztam Pásztón, az előbb gépállomás, majd évek során többször ne­vet váltó cégnél - emlékezik a kezdetekre Juhász Gábor.- Kezdetben gépjavítással foglalkoztunk, majd ipari ter­melőmunkát végeztünk. Ter­mékeinket külföldre, Német­országba, Kínába és az akkori Szovjetunióba szállították. A cég 1992-ben megszűnt és én munkanélküli lettem, amely két évig tartott. Szerződéssel a Mechanikába kerültem, de en­nek lejárta után úgymond újra az utcára kerültem. 1995-ben a pásztói városi önkormányzat közmunkacsoport-vezetője lettem.- Hogy történt a megbíza­tás?- A véletlen műve segített ehhez a beosztáshoz. Egy ön- kormányzati ülésen abban döntöttek, hogy a városban a közkifolyókat leszerelik és en­nek a munkának az elvégzésé­re alakítottak egy brigádot. A hivatal pénzügyi osztályveze­tője megkért, hogy vállaljam el a munka irányítását. Kétnapi gondolkodási idő után úgy határoztam, hogy mivel nincs munkahelyem, elvállalom és ezáltal munkahelyhez jutot­tam. Hét fővel kezdtük a mun­kát, nemcsak ez volt a felada­tunk, a város akkoriban eléggé el volt piszkosodva, a parkok ápolatlanok voltak. Ezért parkápolással, fűnyírással, ároktisztítással kezdtünk. Közben több mint száz közku­tat szereltünk le folyamato­san. Ez egyéves időszakot ölelt fel.- Később már szélesebb kö­rű feladatok vártak a csapatra.- 1996-ban millecentenáriu- mi parkot alakítottunk ki, be­segítettünk a városkapu elké­szítésében, amely Vadász György építész tervei alapján készült és azóta Pásztó neve­zetességévé vált. A park azóta tovább fejlődött, egyik részé- ben.játszótér került kialakítás­ra. Az itt felállított játékokat folyamatosan ellenőrizzük és ha kell, akkor az esetleges javításokat elvégezzük. A he­lyiek szeretik, mert egy pi­szokfészekből egy üde színfolt lett a város szívében. Igénylik munkánkat az is­kolák, óvodák és más intézmé­nyek is. A városi rendezvénye­ken mi végezzük az előkészü­leteket és a visszabontásokat is.- A közmunkacsoport lét­száma hogyan változik?- Az emberek cserélődnek, mivel szerződésileg három­hat hónapot dolgoznak a bri­gádban. Annak örülök, amikor ebből a gárdából egy állandó munkahelyre tud kerülni egy- egy ember. Ugyanakkor szá­momra a változás £gy kis ne­hézséget jelent, mivel az új emberekkel meg kell ismertet­ni a folyamatokat. A városban úgy érzékelem elfogadják te­vékenységünket az emberek, akadnak azért bírálók is. Mi annak örülünk, ha elismerik azt a munkát, amit elvégzünk látják az emberek, hogy ezt ér­tük, a város szépítése, tisztán­tartása érdekében tesszük. És ha idegen jár a városban, jó szívvel emlékezzen meg az itt látottakról. KEREKES LAJOS Így adóztunk mi Tavaly négy százalékkal csökkent a hátralék összege (Folytatás az 1. oldalról) intézkedések hatására tettek eleget az adózók. Csak a járulékok össze­ge meghaladja a tizenhétmilliár- dot, a nem, illetve késve lerótt adó­ké pedig a hárommilliárdot. A hát­ralékosok nyolcvanhárom százalé­ka százezer forintnál kisebb össze­gekkel tartozik - tájékoztatta la­punkat az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága. A központi költségvetés döntő jelentőségű forrása a nettó adóbevétel, (az ön­adózásból származó befi­zetett, illetve részben kény­szerintézkedésekkel besze­dett és a jogos visszautalá­sok teljesítése után maradt összeg). Az adó-, és járulékköte­lezettségek összege folya­matos növekedés mellett 2001-ben meghaladta a 33 milliárd forintot. A kötelezettségek kilencven százalékát az adózók önkéntesen, illetve intézkedéseink hatására megfizették. Támogatási jogcímeken ugyanakkor mintegy hárommilliárd forintot (a tavalyi­nál 10 százalékkal többet) kaptak az érintettek az APEH-on keresz­tül. Adó-, és járulékbevételek cí­mén a megye adózói 27 milliárd fo­rintot tettek a központi költségve­tés kasszájába, 19 százalékkal töb­bet, mint 2000-ben. A bevallott személyijövede- Iemadó-bevétel a törvényi válto­zások, a bruttó jövedelem emelke­dése hatására 22 százalékkal nőtt, 2001-ben megközelítette a 10 milli­árd forintot. Hatvanöt százaléka a megyeszékhelyhez kötődő gaz­dálkodók foglalkoztatottjainak, több mint egyharmada a TÁH ha­táskörébe tartozó közintézmé­nyek alkalmazottainak adóterhe. A bevallott adók 98 százalékát megfizették az adózók. Az általá­nos forgalmi adóból tavaly csak­nem 2,3 milliárd forintot visszaigé­nyeltek, ez a beruházási fellendü­lés és az exportértékesítés kiemel­kedő növekedésének eredménye. A 24 százalékot meghaladó emel­kedés a nemzetgazdasági átlag többszöröse. A társaságiadó-kötelezettség 27 százalékkal magasabb az elő­ző évinél, mintegy 1,4 milliárd forint. Ennek csaknem háromne­gyede az előlegekből, egynegye­de a rendezendő tételekből, vda- mint az úgynevezett revíziós és önrevíziós tételekből tevődik össze. Ez utóbbiak összege az előző évi háromszorosa. A pénz­ügyi teljesítés aránya tizenöt szá­zalékkal javult, a társasági adó- befizetés eredménye: több mint 1,5 milliárd forint. A járulékkötelezettség össze­ge - a járulék mértékének kismér­tékű csökkenése mellett - csak­nem 17,6 milliárd volt, tizenegy százalékkal több az előző évinél. Hatvanöt, illetve harmincöt szá­zalékos arányban oszlott meg a nyugdíjbiztosítási és az egészség- biztosítási alap között. A megye adózói 1,2 százalékkal járultak az országos járulékbevételekhez. Az összességében hárommilliárd fo­rint egészségügyi hozzájárulás 94 százalékát befizették. Az egyéb adók összege 3,9 milliárd volt 2001-ben, a pénzügyi teljesí­tése azonban mindössze 35 szá­zalékos, a keletkezett hátralék 2,5 milliárd forint. Háromezret meghaladó igény­lő az előző évinél kicsivel több, összesen 2,8 milliárd forint támo­gatást igényelt. A kiutalt összeg nagyobb volt, mint az igényelt, mivel az év elején kapták meg az érintettek az előző évben, fedezet hiánya miatt visszatartott támoga­tásokat is. Megyénkben a fo­gyasztói árkiegészítési, az agrár- termelési, illetve az új mezőgaz­dasági gépvásárláshoz nyújtott tá­mogatás volt a meghatározó. Több év átlagát tekintve a sze­mélyi jövedelemadó és a járulék­megfizetés aránya a legmagasabb, legrosszabb a teljesítés az egyéb adónemeknél. Tavaly több mint 3 milliárd fo­rintot nem, vagy nem határidőre fi­zettek meg az adózók, ez az ösz- szeg négy százalékot meghaladó­an csökkent az előző évhez viszo­nyítva, kevesebb mint az előző évi. Jelentősen emelkedett a hátralék­kal rendelkező adózók száma. Ezen belül a hátralékos egyéni vál­lalkozók aránya több mint 40 szá­zalékkal nőtt, a hátralékos társas vállalkozások száma lényegesen nem változott, de a be nem fizetett adók mintegy 2/3-az utóbbiakat érinti. Továbbra is jellemző a hát­ralékok szétaprózottsága. A keve­sebb mint egymillió forinttal tarto­zók aránya a két utóbbi évben meghaladja a 87 százalékot. A tő­ketartozás ugyan 15 százalékkal nőtt, de az adóhatóság intézkedé­seire a rövidebb idő alatt történt megfizetés eredményeként ugyan­akkor kevesebb esetben kellett büntetni. Bár a vállalkozó hátralé­kos magánszemélyek száma nőtt, 2001-re csaknem húsz százalékkal csökkent a tartozásuk. További jellemző, hogy többségük 100 ezer forint alatti összegekkel tartozik. Évek óta az igazgatóság ki­emelt feladatai közé tartozik az adózók hátralékának figyelemmel kísérése és beszedése. Az elmu­lasztott kötelezettségek nyomon követését, a behajtások eredmé­nyességét szerteágazó feladatok megoldásával, összehangolt munkával sikerül elérni. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nógrád Megyei Igazgatósága A kötelezettségek alakulása és pénzügyi teljesítése adónemenként itA k xx Jüb Jirn T i r» Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelösszerkesztö-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség \| | || O A I | ÍJ I 13 I A U és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLAC^Y GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. I l V/Vjl\ill/ megyei lliJVIjfll Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében Kfty.HETiNAFii.Ar a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat teijeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042, . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. I szerkesztőség* rendszerrel készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom