Nógrád Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-24 / 197. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HÉT VÉGI MAGAZIN 2002. augusztus 24., szombat A Vén Hűséges megjntalminM Máoléit Az Óperenciás-tengeren és még a Sziklás-hegységen is túl (11.) Navajolanden vé­gighajtva nem csak a monumen­tális sziklatömbökön lehetett el­csodálkozni, hanem az út menti táblák által közölt feliratokon is. A KRESZ-táblákhoz hasonlatos alkalmatosságok nem útirányt, nem távolságot jeleztek, hanem az emberi hozzáállást dicsőítet­ték. Tegyük hozzá, méltán. Ame­rikában ugyanis - és nem csupán Navajolanden - vannak olyan út­szakaszok, amelyek tisztaságára fokozottan ügyelnek az emberek. Ez azt jelenü, hogy a családok hétvégén kikocsikáznak az or­szágút egy általuk kiválasztott szakaszához (általában egy-egy mérföldet fognak át), ahol senki­től sem kényszerítve, önként ösz- szeszedik a szemetet. Valószínű, hogy nem kell megszakadniuk, mert a szemetelésért súlyos bün­tetés jár, de maga a tény is dicsé­rendő: ellenszolgáltatás nélkül ta­karítják az utat. Az útszéli táblák a szemetet szedő családok neveit hirdetik. Sőt! Akik meghaltak, azok emlékére valami üyesmit ír­nak ki: „a Brown család tagjainak tiszteletére, akik éveken keresztül ezen az útszakaszon szedték a szemetet”. A társadalmi munka tehát nem szocialista csökevény, és az eredményét mindenki élvezi. A kabaré tárgyává tett szocialista brigádok idejében például elkép­zelhetetlen volt, hogy a nógrádi megyeszékhelyen, a Kohász sta­dionban a lelátón méteres gyom­erdő integessen a pálya felé, és az egész komplexumot az összero- gyás fenyegesse klubházastól, sportmúltastól. Sorry... Maradjunk inkább Amerikában. Május 18-án dél­után értük el Jackson városát, ahonnan ottani mércével már csak egy kőhajításnyira volt a Yel­lowstone Nemzetí Park. Jackson Montereyhez hasonlóan az ide­genforgalom egyik centruma. Jó­formán minden épülete a turista­fogás szolgálatában áll. Földszin­tes kis település, a westemekből jól ismert, és direkt azt megeleve­nítő színes boltokkal, „szalonok­kal”. Az utcasarkokon bőrrojtos mellényű cowboykalapos embe­rekbe lehet ütközni, de errefelé senki sem ránt pisztolyt - bár a klasszikus coltokból is lehet kap­ni az üzletekben. Hatlövetű he­lyett én egy 24 lövésre alkalmas „Maci Laci és Bubu parkjáig” elhaladtunk a Grand Tetőn festői, havas hegyvonulata előtt és meg­történt első találkozásunk egy bö­lénycsordával. Közben közel 2500 méter magasságba emel­kedtünk, egyszerűen kiszaladt alólunk a tavasz és az út két olda­lán sokszor szinte személygépko­csi magasságú letúrt hó fogadott. A Yellowstonba befelé haladva bal oldalon a tó is jégpáncélt vi­selt. A park centrumához közelít­ve egyre több helyen tűnt fel a legutóbbi (ha jól emlékszem, 1988-as), az egész Yellowstone-t érintő erdőtűz siralmas látványa. Az elégett gyufapálcikákra emlé­A Vén Hűséges nevű gejzír a kitörés pillanatában Fuji filmet vásároltam inkább, hi­szen várt ránk az Old Faithful gej­zír, azaz a Vén Hűséges. A Yellowstone központjában található világhírű gejzír onnan kapta nevét, hogy meghatározott időközönként mindig lehet szá­mítani kitörésére. keztető fenyők borította óriás te­rületek filmeken látható lebom­bázott tájak képét idézték. Este hatra végre begördültünk a park központjába, ahol napsu­garakkal övezett hosszú utunk során először fogadott egy kiadós eső. A fényképezőgéppel felsze­relt turisták épp’ akkor szaladtak a Vén Hűséges felől - vagyis, úgy kalkuláltuk, hogy 18 óra 45 perc felé lesz a következő gejzírkitö­rés. A Vén Hűséges egy óriási „aréna” közepén helyezkedik el. Az ott álló tábla felirata sze­rint négymillió üveg újrahasz­nosításából emeltek köréje pa­dokat és járófelületet. A hulla­dékból készült, se fa, se mű­anyag jellegű ülőhelyekre senki sem ült le, inkább fel-alá járkál­tak az emberek a zuhogó eső­ben. Negyedóra múlva megálla­pítottuk, hogy mi hűségeseb­bek vagyunk a gejzírnél, mert a kiadós eső elle­nére még min­dig hiába vártuk a természet ér­dekes produkci­óját. Pedig a „vén” többször is erőlködött: az állandó „füstöl­gése” közepette sisteregve jelez­te, hogy „nyugi, mindjárt láthat­tok mást is”. Végre ne­gyed nyolckor sorozatos bu- gyogás után ki­tört és körülbe­lül húsz méter magasra sző­kéik. A nem mindennapi lát­ványosság mint­egy két percig tartott, aztán a gejzír és az em­bertömeg megnyugodott. Előb­bi maradt, utóbbi távozott. Másnap reggel, már csendes, napos időben újra megnéztem egy kitörést, és azt is lemértem, hogy akkor mennyi időt kellett várni. A „hűséges” egy óra öt percen át várakoztatta közön­ségét két kitörés között. Szintén kellemes órákat lehe­tett eltölteni a „főgejzír” szom­szédságában lévő szállodában, amely csak fából készült - leszá­mítva a kandallóját, ami állítólag a világ legnagyobb ilyen jellegű szerkezete. A kandalló a szállo­da földszinti halijából a tetőn át nyújtja ki nyakát, lábánál pedig méteres kutácsokkal igazgatják a parazsat telhetetlen gyomrá­ban. Az oldalára hatalmas inga­órát szereltek, ami andalítóan jár jobbra és balra. A halvány világí­tásra, valamint a kellemes nyílt­színi zongorajátékra hangszerelt hangulatban bizony könnyű el­szunnyadni a kihelyezett karos­székekben. A szállodába nem csak az úgynevezett fizetőven­dégeket engedik be, bárki része­se lehet a hatalmas faszerkezet múltbeü időutazást idéző han­gulatának. Május 19-én búcsút intetünk a Vén Hűségesnek és a környe­zetében számos helyen fortyo­gó, bugyborékoló csodákat ma­gába foglaló tájnak. A Yellow- stone-ból azonban kimenni sem egyszerű, hosszú-hosszú mér­földeken át vezet az út Wyomingból a szomszédos ál­lamba, Montanába. Még termé­szetes lassítással is találkoztunk: egy hatalmas legelő közelében 50-60 bölény ballagott az úttes­ten, kilométer hosszan megállás­ra kényszerítve a forgalmat. A gépjárművezetők egyike sem dudált, mindenki tudomásul vet­te, hogy itt a bölények vannak otthon - az ember csak vendég. A bölények egyáltalán nem zavartatták magukat, a „mi” te­heneinkhez hasonlóan a kétlá- búakra és négykerekű szörnye­tegeikre fittyet hányva ballagtak legelőterületük felé. Maci Laciék háborítatlan otthona, a Yellow­stone Nemzeti Park egyik gyönyörű részlete Később sokadmagunkkal ki­szálltunk és végignéztünk az óri­ási csordán. Mi sem zavartuk őket és ők sem bennünket. Rács, kerítés nélkül bámultak egymás­ra kétlábúak és négylábúak. A szabadon élő hatalmas álla­tok szeméből csak jót néztünk ki. BENKÖ MIHÁLY Magyar históriák EPIKUS KÖLTÉSZETÜNK LEGNAGYOBBALAKJA Arany János (1817-1882) költői pályája Az elveszett alkotmány cí­mű szatirikus eposszal 1845-ben kezdődött. Ebben a reformkor mozgalmával szembenálló kon­zervatívok furfangos politikai sze­repét pellengérezte ki. A siker hatá­sára írta meg történeti tárgyú elbe­szélő költeményét, a Toldit (1846), a XIX. századi irodalmunk és egy­Arany János nagykőrösi háza ben a népi realizmus kiemelkedő alkotását. Trilógiává egészítette ki a Toldi estéjével (1854) és a Toldi szerelmével (1879). Az 1848-as forradalom idején Arany szerkesztette a Nép Barátja című lapot, és nemzetőri szolgála­tot teljesített, amiért a szabadság- harc bukása után bujkálnia kellett. Végül 1851-ben Nagykőrösön gim­náziumi tanári állást kapott. Itteni tartózkodásának emlékét örökítet­te meg a város azzal a múzeuma előtt elhelyezett szoborral, amely őt azon hét körösi tanár között örökítette meg, akik az 1850-es években a Tudományos Akadé­mia tagjai lettek. Emlékeztetünk balladáira: Ágnes asszony, A wale­si bárdok, Szondi két apródja. 1865-től az Akadémia titkára, majd főtitkára lett. A Margit-sziget- hez kötődik az Őszikék című cik­lusa (Epilógus, Tamburás öreg úr), kései balladái (Tengerihántás, Vö­rös Rébék, Hídavatás). 1864-ben jelent meg a Buda halála című „hun regéje”. Összes művei 1951-1982. között jelentek meg ti­zenhat kötetben. JOBB REGÉNYÍRÓ, MINT POLmKUS Báró Kemény Zsigmond (1814-1875) * politikai működésé­ről annyit, hogy előbb Széchenyi híve volt, majd átállt Kossuthhoz annyira, hogy még a kor­mányt is követ­te Debrecenbe, ahol a Kossuth- ellenes Béke­párt (a szabad­ságharc idején a tóbontakozást keresők pártja) tagja lett. Végül „A forradalom után” című iratában kíméletlen és igazságtalan ítéletet mondott Kossuthról. Felfogásától a forra­dalom távol állott. A bukás után internálták. Hatása irodalmi téren mutatko­zott meg. Történeti regényeiben - közülük hármat idézünk - me­lyek Erdély különböző, válságos korszakaiban játszódnak le, a hő­sök végzetszerűen bukásra ítéltet­nek. Az „Özvegy és leánya” (1855- 1857) XVII. századbeli erdélyi lányrablást ábrázol, melynek ka­landos cselekménye nagy kriti­kai realistákra jellemző részle­tességgel bontakozik ki. A Ra­jongók (1859) témája a vallási fa­natizmus; Tarnóczyné elvakult kegyességében saját leányát dobta halálos áldozatul. Őt ilyen szemléletes, szuggesztív képben ábrázolja, amikor halott lányától távozik: „Az árva Tarnóczyné nesz nél­kül lassan ment az istállóhoz, be-benézett az ajtókon, kísérleti­leg, vértelen arccal, visszafojtott lélegzettel, s végre megtaláld a já­szolt, hova lovai voltak kötve. A függőlámpa elutasító a kocsis fekhelyéhez. Maga vitte holmiját a kocsiba, maga tattá a gyeplőt kezében... és Nagyszeben utcáin szerényebben és kevesebb zajjal, alig haladt valaha fogat tovább, tovább. " Utolsó, egyben legmonumen- tálisabb műve a Mohács után ját­szódó Zord idő (1862), a török világra és Erdélyre oszló Ma­gyarország tragikus történelmé­nek regénye, a török hódítás ke­gyetlen módszerének remek korrajzával egy dekadens, bo­nyolult és tragikus, őrületbe menő sze­relem áb­rázolásá­val. Ke­mény Zsig- m o n d részt vett a Kiegyezés (1867) elő­készítésé­ben, de be- tegsége egyre in­kább elha­talmasodott rajta, ezért visszavo­nult Erdélybe, pusztakamarási birtokára. Itt halt meg elborult elmével. Irodalmi működése hozzájárult az ízlés tisztulásá­hoz és a népiesség elismertetésé­hez. Báró Kemény Zsigmond JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Az alkoholizmus az egyetlen betegség, amelynek meg kell venni a kórokozóját. Szerencsés nyertesünk: özv. Varga Gyuláné Szilaspogony, Rákóczi út 119. Mai rejt­vényünk megfejtését kérjük, hogy augusztus 29-ig adják postára. VÍZ ALAKÍTÓ HATÁSA Ül MENEKÜL­VE FUT n FÉRFI RUHA­NEMŰ u L CT tr L HIDEG ÉVSZAK Ül R MOLIBDÉN VEGYJELE SPÁR TA1 RAB­SZOLGA RÓMAI HAT FELSŐFOK JELE NÖVÉNYI SZÖVET DAGÁLY TESTVÉRE ÁTMÉRŐ JELE RUTÉNIUM VEGYJELE ELŐTAG: SZÓ ÉNEKES­MADÁR NÉMA PÉKEM ! MADÁR­HANG BÁRKÁS ALAK HAJÓ RÉSZE ELBESZÉ­LÉS, R. SZEMÉ­LYES NÉVMÁS KUKORICA ÍZELT RÉSZE JÁR UNK RAJTA TÜNDÉR­RÓZSA r A

Next

/
Oldalképek
Tartalom