Nógrád Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-21 / 194. szám

2002. AUGUSZTUS 21., SZERDA MEGYEI 3. OLDAL K O R K É P Magyarságunk ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) szánták, s azzá is vált - emelte ki Kiss Péter. - Számomra Szent Ist­ván király munkássága a céltuda­tosságot tükrözi: olyan feladatra vállalkozott, amelyről tudta, hogy végigvitele ellenállásba ütközik. Mégis megvalósította elképzeléseit, ebben sem külső, sem belső erők nem téríthették el. Ma szerencsére nincsenek külső erők, amelyek fe­nyegethetnék szuverenitásunkat. Ma is közös érdekeink mentén kell irányítanunk az országot: hogy mindannyiunk esélyei egyenlők le­gyenek, és ne csak jogi értelemben, közös érdekünk, hogy munkával boldoguljunk, hogy jólétben élhes­sünk. Közös érdekünk, hogy biz­tonságot adjunk szüléink számára és kiszámítható jövőt teremtsünk gyermekeinknek. Ezeket a célokat soha nem szabad elfelejtenünk, ha­nem István király által mutatott cél- tudatossággal kell elérnünk, hiszen ne feledjük Kossuth szavait: szolgái és nem ura vagyunk a nemzetnek. A miniszter utalt arra, hogy idén bizakodóan ünnepelhetjük augusztus 20-át: mint mondta, a kormány nagy lendülettel fogott a munkához, a felgyülemlett prob­lémák megoldásához, az integrá­cióhoz kapcsolódó feladatok el­végzéséhez, az emberek életkö­rülményeinek mielőbbi javításá­hoz. Hangsúlyozta: a száznapos feszített programot máris teljesí­tették, bár nemcsak a feladat sú­lya, hanem a leváltott hatalmassá­gok kicsinyességei, azonnali re- vánsvágya, a hatalomelvonási tü­netek is gátolják az egyre inkább megvalósuló stabilitást, az erre épülő fejlődést. - Most, az aratás idején is sok gond jár együtt: nagy az aszálykár, egyidejűleg az árvízi fenyegetés elhárítására figyel az ország - mondta a miniszter. - Mégis van mit ünnepelnünk: múlt és közös jövő, hiszen Széchenyi szavaival „csak a gazdag nemzet szabad”, közös jövő, amibe együtt beleka­paszkodhatunk. Ezen a napon gondoljuk végig, milyennek sze­retnénk látni az országot az elkö­vetkező évek­ben. A hamaro­san bekövetkező uniós csatlako­zás évszázados nemzeti törekvé­sünk megvalósu­lását hozza magával. Értékes ré­szei voltunk és leszünk is a konti­nensnek. Tehetségében, önmagá­ban bízó, teljesítményére büszke, erkölcsi értékeit megerősítő nem­zetként kívánunk a harmadik év­ezredben az unióba belépni. Múl­tunk, a Szent István-i örökség, je­lenünk és együtt építendő jövőnk a biztos alapot nyújtja ehhez. Az ünnepi megemlékezéssel egy időben a Fő téren Árpádtól Istvánig címmel korismereti talál­kozón ismerkedhettek eleink éle­tével a látogatók. A budapesti Ős­kultúra Alapítvány jóvoltából ki­csik és nagyok kaptak betekin­tést, vajon milyen élet zajlott a jurtákban. Amint azt Magyar Atti­la, az alapítvány vezetője el­mondta, céljuk, hogy az istváni államalapítási ünnep méltó szín­foltjaként történelmileg, régésze- tileg hiteles módon mutassák be a hagyományokat, a régi kultúrát. Kézműves-bemutatók, utcaszín­ház, íjászat, hadi bemutató és még kit tudná felsorolni a válasz­tékot, amely a IX-XI. századot igyekezett elénk tárni a látogató gyerekek bevonásával. Balassagyarmat A római katolikus templom előtt tartották az államalapító Szent István emlékére rendezett ünnepséget. A kulturális műsort követően este utcabállal folytató­dott, tűzijátékkal és a „Hídember” című film vetítésével fejeződött be az ünnepség. Bátonyterenye Az ünnepi rendezvényen adták át a „Bátonyterenyéért”, valamint a „Város szolgálatáért” elismerése­ket, délután pedig színvonalas kulturális műsoron szórakozhat­tak a település lakói. Nőtincs Bállá Mihály országgyűlési képviselő ünnepi köszöntője után adták át a „Nőtincs község dísz­polgára” címet Viczián Pálnénak és dr. Havasi Istvánnak. Az ün­nepségen felavatták Ziman Lajos szobrászművész millenniumi obeliszk szobrát. Rétság A nagyparkolóban az esti par- tyn mondtak ünnepi köszöntőt, és átadták a „Vállalkozók a váro­sért” díjakat. Este szórakoztató műsor, utcabál és tűzijáték zárta az ünnepséget. HEGEDŰS ERZSÉBET A Fő téren a gyerekek harci játékokban is összemérhették erejüket _______________________________________________________________fotói gt. Falunap kenyérszenteléssel Megjelent a Kisbágyoni Hírmondó első, ünnepi száma (Folytatás az I. oldalról) Ezen a napon először vehet­ték kezükbe a település lakói a Munkában a Mérész család fotó. g, é. Kisbágyoni Hírmondót: a ne­gyedévente megjelenő kiadvány az aktuális önkormányzati hí­rekről és a falut érintő intézke­désekről tájékoztatja a közössé­get. Délután a kisbágyoni köz­ségházán Orszáczky Ferenc pol­gármester nyitotta meg Illés Győző palotási naiv festő kiállí­tását, majd Juhász Gábor MSZP frakcióvezető-helyettes, ország- gyűlési képviselő köszöntőjével folytatódott a falunap. Mint mondta, rendhagyó augusztus 20-át ünnepiünk az idén, hiszen az elmúlt száz év legmagasabb dunai árhulláma éri el az orszá­got, ezért a kormány döntése ér­telmében mérsékelt az ünnep­lés: ezrek, tízezrek dolgoznak a gátakon.- Háromszo­ros ünnepet tar­tunk ilyenkor - emelte ki a poli­tikus. - Szent Istvánra emlé­kezünk: térsé­günk alapvető­en katolikus, ál­lami, szemé­lyes ünnepként tartjuk nyilván, amikor felújí­tott templomo­kat szentelnek újra. Az alkot­mány ünnepe: Magyarorszá­gon a rendszer- váltás óta ideig­lenes alkotmány van életben. Re­mélem, az uniós csatlakozás kü­szöbén új alkotmányra is telik. Augusztus 20-a az új kenyér ün­nepe is: kenyérügyben pedig leg­többet a kormány tehet. A de­mokrata (szociáldemokrata és szabaddemokrata) kormánynak pedig fontos a kenyérkérdés, ez kiderült az első száz nap után. Megszüntette a minimálbér adó­ját, emelte a felsőoktatási hallga­tók ösztöndíját, plusz egyhavi családi pótlékot kaptak a csalá­dosok. Medgyessy Péter csomag­ja egy kicsivel több, vastagabb kenyeret hozott, biztos jövőt, biztos megélhetést kínál. Juhász Gábor utalt arra is, hogy az európai uniós tagság jelentheti az emberek számára a jobb életet, a stabilabb jövőt. Szólt a jövő évi címzett támoga­tásokról is: mint mondta, az el­ső tervek még nem kerültek a kormány elé, de Nógrád megye számára pozitív elmozdulást tartalmaz. A kenyérszentelés után a néptánccsoportok léptek szín­padra, majd operettműsor szó­rakoztatta a falu apraját-nagyját. A tűzijáték után a szabadtéri bá­lon a Dorf együttes húzta a talp- alávalót. HEGE A polgármesteri hivatalban tárlat is nyílt a nemzeti ünnep alkalmából Víz helyett bor folyt a kútból Az egészséges szellemű nemzet sa­ját múltjából is erőt tud meríteni - ezekkel a gondolatokkal kezdte teg­nap Karancsalján Lantos Sándor polgármester a falunapon ünnepi beszédét. Mint mondta, az elmúlt évtizedek során időnként más-más hangsúlyt kapott ez az ünnep, de vi­tathatatlan: a Szent István-i örökség történelmünk leggazdagabb hagyo­mányai közül való. Ezen az ünnepségen avatta fel és adta át a település központjában létrehozott díszparkot Varga László, a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. ügyvezető igazgató­ja. Avatóbeszédében hangsúlyozta: egy te­lepülés arculatát az ott élők igényessége határozza meg.- Ha végigmegyünk Karancsalján, virá­gos ablakokat, szépen gondozott kerteket láthatunk - emelte ki Varga László. - A magánporták után a közterületek rendbe A polgármester kiemelte: a következő kemény évek mutatják majd meg, mit ta­nultunk az ezeréves magyar történelemből. Hangsúlyoz­ta, hogy csak akkor fogunk átmenni a vizsgán, ha képe­sek leszünk a magyar törté­nelem minden értékének egységes képviseletére, s ha nem egymás ellen próbál­juk kijátszani a küzdelme­sen létrehozott történelmi értékeket. A falunapon im­máron másodszor adták át a „Karancsaljáért” kitüntető címet, amelyet a képviselő- testület egyhangú döntése alapján az idén Bakó Sándomé hivatalsegéd vehetett át a közösségi élet fejlődéséért tanúsított mun­káért. Bakó Sándorné kapta a Karancsaljáért kitüntető címet. Az elismeréshez Lantos Sándor gratulál ­hozása következik, ennek ékes bizonyíté­ka ez a díszpark, amely pihenőül szolgál­hat az átutazóknak, autóbuszra váróknak. Lantos Sándor polgármester köszönetét mondott a Vízmű Kiti­nek a parkban elhe­lyezett díszkútért, amelyből - igaz, csak ezen a napon - víz he­lyett jóféle egri fehér- és vörösbor folyik. A díszpark megszentelé­se után kulturális mű­sor gondoskodott a szórakoztatásról, amelyen a helyi Roz­maring együttesen kí­vül fellépett világhírű musicalekkel, ismert operettrészletekkel, örökzöld slágerekkel a Synton együttes. A fa­lunapot tombola és A diszkót megáldása bál zárta. GOCS EVA FELVETELE Határon túl is ismert a kazári búcsú Nemcsak szemlélődnek, lassanként műértőkké válnak az emberek Ezen a hét végén immáron tizenkettedik alkalommal rendezték meg a hagyományos kazári búcsút. Amint azt Molnár Katalin polgármester el­mondta, céljuk a hagyományteremtés, a művészi értékek, a néphagyo­mány megőrzése, elfogadtatása volt, a palóc értékek mellett más népek kultúrájának bemutatása. Mostanra olyan rendezvénnyé nőt­te ki magát a kazári búcsú, amely szervesen beilleszkedik a falu fejlesz­tési folyamatába, Európában is is­mertté vált, és ahová szívesen jönnek fellépésre más nemzetek együttesei is. Értékké és természetessé váltak a kiál­lítások, amelyekre felkészültségtől, is­kolai végzettségtől függetlenül men­nek el az emberek. Sok érték marad a faluban: az idén Cenegál István festő­művész negyven kiállított képéből ti­zennégyet vásároltak meg, amely bi­zonyítja: nemcsak szemlélődnek, las­sanként műértőkké is válnak az em­berek. Ezt a kiállítást Szabó Gáspár emlékének ajánlották, aki a festőmű­vész tanítómestere volt.- A volt magtár épületében két éve rendezünk kiállításokat, itt láthatók ifj. Fazekas István népi iparművész fa­zekasmunkái, Lőrincsik Éva Kazárt bemutató fotói, Szabó Márta installá­ciói - mondta Molnár Katalin. - A pol­gármesteri hivatalban ugyancsak má­sodik éve mutatjuk be a kazári tehet­ségek alkotásait: rajzok, festmények, fafaragások, a fazekastáborban ké­szült munkák adnak ízelítőt a látoga­tóknak. Augusztus 20-án a hagyományok­hoz híven ünnepi szentmisével kez­dődött a nap, amelyen a nemzetközi néptáncfesztiválon részt vevő csopor­tok népviseletben vettek részt. A mos­tani néptáncfesztivált a közelmúltban elhunyt Kovács Lászlóné Nagy Rebeka emlékének ajánlották, aki meghatáro­zó egyénisége volt a Bokréta hagyo­mányőrző csoportnak. A fesztivál nyi­tásaként a csoportok végigvonultak a falu főutcáján, majd a szabadtéri szín­padon mutatták be műsoraikat. Az idén is a Bokréta és a Zsivajgó együt­tesek voltak a házigazdák, akik új mű­sorral és közös kazári tánccal köszön­tötték a résztvevőket. Nagy sikert ara­tott a spanyol Jacinto Sarmiento együttes, a lengyel Maly Slask tánc- együttes, a jugoszláv Milan Milicevic együttes összeállítása, mint ahogyan nagy taps köszöntötte a magyarorszá­gi színeket képviselő mezőkövesdi Matyó táncegyüttest is. Akinek pedig kedve támadt megtanulni a lépéseket, az esti táncházban nyugodtan megte­hette. A háromnapos rendezvényt tű­zijáték zárta. HEGEDŰS A népi együttesek felvonulása már hagyományosan hozzátartozik a kazári búcsúk hangulatához FOtó: o. é.

Next

/
Oldalképek
Tartalom