Nógrád Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-17 / 192. szám

2. OLDAL 2002. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI K Ő R K É P Faragó Zoltán: 7' f /< I* j Á. /< Ö Alkonyaikor Annyi eső esett az elmúlt napokban, amennyit augusztus­ban talán még a legöregebb emberek sem láttak. Derült óra elvétve akadt, s ha egyszer-egyszer a félhold is előbukkant a felhők közül, nem sokáig küldhette sápadt fényét a Föld felé, mert újabb borulat jött. Cél a versenyképesség Szervezet a nógrádi képviselők munkájának egyeztetésére? Alkonyat előtt nem sokkal a völgyek párát leheltek a már-már szokásos délutáni eső után, cso­da módon azonban a nyugati ég­bolton előbukkant a nap. Nem sok helye volt már a Karancs- hegység fekete tömbje felett, de azért búcsúzóul még ráragyogott a világra. A Medves-fennsík meg- fürdött a napfényben - rá is fért már, mert az összes gödör és mé­lyedés megtelt vízzel az elmúlt hetekben - a nyár végi kora este csendjébe pedig belepirregett egy őszi bogár. Kellemes ugyan a hangja, de az őszi bogarat ilyen­kor jobb érzésű ember még a po­kolba kívánja, persze mindenfé­le eredmény nélkül. Az idő múlá­sával nem lehet mit kezdeni, lám csak a bükkfák lombja is sárgul már itt-ott... A Róna-lapos közepén, a jókora gödrök körül megmaradt a derékig érő fű a kaszálás után, s most hatá­rozottan kezd mocsárszerűvé válni a kis terület. Áll itt egy vadrózsabo­kor, aminek kiálló, elszáradt hajtá­sán hím tövisszúró gébics csetteg, s egészen közeire bevár. Már a cserje mellett járok, amikor elbújik a sű­rű, tüskés gallyak közé. Megállók, a madár pedig csak kétlépésnyire van tőlem. Ekkor sem hallgat el, de nem is menekül; látni nem lehet, olyan sűrű a vadrózsabokor, meg már sötétedik is. A nap rózsaszínre fest maga kö­rül néhány felhőt, ezek aztán hálát­lanul elrejtik, de ismét rést talál kö­zöttük, mire úgy ragyognak fel a sugarak, mint a szekérkerék küllői. Párás a levegő, a napot - fotózás szempontjából - természetes szűrő mögé rejti, a felhők jönnek-men- nek, a sugarak egyszer utat talál­nak közöttük, máskor elbújnak... Akárcsak az előbb a gébics. A réti kereszt felé veszem az utamat, amit idén százegy éve állí­tottak a rónafalui Kadlóték. Ma­gyarországon alighanem itt a leg­szebb a naplemente: a megfáradt égi vándor a Karancs mögött bu­kik le, előtte Salgó vára bökdösi tornyával az felhők hasát, tőle bal­ra a Boszorkánykő sziklái maga­sodnak, észak felé pedig a Sátor­hegy zárja le a kilátást, ami alatt Somoskő vára áll, csakhogy azt in­nen nem látni. A Medves-fennsík peremein erdők sötétlenek, az egyszerű öntöttvas feszület fölé krisztustövisfa magasodik, mellet­te orgonabokor áll, közelében zab­tarló húzódik... Ennyi minden, ilyen kicsi helyen! Mielőtt a Karancs gerincét elér­né, a napkorong még előtűnik a fel­hők közül. Egy fél perc és eltűnik a fényes égitest, s bár még látni vala­melyest, itt van az este. Salgóbánya felé indulok, s ami­kor megállók nézelődni, egy hollót veszek észre, amint a földútra röp­pen le. Egy hajlat éppen eltakarja, ezért óvatosan felé indulok. Fogy a távolság, már egészen a közelében járhatok... Még egészen világos van, az égboltot vörösre festi a nap, de a földön mozgó madarat már csak legfeljebb harminc-negyven lépésnyiről venném észre. Közben tovább fogy a távolság... A következő pillanatban kor- rogva felszáll előlem a holló. Már húsz méterre sem volt! A nagy madár a föld felett száll, úgy méte­res magasságban. Hallom, aho­gyan a számytollai között süvít a levegő. Már messze jár, amikor még mindig méltatlankodik. Jól ráijeszthettem... Az ég egyre inkább fakul, a ró­zsaszínű árnyalat elszürkül. A vé­gén már csak a repülőgépek kon- denzcsíkjai fénylenek, úgy tízezer méteres magasságban. Igen, most már valóban beesteledett. (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő szerint a jövőbe tekintve látni kell, hogy bár a kormány jóléti intézkedései hasznosak voltak, a kormány­zás nem azt jelenti, hogy a ha­talmon lévő „osztogat”: szerinte a Fidesz elmúlt másfél éve és a kormányzati jóléti csomag is je­lentősen szűkítette a 2003-as költségvetés kialakítása során a lehetséges mozgásteret. Pártja véleményéről szólva kijelentet­te: az SZDSZ álláspontja szerint cél az ország versenyképességé­nek jelentős fejlesztése kell le­gyen. Mindez és az uniós csatla­kozás - tette hozzá a nógrádi honatya - Nógrád megyének nagy lehetőséget teremthet, hi­szen komoly fejlesztési pénzek­hez juthat a megye. Felhívta a fi­gyelmet ugyanakkor a csatlako­zás veszélyeire is: mint mondta, az EU-ban komoly versenyben kell helytállni, ez pedig egy hát­rányos helyzetben lévő megye számára nehézségeket okozhat. Éppen ezért Nógrádban kiemel­ten fontos, hogy olyan - például oktatási, foglalkoztatási - prog­ramok jöjjenek létre, melyek se­gítségével az uniós forrásokhoz minél nagyobb arányban hozzá lehessen jutni. Az SZDSZ és saját jelenlegi helyzetével kapcsolatban Gusz- tos Péter kifejtette: jó, hogy Nóg- rádnak ismét van szabaddemok­rata országgyűlési képviselője: mint mondta, minden erejével igyekszik a megyéért dolgozni, mivel ezzel kapcsolatban sze­mélyes felelősséget érez. Úgy véli, mindkét bizottsági tisztje - a képviselő az oktatási és tudo­mányos, valamint a környezet- védelmi bizottságok tagja ­hasznos lehet a megyének. Hoz­zátette: fontosnak tartja azt is, hogy az SZDSZ olyan tárcákat - közlekedési, informatikai - ve­zet, ahol Nógrád számára létfon­tosságú kérdések dőlnek el. Az önkormányzati választá­sokról szólva a képviselő el­mondta: személyében az SZDSZ is harcba száll a salgótarjáni pol­gármesteri székért. Pozitívum­ként értékelte, hogy pártja idén több jelöltet állít majd, mint azt az előző választások alkalmával tette. Mint mondta, a párt célja részben, hogy megtartsa önkor­mányzati pozícióit és hogy libe­rális pártként a megyei önkor­mányzat része is maradjon. A salgótarjáni esélyekkel kapcso­latosan Gusztos Péter reméli, hogy a szabaddemokraták par­lamenti pozíciójukhoz hasonló­an megkerülhetetlenek legye­nek a város vezetésében. Saját polgármesteri jelölésé­ről Gusztos Péter elmondta: bár tisztában van az erőviszonyok­kal, nem csupán magáért az in­dulás tényéért lép szorítóba ok­tóberben: mint mondta, le kell számolni azzal a beidegződés­sel, hogy Salgótarjánban nem változhat meg a vezetés. Ugyan­akkor hangsúlyozta: céljuk - csakúgy, mint az országos vá­lasztási kampánnyal volt - meg­mozdítani a várost, eleve vitát gerjeszteni. Leszögezte: a me­gyeszékhelyen véget kell vetni a válságmenedzselésnek és a vál­ságkommunikációnak és távlati terveken alapuló átfogó fejlesz­tési programot kell indítani. Salgótarján városképe meg­változtatható és megváltoztatan­dó: szerinte fel kell számolni a gyönyörű természeti környezet és a belváros között feszülő el­lentmondást. - Valóban erőlte- tendő-e az ipari park minden áron való fejlesztése a városi munkaerőgondok megoldására? - tette fel a kérdést Gusztos Pé­ter. A képviselő úgy látja ugyan­is, munkaerő-mobilizációval, belső vállalkozásfejlesztéssel szintén komoly eredmények ér­hetők el. A képviselő kiemelke­dő fontosságúnak tartja emellett a kultúra és közélet megfelelő ápolását, fejlesztését: úgy véli, többet kell költeni a civilekre, lé­nyegesen jobban be kell vonni a harmadik szektort a városban fo­lyó munkába. Szerinte változtat­ni kell a kultúra finanszírozásán: a peremkerületekbe is forrásokat kell juttatni, megszűntetve a bel­város ilyen értelemben vett ab­szolút monopóliumát. Gusztos Péter végül értékelte a közelmúltban lezajlott, Sisák Imre pásztói polgármester, MDF-es honatya által kezdemé­nyezett nógrádi képviselő-talál­kozót. (Az összejövetelen az ar­ra hivatalos 10 képviselő közül Becsó Zsolt, Gusztos Péter és Sisák Imre voltak jelen.) Az SZDSZ-es képviselő elmondta: maga is levélben fordult képvi­selőtársaihoz és a megye koráb­bi parlamenti képviselőihez az­zal, hogy alakítsanak bejegyzett civil szervezetet, melynek tagjai rendszeresen találkoznának, ko­ordinálnák a nógrádi képviselők közös munkáját. Mint mondta, Magyarországon mindeddig nem volt még példa frakciókon átnyúló közös lobbycsoport mű­ködésére, holott az együttműkö­dés stratégiai célok érdekében kiemelt jelentőségű lehet. ______________________TG. E gy vadkörte, egy kocsánytalan tölgy: úgy állnak a fennsík peremén, mintha gyökereik tar- tanák az egészet__________________________________a szerző felvétele Á ZXÍMimM NEGYVEN ÉVE Szeptember 1-jén nyitja meg kapuit a 64. Országos Mezőgazdasági Ki­állítás. A káliói Új Tavasz Termelőszövetkezet fürtös uborkájával képvise­li megyénk zöldségtermesztését, míg a palotási Május 1. Termelőszövetke­zet búzájával vesz részt a kiállításon. Nógrádi Népújság, 1962. augusztus 15., 5. o. Nagyarányú útépítőmunka kezdődött az év elején Vác és Balassagyarmat között, a 2-es számú műút korszerűsítése érdekében. Mintegy 35 km hosz- szúságban teljes pormentes utat készítenek 48 millió forintos költséggel. Nógrádi Népújság, 1962. augusztus 15., 5. o. HARMINC ÉVE A szécsényi Forgách-kastély restaurálása évek óta napirenden szerepel. A kivitelezést a helyi Töváll végzi. Már tavaly át kellett volna adni az épü­letet használatra a megyei múzeumok igazgatóságának. Nógrád, 1972. augusztus 13., 5. o. Több mint húsz szerv képviselőinek jelenlétében tegnap zajlott le a sal­gótarjáni új zeneiskola műszaki átadása. Mint köztudomású, átmenetileg, amíg a főiskola épülete elkészül, ide költözik be a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni ipari tagozata is. Nógrád, 1972. augusztus 16., 1. o. HÚSZ ÉVE Még 1981 májusában kötött szerződést a Nógrádkövesdi Községi Ta­nács és a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat törpe vízmű megépí­tésére. A szerződésben az átadást 1983. június 30-ban határozták meg. A vízmű a vállalat dolgozóinak munkáját dicséri. Nógrád, 1982. augusztus 17, 1. o. TÍZ ÉVE A Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület Nógrád megyei helyi csoportja idén összeszámolta a megyében található gólyafészkeket és a bennük nevelkedő fiókákat. Főleg az Ipoly völgye számít jó élőhelynek. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus 17, 3. o. Az 1993-ban céltámogatással megvalósuló feladatokról is tárgyaltak Bátonyterenye önkormányzati képviselői a legutóbbi ülésükön. Három fel­adathoz kértek támogatást: a háziorvosi rendelőkbe EKG-készülékek vásár­lására, a szennyvíztisztító telep bővítésére és ivóvízvezeték építéséhez. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus 18., 3. o. ___ Összeállította: Bódi Györgyné dr. Ha az EU megnyitja a pénzcsapot A strukturális alapok fogadásához még „le kell érettségiznie” Magyarországnak (Folytatás az 1. oldalról) 100 millió euró jött. A legjobban „hozó”, az infrastruktúra fejlesztését célzó ISPA pedig 2001-ben 44 millió eurót jelentett az országnak... Magyarán: a jelenleg élő előcsatlakozási alapok, így a már emlí­tett PHARE és ISPA, illetve a SAPARD csupán töredékét hozta annak, ami a strukturális alapokból juthat.- Ez a potenciális többletforrás megszer­zése azonban nehézségeket is jelent - tet­te hozzá a szakember. - Az eddigi gyakor­lat ugyanis az volt, hogy az EU által támo­gatott projectekhez 25 százalékos társfinanszírozóként a magyar ál­lamnak is csatlakoznia kellett, to­vábbá a kedvezményezetteknek - pályázati kiírásonként, a célcso­portoktól függően, a terhelhetőség­re figyelemmel - további 20-60 százaléknyi önrészt is biztosítani­uk kellett. Azaz, minderre figye­lemmel, a 2004-ben várt egymilliárd eurós támogatás mellé átlagosan az államnak és a kedvezményezetteknek is le kell majd tudni tenni további egymilliárdot. Az egyik buktató éppen az önrész elő­teremtése lehet, noha források elvileg lennének, csakhogy azokat az EU szerint nem megfelelő helyre csoportosították. Azaz Brüsszel számára nem elfogadható, hogy lényegében az állam kerülőúton a kedvezményezett helyett is maga finan­szírozza meg az önrészt. Ennek techniká­ját azonban gyaníthatóan megtalálják a csatlakozási szerződés életbe lépéséig. Nagyobb problémát jelent viszont a „pá­lyázati menedzsment” hiánya, illetve a meglévők szűk kapacitása. Rácz szerint a pályázati menedzsmentnek kell(ene) ugyanis szállítania a projectötleteket, megoldania a tervezést, a lebonyolítást, a tendereztetést, ráadásul az e pályázati pénzekből megvalósult beruházás mű­ködtetésére is gondja kell hogy legyen, lé­vén az egyik EU-elvárás akképp szól: eze­ket minimum öt évig a szerződésben fog­laltaknak megfelelően működtetni is kell.- A regionális fejlesztés keretébe gya­korlatilag bármi beleférhet, ami az adott régió gazdasági és társadalmi felzárkózta­tását segíti - jelentette ki a programügy­nökség igazgatója. - Ehhez az első lépés az, hogy - még az EU-s pályázati szakasz előtt - pályázóképes állapotba kell hozni a pályázót, legyen szó önkormányzatról, kistérségről, nonprofit szervezetről, vagy akár vállalkozásról. Ez például a szüksé­ges tervek, gazdasági számítások, előze­tes projecttervek, tanulmányok megfinan­szírozását jelentheti. Csak e dokumentu­mokkal lehet majd bekopogtatni a prog­ramügynökséghez, hogy az pályázza meg a strukturális alapokat. Lapunk kérdésére, miszerint ezen regi­onális programügynökségek működését ki fogja finanszírozni, Rácz József kijelen­tette: ez egyelőre még nem világos. Ez ugyanis elméletileg épp a régiók feladata lenne, csakhogy azok jelen állapotukban erre nem képesek. Ezért van olyan kor­mányzati elképzelés, hogy 2006 után a megyei önkormányzatok szerepkörét a regionális önkormányzatok vennék át, így az ő feladatuk lenne a programügynöksé­gek fenntartása is. Nem mellékes az sem, hogy a strukturális alapokból érkező pén­zeiéhez a mindenkori kormányzat nem nyúlhat hozzá, legfeljebb koordinálhat, azok így egyenesen a régiókhoz vándorol­nak. Ez újdonság, hiszen jelenleg az EU- források csak Budapesten keresztül „mű­ködnek”. A régiók szerepének felértékelődése ugyanakkor más kérdéseket is felvet. Ed­dig a regionális tanácsok delegációs ala­pon működtek, ám az EU elvárása, hogy ezek - hasonlóan a megyei önkormány­zatokhoz - választott testületekké alakul­janak, amelyek saját forrásokkal és jogo­sítványokkal is bírnak. A legsürgősebb teendők kapcsán Rácz rámutatott: az előcsatlakozási alapok egyik haszna épp az volt, hogy azokon, úgymond „kisebb téteken” gyakorolni le­hetett a felhasználást. Területfejlesztési tapasztalat azonban az, hogy a fo­gadó oldal még egyáltalán nincs felkészülve. Ráadásul ezalatt nemcsak a pályázó önkormányza­tokat vagy kistérségeket kell érte­ni, hanem a kivitelezőket is. Tud­ni kell: a strukturális alapok nem­csak pénzt hoznak az országba, hanem - miután minden eddigi­nél nagyobb pénzekről lesz szó, a pályá­zati felhívásokon keresztül - jönnek majd az EU-n belüli és más, jelenleg velünk együtt csatlakozásra váró országok vállal­kozásai is, s hatalmas konkurenciaharcra lehet számítani. A lényeg pedig - túl a fej­lesztéseken - az, hogy mely vállalkozások zsebébe vándorolnak az EU-s támogatá­sok. (A külföldi vállalkozások aránya je­lenleg 5 százalék körül mozog, ez azon­ban ugrásszerűen meg fog emelkedni.) Érdekes kérdésnek látszik a pályázati el­bírálási rendszer alakulása is. Az eddigi gyakorlat szerint általában 100 ezer euró fö­lötti beruházás esetében Budapesten dön­töttek a pályázatokról az EU-s delegáltakkal együtt, az alatt regionális szinten. Rácz Jó­zsef szerint a strukturális alapoknál azon­ban még nem világos, hogy kire milyen fel­adat hárul majd, de vélhetően a mostani megoldás gyökeresen nem fog megváltoz­ni. Igaz, ez némiképp ellentmondana az EU régióerősítő politikájának. KÜHNE GÁBOR Az egyik buktató éppen az önrész előteremtése lehet, noha források elvileg lennének, csakhogy azokat az EU szerint nem megfelelő helyre csoportosították. NÓGRÁD É HÍRLAP noatm NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül aNógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042, * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom