Nógrád Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-14 / 189. szám

2. OLDAL R E G I O N A I S NAPLÓ 2002. AUGUSZTUS 14., SZERDA Életformánk a család „Szoptatási világnap”: védőnői-szülői rendezvény Balassagyarmaton Nincs házasság megpróbáltatások nélkül: csak évek múltán derül ki, hogy mit keresünk és mit találunk egymásban. Hogy ezek a próbatételek megsebzik, rombolják, netán még jobban összetartják a házasságot, az a férj és a feleség ma­gatartásán múlik. Ez nehéz munkát, figyelmet, engedelmes­séget, megbocsátást igényel.- De ha nem így teszünk, nem adunk kellő tiszteletet, megbecsülést egymásnak, nem adjuk meg az újrakezdés lehe­tőségét, a házasság halálra van ítélve, pedig életformánk a csa­lád. Ha igazi a család, akkor mindenekelőtt szeretetteljes fé­szekmeleget ad, amelyik őszin­te és valódi, igazi védelmet nyújt külső és belső viharok el­len - mondta Benkó Jánosné rimóci körzeti védőnő, a Szop­tatási Világnap rendezvényén Balassagyarmaton. A szoptatás jelentősége, a család szerepe kiemelt téma volt az előadásokon, melyeket kismamák élménybeszámolói is színesítettek. A műsorban fellépett a terényi vándorját­szóház, Kerényi Aliz vezetésé­vel és Tóth Tibor együttese. Si­kere volt a Kiss Árpád iskola ta­nára, Kiss Szilvia énekének és az általa vezetett tánccsoport­nak. A játszóház környékén magas fiatalember, Simon Mi­hály 23 éves gyarmati apuka, a kétéves Eszter nevű lányával nézelődött. - Fiatalon vállaltuk a gyereket, aki félig-meddig meglepetés volt, de most már nagyon örülünk neki - mondta a hollókői polgármesteri hiva­talban dolgozó fiatalember. Csillag Lászlóné endrefalvai, pilinyi és szécsényfelfalui védő­nő örömmel szólt arról, hogy körzetében 24 újszülött látott napvilágot 2002-ben. Társasá­gában volt a pilinyi Marosok Lászlóné, akinek négy gyerme­ke közül a legkisebb négyéves. A szülések előtt a gyarmati vér­adóban dolgozott és vállalkozó férjével úgy gondolják, hogy a négy gyerekkel teljes a család­juk. Úgy vélte, hogy a több test­vér másképpen áll a dolgokhoz, mint az egy gyerek. Könnyeb­ben barátkoznak, nem önzőek és a gyerekeken nagyon észre lehet venni, hogy nem egyedül A Magyar Védőnők Egyesülete helyi szerve­zete a „Szoptatási világ­hét' keretében szervez­te meg a tavalyi évhez hasonlóan ezt a találko­zót, amelyre meghívták a balassagyarmati tér­ség kismamáit, az egy- vagy többgyermekes fia­tal párokat. A megjelent népes közönséget Herczeg Hajnalka, Ba­lassagyarmat város al­polgármestere köszön­tötte, aki három kisgyer­mek édesanyjaként sa­ját tapasztalatairól is be­szélt. nevelkednek, mint gyakorló anya, azt tapasztalta, hogy a vé­dőnő rendszeres tanácsadásai számára is fontos információ­kat adtak. A háromgyerekes 26 éves balassagyarmati Cserényiné Majoros Erika elismeréssel szólt Nagy Imréné védőnőről, akinek tanácsaira mindig szá­míthat. Mellette nézték a mű­sort a gyerekei, a 9 éves, gyö­nyörű hajú Robertina és az öcs- cse Zsolt, valamint a gyerekko­csiban ámuldozó négy hóna­pos Sebastián. Számos érdeklődő fordult meg a családvédelmi szolgálat asztalánál. Hanzó Andrásáé vezető a szóbeli segítség mel­lett különösen a kismamáknak szóló szórólapokat ajánlotta, amelyekből megismerhetik a családtervezés módszereit. Pávelné Koczka Erzsébet ifjú­sági védőnő asztalánál az álta­A térség védőnői a rendezvénnyel szeretnének csatlakozni ah­hoz a világkampányhoz, amelyet a VOVA nemzetközi szervezet indított el a szoptatás népszerűsítése érdekében. 1993-at, az „Anyatej világévének” nyilvánította az Egészség- ügyi Világszervezet. Ehhez a világrendezvényhez a Magyar Vé­dőnők Egyesülete is csatlakozott. Azóta a VOVA minden év­ben meghirdeti és irányítja a „Szoptatási világhetet", melynek 2002. évi témája a szoptatás, az egészséges édesanyák és egészséges csecsemők. Mindkettő vonatkozásában a szopta­tás egy tanulási folyamat fontos része, mely segít az anyává vá­lásban, a megfelelő csecsemőgondozás megvalósításában és közreműködik az egészséges növekedés és lelki, szociális fej­lődés biztosításában. lános és középiskolás korú fia­talok számára nyílt tanácsadási lehetőség. Munkájában fő cél­ként szerepel az egészségre ne­velés, illetve a szűrővizsgála­tok végzése: cél, hogy az elvál­tozásokat minél előbb észreve­gyük a gyerekeknél is. Felhívta a fiatalok figyelmét az őket ve­szélyeztető dolgokra: az alko­holra, a drogra. Új programként az ifjúsági védőnő kötelessége a rákszűrés végzése. A 17 éves lányoknál az emlő önvizsgálatát tanítják, a fiúknál pedig a here önvizs­gálatát. Nagyon fontosnak tart­ják, hogy a 45 év alatti nők egy hónapban egyszer, a menstruá­ció utáni héten tapintsák át mellükben a nyirokcsomókat, hogy nincs-e valamilyen jel, el­változás. Ha ilyet észlelnek, azonnal forduljanak szakor­voshoz. A női egészségvédelmi ter­mékeket kínáló dr. Szabó Melit­ta, a szoptatós kismamáknak elsősorban mellápoló kendőt és oktató videokazettákat aján­lott. Nagy érdeklődéssel vették körül a kismamák a babamasz- százst, amelyen Bayemé Tóth Valéria és Földi Melinda védő­nők tartottak szakszerű bemu­tatót. A rendezvényen neje társa­ságában megjelent dr. Barcsy József osztályvezető szülész­főorvos is, aki a gyerekek szü­letési számának sajnálatos csökkenéséről számolt be. - Nem csak a gyerekvállalók számla lett kevesebb, hanem a második gyereket is keveseb­ben vállalják - mondta az elis­mert nőgyógyász. A beszélge­tésben kitért arra is, hogy a ba­lassagyarmati kórház felvevő területéről az utolsó két hónap­ban a napi egy szülés is alig esett. Ettől csak az év első hó­napjaiban volt valamivel több; így éppenhogy van remény ar­ra, hogy az évi 400 szülés meg­lesz. Ez nagyon kevés, ha azt nézzük, hogy harminc éve, 1972-ben Nyugat-Nógrádban 1250 gyerek született. Öregszik a társadalom, többen halnak meg, mint születnek; Nógrád megyében is elkezdődött a la­kosság fogyása és nincs arra utaló jel, hogy a jövőben meg­fordulna ez a dolog. Okként el­ső helyen szerepel a rossz gaz­dasági helyzet, de az is megha­tározza a születések számának a csökkenését, hogy ma már a továbbtanulás miatt a nők jóval később vállalkoznak anyasze­repre. SZABÓ ENDRE MÉLTÓ KÖRNYEZET ÉS KÜLLEM. Az állványzatot lebontották, a szeptemberi tanévkezdésre elkészül a Szent Imre Keresztény Iskola és Gimnázium főutcai épületének külső felújítása, nyílászárócseréje. Az épületet a tervek szerint a tanévnyitóval egybekötött misén szenteli fel Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök. ________________________________________________________________________fotó, moó H egymászóklub: idén is régi-új utakon Akár egy nagy család Szép délutánjuk volt a napok­ban a balassagyarmati idősek otthona lakóinak, akik zenés nyársalásra gyűltek össze az intézmény udvarán. BALASSAGYARMAT Voltak, aki járókerettel, toló­kocsival, támbottal, de sokan anélkül érkeztek; nagy izgalom­mal, olykor a régi emlékektől könnybe lábadt szemmel vették körül a parázsló tüzet. Került az asztalra szalonna, hagyma, ke­nyér, paradicsom és paprika, de akadt toroköblítőnek üdítő és bor is. A sült szalonna illata és ize a régi nyársalások emlékeit idézte és a kedélyes nyársalgatás hamarosan jó hangulatú mulato­zássá kerekedett. A zenészek - Percsina Norbert, Tóth Gyula - húzták a talpalávalót, amit járták is tisztességesen akik tehették. Mint minden más fontos itteni eseményen, most is Tóth György örökítette meg videón a találkozót, amelyről Bocsa Tamásné, az ott­hon büfése készített fényképeket. Az idősek otthonának lakói és a dolgozók együtt múlatták az időt, a környékbeliek pedig a nyitott ab­lakokban, vagy a vigadók közelé­ben sétálva hallgatták a kellemes dallamokat, az idősek nótáit. Talán két idős ember kelt egy­be? - kérdezték többen. Nem, er­ről szó sem volt. Csupán önfe­ledten múlatták az időt, akár egy igazi, nagy család.________ez.e. E zúttal nem a magasban, ha­nem egy borozó hűsítő mé­lyében jöttek össze a balas­sagyarmati hegymászóklub tagjai, hogy a nyár melegé­ben egy sör mellett megbe­széljék idei terveiket, tenni­valóikat. Poldauf Ferenc technikai ve­zető emlékeztetett a kezdetek­re, amikor 1986-ban Schuch- mann Rezső elnökletével meg­alakultak. Azóta megjárták az Alpokat, ahol a csapat tagjai kö­zül Bognár Richárd 6 ezer mé­ter fölé jutott, míg a klubból többen 3-4 ezer méter magas­ságig értek el. Néhányan most is készülnek az Alpok egyik, majd 4 ezer mé­teres csúcsának a megmászásá­ra, a sziklamászók pedig a né­metországi Szász-Svájcban ter­veznek túrát homokköves falak­hoz. Ez a hely a „szabadmászás” bölcsője: itt vannak a legnehe­zebb, 10-11-es fokozatú utak. Ezután a sziklamászók egyene­sen a Magas-Tátrába utaznak egyhetes oktatásra. A klub öt tagja, akik már elvégezték az alapfokú sziklamászó-tanfolya- mot, magashegyi alapfokú tanfo­lyamot végeznek: azaz a Tátrá­ban töltendő egy hét alatt a köze­pes erősségű, 4-5-ös falakból hármat meg kell mászniuk. Poldauf Ferenc úgy véli, hogy bizonyos alapfogásokat, lépése­ket, bizonyos etikát már ideha­za, a Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központ mászófalán meg­tanulnak a legkisebbek is és mi­kor kikerülnek a sziklára, már egyfajta alaptudással rendelkez­nek. Nekik már nem kell magya­rázni, hogy ne dobd el a szeme­tet, figyelj oda a másikra, tudják, hogy kell kötni a kötelet. Volt idő, amikor a sziklamá­szóklub tagjai mászótudomá­nyukat pénzszerzésre hasznosí­tották, mert elvállalták maga­sabb épületek festését. Régeb­ben ez egészen jól működött, de mostanában a lakóközösségek szegényebbek és ritkán akad ilyen munka. A klub alapítói közül mára csak az elnök és a technikai ve­zető maradt meg, a tagság telje­sen megfiatalodott, de ketté is szakadt, mert van egy magas­hegy-járó csapat és mellette mű­ködnek a sziklamászók. Az alapfokú hegymászóvizsgába beletartozik egy bizonyos hegy­mászó-történelem, amit komo­lyan vesz a magyar hegymászó- Úub, mert azt tartják, hogy tör­ténelem nélkül nincs múlt és nincs jövő. A régi magyar hegy­mászó-társadalom a Tátrában megalapozta a túrázást, számos menedékházat épített és jórészt nevükhöz fűződik a Tátra csú­csainak megmászása, ennek a gyönyörű vidéknek a kiépítése. Anya és lánya egyszerre kapott diplomát Nem mindennapi történet az, hogy a Szécsényben élő dr. Toldi Ibolya Ani­kó és leánya, dr. Percze Dorisz egyszerre vehették át jogi doktori diplomá­jukat a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi karán. A doktori diplomák előzményéhez tar­tozik, hogy Toldi Ibolya Anikó rendőr őr­nagy, a balassagyarmati rendőrkapitány­ság igazgatásrendészeti osztályának veze­tője még 1998-ban jelentkezett a Miskolci Egyetemre, ahol lánya akkor elsőéves hall­gató volt. Mivel a rendőrtiszti főiskolára egy év kedvezményt kapott, együtt végez­tek. Az államvizsga után, 2002. június 21- én kapták mindketten kézhez a diplomát. Elképzelhető az anya és lánya öröme, mert az idáig vezető út főleg az édesanya számára nem volt könnyű, mivel munká­ja mellett az egyetemi padban is helyt kel­lett állnia. Toldi Ibolya pályaválasztását meghatá­rozta, hogy „rendőrcsaládból" szárma­zott. Szabolcs megyéből helyezték az édesapját a pásztói rendőrkapitányságra: így került a kétgyermekes család Nógrád megyébe. Később Nagylócra költöztek, ahová édesapját körzeti megbízottnak ne­vezték ki.- Apám - aki nekem mindig nagyon sokat jelentett - szerette a hivatását. Én már tizennyolc éves koromban rendőr szerettem volna lenni - emlékezik a kez­detekre a csinos rendőrnő. Azokban az időkben azonban a nők jelentkezését a rendőrtiszti főiskolára nem fogadták el, így kitanulta a népművelőszakmát és kultúrotthon-igazgatóként dolgozott. Nyolcéves volt a lánya, mikor megözve­gyült. Később elvégezte a tanítóképző fő­iskolát, végül aztán 29 évesen sikerült megvalósítania álmát: bejutott a rendőr­ségre. Még 1989-ben Skoda Ferenc, az ak­kori rendőrfőkapitány egy beszélgetés után felajánlotta neki a balassagyarmati kapitányság igazgatásrendészeti osztá­lyán az útlevél-előadói állást, melyet örömmel elfogadott. Azt mondja, az első időkben nehezen viselte a kötött munka­időt, de aztán a kollégák, a felettesek is segítettek abban, hogy megbarátkozzon a lehetőségekkel. Jól érezze magát be­osztásában. Később átvezényelték Szécsénybe, de onnan inkább visszakér­te magát. Ebben az is szerepet játszott, hogy jó munkaviszonyt alakított ki az ak- kori'balassagyarmati rendőrkapitánnyal, László Sándorral és a kollégákkal.- Hogy mi volt az első rendfokozatom? - kérdez vissza. - Főtörzszászlósként kezdtem. Akkor még egy év próbaidő után tiszti vizsgát kellett tenni, és ha ez si­került, utána léptettek elő alhadnaggyá, vagy hadnaggyá. A tiszti vizsga eredmé­nye alapján hadnagyként kezdtem a tiszti karriert és ezt köve­tően mindig soron kívüli előléptetéssel léptem előre - emlé­kezik rendőrségi munkájának törté­netére. A rendszer- változás óta a rend­őrség igazgatásren­dészeti feladatai fo­lyamatosan változ­tak. Néhány feladat­kör máshová került, nála maradtak a sza­bálysértési ügyek, a mellékbüntetések és az engedélyügyi te­rület. Mikor igazgatásrendészeti osztály- vezetőnek kinevezték, a bírságolás felelős­sége is a feladata lett. Erről azt mondja, hogy számára mindig a jogszabályok az irányadók, de azért minden ügy mellett ott van az állampolgár is. Doktorátusának megszerzéséhez az is hozzátartozik, hogy lánya, Dorisz a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium elvégzése után egyből fölvételt nyert a Miskolci Egyetemre és ugyanabban az évben két középfokú nyelvvizsgát is le­tett. A következő évben az elsőként in­duló BM-csoportban kezdett Ibolya asszony. A társaság 68 főből állt a kez­detekkor, de - főleg a munkahelyi leter­heltség miatt - nagy volt a lemorzsoló­dás: a végén huszonketten kaptak dip­lomát.- A csoportban egyedüli nőként végez­tem - meséli - nagyon nehéz volt munka mellett a tanulás. A miskolci iskola na­gyon alapos képzést ad; ez ellen az ember eleinte tiltakozik, de aztán belátja, hogy a cél érdekében a követelményeket teljesíte­ni kell. Azt hiszem, hogy akik itt végez­nek, azok nagyon alapos elméleti is­mereteket szereznek - szögezi le Ibo­lya asszony. Mosolyogva meséli, hogy lánya szinte a BM-csoport tisz­teletbeli tagja lett: mint nappali tago­zatos hallgató, gyakorlatias tanácsai­val gyakran segítette őket. Szeretettel említi élettársát, Szigeti Lászlót, aki ugyan Ludányhalászi polgármester­ekén elfoglalt ember, de ennek elle­nére sokat segített az otthoni mun­kákkal az egyetemi évek alatt. - Nyu­godtan mondhatom, hogy Laci a ne­gyed diplomám birtokosa, aki végzé­semkor rettenetesen boldog volt édesanyám, keresztanyám és termé­szetesen a lányom mellett - mondja dr. Toldi Ibolya. Lánya a jogi doktori vég­zettségével ügyész szeretne lenni: Ibolya asszony pedig, mivel határozott egyéni­ségnek tartja, reménykedik abban, hogy elképzelései meg is valósulnak. SZABÓÉ. Még az egyetem dékánja is kitért arra, hogy az ilyesmi országos ritkaság lehet... ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom