Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-10 / 159. szám
2002. JÚLIUS 9., KEDD 3. OLDAL REGIONÁLIS NAPLÓ Négy évtizede küzd a tűz ellen Úttörő tűzoltóként kezdte 1962- ben, tűzzel szembeni tevékenységét az 51. évében járó Csoór József őrnagy, a pásztói városi tűzoltóparancsnok. Pályájáról beszélgettünk.- Hogyan került kapcsolatba a tűzoltással?- Az úttörőmozgalomban különböző szakterületek voltak. Pásztón hagyományokkal rendelkeztek a tűzoltó úttörők. Nekem megtetszett a dolog, ebbe a szakkörbe kértem magamat, amikor felavattak. Sok érdekes dolgot tanultunk meg, ami a mindennapos életben is szükséges lehet. Az általános iskola befejezése után sem szakadtam el a mozgalomtól. Ifjúsági tűzoltóként már gépjárműfecsken- dő-szereléseket végeztünk, Csepel típusú járművön. Ez a gépkocsi a mai napig is üzemel az érsekvadkerti tűzoltóknál! Együtt dolgoztunk a hivatásos szakemberekkel, s nagyon megtetszett ez a hivatás. Időközben Hatvanban villany- szerelő szakmunkás-bizonyítványt szereztem, de ekkor már az önkéntes tűzoltó-egyesület tagja voltam, s több sikeres akcióban vettünk részt.- Hogyan lett hivatásos tűzoltó?- A sorkatonai szolgálat után még két évig dolgoztam a szakmámban, de hivatásos tűzoltó akartam lenni. Az önkéntes akciók során sokat dolgoztunk együtt a salgótarjániakkal. Akadt ismerős, akin keresztül megtudtam hol, kinél kell jelentkezni. Több önkéntes társammal éltünk is a lehetőséggel, fel is vettek bennünket. 1972. június 1-jén a salgótarjáni városi tűzoltó-parancsnokságon beosztott vonuló tűzoltóként megkezdtem a szolgálatot. Több szakmai iskola elvégzése után, ötéves gyakorlattal a hátam mögött 1979. december 1-jén kineveztek a pásztói járási parancsnokság tűzmegelőzési előadójává, majd Pásztón a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban leérettségiztem. ■1989-ben elvégeztem Budapesten az Ybl Miklós Műszaki Főiskola tűzoltó szakát és alhadnaggyá léptettek elő. 1992. január 1-jével megbíztak a városi parancsnoki teendőkkel. Egy évre rá Pásztón megszerveztük a harmadik országos tűzoltó Flórián-na- pot. A sikeres rendezés elismerésként az országos parancsnok soron kívül előléptetett főhadnaggyá. 1996. július 1-jén soron kívül kaptam meg az őrnagyi rendfokozatot. Az önkéntes tűzoltó-egyesület 1997-ben megalapította a köztestületi önkéntes tűzoltóságot, melynek szintén én vagyok a parancsnoka. Ez a csapat 13 településen látja el az elsődleges tűzoltási és mentési feladatokat. Évente átlagosan 300 tűz- és káresethez kell kivonulnunk.- Mi a fő feladata a városi parancsnoknak?- Mivel Pásztón nincs hivatásos állomány, így az egyik fontos feladat az ügyeleti rendszerben dolgozó önkéntes tűzoltók irányítása tűz esetén, oltásvezetés, valamint a tűzvizsgálatok elvégzése, közlekedési baleseteknél a mentés irányítása. Ehhez a csapathoz 23 önkéntes tűzoltó és három gépjárműfecskendő tartozik. A kollégák 1998- tól a korszerű tűzvédelemnek megfelelően felújított épületben látják el feladataikat. Ebben az évben pályázaton nyertünk 4,3 millió forint értékben egy híradópultot és 6,4 millió forint értékben feszítővágó, roncsvágó szerszámot. Az ISDN-vonal bekötésével hívásjelző segítségével már ki tudjuk szűrni rosszindulatú hívásokat, ezáltal megakadályozzuk a fölösleges kivonulásokat.- Milyen emlékezetes élménye van?- Az elmúlt évben egy tanyán egy 150 négyzetméteres ház tetőszerkezete égett, a padláson pedig egy tíz köbméteres víztartály volt. A vizsgálat közben valamiért kijöttünk a házból, és ezalatt szakadt le a tetőszer- kezet...- Mivel foglalkozik szabad idejében?- A családi elfoglaltság mellett vadászom. Szerettem a lövész sportot is, de az MHSZ-lövészklubok megszűnésével ez már a múlté... Csoór József tűzoltó őrnagy ESL& Fizető és ingyenes táborok A pásztói művelődési központ az iskolás gyerekek számára táborokat szervez a nyári szünet időszakában. Az elsőt, ami június 24-től 28-ig tartott a művelődési ház különféle klubjaiban, alsó tagozatos helybeli általános iskolás gyerekek vettek részt, mintegy 15-18-an. Az egész napos szabadidős foglalkozás keretében a 8-14 éves iskolások megismerkedtek a kézművesség alapfogalmaival, részt vettek szabadtéri játékokban, lovagoltak és strandoltak. A másik tábor, mely már hagyomány a művelődési ház életében, július 22-től augusztus 3- ig tart. Cigánytábor. Hetedik alkalommal kerül erre a rendezvénysorozatra. Életmódtáborról van szó, melyen általános és középiskolás cigány tanulók vesznek részt. Számuk 25-28. Pász- tóról és vonzáskörzetéből verbuválódnak. A programban Oláh József és Berki Edit oktatja a résztvevőket a cigánytáncokra, énekekre, a cigány hangszerek sajátosságaira. A színjátszók Pécsi Margit cigány írónő meseregényét dolgozzák fel. A résztvevők megismerkednek a cigányság néprajzával, annak tartalmával, kultúrájukkal és szokásaikkal. A kézműves-foglalkozáson belül mint sajátos cigány kismesterséggel, a vessző- és gyékényfonást tanulják meg. Ellátogatnak Salgótarjánba is. A Nógrád Megyei Történeti Múzeumban megtekintik Balázs János cigány festő művének tárlatát. A József Attila Művelődési Központban Gyenge Györgyné népművelő az egészséges életmódról, életvitelről szóló előadását bemutatóval illusztrálja. Telek Ervin korcsoportonként kétnapos tréning keretében A káros szenvedélyek megelőzése című előadásában különösen a drog- fogyasztás veszélyeire hívja fel a résztvevők figyelmét. A kéthetes tábor alatt háromnapos mátrai kirándulás is szerepel, mely gazdag programot ígér. A turizmus mellett kirándulás, önismereti foglalkozás és környezetvédelmi vetélkedő teremt hasznos elfoglaltságot a gyerekek részére. Záróakkordként mindegyik résztvevő a tábor alatt előadott témákból adja elő produkcióját. A cigánytábor jutalom azok számára, akik jó eredményt értek el iskolai tanulmányaikban, ami egyik formája a tehetséggondozásnak. A tábor költségeit megyén kívüli és helyi alapítványok anyagi támogatásával teremtették elő. A cigánytábor szervezője és vezetője Antalné Prezenszki Piroska. A mátrai lovasegylet és a művelődési ház közös szervezésévben augusztus 5-től 9-ig kerül sor a pásztói nyári lovas napközis táborra. A programban lovaglás, séta- kocsizás, kézművesség, szabadidős és sportfoglalkozások szerepelnek kirándulással és strandolással egybekötve. A már lezajlott egyhetes és az augusztusban sorra kerülő lovas napközis tábor vezetője Kőszeginé Kárpáti Mónika. Az egyhetes táborozásokon való részvételért fizetni kell. A lovas napközis tábor részvételi díja 3500 forint, az ide jelentkezőknek ebédet biztosítanak. A programot a szakminisztérium támogatja. Egy tavalyi emlékkép a virágkötő kézműves-foglalkozásról a Sikeres a vállalkozás Pásztó déli részén a vasúti átjáró mellett található Boltív Tüzép egyik telepe, melynek tulajdonosa Szálkái Gyula és felesége. A közel tizenkét éve működő vállalkozás eredményességéről beszélgettünk Szálkái Gyulával.- Ezt a vállalkozást 1990. április elején indítottuk feleségemmel a Fő út 103. alatti telepen. Ezt megelőzően az áfésznél dolgoztam mint előadó, kereskedelmi szakközépiskolai érettségivel. Később az Építők boltjának helyettes vezetője lettem. Egy évvel az áfész megszűnése előtt kiléptem a szövetkezetből és a feleségemmel beindítottuk vállalkozásunkat - mondja Szálkái Gyula.- Mi volt a célja ennek a vállalkozásnak?- Elsősorban a családi megélhetés biztosítása, másrészt a lakosság építőipari termékekkel, szerelvényekkel történő alapellátása. Ezek a terveink valóra váltak, hiszen a boltunk, úgymond sikeresen beindult és működött. A tíz év elteltével bővítettük a vállalkozásunkat, először kft.-vé alakultunk és megnyitottunk egy új telepet a bevezetőben említett helyen. Ezen a telephelyen építőanyag- és tüzelőanyag-forgalmazást bonyolítunk le, míg a régi telepen vas- és iparcikk-, valamint burkolóanyag-forgalmazás történik. Az utóbbi telepünk fejlesztése szerepel a jövőbeni terveinkben. Összességében úgy gondolom, hogy a vállalkozásunk az elmúlt tizenkét évben sikeresnek mondható, sikerült egy jó vevőkört kialakítani. Az építkezőket próbáljuk befolyásolni versenyképes áron, kiszállítással alaptól a tetőig szükséges anyagokkal, felszereléseket egyben nálunk vásárolják meg. Vállalkozásunk kilenc főnek ad megélhetési lehetőséget és egészséges konkurenciát alakított ki a városban működő két Tüzéppel.- Mint vállalkozó számos szervezet tevékenységét támogatja.- Valóban támogatunk kulturális és sporttevékenységet. Segítjük Pásztó város és környező községek labdarúgócsapatait, egy motorsport rali névadó szponzorai is vagyunk. A kultúra területén támogatjuk a pásztói Rozmaring, a mátra- szőlősi Gyöngyvirág népdalkört. Ezenkívül különböző alapítványokat is támogatunk, így kiemelkedően az Inkubátor Alapítványt, a segítő és gondoskodó alapítványt, valamint a Beteg Szívért Alapítványt. A jövőben lehetőségeinkhez mérten a továbbiakban is segíteni fogjuk az előbbiekben leírt szervezeteket, alapítványokat. Gomba a borospincében Egy mindig megújuló, ötletgazdag ember, akit nem törnek le a kudarcok „Inkább adjak, mint kapjak” (Folytatás az 1. oldalról) csináljak vele, kihasználatlan, semmi hasznot nem hoz. Akkor gondoltam először a gombatermesztésre. Felkértem egy szakértőt, nézze meg. Azt mondta, hogy próbáljam meg, jók az esélyek. Hát most tesztelem a pincét, az első telepítésű sampinyon gombatelepet... Kicsiny, jelentéktelen ajtó előttünk, mintha álca lenne, rajta belépve tágasság fogad, s egy kicsinyke fény teszi még sejtelmesebbé a benti világot. Csend van, csak a ventilátor motorja búg, lapátja keveri a párás levegőt. Olyan, mint egy fantasztikus irodalomból megidézett boszorkánykonyha: a hajdani borospince mellékágaiban komposztzsá- kok sorjáznak, tetejükön fehéren világítanak elő a gombafejek... Szabó Bertalan reggeltől estig körülöttük mozog. Szeme megszokta a félhomályt, nem zavarja a falakról csöpögő víz sem.- Most tesztelem a sampinyont. ígéretes a termés, de őszszel kellett volna kezdenem, s akkor még jobb lenne. Most túlságosan meleg a pince, s ez kevésbé kedvez a növekedésnek - jegyzi meg a fiatal „magánzó”, miközben mutatja a frissen szedett gyönyörű gombafejeket. Az asztalon műanyag dobozok, mélyhűtőbe illők.- Konyhakészre pucolva és felszeletelve is adok el árut. Sok itt a pincében az időm, pedig az idő drága, tenni kell valamit, azonkívül, hogy a növekvő gombát figyelem. Ezért aztán magam pucolom, szeletelem és csomagolom konyhakészre...- Hogy áll a marketing?- Most végzem a piackutatást, itt Pásztón és a környező települések boltjaiban, vendéglőiben. Most még sok a gyümölcsféle, aztán a vadon termő gomba is ott van a piacon, ettől függetlenül jól alakul a kereslet, s talán még jobban alakul majd őszre, télre.- Hajói alakul a próba...- Igen, ha jól alakul a sampinyonteszt. De jók a kilátások, meg aztán a kudarcok - vendéglátásban, mezőgazdálkodásban, méhészkedésben - soha nem törtek le, inkább tanultam belőlük, újabb ötletekre késztettek. S ha közülük sikerült egy-kettő, akkor már elégedett voltam, most is az vagyok... SZABÓ GY. SÁNDOR Két hét múlva kész a csatorna MÁTRASZŐLŐS. A kivitelezők szerint két hét múlva átadják a községi szennyvízcsatorna-hálózatot, ami után a műszaki átadás következik majd. Amennyiben szükség lesz az átadás során felszínre kerülő hiányosságok megszüntetésére, annak elvégzése után kerülhet sor a próbaüzemre. A lakossági hozzájárulás mértéke változó. Azok a helybeli állampolgárok, ingatlantulajdonosok, akik elő- takarékossági szerződést kötöttek, a vállalt 80 ezer forint lakossági hozzájárulást 98 hónap alatt törleszthetik, havonta esedékes részletekben. A közműhálózatra késlekedve csatlakozóknak a lakossági hozzájárulás 150 ezer forintjukba fog majd kerülni. A legutóbb Szurdokpüspökiben rendezett véradás keretében Albert József 204. alkalommal tett eleget önként vállalt kötelezettségének. A salgótarjáni vértranszfúziós állomás dolgozói már régi ismerősként köszöntötték amint belépett a község öregotthonának ajtaján, ahol a véradás volt.- Mikor és hol adott először vért? Nagybátonyban a Fűtőbeméi dolgoztam és 1974- ben 18 éves koromban a munkatársaim invitáltak véradásra. Bevallom először kicsit féltem, de miután túl voltam rajta, elhatároztam, hogy a következő alkalommal is eljövök - emlékezik vissza Albert József. Eddig már 204 alkalommal vettem részt véradáson, ebből 1984-től több mint ötvenszer plazmaferezisen. Tagja vagyok a Fűtőbeméi megalakult Vöröskereszt-szervezetnek a sokszoros véradók klubjának. Jelenleg is Nagybátonyban a Fűtőbérnél dolgozom, mint raktáros, anyag-előkészítő.- Miért tartja fontosnak az önkéntes véradást?- Egészséges emberként másokon segíthessek, elősegítve a gyógyulást. Amíg tehetem inkább én adjak, mint kapjak. Az sem mellékes, hogy egy véradás után jobban érzi magát az ember. Eddig három helyen adtam vért, mint említettem Nagybátonyban a Fűtőbérnél, Salgótarjánban a plazmaferezises véradáson, valamint Szurdokpüspökiben. Amennyiben egészségem engedi, még tovább akarom folytatni ezt a segítséget. A Vöröskereszt vezetése elismeri az önkéntes segítők tevékenységét. Én is megkaptam a kitüntetéseket és a 150. véradás alkalmából egy elemes, fali kvarcórát adományoztak. Jóleső érzés az is, amikor köszönőlevelet kapok azoktól, akiknek az én véremmel sikerült elősegíteni a gyógyulásukat.- Úgy tapasztaltam, hogy a véradó állomás dolgozói szinte már családtagként köszöntik, amikor megjelenik a véradáson? Albert József- A több mint negyedszázad alatt már nagyon sokszor találkoztam velük, igaz mindig vannak újak, fiatalok a dolgozók között. Minden véradás alkalmával elbeszélgetünk, hogy alakulnak a dolgok. Úgy gondolom, hogy ezek az emberek mindig és mindenhol tisztességgel és becsülettel végzik munkájukat, amiről csak az elismeréssel lehet szólni. KEREKES L, Fele a termés, nagy a jövedelemkiesés (Folytatás az 1. oldalról)- A kormánytól a hiteltörlesztéshez várunk segítséget. Jó dolog, hogy átvállalta a korábban átütemezett hiteleket. Nekünk ilyen nincs. Ami hitelt felvettünk, azt visszafizettük, működésünkhöz újabbakat vettünk fel. Sokat segítene ebbéli kötelezettségünk teljesítésében az állam vállalása.- Mit jelent ez utóbbi az ön gondolkodásában?- Egyrészt jelenlegi hiteleink egy részének elengedését, másrészt a megmaradók átütemezésének lehetőségét. Nemcsak mi, hanem a környékünkben lévő őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók is ilyen nehéz helyzetben vannak a nagy szárazság miatt. Ráadásul sújt bennünket a természet is. Nem messze tőlünk, Alsótoldon és Hollókőn jelentős csapadék hullott a földekre, sőt az utóbbi helyen elmosta a málnafesztivált. Földjeinket viszont elkerülte a szenvedő növényeinknek múlhatatlanul szükséges csapadék. Az eddig leesett két milliméter majdnem egyenlő a semmivel. A mezőgazdasági üzemben keddig (július 9-ig) az aratásra váró gabona 70 százalékát takarították be.- Ha minden összejön, akkor a hét végére, sajnos elvetjük a gabonabetakarítás gondját. Más, viszonylag kiegyensúlyozott időjárási viszonyok közötti években ilyenkor kezdtük meg a betakarítást.- Eddigi beszélgetésünkből kimaradt a repce várható hozama. Mire számítanak?- A terméskiesés ötvenszázalékos, ami azonos a gabonáéval és a napraforgóéval. A mezőgazdasági üzem vezetői három év óta nyugtalanul alszanak a természeti csapások miatt, a gazdaság jelene és jövője miatt.- A hó végén vezetőségi ülésen értékeljük az aratás eredményét, félévi tevékenységünket és meghatározzuk azokat a lehetséges tennivalókat, amelyek fennmaradásunkat szolgálják. Annyi már most egyértelmű, hogy feltétlenül szükségünk van állami segítségre. _______ ______ __________ V. K.
