Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-05 / 155. szám
2002. JÚLIUS 5., PÉNTEK MEGY El KÖRKÉP 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete Életérzések —agyvapálfalván jártam a /minap kedves történész / J ismerősömnél, akivel hosszasabban beszélgetve szóba került többek között a történelem kontinuitása, azaz folytonossága, a múlt, a jelen és a jövő szerves egységben történő vizsgálatának elengedhetetlen szükségessége. Hazafelé utam- ban, a 36-os buszon ezen való elmélkedésemből zökkentett vissza csupán napjaink valóságába három meglehetősen hangoskodó fiatal nő. Mellettük állva akaratlanul kaptam tőlük mintegy intim információkat munkahelyi stresszről, betegségükről, életérzéseikről. Helyi kis mélyszociográfia a javából. Nők testi-lelki egészségét, valamint életérzéseit térképezte fel az a közelmúltbeli vizsgálat is, melynek eredménye meglepő módon adekvát volt (egybevágott) az imént idézett ismereteimmel. A felmérés során közel négyezer 15-24 év közötti nőt kérdeztek testi-lelki állapotáról, egészségéről, betegségéről, közérzetéről. A vizsgálatot a kutatók azzal a szándékkal szűkítették le erre a korosztályra, hogy ők a jövő édesanyái, az ő habitusuk jegyei meghatározzák majd a következő nemzedékek, generációk életét is - bizonyos szempontokból. A reprezentáció annál is inkább indokolt volt, mert közismert, hogy e korosztály életminőségét és életérzéseit inkább a lelki tényezők határozzák meg, amelyek talán, vagy inkább bizonyosan a fizikai problémáknál is nehezebben kezelhetők. A kérdések kitértek az előbbieken túl arra is, hogy mennyire elégedettek a nők anyagi helyzetükkel, munkájukkal, karrierjükkel. Milyen a leterheltségük, menynyire tudnak megfelelni a velük szemben támasztott követelményeknek a családban és a munkahelyen, akár szinkronban is. Nincs módom itt a vizsgálat eredményeinek részletezésére, csak néhány közérdekű adatra hívom fel a figyelmet. Az értékelhető válaszokat adó nők húsz százaléka panaszkodik depressziós tünetekre, amelyek fáradékonyságban, túlterheltségben, a meg nem felelés érzésében, következésképpen bizonyos bűntudatban nyilvánulnak meg. A két évvel korábbi felméréshez képest a magukat terheltebbnek, hajszol- tabbnak érzők aránya bizony nagy mértékben növekedett. A nők egy jó részének életérzésében megjelenik az elégedetlenség, az önbizalomhiány és a kisebbségi komplexus, -it^rdekes megfigyelni, hogy L nem elsősorban az abszo- L Jlút szegénység, hanem az anyagi „lemaradásérzet” az, ami lelkileg megterheli a fiatal nőket. A relatív szegénységükből rájuk kényszerűéit „verseny” károsan hat habitusukra, de önértékelésükre is. Családjuk szociális helyzetét másokhoz képest igen sokan rosz- szabbnak ítélik, emiatt is sokszor esnek letargiába, depresz- szióba. Nem sorolom, de azt gondolom, ezeket -és az ehhez hasonló - kutatási eredményeket bizony jó lenne végre figyelembe venni a kormányzati döntéseknél, az önkormányzati lépéseknél. Fontos lenne, hogy a fiatal korosztályokat már az iskolában felkészítsék arra, hogyan lehet megoldani a konfliktus- és krízishelyzeteket. S ha valaki szívesebben lenne főállású anya, mint dolgozó nő, akkor kapjon meg minden támogatást, mert anyának lenni nagyszerű életérzés. Bővítéses kórház-rekonstrukció (Folytatás az 1. oldalról) megteremtse a lehetőségét a nógrádgárdonyi szakkórház tevékenységének beintegrálására. A kórház igazgatója azt is elmondta, szerencsés helyzetben vannak, hiszen a rekonstrukció egy új pavilon építésével, és az igazgatósági épület lebontásával kezdődött, ez kevésbé zavarta a betegellátást. Azonban egyes osztályok és járó beteg ellátási helyek megközelítését átmenetileg megnehezítette a beruházás. Az új épületrész megépülte után beköltözhetnek oda a különböző szakmák, és hely szabadul fel a további munkákhoz, így zavartalanná válik a működés. Szabó Géza hozzátette, a későbbiekben rendbe hozzák az intézmény közepén lévő, 1984. óta üresen álló régi konyhát. Ebben alakítják majd ki az igazgatási részleget, mert az épület gyógyászati célokra teljesen alkalmatlan, és irodaépületté való átépítése a legkevésbé költséges megoldás. DUDELLAI I. Tízéves egy német vállalkozás Bátonyterenyén A Viessmann Modellspielwaren GmbH hosszú távra tervezi jelenlétét a kisvárosban. És - folytathatjuk - az induló 17 fős dolgozói létszámát mára 170 főre fejlesztette. Termékeit Németországban és Nyugat-Európában tucatnyi üzletkötő értékesíti. A termék pedig: lámpák, vasúti jelzőberendezések, irányítóeszközök, autómodellek, elektronikák, összesen mintegy 800 típusa. Tíz esztendeje annak, hogy egy, a FŰTŐBER-től bérelt csarnokrészben kialakították az első szerelősorokat és megindulhatott egy döntően a kézügyességre és a figyelem koncentrálására alapuló termelés. Két esztendő Ma az üzem százhetven főnek biztosít stabil munkalehetőséget, több száz terméket gyártanak, amit Európa szerte értékesítenek múltán csarnokot és területet vásároltak, majd 120 millió forintos beruházással létrejött egy 2200 négyzetméteres termelőterület. Eddig talán a történetet lehet akár szokványosnak is nevezni, ami mégis sok hasonló vállalkozás elé helyezi őket, az az, hogy itt helyben folynak a termékfejlesztések. A tervezők CAD-CAM rendszert működtetnek, Layout-pro- gramokat használnak. Hét bejegyzett szabadalom igazolja, hogy Wieland Viessmann jól döntött, amikor Bátonyterenyét választotta a termelés központjának. Rendhagyó továbbá, hogy a tulajdonos a lényegesen olcsóbb ázsiai vagy kínai munkaerővel szemben hosszú távon a megbízható minőséget biztosító bátonyi és környékbeli dolgozóknak és vezetőnek szavaz bizalmat. Ma délután ünnepelni hívja vendégeit, üzleti partnereit a cégvezetése nevében Kovács Éva magyarországi képviselő és Detief Mattner műszaki igazgató. Ünnepükről szombati lapszámunkban tudósítást adunk. Süliéi János (Folytatás az 1. oldalról) legnyíltabb működés megvalósítása. Dr. Instilóriszné dr. Kozma Erzsébet, az APEH megyei igazgatója elmondta, a megyében az országos átlaghoz képest lényegesen lassabban növekszik az adóalanyok száma, emellett változik az adózók területi megoszlása is. Míg ugyanis mintegy tíz évvel ezelőtt az adóalanyok 4045 százaléka Salgótarjánban és környékén működött, addig mára ez az arány negyven százalék alá csökkent - Rétság és Balassagyarmat térségében ugyanakkor jelentős növekedés tapasztalható. A megyében egy adóalanyra 2 millió 400 ezer adóforint esik, ezzel Nógrád a hátulról a kilencedik az országos rangsorban. Rendkívül kevés vállalkozói támogatás érkezett a megyébe, egy vállalkozóra tavaly mindössze 180 ezer forint jutott APEH: „olajozottan működő” fél év ezzel a megye országosan a második legrosszabb eredményt könyvelheti el. A 2000-es statisztika szerint a megyében 642 ezer forint volt az egy főre jutó összevonás alá eső jövedelem - a 2001-es „plafon” 28,8 millió forint bevallása volt e jövedelemkategóriában - a legmagasabb bevallott külön adózó jövedelem pedig 97,3 millió forintot tett ki a tavalyi évben. A 2002. év első fél évével kapcsolatban az igazgató leszögezte: úgy tűnik, az első fél évben „olajozottan mentek” a dolgok, az APEH megyei igazgatósága 25 százalékos társasági adó-, és 7 százalékos bruttó áfanövekedést könyvelhetett el. Az adóhivatal tapasztalatai szerint a beruházások tovább folytatódnak Nógrádban, legalábbis erre utal, hogy ez év első felében 2 milliárd forint nettó forgalmi adót igényeltek vissza a vállalkozók. Az igazgató elmondta, az első fél évben több mint 4 ezer ellenőrzést végeztek az APEH revizorai, és 1,3 milliárd forint a feltárt adóhiány. Mindez a tavalyihoz képest jelentős emelkedést mutat, 2001- ben ugyanis az egész éves adóhiány nem érte el a kétmilliárd forintot. Dr. Futó Iván, az APEH informatikai elnökhelyettese szólt arról, hogy ma az adóhivatalé Magyarországon a legbonyolultabb informatikai rendszer; tájékoztatta a hallgatóságot mindarról a segítségről, melyet az APEH internetes honlapján találhatnak meg az adózók. Kifejtette: 2003-ban minden adónemre lehetővé kívánják tenni az elektronikus bevallási formát, bár az is biztos, hogy a teljes elektronikus bevallás még hosszabb ideig nem lesz elérhető - Futó Iván mindezt a hazai szabályozás túlzott szigorával és egyes informatikai láncszemek hiányával indokolta. A fórum résztvevői áttekintést kaptak a másfél évtized munkájáról és a jövő célkitűzéseiről Csillagásztábor harmadszor Szilváskőn A Magyar Amatőr Csillagászok Baráti Köre és a Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány harmadik alkalommal rendezi meg a festői szépségű Szilváskőn az észlelőtábort. A korábbi években a Beszterce-lakótelep feletti, Gedőcz-tetőn működő csillagvizsgáló udvarán tartottak megfigyelőheteket a csillagászat szerelmesei. Szilváskőn azonban lényegesen jobb körülmények között végezhetők bizonyos megfigyelő munkák. Nyári leállás az SVT-Wamsler cégcsoportnál A Béta 2002. elnevezésű szakmai tábor szívesen fogad olyan fiatalokat is, akik még eddig nem ismerték a távcsövek világát. Az egy hét alatt neves előadók, híres kutató csillagászok is részt vesznek az amatőr csillagászokkal közösen a megfigyelő- és kiértékelő munkában. Dr. Zombori Ottó, a budapesti Uránia igazgatója évek óta szívesen segíti, támogatja az egyre elismertebb salgótarjáni amatőr csillagászok kezdeményezéseit. Az észlelőmunkát komoly eszközök segítik. A közelmúltban került beszerzésre egy komolyabb minőségű webkamera, amely közvetlenül a távcsőre szerelve alkalmas képrögzítésre. Az idén a távoli égitestek digitális fényképezése lesz a fő feladat. Akik még a hagyományos analóg módszerekkel szeretnék lefényképezni a Hold krátereit, a Jupiter holdjait vagy az Esthajnalcsillagot, azok természetesen ehhez is kapnak hasznos szakmai útmutatást. Salgótarján egyik legszebb részén fekvő Szilváskő különösen alkalmas a vizuális észlelőmunkára. Nem zavaróak a városi fények, s a levegő tisztasága is nagyban hozzájárul egy távoli égitest jobb minőségű digitális lefényképezésére. Takács Sándor vendégháza szomszédságában rendezett tábor minden évben a nógrádi és más megyékből érkezett amatőr csillagászok Mekkája. Az itt készült felvételeket és mérési adatokat elismerik a hivatásos csillagászok is és az amatőrök munkáját egyre nagyobb megbecsülés övezi. Aki bővebben akar erről olvasni, illetve érdeklődik a tábor iránt, az a Magyar Amatőr Csillagászok Baráti Köre internetes honlapján a következő címen olvashat: www.macsbek.csillagaszat.hu GYURIÁN TIBOR (Folytatás az 1. oldalról) által is használt ún. tokos kemence ugyancsak szerepel a listán, az égőcsövek cseréjével. Bacsa Tivadar elmondta, hogy a két hét során megtörténik a külső közlekedési utak javítása, s egy oktató és étkezőhelyet, továbbá egy raktárt is kialakítanak a szünet alatt. A legnagyobb feladat természetesen a zománcozóban lesz, ennek megfelelően a létszámot is ide koncentrálják. A sajtolóban rö- videbb lesz a leállás, itt előre dolgoznak a zavartalan újra indulás érdekében. A munkálatok kb. tízmillió forintba kerülnek, s több mint félszáz dolgozót érintenek. Általános karbantartás lesz a feladata az Iparfém Kft. mintegy 22 szakemberének - tájékoztatta lapunkat Kaszás János, a cég műszaki igazgató-helyettese. Az egyik legnagyobb feladatuknak ígérkezik a füstcsőgyártó üzem csarnokon belüli áttelepítése és a gépek felújítása. A szakember szerint a leállás idején végzendő munkák értéke eléri az 5 millió forintot. Csak a legszükségesebb karbantartási feladatokat ütemezték az SVT-Wamsler Vasöntöde Kitinéi is - tudatta lapunkkal Szatmáry Zsolt ügyvezető igazgató. A Disa formázógép természetesen nem maradhat ki a sorból, hiszen ez az üzem legnagyobb igénybevételnek kitett berendezése. Ugyancsak elodázhatatlan a két kúpoló belső falazatának teljes javítása, amelyhez egy külső szakcég szakembereit is igénybe veszik. A leállás idején kezdődik meg a csiszolóüzem áttelepítése, ám ez több hetet is igénybe vesz majd. A cégnél mintegy 20 karbantartó dolgozik július 1-jétől, a munkálatok hozzávetőleg húszmillió forintba kerülnek. Nagy volumenű megrendelései miatt csak július 22-én tervezi nyári leállását a Mátrafűtőber Kft. - mondta el érdeklődésünkre Tori Miklós ügyvezető igazgató. Az üzem bizonyos alkatrészek legyártásával besegít a cégcsoport karbantartóinak. A Mátrafűtőber Kft. leállása időtartamában is eltér majd a többiekétől, s három hétig tart. T.N.L
