Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-03 / 153. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT EGYE KORKÉP I PÁSZTÓ 2002. JÚLIUS 3., SZERDA Lényéből fakad a tenni akarás A nógrádsipeki Czele Antal joggal érdemli ki a lokálpatrióta meg­tisztelő címet. A szülőföld szeretete, az azért való tenni akarás, cselekvés lényéből fakad, amit szüleitől hozott magával, lokálpat­riotizmusát egyebek között így foglalja szavakba: - Szeretem az embereket, népes társaságban érzem jól magam... Ezt már tanács­tag korában is bizonyította. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Üldözött családok példaadó hazafisága- 1981 és 85 között a közös ta­nácsnak voltam a tagja. Közsé­günk fejlesztéséhez csak összefo­gással tudtunk pénzt szerezni. Ha a varsányiakon múlik, mivel ők voltak a meghatározók, akkor 100 forint fejlesztési pénzből eseüeg egy forintot kaptunk volna... Nem hagytuk magunkat. Hosszas csatá­rozás, mondhatni veszekedés után legalább 20 forint jutott a község­nek. Ez volt a minimális célkitűzé­sünk akkor. Az így szerzett pénz­ből járdákat építettünk. A ravatalo­zóhoz pedig kezdeményezésemre és segítő társaimra hagyatkozva összegyűjtöttük a pénzt. A mester­emberek szakmunkát vállaltak, mások pedig földmunka elvégzé­sére vállalkoztak. Akkoriban hár­man nem járultak a közös feladat­hoz azzal, hogy ők nem sokáig maradnak a községben. Valóban elköltöztek. Úgy gazdálkodtunk az összegyűjtött pénzzel, hogy jutott még a ravatalozó belső berendezé­sére is, sőt a vizet is kivezettük a te­metőbe. A Balás-kúrián lévő tót­ból nagy teljesítményű szivattyú­val nyomattuk az ötköbméteres tartályba a vizet, amit Király István ajándékozott a községnek. Az ösz- szegyűjtött pénzből sikerült lebe­tonoznunk a ravatalozó előtti részt és a hozzá vezető utat. A megvásá­rolt kerítésfonat pedig elegendő volt a temető negyedének bekeríté­séhez. A nagy nekilendülés után pihe- nősebbévek következtek.- 1985 után nem vállaltam to­vább a tanácstagságot, mert sok igazságtalanságot tapasztaltam. Ez volt az oka a kényszerpihenőm­nek. 1998-ban rábeszéltek, hogy induljak a helyi képviselő-választá­Gyerekek vesznek körül. Szá­molom őket, ám kilencnél nem juthatok tovább, mivel egymás szavába vágva kérdéshalmazt on­tanak rám: kit keresek, miért jöt­tem, ki vagyok...? Rövidke beszélgetés után a har­madikos Kökény Dámától - aki ki­tűnő tanuló, legkedvesebb tantár­gya a matematika - megtudom, hogy összesen 11 gyerek él ezek­ben a kis házakban. Teszem hozzá én: szebbnél szebb, ápolt gyere­kek... Az első házban - sorolja Dá­vid - Csonka Jánosék, a második­ban Rácz Nándorák, a harmadik­ban mi, Kökény Sándor és család­ja, amíg a legtávolabbiban Oláh Zokánék laknak.- S az öregasszony, Zoli bácsi anyja, Mari néni? - veti közbe a ki­csi, ám igen erős és magabiztosan mozgó fiúcska, akit a többiek „Tör­pének” becéznek. Tőlük tudom meg, hogy jelen­leg csak Csonka János van itthon, ki dolgozik, ki vásárol, kinek már a nagyapja is abban a házban la­kott...- Bizony igaz - fogad Csonka Já­nos, a Dankó Pista utca 2. számú háza előtt, miután elmondom, hogy mit hallottam róla. - A Cson­ka és a Dombi család már ősrégi szécsényiek. Az első két cigány- család Szécsényben. Hogy mást ne són. Megfogadtam a tanácsokat, én kaptam a legtöbb szavazatot. Első célkitűzésem volt, állítsunk emlékművet az első-második vi­lágháborúban elesett helybeli hő­söknek. Költségvetésünkben erre a célra 100 ezer forint szerepelt.' Ez végtelenül kevés. Elkészülte érde­kében felajánlottam négyévi képvi­selői tiszteletdíjamat. Ha ebben a ciklusban nem tudnánk megvaló­sítani, akkor áthúzódik a követke­zőre. Ebből nem engedünk... Meg­örökítjük az utókor számára Király Boldizsár polgármesterrel együtt, Czele Antal egy korábbi felvételen aki kijelentette: amiben tud, segít! Sok társadalmi munkára lesz szük­ség. A gémeskút felállításához szük­séges követ Czele Antal fia fuvaroz­ta, az asztalosmunkában másik gyermeke működött közre társa­dalmi munkában. A kút hatójába elhelyezett virágokat ő szerezte be, amit Uram István ültetett el. A föl­det is Czele Antal szállította oda. Veres Bertalan az erdőben a fák be­szerzésében segített.- Rendbe tettem a földterületet a parkok kialakításához, hogy fákat, bokrokat tudjanak bele ültetni. Ta­mondjak, nagyapa, s apám nem­csak Szécsényben, hanem kömyékszerte ismert prímások voltak. Nagyapám emlékére min­den évben - a kábeltelevízió is köz­vetítette tavaly - emlékfutást ren­deznek, a sírját megkoszorúzzák. A mi zenészcsaládunk javaslatára nevezték el ezt a kis közt Dankó Pista utcának. Van a családban szí­nész- és tanárember is. Én lakatos vagyok és képzett zenész. Két gye­rekünk van. A nagyobbik Szilvia, jelen van. - Elnézem: szép, értelmes, s igen jól öltözött kislány, negyedik osztá­lyos. Elsőtől kitűnő tanuló.- Ő meg - mutat a göndör, s élénkfekete hajú, a testvérétől elté­rően erősen kreol bőrű, fénylőn csillogó szemű kislányra - elsős. Mondja valaki - válik büszkévé az apai hang - hogy nem tiszták, s nem szépen öltöztetett gyerekek! Mindent előteremtünk nekik. Nemrégen vettem egy Trabantot, azt a boldogságot, amikor első­ként autóba ültek, látni kellett vol­na! A feleségem a gyertyagyárban dolgozik, 60-65 ezer forintot ke­res, én zenész vagyok. Ha nem csurran, cseppen... Csak hát - vált az előbbi csillogóból kesernyéssé a hangja: - a házunk! Nézze, ho­gyan néz ki a miénk, s a többi há­rom, mivel „tök” egyformák. Egy vasszal a közterületek fásításához 300 hársfát és a szükséges fagyait szereztem meg az erdőből. Bizonyára vannak, akik nem nézik jó szemmel a faluért való önzetlen munkáját, akár szervező tevékenységéről, akár konkrét munkáról van szó.- Jóakaró, másképpen szólva szolgairigyek, akárcsak másutt, itt is vannak. A hátam mögött azt hí- resztelték, ami eljutott hozzám is, hogy az általam elvégzett munká­kért 600 ezer forintot vettem fel az önkormányzattól, amelyiknek annyi pénze sincs, hogy két kilo­gramm fűmagot vegyen.- Kikről van szó ?- Neveket nem említek, csupán megjegyzem: azokról az embe­rekről, akik nem vettek, vesznek részt falunk gyarapításában, a kö­zösség érdekeinek szolgálatában, hanem a készbe szeretnek ülni...- A felesége nem neheztel a fa­luért végzett önzetlen munkájáért?- Egy rossz szót sem szól. A he­lyi óvodában élelmezésvezető és dajka. Ő is közösségi gondolkodá­sú.- Továbbra is helyi képviselő­ként kívánja folytatni önzetlen te­vékenységét?- A fiataloknak szívesen át­adom a stafétabotot. Ha bármikor segítséget kémek, soha sem mon­dok nemet nekik. Elég munkát ad számomra az 500 négyzetméter kert, a benne lévő gyümölcsfák­kal és a 120 méhcsaláddal való tö­rődés. A falugyűlésen a polgármester köszönőszavainak kíséretében el­ismerő oklevelet nyújtott át részé­re a közösségért végzett fáradha­tatlan munkájáért. A Kiváló Dol­gozó címmel és számos oklevéllel kitüntetett Czele Antal nehézgép­kezelői szakképzettséggel rendel­kezik, és többszöri munkahely­változtatás után a szécsényi mező- gazdasági szakiskolából ment nyugdíjba. ___________________vut s zoba és konyha. Se spájz, se für­dőszoba... Mosás, tisztálkodás, fő­leg télen! Elképzelheti...- Nekem, tudja mi a legrosz- szabb? - vág az apja szavába a kis Henni. - Télen, fagyban, hóban... Szóval a WC kint van az udvaron.- No - veszi vissza a szót az ap­ja, kissé szomorkásán folytatva: - Mindent előteremtünk, ugyanúgy mi, mint a többiek, de új házra vagy ennek a bővítésére, korsze­rűsítésére, építési tilalom miatt, s ugye pénzünk sem lenne rá, nem is gondolhatunk... Azért van építé­si tilalom - teszi hozzá elképedé­sem láttán - mivel ezt a három há­zat a parcellázások és utcanyitás miatt lebontják...- És a szomszédok? - vetem közben.- Rácz Nándor a gyertyagyár­ban dolgozik. Figyelembe véve a három gyereke utáni adókedvez­ményt, 80-85 ezer forintot keres. A felesége gyesen van. Kökény Sándor közmunkás, a felesége szintén gyesen van. Oláh Zoltánék a legutolsó házban lak­nak, mind a ketten a gyertyagyár­ban dolgoznak. A legnagyobb fia ipari tanuló, festő-mázoló lesz, a kislányuk általános iskolás, nem is tudom hányadikos. További beszélgetésünk során kiderül: beszélgetőpartnerem sze­rint Szécsényben nincs cigányelle­nesség, a gyűlölet ismeretlen, ám egyre növekszik a szakadék a fo­lyamatosan meggazdagodók és az elszegényedők, önerőjükből talpra állni sosem tudó cigánycsaládok között, akik közé sorolja önmagát is és a másik három családot. NÓGRÁDI KOVÁCS GYÖRGY A Nógrád Megyei Hírlap júli­us elsejei számában Kondor End­re budapesti lakos, a Civitas Fortissima Kör tagja, az őt régóta jellemző hazafias érzelmeitől in­díttatva érdeklődik és szót emel a megvalósításra váró, a minisz­terelnöki intézkedésben is nagy­ra becsült és Balassagyarmat vá­ros hős tetteiért emlékhellyé nyilvánított Civitas Fortissima érdekében. Amikor a kör hivatalos ottho­nának hiányát is fájlalja, eszünk­be jut Sulacsik Zoltánnak „A ba­lassagyarmati csehkiverés törté­nete” című könyve, amelyben az író, az akkori Madách Társaság tagja több helyen részletesen be­számol Kondor Endre édesapja, Kondor Miklós főhadnagy dicső tetteiről, melyekről a csehkiverés során tett tanúbizonyságot. Körünk kérésére Kondor End­re beszámolt édesapja életéről. Levelét olvasva nem csodáljuk, ha a gyermek szíve is telve van hazaszeretettel és példának szol­gál: hányán voltak az üldözöttek között olyan személyek, akik­nek magyarsága, honiföld-szere- tete, viselkedése örök például szolgálhat a későbbi nemzedék­nek. Kondor Endre nekem írott le­velét a következőkben adom közre: Csatornázás öröme - bosszúságokkal. Csodálatos érzés volt, hogy a csatornázás munkálatai meg­kezdődtek a sok változást meg­ért kis falunkban, Somoskőn. Örülünk is neki mindannyian, hisz tudjuk, ez az út visz ben­nünket a hőn áhított Európa fe­lé. Persze az út, amelyen hala­dunk, sok mással is kikövezhető lenne, de hát mi ezt választjuk. A Köves út mentén folynak az ásatások és a munkálatok. Azt i csekélységet, hogy az ezzel kap­csolatos akadályoztatást és vár­ható útlezárásokat nem jelezte senki, hogy senkinek sincs in­formációja arról, hogy hol, mi­kor és még mi várható, meg sem említem. Történt, hogy a múlt héten észleltem a munkálatok meg­kezdését. Ez úgy derült ki, hogy egyszerre csak nem tudtam be­menni a megszokott utcába. Nem baj, kerülünk. Házunkhoz érve látom, hogy a kerítésen be­lül ültetett körtefa, nem az útra, csak az út szélére kihajló ágai meg vannak csonkolva, durván és roncsolt töréssel le vannak szaggatva a termő gallyak. Meg­kérdeztem a munkát végző em­bereket, hogy miért volt szükség erre a brutális pusztításra? - Mert a markoló nem fért el - volt a válasz. És ha a kitermelt földet nem terítik szét a teljes utca szé­lességében, akkor sem fért volna el a markoló? - De lehet... - vála­szolták. Nos, amíg a kertünkben dol­goztam, kiderült, hogy egy kis munkával, az útra kiterített agyag kézi felszedésével el lehet férni, nincs szükség a fák meg­csonkítására. Megjegyzem, hogy ekkor a markológép már teljes kabinnal a kerítésen kívül, tehát a közterületen, a volt tulaj­„Apámról... Mindig érdekel­te a technika, így hát nem cso­da, hogy 18 évesen autóvezetői vizsgát tett, 1913-ban pedig a híres Rákos-mezején pilótavizs­gázott. A világháború kitörésekor a területileg illetékes 16-os hon­védezredhez vonult be Beszter­cebányára, karpaszományos- ként. Az újonckiképzés után in­nen vezénylik Wiener- Neustadtba, a monarchia hadi- repülő-iskolájába. Ennek elvég­zése után hadapród őrmester­ként került ki az orosz frontra, ahol több mint két évet töltött el. Itt lett zászlós, később had­nagy. Többször kitüntették, ki­tüntetéseire még visszatérek... Az olasz frontra valamikor 1917 elején kerülhetett. A 29. sz. (magyar személyzetű) vadász- repülő-században szolgált. Egy ízben lelőtték és hadifogságba került sebesülten. Felgyógyulá­sa után megszökött. Ugyancsak 1917-ben kapta meg az arany Signum Laudist a hadiékítmé­nyekkel, amit IV. Károly-király személyesen tűzött a mellére. Magyar állampolgár volt, nemzetének hű katonája, aki vallásfelekezetre való tekintet nélkül együtt küzdött bajtársai­val szeretett hazájáért. A hábo­rú után hazatért Gyarmatra. donosok gondosságával telepí­tett szilvafák koronájában forgo­lódott érzéketlenül és gátlástala­nul. Ezt is merészeltem észrevé­telezni, nem kis utálatot keltve. Amíg a kertben dolgoztam, meg lehetett oldani a munkákat to­vábbi pusztítás nélkül, legalább is azt hittem, hogy ez így is ma­rad. Június 29-én, szombaton mentem ki megint a kertbe, Somoskő Köves út 13-ba, a Baj­za utca sarokra és elhűltem amit láttam. A szilvafák útfelőli része mintegy harmadában megcson­kolva, durván leszaggatva, cson­kolt ágakkal meredeznek, ott is, ahol jelenlétem alatt még megkí­mélték őket. Úgy látszik, meg kellett mutatni, ha elmegyek, akkor is azt csinálnak, amit akarnak. Ha egy gyümölcsfát ki­vágok, akkor számíthatok a ha­tóság eljárására. Megkárosítani, csonkolni azt lehet? Akár közte­rületen van, akár nem? Azt mondták, hogy ők a Sápi Kft. al­kalmazottai Adácsról. (Ezt sem értem: miért? - nincs elég vállal­kozó, vagy munkanélküli Nóg­rád megyében?) Közben kiderül, hogy a szombaton kezdődött, éjszaka és vasárnap is kisebb megszakí­tásokkal tartó vízhiányt ugyan­csak ezek a munkálatok idézték elő. Nevezetesen és ismereteim szerint a markológép, amely ugyebár gátlástalanul és önfe­ledten forgolódott a gyümölcs­fák koronájában, elszakította a vízvezetéket. Egymás után két­szer, mert egyszer lett víz, majd megint nem. De lehet, hogy nem pontos az értesülésem. Az viszont pontos, hogy ennek kö­vetkeztében mintegy száz csa­lád, háromszáz falubeli, nem Anyaezrede akkor a cseh ter­jeszkedés miatt már Iglón állo­másozott. Miután repülősként rendelkezett az úgynevezett géppuskavizsgával, az iglói géppuskások kötelékébe került. Ezzel az alakulattal került beve­tésre azon a jó emlékezetű na­pon. A többi már ismert a törté­nelemből... A Tanácsköztársaság idején, amikor elrendelték a háborút járt tisztek és altisztek kötelező bevonulását, részt vett régi baj­társaival a Vörös Hadsereg repü­lőosztagában a felvidéki hadjá­ratban, egészen addig, amíg a hírhedt Vyx-jegyzék vissza nem parancsolta őket. A húszas évek elején a Duná­ról induló és oda érkező Buda- pest-Bécs közötti utasforgalom­ban repült, majd a megalakuló hazai légiforgalmi vállalatnál he­lyezkedett el. 1936-ban tartalékos százados­sá léptették elő. A negyvenes évek elejétől a Dunai Repülőgépgyár gépátvevői csoportjában dolgo­zott, egészen 1944 őszéig, kor­mányzói védelmet élvezve csa­ládjával együtt. A főváros ostro­ma után, 1945 máráusában be­tegség következtében hunyt el. Kitüntetései: arany Signum Laudis a hadiékítményekkel, bronz Signum Laudis, kisezüst vitézségi érem, Károly-csapatke- reszt, sebesülési érem (kétsebe- süléses), hadifogolyérem, II. osz­tályú német vaskereszt, magyar háborús emlékérem, osztrák há­borús emlékérem, bolgár hábo­rús emlékérem, frontharcos-ki­tüntetés. ” * * * Egyébiránt a méltó emlék­hely munkálatainak előkészíté­sén az illetékesek dolgoznak. _____________________KAMARÁS JÓZSEF a Civitas Fortissima Kör díszelnöke, Balassagyarmat kapott vizet szombat délelőttől vasárnap délutánig. Kérdéseim:- Miért nem kap tájékoztatást a falu lakossága, hogy mi vár rá?- Hol van a megrendelő, a be­ruházó műszaki ellenőre, aki megmondja, megmondaná, hogy mit „követhet el” a kivite­lező és mit nem?- Miért nem a helyszínrajzok alapján bont a kivitelező, miért a markológép deríti fel a vízve­zetéket? - nevezetesen ahol spriccel a víz, ott cső van!- Ha nincs pontos helyszín­rajz, miért nincs? Ki a felelős? Mit tartalmaz a szerződés? Mit kötnek ki? Például: miért nincs (megelőző) közműfeltárás, ami a pontatlanságokat feltárná? Gondolom, mert így ol­csóbb... Mármint a kivitelező­nek és nem nekünk, adózó pol­gároknak és feltételezem, hogy az adófizetők pénzéből gazdál­kodó beruházónak sem.- Mi várható ezek után a töb­bi utcában? Állandó vízhiány, el­szaggatott telefonvezetékek, szolgáltatások szüneteltetése és közben mindenki fogja be a ...? - mert ennek így kell lenni? Hatékony szerződéssel és műszaki ellenőrzéssel ez nem lenne lehetséges! Egyszerűen csak mindennek és mindenki­nek ott kellene lenni, ahol és amikor kell!- Egyáltalán a lakosságot ki kártalanítja az indokolatlanul okozott akadályoztatásért, kelle­metlenségekért? Jó lenne tudni, hogy mi vár még ránk e kezdeti „örömök” után! ___________________________KISS SÁNDOR S omoskő Szécsényben nincs cigányellenesség A Dankó Pista utca Szécsény egyik legkisebb utcája. Talán csak a neve utca, valójában - mondjuk ki bátran, - a régi Ci­gánysor maradványa. Mindössze négy házból, pontosabban: házikóból áll. Villany van, szennyvizei vezető-csatorna nincs. A vizet az egyetlen Damjanich utcában lévő közkútról nyerik... De hogyan is néz ki ez a kis település közelről? - meditálok az agyagos sarat taposva, le-ledörzsölve a cipőmről a ragacsot a fűben. NÓGRÁD É HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. éia kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztőségi rendszerrel készült

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom