Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-29 / 175. szám

2002. JÚLIUS 29., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap _____Pádár András jegyzete S algótarjáni veszélyhelyzet belvárosban. Mindezt pedig nem más váltotta ki, mint a Rákóczi út belvárosi szakaszán rohamosan épülő járdaszigetek. A járókelők ta­nácstalanul keresik a lehetőséget az úttesten való átkelésre, hiszen nin­csenek kijelölések, mivel a készülő járdaszigetek éppen a régi, kijelölt gyalogátkelőhelyeket zárják le. Za­vartan kerülgetik a néhány napja hirtelen ott termett gépeket és ma­kacs céltudatossággal dolgozó mun­kásokat. Közben törik a fejüket, hogy mi történik ebben a városban, mi épül a főutcán1A legképtelenebb találgatásokat lehetett összegyűjteni rövid fél óm alatt: Belvárosi mini au­tóbuszok megállói lesznek, troli­buszmegállókat készüenek, a fáradt idős emberek pihenői az úton törté nő átkelés közben, a közlekedési rendőrök innen irányítják a forgal­mat stb. Képtelen zagyvaságok! Valóban! Mi történik a megye- székhelyen, mi épül a főutcán ? Azok bizonyára tudják, akik eltervezték, megindították ezt a munkát. Azzal azonban mintha adósok maradtak volna, hogy ezt a közvéleménnyel is tudassák. Nos, lehet, hogy ez nem előírás, kötelesség, de mégis. Ha va­lahol építkeznek, hatalmas táblán közlik, hogy mi készül ott, kik tervez­ték, építik, mikor lesz kész. Most azonban nem egy épületről van szó, hanem olyan útról, amelyet naponta ezrek használnak. Nem mindegy, hogy a közvélemény előtt kellően ti­tokban tartott útátalakítás ideje alatt hány járókelő kap idegbajt, netán súlyos balesetek is bekövetkeznek. Maguk a rendőrök is csodálkozva és kérdőn szemlélik a hirtelen tá­madt lázas munkát és azért fohász­kodnak, nehogy súlyos baleset kö­vetkezzen be a megzavarodott új for­galmi helyzetben. A minap kom este hívott telefo­non Erdei Imre nyugdíjas gépkocsi- vezető. Felháborodva úgy vélekedett, hogy „gyilkosság, amit tesznek a fő­utcán”. Érthetetlennek tartja hogy a város legszebb útszakaszát hogyan lehetséges elcsúfítani és balesetveszé­lyes járdaszigeteket kialakítani. Több évtizedes vezetői tapasztalatai alapján kritizálja ezt és állítja hogy ezzel a megoldással csak a közleke­dési baleseteket segítik élő, még ak­kor is, ha fekvő rendőröket is építe­ttek az útm - ahogyan ezt haUotta valakitől A fibzófia szerint az elmélet pró­bája a gyakorlat. Az elmélet alapján - meg bizonyom vala­milyen tervek szerint - most készül valami a főutcán, amiről nem lehet kimondani, kellő gyakorlati tapasz­talatok hiányában, hogy nem jó. El keü telni valamennyi időnek, hogy ennek a létjogosultságát igazolja a mindennapi gyakorlat. Bízzunk az elgondolás sikerében, s abban, hogy megússzak a dolgot baj nélküL Ha pedig sorm jönnek a balesetek, ne­tán emberek életébe kerül az új meg­oldás - nos, akkor keményen le kell vonni a tanulságot! A salgótarjániak az utóbbi na­pokban bosszúság és szitkozó- dások közepette közlekednek a Új módszer a nyelvtanulásban (Folytatás az 1. oldalról) politikusi minőségben, hanem gondolkodó emberként fogadta el a meghívást. Szombaton Bészabó András, Haász Ágnes, Németh Zoltán Pál, Olasher Ta­más festőművészek kiállítását nyitotta meg Karába Tamás, az Artéka Művészet Határok Nél­küli Egyesület elnöke. „3-6 éves korban tanuljuk meg, hogy mi a fontos, mi az élet” - olvashatjuk Szent-Györ- gyi Albert Nobel-díjas tudós em­léktábláján, amely a kiskérpusz- tai ház falán tudatja: ezen a he­lyen töltötte gyermekkorát a C- vitamin felfedezője. Vasárnap a nyelvi tábor résztvevői koszorút helyeztek el az emléktáblánál, Patkós István bujáki polgármes­ter rövid emlékeztetője után. Mint mondta, a tudós ugyan Bu­dapesten született, de írásos bi­zonyíték van arra: az első osz­tályt itt, Kiskérpusztán járta, két testvérével egyetemben, édesap­ja tagja volt Nógrád Megye Köz­gyűlésének. Aztán elkerült in­nen, diplomája megszerzése után Angliában dolgozik, majd hazahívják a szegedi egyetemre. Itt fedezi fel a C-vitamint, és azt, hogy csak piros paprikából lehet előállítani, amiért 1937. decem­ber 12-én átveheti a Nobel-díjat. A háború alatt a maga módján harcol, ellenállást szervez, ő az I. Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke. Később mégis úgy dönt, kimegy Amerikába. Mivel első felesége és leánya is rákban halt meg, kutatásai arra irányultak, mi az, ami megbolygatja a szer­vezetet, mi az, ami elindítja a sejtek burjánzását.- Szent-Györgyi professzorral leveleztünk, egyik alkalommal azt írta nekem: csak a gyermek­kora hagyott benne maradandó élményt - emelte ki Patkós Ist­ván. - Ő a bizonyíték arra, hogy egy tanyáról is el lehet jutni a csúcsra, csak akarat, szorgalom és kitartás kell hozzá. Példaérté­kű, ahogyan élt: szinte minden sportot kipróbált, talán ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy egészen idős koráig dolgozott. HEGEDŰS Jövőt akarnak a magyarországi nemzetiségiek Nemzetiségi találkozó, hímes textilek, külföldi csoportok bemutatói szítésnek nem volt számottevő hagyománya, a horgolás vi­szonylag későn kezdett elterjed­ni az iskolai kézimunka-oktatás eredményeként. Salgótarján Fő terén szomba­ton délután felvonulással kezdő­dött a programsorozat, majd a Nógrád megyei gyermek-nép- táncantológia következett. A vidék változatos népi textildíszí­tő gyakorlatáról: aprólékos ki­dolgozású csipkék, vert csipké­vel díszített ingvállak, pendely, férfiing, harmonikus színössze­tételű, keresztsze­mes mintákkal gaz­dagon kivarrt férfi­ingek. A magyar ki­állítás anyagában a szőtteseket illeti meg a kiemelt hely. A dominánsan pi­ros, tömör hatású geometrikus szőtte­seket a XX. század elejétől inkább a sti­lizált, szedettes minták váltják fel. Közismertebb a XX. század első felétől a változatos, új stílusú színes sza- badrajzú hímzés, amelyek elő­képét a szűcshímzésekben, vagy a polgári eredetű fehérhím­zésekben kell keresni. A mai Nógrád megyében a csipkeké­A hímes textíliák kiállítását Tadeus Rtwinski dudajátéka nyitotta meg a balassagyarmati Pa­lóc Múzeumban ­Kubinyi Júlia és a vonószenekar osztatlan sikert aratott a megyeszékhelyi Fő téren F0T6> g. é. szép számú nézőközönség a ko­ra esti órákban a külföldi cso­portok előadásán kaphatott íze­lítőt más népek kultúrájából: nagy sikert aratott az olasz Terra Del Sole együttes, akiket a né­zők alig akartak leengedni a színpadról, többször is vissza­tapsolták őket. Szinte a légy zümmögését is meg lehetett vol­na hallani, miután Kubinyi lúlia és a vonószenekar lépett a szín­padra. Abbamaradtak a beszél­getések, mindenki egy ember­ként figyelt a szépen csengő, erőteljes énekszóra: egy fiatal le­ányka, aki egymás után énekel­te a szebbnél szebb népdalokat, akinek csodálatos hangjára nem lehetett nem odafigyelni. A VII. nógrádi folklórfesztivál vasárnap fejeződött be, mely­nek gálaprogramját Hollókőben tartották a fesztivál valamennyi meghívott együttesének fellépé­sével. HEGEDŰS ERZSÉBET (Folytatás az 1. oldalról) A rövid bevezető után a cso­portok vették birtokukba a szín­padot: elsőként a szügyi páva­kor összeállítását láthatták a né­A szombaton Salgótarjánban rendezett gyermek-néptánc- antológia egyik fellépő csoportja ­zők, majd a Tücsök zenekar húzta a talpalávalót. A nemzeti­ségi fesztivállal szinte egy idő­ben a balassagyarmati Palóc Múzeumban „Hímes textilek” címmel lengyel, szlovák és ma­gyar népművészeti emlékekből nyitott kiállítást dr. Limbacher Gábor megyei múzeumigazga­tó. Megnyitójában utalt arra, hogy nem véletlen a közös kiál­lítás, összetartozó régió három pontját fogja össze. Ezért fogott össze a losonci Nógrádi Múze­um, a balassagyarmati Palóc Múzeum és a lengyel Bielsko- Bialai Regionális Művelődési Központ, hogy a gazdag etnog­ráfiai gyűjteményéből válogatott és a népi iparművészeti tevé­kenységet reprezentáló kollekci­ót bemutassa. A szlovák kiállítá­si anyag átfogó képet nyújtott a Húzóágazat az idegenforgalom A KSH megyei igazgatóságainak hasznos kiadványa Észak-Magyarország turizmusáról és idegenforgalmáról je­lentetett meg szemre is tetszetős, nagyon hasznos kiadványt a KSH Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád Megyei Igazgatósága. A kötettel a szerzők segítséget kívánnak nyúj­tani a terület- és településfejlesztéssel, a turisztikai-idegen­forgalmi szervezéssel és beruházással foglalkozó szakem­berek munkájához. A turizmus, az idegenforga­lom a magyar gazdaság egyik húzóágazata, amely a jubileum évében 2533 millió dollár több­letbevételt jelentett az ország­nak - olvasható a vaskos, 134 ol­dalas kiadványban. Az ágazat a területfejlesztés egyik igen fon­tos és ígéretes eszköze, ezért tel­jesítményének növelésére ki­emelt figyelmet fordít az Or­szággyűlés által 1998-ban elfo­gadott országos területfejleszté­si program. Magyarország jelentős helyet foglal el a közép-európai orszá­gok idegenforgalmában. Ezt mutatja, hogy a múlt évben 30,7 millió külföldi vendég látogatott hozzánk, s közülük több mint 3 millióan a kereskedelmi szállás­helyeket is igénybe vették. Az idegenforgalom devizabevétele 4388 millió euróra rúgott. Észak-Magyarországon 2000- ben a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás bevétele 14,5 mil­liárd forintot tett ki, amely a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékát jelentette. A régió sú­lya e tekintetben is csökken, hi­szen amíg 1996-ban az országos teljesítmény 8,1, addig négy év­vel később már csak 7,3 százalé­ka származott innen. A régió idegenforgalmi bevételének több mint fele Borsod-Abaúj- Zemplén, egyharmada Heves megyében realizálódott. Az említett országgyűlési ha­tározat nyolc kiemelt idegen- forgalmi körzetet sorolt fel. Kö­zülük a Mátra-Bükk teljes egé­szében, a Dunakanyar és a Ti- sza-tó részben az észak-ma­gyarországi régióterületén fek­szik, a nem kiemelt körzetek közül pedig az Aggtelek és kör­nyéke, a Cserhát és vidéke, a Felső-Tisza-szakasz, továbbá Zemplén található itt. A kötet kísérletet tesz rá, hogy a szélesen értelmezett tu­rizmus lehetőségeiről, eredmé­nyeiről minél teljesebb és átfo­góbb képet nyújtson. Felvillant­ja a régió természeti és infrast­rukturális adottságait, bemutat­ja az idegenforgalmi körzeteket, részletezi a különféle program- lehetőségeket. A gyógy-, a kul­turális, a rendezvény és konfe­rencia-, a vallás- és zarándok-, a bor- és gasztronómia-, a lovas-, a vadász-, a kerékpáros-, a vízi tu­rizmusról, a természetjárásról egyaránt szó van. Végezetül Észak-Magyaror­szág turisztikai fejlesztési kon­cepciójáról és stratégiai pontjai­ról tájékoztatják a kötet írói az olvasót. Egy sokatmondó adat: tavaly országosan 30,2 milliárd forintot ítéltek oda a Széchenyi- terv nyertes pályázatainak, s en­nek csupán hat százaléka jutott el régiónkba. A térképekkel, táblázatokkal, grafikonokkal gazdagon illuszt­rált kiadvány megvásárolható a KSH Nógrád Megyei Igazgatósá­gánál (Salgótarján, Múzeum tér 1„ telefonszám: 32/311-128). ___________________________PC L) M ozgáskorlátozottak juliálisa Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ belső kertjében rendezte meg szombaton a Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesülete immár hagyományosan a juliálist. A programok között a sportverseny éppúgy helyet kapott, mint a színjátszók előadása, vagy a népdalkor bemutatója. kát is biztosítsanak tagjaik szá­mára.- Az idén először kísérleti jel­leggel sportprogram is lesz - mondta Uramecz János. - Az ehhez szükséges forrást a me­SALGÓTARJÁN Amint azt Uramecz Já­nos elnök elmondta, az egyesület 1989-ben ala­kult. A tagság részéről kezdettől fogva igény mu­tatkozott az olyan összejö­vetelek rendezésére, ahol mód nyílik az ismerkedés­re, lehetőség van beszél­getésre, kulturális progra­mok megtekintésére. Eze­ken a rendezvényeken év­ről évre növekszik a részt­vevők száma, szinte Nóg­rád megye egész területé­ről érkeznek az egyesületi tagok, ezért kezdettől fel­adatuknak tekintik, hogy szabadidős elfoglaltságo­Először rendeztek sportversenyt a mozgáskorlátozottak juliálisán gyei sporthivataltól kaptuk. Ko­rábban többször részt vettünk a Mozgáskorlátozottak Országos Egyesülete sportversenyein, és szép sikereket értünk el. Innen az ötlet, hogy az egyszerűbbe­ket itthon is meg­rendezhetnénk: ha kedvező fogadtatás­ra talál, később ki­szélesíthetnénk, akár észak-magyar­országi régiós ver­senyt is rendezhe­tünk. A sportverseny keretében volt bocsa (golyógurítás), len­gő teke, darts, majd a Petőfi színjátszók előadása követke­zett. Az ízletes bog­rácsgulyás után a szalmatercsi népdal­kor gondoskodott a jó hangulatról. FOTÓ: GÓCS ÉVA H. E. Napsütés esőfelhőkkel (Folytatás az 1. oldalról) hogy a kötelezettségüknek tegye­nek eleget. Ismét bebizonyoso­dott, hogy a nagy esőzések okoz­ta károk kivédése, meggáüása, il­letőleg mérséklése céljából a la­kosságnak kell vállalnia a hidak felemelésével járó költséget, hogy a lezúduló víz folyamatosan el tudjon folyni. Ennél nagyobb gondot okoz a község vezetésé­nek a Nagy-patak. Szabályozását több éve kérik. Ugyanis a Mátrá­ból lezúduló nagy mennyiségű csapadék igen gyors lefolyású. Nem hulladékot, hanem kitermelt hasábfákat zúdított a településre, miközben köveket görgetett maga előtt tönkretéve a kerteket. Mátraalmáson a meredek utcá­kon lefelé hömpölygő 30-40 milli­méteres víztömeg a téren gyűlt össze. A társadalmi munkások tá­volították el a törmeléket a Rákó­czi út és a Gallyai út mindkét ol­dalán. Három évvel ezelőtt az önkor­mányzat saját erőből meg tudta oldani a jelentős víztömeg okozta károk helyreállítását. Erre ma már képtelen. Egyetlen megoldás kí­nálkozik a mostanihoz hasonló pusztítás megelőzésére. Ez pedig a Nagy-patak rendezése, ami las- sítók beépítését jelenti. Addig je­lentősebb eső esetén komolyabb károkra lehet számítani, aminek elhárítása jelentős összegű be­avatkozást kíván. ■k Bér községből kapott tájékoz­tatás szerint az ingatlantulajdono­sok rendben tartják az előttük lé­vő vízlevezető árkokat. Az elmúlt szombaton lehullott csapadék Szandaváraljáról érkezett a köz­ségbe, elmosta a Kossuth és Pető­fi utat összekötő, Bér-patakon át­ívelő gyaloghíd korlátját. A jelen­tős esőzés okozta károk helyreál­lításához az önkormányzat csak munkaerővel tud segíteni, az anyagbeszerzés viszont külső se­gítség nélkül nem lehetséges. A lehullott csapadék öt-hat pincé- ben keresett helyet magának. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom