Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-25 / 172. szám

2. OLDAL ' S Z É C S É N Y É S T É R S ÉGÉ 2002. JÚLIUS 25., CSÜTÖRTÖK Eső után takarítás Nógrádsipek. A falu csendes hétköznapjait is megbolygatták az elmúlt napok nagyobb esőzé­sei, komolyabb károkat nem okoztak, de azért megtépázták a kerti, mezei haszonnövényeket. A hirtelen lezúdult csapadékvíz „szokásához” híven játszi köny- nyedséggel terített el hordaléká­val egyes útszakaszokat, közte­rületrészeket, feladatot adva ez­zel a közmunkásoknak, akik a helyenként feltöltődött árkokat is megtisztítják. Savanykás uborkaszüret Még el sem kezdődött a tar­tósítása - üde, friss a termés a személykocsi csomagtartójába helyezett hálós zsákokban - úgy tűnik, már a betakarítás­kor savanykás az uborka a var­sányi termesztőnek. - Ha már megvan az a kis föld, ne álljon haszontalan - vallja a A Csampa családban rend­szerint négy felnőtt szorgosko­dik a mezőn, mindennap sze­dik az uborkát, s kétnaponta viszik a helyi átvevőhöz. Az időjárás idén sem kényeztette a növényt: indáit előbb a szá­razság gyötörte, majd a sok csapadék öntötte alaposan Kétnapjszedésutánjitra készen az átvevőhelyre. Varsányban élő Csampa Berta­lan, akrszíileivel, családjával mintegy tíz éve kezdett ezzel a zöldfélével foglalkozni. Öt-hat- száz négyszögölnyi területet hasznosítanak ilyen módon, emellett kétszáz négyszögöl­nyi málnásuk is van. Az ifjabb családfő sok-sok tapasztalatra tett szert a kiegészítő jövedele­mért végzett munkában az el­múlt évek során, de - mint kis­sé keserűen mondja - egy bi­zonyos fontos dolog sajnos, nem változott: a termesztő to­vábbra is kevés pénzt kap azért, amiért megdolgozik. Mi­re az üzletekbe kerül a földjén termett savanyúságnakvalú, többszörösét kérik annak, amit neki fizetnek. Édesanyja bólogatva erősíti meg szavait. nyakon. Július vége van, és még bírják a tövek, erről ta­núskodnak az első és másod- osztályú áruval duzzadó zsá­kok a kocsi csomagtartójában. A hátsó ülésen a hároméves Lilla már várja, hogy induljon az autó. Felzúg a motor, nekiiramo­dik a jármű. Az utca végén ke­rékpáros mellett halad el, a bi­cikli vázán tömött zsák, telis­tele uborkával. A faluközpont­ban két másik mellékútról is két-két kerék gördül a főútra, átvételre viszik a savanyúság- nakvalót. Ha nem is elégedettek azzal, amit szorgalmukkal elérnek, egykönnyen akkor sem adják fel a varsányiak. Hitét, lelkét belevarrja, szívvel viseli... Különös véletleneket ötvöz a sors szeszélye. A Varsányban élő Bárány Istvánnét például több mint húsz éve a háziipari munkával hozta össze. Nem mintha hosszú időre szánta vol­na ezt az elfoglaltságot neki, ennél azért kifürkészhetetie- nebbek a sors útjai. Egyszer csak súlyos betegségek terhét rakta az asszonyra, műtéttel segítettek rajta az orvosok. Mi­kor a bajok kissé csendesedtek, az élet sodra „kezébe adta” a varrótűt, ollót, hímzőfonalat, hogy bámulatra méltó dolgokat műveljen az egyszerű eszközökkel... Báránynénak nemcsak a ke­ze, a szíve, lelke és a fantáziája is elfogadta a különös meghí­vást, indíttatást, s azóta nincs nap, hogy ne vegye elő a kedves kellékeket. Nagyon szép portán áll a ház, ahol már csak a férjé­vel él, gyerekeik családot alapí­tottak. Muskátlis park a jókora udvar, a virágszigeteket üde, zöld fű övezi. Lakásukban, főleg az egyik szobában másképpen, de szinte tobzódnak a két keze munkájának köszönhető szépségek: szekrények teltek már meg a helyi népviselet jellegzetes darabjaival. Nem csupán a saját és má­sok csodála­tára alkotta meg a temér­dek színpom­pás és formás holmit: bár, mint mondja, pár hétig még gyászruhá­ban jár (édes­anyját veszí­tette el) ezt az időszakot ki­véve rendszeresen magára is öl­ti a berakott szoknyákat, a gaz­dagon és remek ízléssel hímzett kendőket, az ingvállat, s az öltö­zék többi darabjait. Elárulja a mozdulata, a mo­solya, mit jelent számára vala­mennyi ruhaféle. Előbb a hen­ger alakban tárolt szoknyákat veszi elő, kibontogatja, szétterí­ti, mint egy-egy színpompás le­gyezőt. Közben magyarázza, hogy kasmír (itteni szóhaszná­lat szerint kázsmér) anyagból varrta valamennyit, az aprólé­kos berakástól finom harmoni­kaszerű egyik is, másik is. Ez persze sok anyagot kíván, általá­ban négy-ötméternyit egy mé­terre „kicsinyít,” a különleges behajtogatással, ami tartást ad az egyébként nagyon könnyű textíliának. Az ugrós szoknyá­hoz „delén” anyagot használt fel, s meg is mutatja, miért ez az elnevezés: ügyesen a dereka kö­ré fordítja, s egyetlen lépésére mozdul, szinte ugrik a rakott alj... Van szövött szoknyája, ezt géppel harántcsíkolta, ettől kü­lönleges... A szabáshoz, még inkább a berakáshoz fantasztikusan nagy türelem és fantázia kell, s neki mindkettő bőséggel megadatott, így nagyon sok varsányi asz­szonynak készített már szok­nyát. Kötegre való hímzett de­rékkötőt, selyemfényű hímzett szakácskákat, (kötényeket) mű­vészi kivitelezésű féketőket (fő­kötőket) is rejt a szekrény mé­lye, készítőjük szemmel látható­an nagy örömét leli abban, hogy kézbe veheti, megmutathatja ezeket a kiegészítőket. Nem is titkolhatná, elárulják a ruhafé­lék, hogy kiapadhatatlan lele­ménnyel, újabb és újabb variáci­ókkal, színösszeállítással, díszí­téssel lepi meg önmagát és a környezetét már vagy húsz éve. Bevallja: egy-egy szoknyába, ingvállba, kendőbe a hitét is be­levarrja... Erre született, ezt a lelket melengető feladatot szán­ta neki a sors. __________________________________(MIHAUK J.) B árány Istvánná már abban is örömét leli, ha kézbe veszi, megmutathatja a művészi kivi­telezésű ruhadarabokat Búcsú a pattogó fahasáboktól Ságújfalu intézményeinek há­za táján ugyancsak átmeneü álla­potok uralkodnak az utóbbi he­tekben, s ehhez nem csekély köze van egyrészt a csaknem kész gáz­hálózatnak, másrészt a nyári sze­zonnak. Tekintettel a kiépült gáz­rendszerre, a két szolgálati lakás fűtését már „átállították,” az óvo­dát és az iskolát pedig a jövő hé­ten kezdik el a tanévkezdésre szé­píteni, korszerűsíteni. A többféle szerepet ellátó Kubinyi-Prónay- kastélyépületben (ahol a posta, a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő és gyógyszertár is műkö­dik) javában folynak a munkála­tok, melyek java része a fűtés kor­szerűsítéséből adódik. A hajdani - meg kell hagyni ügyesen megol­dott - cserépkályhás melegítés nyomdokain utóbb egyedi, ve­gyes tüzelésű kályhák működtek a helyiségekben. S most végleg Hangulatos volt a régi, az új fűtési mód azonban korszerű és gazdaságos lesz a kastélyban. IFOTÓ: OÓCS ÉVA) pattogó fahasáboknak: az alsó szinten elhelyezett gázkazánnal melegítik fel a radiátorokat. Ol­csóbb, gazdaságosabb megoldás ez, mint a fatüzelés, ugyanis a vastag falak, bár tartották a hőt, nagyon nehezen melegedtek fel. Eddig gyakorlatilag a hét első fele eltelt, mire kellemes lett a hőmér­séklet, de a hét végi munkaszüne­ti napok alatt ismét alaposan le­hűltek a helyiségek, s kezdődhe­tett újra a kályhák tömködése. En­nek lesz most vége. Van olyan ré­sze a kastélynak, ahol hajópadlót is cserélnek a felújítások során. Az intézmények fűtéskorszerű­sítése összesen tizenkétmillió fo­rintba kerül, a fedezet nagy részét - több mint nyolcmillió forintot - pályázaton nyerte el a község ön- kormányzata. Fiatal igazgató a város középiskolájában A szécsényi önkormányzat képviselő-testülete 2002. július 22-i ülésén Gyarmati Attilát ne­vezte ki öt évre Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakkö­zépiskola élére. A „krisztusi korban” lévő igazgatót az előz­ményekről, közérzetéről s - nem utolsósorban - intéz­ményvezetői céljairól kérdez­tük.- Igazgató úr, illetlen a kérdés, de megjelenése alapján fiatal a ki- érdefnelt pozícióhoz...- Igen, abból a nemzedékből származom, amelyik a '80-as évek végén a felnőttkorba lépve meg­hirdette a tiszta lappal kezdés programját és pártot alapított. A politika azonban hozzám nem áll közel, én a hivatásomban, a peda­gógusi pályán szerettem volna megmutatni a fiatalabb nemzedék lendületét, tenni akarását, képes­ségeit, tudását. Ugyanakkor nyil­vánvaló számomra, hogy a peda­gógusi munka rangját egyrészt a tapasztalat, az az a pályán eltöltött idő, másrészt a munka eredmé­nyessége adja, s persze, mint min­den szakmában, itt is fontos a rá­termettség. A tapasztalatszerzés terén szerencsésnek mondhatom magam, hiszen az egri főiskola el­végzése után pályakezdő tanár­ként egy nagyon jó kollektívába, erős szakmai munkaközösségbe kerültem a salgótarjáni Bolyai Já­nos Gimnáziumban, ahol tíz évig dolgoztam biológia-kémia szakos tanárként. Ez a tanítás, érettségire készítés mellett sok más kihívást is jelentett: a fakultációvezetés ke­retében a felsőfokú tanulmányok­ra való felkészítést, az országos ta­nulmányi versenyeken való ered­ményes részvételt. Munka mellett szereztem egyetemi végzettséget, a számos továbbképzés pedig mind szélesebb rálátást biztosított számomra a magyar közoktatás rendszerére.- Hogyan jött az elhatározás, hogy megpályázza a szécsényi gimnázium igazgatói állását?- 2000-ben kerültem a szécsé­nyi gimnáziumba igazgatóhe­lyettesnek, majd 2001. március 20-tól megbízott igazgatóként vettem részt az iskola vezetésé­ben. Nem volt könnyű. Új lakó­hely, új iskola, felettesek, új kol­légák, új diákközösség, mögöt­tük új szülői gárda... De mind­egyik közösség partnernek bizo­nyult: megbíztak bennem,és én is számíthattam munkájukra, se­gítségükre, ötleteikre. Ez meg­erősítette bennem azokat a bizta­tásokat, amelyeket a szülőktől, a kollégiumtól, s a munkámat el­lenőrző fenntartótól kaptam.- Igazgatói pályázatát az önkor­mányzati döntés előtt több fóru­mon véleményezték, a szülői szer­vezet, az iskolaszék, a diákönkor­mányzat, a nevelőtestület és az al­kalmazotti közösség egyaránt tá­mogatta, majd a képviselő-testület is egyhangúlag bizalmat szavazott.- Ez öröm és gond egyszerre. Természetesen nagyon nagy meg­tiszteltetésnek érzem, annál is in­kább, mert feltűnt, hogy Szécsény erősen kötődik saját hagyománya­ihoz, s itt hagyomány a „galambo­sok”, illetve a „szamarasok” - tős­gyökeresek és bevándoroltak - megkülönböztetése. Bár a csalá­dom minden ága nógrádi kötődé­sű, én salgótarjáni vagyok, a felesé­gem pedig balassagyarmati, Szécsénybe mi is csak bevándorol­tunk. Az itt lakók mégis befogad­tak, bizalmat szavaztak nekünk, és lehetőséget adtak pedagógiai programom megvalósítására. Há­lát érzek ezért irántuk és remélem, nem okozok majd nekik csalódást a jövőben. Természetesen minden fórum véleményét fontosnak érté­kelem. Igyekszem legjobb tudá­som szerint teljesíteni, végezni a munkámhoz tartozó feladatokat.- Szóba került az imént az intéz­ményvezetői programja is.- Szécsény vonzáskörzetében sok olyan kistelepülés található, ahol csak az alsó tagozatos okta­tást tudják megoldani. így a mi intézményünk számára adott fő képzési formaként a nyolc évfo­lyamos gimnázium. Ugyanakkor lehetőséget nyújtunk - a törvény is kötelez minket erre - a nyolca­dik osztályt végzett tehetséges fi­ataloknak is a gimnáziumi tanul­mányok folytatására. Az idő sza­vára hallgatva 1998-tól szakkö­zépiskolai képzéssel is bővítet­tük profilunkat: előbb számítás- technikai, majd 2001-től ügyvite­li szakmacsoportos szakképzés­sel. A változtatást a minőség ol­daláról kell végrehajtanunk, va­gyis a fejlesztés iránya az egyéni bánásmód, a differenciált képes­ségfejlesztés, a tehetséggondo­zás, a hátránykompenzáció. Emellett kiemelt fontossággal kell kezelnünk a közösség erősí­tését, amiben segítségünké van­nak a közösségformáló műhe­lyek mint például az énekkar, társastánc, teaház, filmklub. Összességében olyan iskolát szeretnék, ahol komoly minősé­gi munka folyik, biztosított a megfelelő szakmai intelligenciá­val rendelkező tanár, ahol a dol­gozók jól érzik magukat és a munka eredményessége találko­zik a fenntartó, a szülők elképze­léseivel! SZENOGRÁDI FERENC NÓGRÁDIÉ HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesitőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. FIÚ ISSN 1215-9042, Azújsága . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. i az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira «hívja a figyelmet. ! «erkesztaté^képűit. búcsút inthetnek a vastag, csak­nem méteres szélességű falak a sbwbémmmtm--’—e—w—«—■ Varsányi főkötő _______________________fotó, gócs éva te iH

Next

/
Oldalképek
Tartalom