Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-24 / 171. szám

2002. JÚLIUS 24., SZERDA REGIONÁLIS NAPLÓ 3. OLDAL Sikerült cégünket ismertté tenni Da-Ronco Zoltán, a DAR-SPAN Kft. ügyvezetője 1990 végén alakította vállalkozását. Előtte Pásztón a Szerszám és Készü­lékgyárban gyártmánytervező, majd biztosításszervező volt. PÁSZTÓ- Hogyan indult a vállalkozás?- Családi házam építésekor megpróbáltam a bútorokat saját magam elkészítem. Az ehhez szükséges anyagok felkutatása során, egy kiállításon megismer­kedtem egy bútorlapokat gyártó céggel. Akkoriban kezdték építe­ni az országos hálózatukat, Ők ajánlották, hogy vállalkozzunk. Alapos előkészítés után próbál­tuk beindítani a kereskedelmi te­vékenységet. Kiderült, hogy igen nagy az igény a bútorlapokra. E terméken kívül hónapról hónap­ra bővült a kínálat és ma már a bútoripar összes kellékét forgal­mazzuk. Először csak Pásztón volt telephely, egy-két év eltelté­vel Hatvanban és Salgótarjánban is megnyitottuk üzletünket.- Mivel indultak?- Induláskor csak táblás érté­kesítéssel foglalkoztunk, majd egy év után már korszerű lapsza­bász géppel a vevők igényei sze­rint szabtuk a lapokat. Az abban az időben induló regionális vásá­rokon már nemcsak az alap­anyagokat mutattuk be, hanem az egyedi bútorgyártás igényeit is ki tudtuk elégíteni.- Közben változás történt a vállalkozásban.- Az egyéni vállalkozásból 1996-ban létrejött a DAR-SPAN Kft. A cég fejlődött, ezért mint gazdasági szakértő, a feleségem is bekapcsolódott a cég vezetésébe.- Mit üzen a vásárlóknak?- Azt, hogy bármilyen formá­ban bárkinek partnerei vagyunk. Például egy egyszerű polclevá­gástól a legmodernebb bútor el­készítéséig. A kiskereskedelmi tevékenység mellett elindítottuk a nagykereskedelmi forgalma­zást és nagyon kiterjedt körben a törzsvásárlók révén is sikerült cégünket ismertté tenni, k. l. - pb Kevés szőlő, nyomott árajánlat Manusek Béla szőlész-borásszal, a Mátraaljai Hegyközség alelnökével a szőlősgazdákat foglalkoztató témákról, elsősorban az idei terméskilátásokról, elérhető jövedelempozí­ciókról és a gondokról beszélgetünk. PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE- Az eddigi kilátások milyen bizakodásra jogosít­ják fel a hegyközség tagjait?- Még messze a szüret vége, nehéz jósolni. Ab­ban bízunk, hogy a tavaszi fagykár után a termé­szet kiküszöböli azt a hátrányt, amivel indult az idei vegetáció. A kritikus időszakban már láttuk, hogy a termőrügyek átlagban 60 százalékban, de volt, ahol ennél nagyobb mértékben is elfagytak.- A nyári meleg előnyösen befolyásolta-e a szőlő­fürtök növekedését?- A megmaradt rügyeknek jót tett. Ez a fürt tö­mörségének nagyságával is láthatóvá válik a mos­tani időszakban.- Az esős időjárás háíráltatja-e az elérhető hozamot?- Nem. A tavasz végétől mostanáig még az ötna­pos eső után sem mondhatom, hogy a lehullott csa­padék rossz szőlőinknek. Ugyanis a fürt zsendülése idején a szőlőnek kell a csapadék. Figyelembe véve az előbbieket, a szüret után tudom megmondani, milyen évet zárunk. Annyi már most látszik, hogy nem lesz annyi termés, mint tavaly.- Visszatérő gond volt a szőlő- és a borpince- könyv vezetése. E tekintetben történt-e változás?- Állítólag kedvezőbb lesz az adminisztráció, mint korábban. Az új előírás szerint szőlősgazdá­ink termésük átlagáról csak a hegyközségnek tar­toznak jelentést tenni. Információink szerint az előbbi megvalósításával kapcsolatos konkrét in­tézkedés is várható.- Sebezhető része a szőlőtermelőknek az éven­ként visszatérő értékesítési gond.- Az előrejelzések szerint az Egervin, de a kör­nyező felvásárló borgazdaságok is rendkívül nyo­mott árajánlattal jelentkeznek, ami minden idők legrosszabb felvásárlási árát jelzi a költségekhez viszonyítva.- Miként tudnak, próbálnak védekezni a felvá­sárlói kiszolgáltatottsággal szemben?- Keressük, kutatjuk a méltányosabb megoldá­sokat. Amennyiben jobb, kedvezőbb árajánlat mu­tatkozik, erről azonnal értesítjük gazdatársainkat. Amit elmondtam, az természetesen kizárólag a borszőlőkre vonatkozik. Szőlőfajták Mátraalján A Mátraaljai Hegyközség pásztói tagjai­nak száma 120-130. Ugyanennyi hek­táron termesztenek szőlőt Pásztó- Muzsla, Hasznos és Tar közigazgatási területeinek határain belül. A szőlőtáb­lákról az alábbi borszőlők kerülnek le: olaszrizling, zöldveltelini, rizlingszilváni és Irsai Olivér. Piros szőlő közül az oportó és a merlot kerül le a szőlőtő­kékről. Az étkezési szőlőfajtáknál a saszla, a Pannónia és a Szőlőskertek királynéja a meghatározó.- Az Európai Unióba való belépéskor az unió vár­hatóan nem támogatja majd a szőlőtelepítést. En­nek ismeretében miként minősíthetjük az ültet­vénytelepítési és-felújítási kedvet, tevékenységet?- Nagyon szükséges az idős ültetvények felújí­tása, amit az alacsony felvásárlási árak nem segíte­nek elő. Külföldi versenyképességünk megkíván­ja, hogy ültevényeink felújításakor, újak létrehozá­sakor világfajtákat honosítsunk meg. V.K. Portré: Szalai Zoltán fémdíszműves Családi vonás a művészi érzék- Édesapám unokatestvére, nagybátyja, egyik nagybátyám, aki festőként a Herendi Porcelángyárban dolgozott, az esz-' tétikai érzék mellett legfőbb feltételnek a kézügyességet tartották, akárcsak én - mondja a fiatal Szalai Zoltán, népi iparművész, fémdíszműves. Az éppen Garábról visszaérke­zett a tehetséges fémdíszművessel a polgármesteri hivatal tanácstermében beszélgettünk. Alsótold- A fémmegmunkálás alapjait a szécsényi mezőgazdasági szak­munkásképzőben sajátítottam el. Azért választottam az önálló­sodást, mert szakmámban nem tudtam elhelyezkedni. Azt vi­szont láttam, hogy az építőipar­ban egyre igényesebb munkákra van kereslet. Először ismerősök­nek készítettem ajándéktárgya­kat. Ők aztán hozzám küldték azokat, akik látták munkáimat, az megtetszett nekik és végül megrendelők lettek. A feladatot új kihívásnak tekintettem, mely egyúttal arra ösztönzött, hogy fejlődjek.- Mennyi időbe telt, míg elfo­gadható megrendelői tábom ala­kult ki?- Négy évbe. De megtanultam az üzleti tennivalókat is. A szak­mai feladat és a tervezés konkré­tan az én dolgom. Egyébként az anyagbeszerzéstől a határidő meghatározásáig szintén min­den az én feladatom. A tehetségét hét éve bizonyító szakember pályafutását egy négy négyzetméteres műhelyben kezdte, mely mára 120 négyzet- méterre növekedett.- A szécsényi mezőgazdasági szakiskolával kötött szerződés­ben vállaltam, hogy nyári gya­korlatra fogadom azokat a diáko­kat, akik fémfeldolgozással kí­vánnak foglalkozni. Büszke va­gyok arra, hogy én is ebben az is­kolában kaptam meg az érvénye­süléshez szükséges alapokat.- Mennyi idő kellett a megcá­folhatatlan referenciához?- Két év. Budapestre, az Ybl Miklós palotához készítettem kovácsoltvas felülvizsgálókat. Mára pedig már országszerte is­mernek, tudják, milyen terüle­ten tudok egyénit adni. Addig nem fejezek be egy munkát, nem adom át, amíg a megrende­lő azt nem mondja: meg vagyok elégedve, átveszem. Aki a mai világban a piacon akar maradni, annak tudomásul kell venni a kí­vánságokat.- A különlegeseket is?- Kovácsoltvasból készítettem már gyűrűt, zárlakatot. Az utób­bi működését csak én ismerem, tulajdonosa pedig használja.- Mint fiatalembert, a megren­delésekkel kapcsolatos tárgyalá­soknál nem próbálták átverni?- A megbízható emberismeret kezd kialakulni bennem. Tu­dom, miként kezdjek egy tárgya­lást. Mindig pontosan megjele­nek a megbeszélt időpontban, ami azt mutatja, hogy a munká­ban is ilyen vagyok.- Melyek egy megrendelés lé­nyeges momentumai?- A fazont és az esztétikát a hölgyek választják ki, a férjekre általában a megrendelés kifizeté­se hárul.- Próféta-e saját hazájában?- A múlt évben megyénkben is elkezdődött valami. Az alsótol- di polgármesteri hivatal megren­delésére a millenniumi ünnep­ségre elkészítettem egy napórát. Salgótarjánban egy magánmeg­rendelőnek díszkerítést és korlá­tot készítek.- Mik a jövőbeni elképzelései?- Ötleteim folyamatosan szü­letnek, ezért a mostani lendüle­tet tovább folytatom, fokozom. Nekem a munkám a szórakozá­som. V.K. Ágasvár: elölről kezdeni mindent Vita a Muzsla Alapítvány körül - Válás ruhák, csizmák nélkül Az Ágasvár néptáncegyüttes 2001 augusztusában alakult, de az Ágasvár nevet csak ez év tavaszán vette föl. Addig szintén Muzsla néven működött, mint a másik pásztói tánccsoport, holott a néven kívül semmi közük nem volt egymáshoz. PÁSZTÓ, KULTÚRA Az Ágasvár együttes táncosa, jelenlegi irányítója, Horváth Ist­ván szívében tüske van, hiszen mint mondja, a válást kikény­szerítették. Ő maga nem kívána­tos személlyé vált a Muzslában, pedig mindene, az élete volt az együttes. Mondataiban, minden egyes szava mögött ott a tánc szeretete, s az elszántság, hogy egyszer már 'kultúrát teremtet­tek Pásztón - s ez megadja az új­rakezdés jogát is.- Több szülő és táncos meg­keresett, hogy alakítsunk egy új együttest. Beleegyeztem és mi­vel a kuratórium elnöke én vol­tam és a másik csoport úgy nyi­latkozott, nincs szükség a Muzsla Alapítványra, mi to­vábbra is az alapítvány keretén belül dolgoztunk és Muzsla né­ven táncoltunk. Igaz, a másik csoport az összes táncosruhát „elvitte” az alapítvány ruhatárá­ból. Nekünk, akik az alapítvány csoportja voltunk, a fellépésekre kölcsön kellett kérni a saját ru­háinkat, hogy táncolni tudjunk. Később, amikor az „összes ha­talmak” ellenünk fordultak és visszajuttatták az alapítványt a másik csoportnak, mi teljesen kisemmizettek lettünk, se pén­zünk, se ruhatárunk nem volt, de még az alapítványt is elvették tőlünk. Ekkor új alapítványt hoztunk létre, amely ma is mű­ködteti az együttest. Igaz, nagy erőfeszítések árán, de műkö­dünk - hála a Nógrád táncegyüt­tes vezetőjének, Szabó János­nak, aki nagyon sokat segít - meséli Horváth István. A csoport életképességét jel­zi, hogy az eltelt idő alatt bejár­ta az országot Békéstől Pécsig, Hercegkúttól Békésszentud- varig. Összesen 26 településen léptek fel és összetáncolták a működéshez szükséges mini­mumot. A csapat tizennégy fővel in­dult, jelenleg 19-en vannak, a ta­gok között az általános iskolai tanuló és egyetemi hallgató mel­lett a vállalkozó és a dolgozó fel­nőtt egyaránt megtalálható. Hogy szükség van erre az együt­tesre és hogy jó úton járnak, bi­zonyítja a karácsonyi műsoruk, melyet Pásztón, Mátrakeresz- tesen és Hasznoson mutattak be nagy sikerrel. De bizonyítja ezt az a köszönőlevél, melyet a leg­utolsó, Selypen megtartott sze­replésük után kaptak, ahol a szurdokpüspöki tánccsoporttal közösen léptek fel.- Műsoridőnk még rövid, de reméljük, ahogy az idő telik, egy­re bővül a repertoárunk. Ennek érdekében előrehaladott tárgya­lásban vagyunk egy művészeti vezetővel - mondja Horváth Ist­ván. - Hál’ Istennek a ruhatárun­kat is tudtuk bővíteni, minden táncosnak nagyon jó csizmát tudtunk vásárolni, a lányoknak alsószoknyát, blúzt, kötényt, fel­sőszoknyát is varrattunk. Most már a fiúkon a sor, nekik is ha­marosan meglesznek a legszük­ségesebbek. Igyekeznünk kell, mert augusztusban két fellépés vár az Agasvár táncegyüttesre. Hogy szükség van-e Pásztónak két néptáncegyüttesre? Ha lehet két azonos osztályban játszó fut­ballcsapata, miért ne lehetne két táncegyüttese is? Néhányan so­kat tettünk azért, hogy Pásztón meghonosodjon ez a csodálatos kultúra - most mégis megint elöl­ről kell kezdeni mindent, de a csoport tagjaival közösen min­dent megteszünk. EMELKEDŐ VÍZSZINT. Az elmúlt napok esőzései során mintegy négy méterrel emelkedett a hasznosi tározó vízszintje. Mindez akár örömteli is lehetne, ám az eső nem csupán a víz mennyiségét gyara­pította, hanem a környező erdőkből is kimosta az ott eldobált szeme­tet, szennyeződést. A tározóban jelenleg is nagy mennyiségű dara- bos hulladék, törmelék, faág és hordalék található. ____________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom