Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-24 / 171. szám

2002. JÚLIUS 24., SZERDA, XIII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ÁRA: 58 FORINT ELŐFIZETVE: 47 FORINT J&otió £ipó Salgótarján, Rákóczi út 18. (Fő téri buszmegálló) SZEZONVÉGI KIÁRUSÍTÁS so-50% MARC SIESTA Bizalom a kórház iránt Interjúnk dr. Éles János főorvossal, a pásztói Margit Kórház igazgatójával készült, akivel az új egészségügyi intéz­mény elmúlt két évéről, a megvalósult valamint a kitűzött tervek­ről beszélgettünk. 3, I Kevés szőlő, nyomott árajánlat Manusek Béla, a Mátraaljai Hegyközség alelnöke az idei terméskilátásokról, az elérhető jövedelempozíciókról az ak­tuális gondokról, a várható adminisztrációs könnyítésről tájé­koztatott. li Hasznoson, illetve Apcon folytatódott a női futsal megyei bajnokság. Az A-csoportból az egri SHS Union és a mátraszőlősi Tor­nádó már a legjobb négy közé, azaz a felsőházba jutott, de jó esélye van erre a B-csoportban veretlenül listavezető Bujáknak is. Feldarabolták az országgyűlési szavazólapokat Hernádiné Bakos Marianna levéltárkezeio eddig a négy Nograd megyei valasztokorzet nyolvanckilenc telepulesenek választási jegyző­könyvét regisztrálta m Többnyire kölcsönzött gépekkel semmisítet­ték meg az országgyűlési választásokon le­adott szavazólapokat megyeszerte hétfőn és kedden, a munka esetenként nyolc-kilenc órán át tartott. A települési jegyzőknek szerda délig kell jelen­tést adniuk a területi választási irodára (tvi) a szava­zólapok megsemmisítéséről, a tvi erről az országos irodát tájékoztatja majd. A jegyzők maguk dönthet­tek a megsemmisítés módszereiről. A szavazóköri jegyzőkönyvek a levéltárba kerülnek. Á szavazólapok megsemmisítését bizottságok felügyelték, ezek ellenőrizték a jegyző felelősségé­vel őrzött, lezárt szavazóköri dobozok sértetlensé­gét, majd (a jegyzőkönyvek kivételével) a szavazó­lapok és a választáson keletkezett iratok megsem­misítését. Alsópetényben fél óráig égették a polgármesteri hivatal udvarán az iratokat hétfőn délután. Balas­sagyarmaton hat darab, az intézményektől, külön­böző szervezetektől kölcsönzött iratmegsemmisí­tő géppel dolgoztak reggel 8-tól háromnegyed ötig, 40 doboz lapot szabdaltak így csíkokra. A zúzalé­kot bezsákolták, azokat lezárt helyiségben őrzik. Bátonyterenyén saját és kölcsönzött gépekkel ugyanezt a módszert alkalmazták a hivatal nagy­termében, 8-tól 18 óráig. A csíkokra vágott irathalom 60 zsákot töltött meg. A zsákokat most a hivatalban tárolják. Pásztón hozzávetőleg 30 ezer lapot semmisített meg a nyomdától bérelt gép, amely négy órán át zümmögött a hivatalban. Rétságon három órán ke­resztül szabdalták a gépek a 15 zsáknyi papírt a jegy­zői irodában. Salgótarján 17 zsáknyi választási irata kedden délelőtt semmisült meg az egyik nyomda nagy teljesítményű darálógépe segítségével. Az Országos Választási Iroda tájékoztatása sze­rint 1998-ban nem volt ennyire szabályozott az el­járás, akkor csak a jegyzők végezték ezt a feladatot néhány munkatársukkal. DUDELLAI ILDIKÓ Önkormányzat és rendőrség Az önkormányzat és a rend­őrség együttműködésének lehet­séges formáit, az eddig megvaló­sult eredményeket, illetve a jövő elképzeléseit vitatták meg ked­den este Szécsényben, a műve­lődési és művészetoktatási köz­pont kamaratermében tartott ci­vil fórumon mindazok részvéte­lével, akik javaslataikkal, véle­ményükkel, eseüeg közreműkö­désükkel is tudnak segíteni ab­ban, hogy jobb eredményeket érjenek el a bűnmegelőzés terén. A fórumra visszatérünk. _____■ K orszerűsítik a kórház energiaellátását Vállalkozói beruházás formájában valósítható meg a fejlesztés A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Salgótarjánban a minap rendkívüli ülésén tárgyalta a Szent Lázár Megyei Kórház energiaellátó rendszerének korszerűsítésére kiírt pá­lyázat eredményét, valamint a fejlesztéshez szükséges ingat­lanrész bérbeadásának kérdését. A főigazgató pályázati eljá­rásról szóló tájékoztatóját elfogadták a képviselők, egyben felkérték arra, hogy a megvalósult beruházás tapasztalatai­ról szükség szerint adjon tájékoztatást a jövő évben. Az írásbeli előterjesztés is­mertette: a megyei kórház hő­energia-ellátása két forrásból áll rendelkezésre. Ki­sebb részben a Tarjánhő Kft. váro­si távfűtőhálózatá­ból, nagyobb rész­ben az 1979 no­vembere óta mű­ködő gáztüzelésű kazánházból. Az építés óta jelentő­sebb felújítás, re­konstrukció a ka­zánházban nem volt, sőt az elmúlt években a szoká­sos éves karban­tartások is elma­radtak. A saját ka­zánok működteté­se a folyamatos gyógyellátás bizto­sítása érdekében létszükséglet, mert az alapvetően fon­tos technológiai gőzellátást (moso­da, konyha, sterilizálás) a távfű­tés nem tudja biztosítani, emel­lett a távfűtés magas egységára többszöröse a gáz alapdíjának. Az energiaellátó rendszer fej­lesztésére 2002 februárjában ké­szült el a tanulmány és a javas­lat, mely szerint a kórház biz­tonságos önálló energiaellátása, a kazánházi korszerűsítés, vala­mint a költségek csökkentése egy gázmotoros telepítéssel ösz- szekapcsolt korszerűsítés útján oldható meg. A szakértői javas­lat Szerint a fejlesztés megvaló­sítható önkormányzati támoga­tás és garanciavállalás, hitelfel­vétel, illetve kórházi saját erő nélkül, tisztán vállalkozói beru­házás formájában: a vállalkozó veszi fel a hitelt, abból megvaló­sítja a fejlesztést, majd a beépí­tett gázmotorral 15 éven keresz­tül hőt és villamos energiát ter­mel. A vállalkozó hőszolgáltatá­si és bérleti szerződést köt a kór­házzal: a rögzített árak alacso­nyabbak a kórházi önköltségi árnál, ezért hosszú távú megta­karítást eredményezhet, sőt a vállalkozó által fizetett, gázmo­tor elhelyezésére szolgáló ingat­lanrész bérleti díja saját bevételt jelent. Fontos szempont, hogy a fejlesztés keretében a vállalkozó megajánlhatja a kórház energia- ellátó rendszerének részbeni fel­újítását. A pályázati felhívásra öten adtak be pályamunkát: va­lamennyien 2000 kW-os telje­sítményű elektromos gázmotor beépítését vállalták. A bonyolító összefoglaló értékelése után az értékelőbizottság helybenhagy­ta a javaslatot, mely szerint a nyertes a budapesti EETEK Energiahatékonyság Technoló­giai Kft., amely kifejezetten hosszú távú energetikai és kör­nyezetvédelmi fejlesztések meg­valósítására jött létre. Az értéke­lés során a bizottság fontosnak tartotta a beruházás keretében vállalt rekonstrukciós feladatok sokrétűségét, a kórházi hő- és gőzellátás önálló biztosítását, a nyertes cég stabilitását és hosz- szú távú elkötelezettségét a fej­lesztés irányában. A pályázati eljárásról szóló tájékoztatót elfo­gadták a képviselők, egyben fel­kérték a főigazgatót, hogy a megvalósult beruházás tapasz­talatairól szükség szerint adjon tájékoztatást a jövő évben. HEGEDŰS E. Erre a helyre kerül a nagy teljesítményű gázmotor F0TÓ1 GYURIiN TIB0R Kevesebben építenek új lakást, többen a régit bővítik, újítják Bár a nógrádi pénzintézeteknél is folyamatos az érdeklődés a kedvezményes lakásvásárlási és -építési, -felújítási, -bővítési kölcsön iránt, az ügyfeleket nem egyszer „megakasztják” a velük, hitelezővel szemben támasztott anyagi kondíciók. Már készek az alapok - egyre többen építkeznek zöld területeken F0TÓ. ÁN Mivel a bankok részletes szá­mokkal nem, vagy csak ritkán szolgálnak, csupán a másfél-két, sőt nem ritkán három hónapra vállalt ügyintézési időből követ­keztethetünk, hogy sokan van­nak azok, akik számíthatnak a kölcsönre. Néhány település polgármesteri hivatalának épí­téshatósági osztályán arról ér­deklődtünk, hogy a tavalyi év­hez képest az idén - az első fél évben - hogyan alakult a lakos­ság építőkedve. Általános kép, hogy nem is annyira a család anyagi és fizikai erejét próbára tevő, esetleg évekre visszavető újlakás-építés, mint inkább a la­kásbővítés, -felújítás és -korsz­erűsítés az a terület, ahol sokan próbálkoznak. Ám kétségtelen, hogy ezen utóbbiak is a gyara­podás jelei. Majorbs Tamás, a balassa­gyarmati polgármesteri hivatal osztályvezetője elmondta: a vá­rosban az elmúlt évhez képest idén megnőtt a magánerős épít­kezések száma. Míg tavaly 19 építési engedélyt adtak ki, addig az első fél évben már 18 építési engedély érkezett a hivatal ille­tékes osztályára. Lakóépület-bő­vítést, -átalakítást is több balas­sagyarmati család végzett eddig, mint tavaly hasonló időszakban. A lakosság körében tavaly ösz- szesen 134 építési engedélyt ad­tak ki, míg az idén első fél évben ez a szám 103. Lantos Sándor, Karancsalja polgármestere elmondta, évek óta jó az építőkedv a községben, ennek eredményeként korsze­rű, európai normákhoz igazodó lakókörnyezetek formálódnak. Eddig többnyire a közeli Salgó­tarjánból érkeztek családok, te­lepültek le, vettek, esetleg építettek új házat. Mára „megtelt” a falu, elfogytak a tel­kek, éppen ezért a község új fejlesztési tervének készültekor újabb területet szeret­nének majd erre a célra kijelölni. Mon­dandóját egy adat is alátámasztja: idén ed­dig 24 építési enge­délyt adtak ki az ön- kormányzatnál, eb­ből 4 új lakóház épí­tésére, a többi felújí­tásra, toldaléképítke­zésre vonatkozik. A rétsági polgár- mesteri hivatal épí­téshatósági szolgálata nemcsak a város, hanem még 10 környe­ző település ilyen jellegű ügyeit is intézi. Idén havonta átlag 3-4 új lakás építésére nyújtanak be engedélykérelmet. Az első fél évben 40-60 körül van azoknak az engedélyeknek a száma, amelyek benyújtói felújítást, bő­vítést, tetőtér-beépítést tervez­nek portájukon. Szépné Diószegi Évától, a sal­gótarjáni önkormányzat építési irodájának helyettes vezetőjétől megtudtuk: tavaly a megyeszék­helyen 38 új lakás építésére ad­tak ki engedélyt, idén eddig nyolcat. A számok azonban csa­lókák, hiszen egy-egy ház fel­építése gyakran évekig eltarthat. Azonban igen sok olyan enge­délykérelem fut be, amely régi ház felújítására, bővítésére, für­dőszoba kialakítására, tetőtér- beépítésre irányul.________-szgys­9 "7 71215 "9 01000" 02171

Next

/
Oldalképek
Tartalom