Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-20 / 168. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HÉT MAGAZIN 2002. JÚLIUS 20., SZOMBAT VÉGI Los An- gelesig egy út állt előttünk, de az öt sávon át vezetett Kalifornia legnagyobb városa felé. Először megszaporodtak, majd az utak természetes kísérőszalagjává váltak a pálmafák. A Reseda Boulevardon állítottuk le az autót, Szabó Gyula háza előtt. Vendéglátónk aktív szerep- vállalása miatt jóformán gyerekfejjel sodródott ki Nyugatra 1956 októberét követően. Kalandos élet- történetét bő terjedelemben egy magyar nyelvű újság is közreadta. Julius Sabo-vá lett honfitársunk először az NSZK-ba került, ahol besorozták az USA-hadseregbe. Éveken át hitegették őt sok magyar társával egyetemben, hogy tíszti iskolára vezénylik, majd amikor átlátta a helyzetet, szép csendben leszerelt. Dolgozott szerszámkészítőként és sikeres ügynökként is. Gyula tulajdonképpen a nyughatatlan és tehetséges magyar ember példázata. Félelem nélkül vágott neki az ismeretlennek, majd kínlódva ugyan, de egyre több tapasztalatot szerezve korábbi lehetőségeihez képest az egekbe emelkedett. Jó és rossz időszakok egyaránt voltak az életében, nyert és - az utóbbi időben inkább veszített, de kitartása, akaratereje mindig a problémák fölé emelte. Az ő kertjében ettem először narancsot közvetlenül a fáról letépve. De ne a Görögországban látható növényekre gondoljon senki, hanem legalább két-három ember- nyi magasságú, kisebb labda nagyságú gyümölcsöktől roskadozó sűrű levelű fára. Letépés után már a gyümölcs külső héjának illata ínycsiklandozó, az ízéről már nem is beszélve. Ahol bárki Arnold Schwarzenegger nyomába léphet Az Óperenciás-tengeren és még a Sziklás-hegységen is túl (6.) da felületében megörökítve. A turisták ide-oda bolyonganak földre szegezett szemmel, keresve kedvencüket, hogy legalább „kövületként” megpillanthassák, esetleg ilyenformán kezet szoríthassanak vele, vagy a lába nyomába léphessenek. Ez utóbbi az Arnold Schwarzenegger- rajongóknak megy a legkönnyebben, hiszen a „Therminator” cipőjének száma (ezt tanúsíthatom) közelebb áll az ötveneshez, mint a negyveneshez. „Spartacus” és fia - Kirk Douglas és Michael Douglas - kisebb lábon él, már persze ami a cipőszámot illeti, Sophia Loren pedig már a másik véglet, bár a női cipő és ezt már régóta tudjuk, olyan, mint a hölgyek életkora: vagy titkos, vagy letagadnak belőle (szoríthatta is öt...). Mivel eddig már több mint kétezer mérföldet tettünk meg, ideje volt egy kicsit átnézni Enreiter Béla motorhome-jét, annál is inkább, mert az emelkedőkön apró, nem fülsértő, de bizony a sivatagos útszakaszok előtt mégis figyelmeztető jelként ható kattogást hallottunk a motorház felől. A megoldás kézenfekvő volt - ha már itt vagyunk Amerikában, akkor nézessük meg a motort egy „A nyomok a filmcsillagokhoz vezetnek". Az előtérben Ihlet Gibsoné látható magyar specialistával. Irány tehát egy következő barát, a Los Angeles déli részén élő Sélley Nándor. A tetthelyen legalább tíz, használaton kívüli autót számoltam össze a narancs- és banánfák között. Nándi, bár sohasem volt autószerelő, nyugdíjasként professzori szinten foglalkozik a szív-, akarom mondani a motorátültetésekkel. A mi Chevroletünkhöz is (szó szerint) gumikesztyűt húzott, mielőtt diagnosztizálni kezdett volna. A „műtét” nem tartott tovább tíz percnél, a (hátsó duplák miatt) hatkerekű fáradhatatlan vándor tünetmentessé vált. A konzílium nyilvánvaló eredményt hozott: a motorhome folytathatja útját - Las Vegas felé. BENKÖ MIHÁLY A „kiadós” méretek Amerikában a gyümölcsökre is átragadtak. Példaként elég a hat-hét centiméter hosszú, nem töpörödött és száraz, hanem mézédes datolyát, vagy a paradicsom nagyságú (mintha pirosra lakkozták volna...) epret említeni. Szabó Gyuszi kertjében azonban a szemet is lehetett hizlalni. Elég volt például a házzal szemközti telefonkábelre pillantani, és máris egy lélegzetelállító akrobatamutatvány szemlélődői lehettünk: mókusok futkároztak a keskeny szalagon, majd lazán felugrottak a pálmafára. Mókusok a pálmafán. Magyar szemnek ritka látvány... Mmt ahogy a fülnek is az volt a „Gyurrri..., Gyúrni” hang, aminek a tulajdonosát hiába próbáltuk meg papagájként beazonosítani. Faragó Zoli barátom, aki a toll mellett a madárvilág kitűnő szakértője, bizonyára meg tudta volna mondani, hogy kit tiszteljünk abban a „frakkos” madárban, amelyik - nem túlzás - egyenesen lekörözte még a legbőbeszédűbb papagájt is. Persze, mint tudjuk, nem mindig ilyen idilli a Los Angeles i kép, különösen nem az földrengések idején. A legutóbbi katasztrófakor Gyula épp’ egy másik városban tartózkodott és amikor hazatért, akkor látta, hogy a földrengés végig lebontotta a kerítését. Ő szerencsére ennyivel megúszta. A kaliforniai metropoliszban aztán folytatódott a „Falanszter Francisco” (ld 5. rész) jelenség, a már-már fokozhatatlan autóáradat a mérnökök által összevissza te- kert-csavart sztrádákon. És megint az Ázsia-szindróma... Jelentem, Amerikában, elvétve, még laknak „őslakos” fehérek - de inkább kínai boltosok, indiai taxisofőrök, valamint vietnami és arab járókelők (a szerepkörök felcserélhetek...). A kép még 'a Hollywood Boulevardon sem változott, legfeljebb feketék színesítették tovább. Los Angeles talán legismertebb városrészébe (sokan Hollywood után értelmezik Los Angelest) Szabó Gyuszi anyahajóra emlékeztető szuperkényelmes Lincolnján hömpölyögtünk be. Már késő délután valósággal izzottak a színes neonreklámok a turistafogó üzletek mentén. Természetesen nem hagytuk ki a pagodára emlékeztető külseje miatt kínai mozinak nevezett területet megtekinteni. Terület, hiszen a legnagyobb filmbemutatóknak helyet adó mozi előtt látható a legismertebb filmsztárok kéz- és láblenyomata, aláírása, mindez a járPillantás a híres Hollywood feliratra NEGYVEN ÉVE A Hazafias Népfront megyei bizottságának építési akcióbizott- j sága megbeszélést tartott a lakásépítéssel kapcsolatban. Csupán a j ; bányánál 1957-ben dolgozók szállításából eredő út három és fél ] \ mülió kilométer volt, melynek költsége 15 és fél millió forintot tett : j ki. Ebből 100 darab kétszobás összkomfortos lakást lehetett volna j j építeni. Az építési akcióbizottság ezért javasolja a dolgozóknak a : i sajátház-építési akcióba való bekapcsolódást. Nógrádi Népújság, 1962. július 18., 1. o. j HARMINC ÉVE A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben nagy feladatok hárulnak a huzalműre. A hazai építkezések nagy üteme is több huzalfélesé- | get követel. Emellett nem várt igények is jelentkeztek az NSZK- ból, Iránból, Nigériából és Indiából. A huzalmű dolgozói igyekez- | nek eleget tenni a felmerült igényeknek. A fekete és fényezett acél- j j huzalból az egész évre szóló esedékes tervünket túlteljesítették. Nógrád, 1972. július 15., 3. o. j HÚSZ ÉVE Javában tart a málna szedése a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz | termőföldjein. A hollókői határban a termelőszövetkezet 11 hektáron : termeszt jelenleg málnát. A tavaszi fagykárok és a kevés csapadék mi- ; att a termés átlagon aluli volt, de még így is naponta több mint húsz mázsát szednek le, illetve szállítanak a Dunakeszi Hűtőházba. Nógrád, 1982. júUus 15., 1. o. TÍZ ÉVE Most van az utolsó pillanat, mikor még tehetünk a várért valamit, s tennünk kell, mert a jövőt építeni csak a múlt megőrzésével lehet - vélekednek azok a történelmi örökségünket féltő emberek, akik létrehozták a „Drégelyvár” alapítványt. Az összegyűjtött pénzből nem újjáépíteni akarják a várat, hanem elsősorban a rom környékét kívánják rendbe tenni.” Nógrád megyei Hírlap, 1992. július 15., 5. o. Nyanyicska, szlovákul nénike. Bokor községben szinte mindenki csak így hívja a 72 éves Kalocsai Jánosnét. Reggeltől estig meg nem áll, állandóan dolgozik. Nyanyicska megőrizte stafí- rungját. A fenyősublótban kisimítva, példás rendben sorakoznak a kelengyék. A múlt emlékeit Kalocsai „nénike” saját örömére gyűjtögette, meg talán a gyerekeinek, unokáinak épülésére. Nógrád megyei Hírlap, 1992. július 16., 5. o. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓDI GYÖRGYNE DR. Szentté avatnák Rettegett Ivánt? Határozottan ellenzi II. Alekszij, minden oroszok pátriárkája, hogy szentté avassák IV. azaz Rettegett Iván egykori cárt, akinek ikonjai a közelmúltban ismét megjelentek Oroszországban. A pravoszláv egyházi vezető szerint a középkori egységes orosz birodalom megteremtőjének a lelkén több ezer ártatlan ember halála szárad, köztük Filip moszkvai metropolitáé. Ha Ivánt szentté avatnák, akkor Filipet kellene „szentteleníteni”, mert „nem lehet egyszerre tisztelni meggyilkoltakat és gyilkosokat” - vélekedett II. Alekszij, aki szerint a híres-hírhedt cár szentképeinek újbóli feltűnése nem más, mint „újabb kísérlet kételyeket ébresztem a pravoszlávokban”. IV. Iván, aki 1553 és 1584 között uralkodott, háromévesen lett moszkvai nagyherceg, majd 17 éves korától elsőként viselte a minden oroszok cárja címet. Korszerűsítette az orosz államszervezetet, a hadsereget, törvénykönyvet adott ki, rendet tett az egyházi vitákban. Kelet felé terjesztette ki az orosz birodalmat a kazányi kánság, majd az asztrahányi kánság meghódításával. Fokozatosan építette ki abszolút hatalmát, amellyel először csak visz- szaszorította a nagyhatalmú arisztokrácia, a bojárok befolyását, majd - valódi és vélt árulásokra hivatkozva - 1570-71-ben tömegesen végeztette ki őket. Paranoiája odáig fajult, hogy megölte idősebbik fiát és végül elborult elmével halt meg. Rettegett Iván kultusza a Szovjetunióban Sztálin idején erősödött meg. Szergej Prokofjev operát írt, Szergej Eizensten, monumentális filmet készített a cárról. ____________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES____________ E lmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Ahol nagy a szükség, közel a segílség. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Akácz Béláné Mátraterenye, Kossuth út 48. Mai rejtvényünk megfejtését július 25-ig kell beküldeni szerkesztőségünk címére.
