Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-20 / 168. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2002. JÚLIUS 20., SZOMBAT RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. július 19.) Borsodchem 5340 Ft ü Egis 13720 Ft Ű Matáv 835 Ft ű Mól 4 580 Ft ú OTP 2 094 Ft ű Richter 13 555 Ft ö TVK 3 845 Ft a Zalakerámia 1460 Ft Ű BUX: 7380,49 +0,14% eltérés az előző záróértékhez képest BÚJ 7700 ( INDEX Vlt. 15-19-4G * ; l ! : 760Q_ i * \ * | * .. i \........i........\ 7 50Q 7400 |7331^ >7369,89; ^65 34 * !7380,4^ 7300 _______________i____i? p ont i 3= ^ I * 1 * <0 tz 2* ■ö >p • JB §11 CO O Oh. AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 382,91 Cseh korona 8,26 Euró Japán jen (100) Lengyel zloty Svájci frank 245,68 208,71 59,89 167,87 Szlovák korona 5,50 USA-dotlár 242,10 Hírek POSTABANK. A Postabank és Takarékpénztár Rt. rendkívüli közgyűlésén új igazgatóságot és felügyelőbizottságot válasz­tottak a részvényesek. Király Júlia, a Postabank Rt. új elnöke szerint nem történik radikális váltás a bank életében, az új vezetés feladata a hitelintézet üzleti értékének megőrzése, növelése lesz. Csáki György, a fő tulajdonos Magyar Posta Rt. elnöke a legkorábbi privati- zációra 2003 második félévének elejét valószínűsíti, mti GYÓGYSZER. Tárgyalásokat kezd hétfőn az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Egészségügyi, Szo­ciális és Családügyi Miniszté­rium és a Pénzügyminiszté­rium az előző kormány gyógy­szergyártókkal és forgalma­zókkal kötött megállapodásá­nak módosításáról. A kormány a végrehajthatóság érdekében szükségesnek tartja az új ár­tárgyalásokat és a megállapo­dás bizonyos pontjainak mó­dosítását. A tárgyalások első szakaszában a biztosító min­den céggel külön-külön kíván megegyezésre jutni, mti PROFIT. Az amerikai Micro­soft programgyártó 7,8 milliárd dollár tiszta haszonnal zárta júniussal végződött üzleti évét, ez 1,41 dollár részvényenként. Egy évvel korábban a tiszta nyereség 7,4 milliárd dollár, részvényenként 1,38 dollár volt. A világ legnagyobb prog­ramgyártójának forgalma 12 százalékkal, 28,4 milliárd dol­lárra nőtt. A kilencvenes évek­ben a forgalom még évi átlag- ban 38 százalékkal nőtt. Az ütem 16 százalékra lassult 2000-ben és 10 százalékra a ta­valy júniussal végződött üzleti évben, mti REKORD. Rekordhiánnyal zárt az Egyesült Államok má­jusi külkereskedelmi egyenle­ge, azt mutatva, hogy ismét élénkült az amerikaiak keresle­te a külföldön gyártott autók, tévékészülékek és ruházati cikkek iránt. A kereskedelmi minisztérium adatsora szerint az ötödik havi külkereskedel­mi mérleg deficitje 37,64 mil­liárd dollárra bővült az április­ban mért, és 35,94 milliárd dollárról 36,14 milliárdra módosított deficitről, mti ■ Százmilliárdos lett az italpiac A szokatlanul meleg idő hatására megnőtt a szomjoltó italok fogyasztása. A GfK Piac­kutató Intézet adatai alapján már biztosra ve­hető, hogy a háztartások fogyasztása sörből, szénsavas üdítőitalból, gyümölcsléből és ás­ványvízből együttesen, idén túllépi a 100 mil­liárd forintos határt. Mennyiségben az éves összes fogyasztás az előrejelzés szerint 1,1 milliárd liter lesz a háztartásokban. Budapest ______ A nyár eleji kánikula adatai még nem állnak a kutatóintézet rendelkezésére, de azt már tud­ni lehet az első négy hónap számaiból, hogy minden idők legmelegebb februárja érezteti hatását az idei forgalomban. A szomjoltó italok közül mennyiségben legnagyobb arányban az ásványvíz fogyasztá­sa nőtt a háztartásokban: idén január-április­ban 25 százalékkal haladta meg a múlt év ha­sonló időszakát. Értékben 31 százalékos emel­kedést mértek a piackutatók. Szintén dinamikusan nő a szénsavas üdítő­italok mutatója. A tavalyi kisebb csökkenés után mennyiségben 18, értékben 22 százalék­kal több fogyott belőlük idén négy hónap alatt, mint múlt év január-áprilisban. A gyü­mölcslé fogyasztásának két éve tartó csökke­nő tendenciája is megfordult. Mennyiségben 9, értékben 19 százalékkal ittak belőle többet a háztartásokban, mint a tavalyi első négy hó­napban. Értékben a háztartások fogyasztásában első Melegben jobban fogy fotói europress/kerék ácnes A HÁZTARTÁSI FOGYASZTÁS TENDENCIÁJA (MENNYISÉG - SZÁZALÉKBAN) a sör, majd a szénsavas üdí­1. 2. 3. 4. 5. tőitalok, a gyümölcslevek és Szénsavas üdítőital 0 +10-3 +18 az ásványvizek következnek. Gyümölcslé + 14-9-10 +9 Mennyiségben ugyanakkor Ásványvíz +30 +42 +11 +25 az ásványvíz vezet a szén­1. Ital 2.1999-ben 1998-hoz képest 3. 2000-ben 1999-hez képest 4. 2001-ben 2000-hez képest 5.2002. l.-IV-ig az előző év hasonló időszakához képest savas üdítőital, a sör és a gyümölcslé előtt. Forrás: GfK Piackutató Intézet Egyre kevesebben törlesztenek Míg a korábbi években az európai piacon rendre alacsony volt a nem fizető adósok aránya, tavaly már a befektetési szint alatti adósok 12 százaléka nem törlesztett, idén a cégek 24 milliárd euró hátralékot halmoztak fel, többet, mint a meg­előző 17 évben összesen. Budapest A befektetési szint alatti európai adósok között drámaian megnőtt a nem fizetők száma az utóbbi években, és arányuk ma már nagyjából azonos az amerikaia­kéval - írták az amerikai Moody’s hitelminősítő elemzői felméré­sükben. A Moody’s összesítése szerint a besorolással rendelkező euró­pai kötvénykibocsátók közül 34- en, a besorolással nem rendelke­zők közül 35-en szüntették be az adósságszolgálatot 1985 és 2001 között, összesen 22 milliárd euró- nak megfelelő összeggel maradva hátralékban. Az esetek túlnyomó többsége 2000-ben és 2001-ben történt. Az elemzők emlékeztettek, hogy a Moody’s előre jelezte a nem fizetések növekedését, mivel a kilencvenes évek végén jelentő­sen gyarapodott a kötvénykibo­csátás alapvetően gyenge adósok részéről. A befektetési szint alatti kibo­csátók körében a nem fizetők ará­nya átlagosan 6,1 százalékos volt 1985 óta, kissé nagyobb, mint ez idő alatt az 5,5 százalékos arány az amerikai kibocsátók között. Ennél is aggasztóbb azonban, hogy Európában az átlagos nem­fizetői arány 12 százalékra nőtt az utóbbi tizenkét hónap alatt. A jelentés szerint az idei év is meredeken rontja majd a későbbi statisztikát. Idén május végéig a nem fizetés soha nem látott ará­nyokat ért el, az érintett kibocsá­tók 24 müliárd eurónyi hátralékot halmoztak fel, ez több, mint az előző 17 év teljes összege. A felmérésben megállapítot­ták, hogy Európában 1985 óta a nem fizetőknek a fele távközlési vállalat, köztük idén a holland KPNQwest keltett feltűnést, míg korábban a brit NTL kábel­szolgáltató. Ez a társaság 11 mil­liárd eurót érő kötvényével ma­radt hátralékban, ez volt a beso­rolással rendelkező európai válla­lat részéről a valaha is elért legna­gyobb kötvénybukás. Az európai piacon régen kizárólag befekteté­si fokozatú kibocsátók jelentkez­tek, de 1985 óta gyorsan nőtt a befektetési fokozat alacsonyabb szintjeit, illetve a csak spekulatív vagy rosszabb fokozatot elérő ki­bocsátók száma. Mindazonáltal az európai kibocsátóknak még csak a 14 százaléka rendelkezik spekulatív - „B” vagy rosszabb - hitelkockázati osztályzattal. Az ilyenek aránya az Egyesült Álla­mokban már 43 százalék. Ugyan­akkor a hitelezők kintlévőségük­nek átlagosan a 42 százalékához jutnak hozzá az Egyesült Álla­mokban, Európában ez az arány csak 22 százalékos, másfél évtize­des visszatekintésben. A befektetői fokozatú európai adósok között a nem fizetők ará­nya 0,2 százalékos volt Európá­ban 1985 óta, az Egyesült Álla­mokban pedig 0,7 százalékos - tették hozzá az elemzők. „Titokban” elküldött hivatalvezetők Budapest Az FVM vezetése máig tizen­négy vezetőcserét hajtott vég­re a tárca megyei háttérintéz­ményeiben. Németh Imre földművelésügyi miniszter a cseréket azzal a minősítéssel indokolta, hogy a hivatalok élére „hozzáértő embereket” akarnak. Az új vezetőket pályázat révén kívánják kiválasztani. A minisz­ter közölte: csak olyan szemé­lyek jöhetnek szóba, akik moráli­san is biztosítékot jelentenek ar­ra, hogy a közpénzek felhasz­nálásakor semmilyen visszaélés nem lesz. A földművelésügyi hivatalok ellenőrzéseinek tapasztalatait a minisztérium négy csoportba foglalta össze. Eszerint gondok vannak’ a hivatalok alapműkö­désével. Az ellenőrzést végzők fogalmazása szerint lényegi károk keletkeztek az ügyirat-ke­zelési hiányosságokból, komoly bajok vannak a tárgyi feltételek­kel, és személyi problémák is hátráltatták a munkát. A személyi problémák közül kiemelték azt, hogy sok esetben a hivatal személyi feltételei nem illeszkednek a szakmai főosztály által meghatározott munka­feladatokhoz. Ebben az is szere­pet játszik, hogy nincsenek tiszta munkakörök, és az osztályveze­tők is érdemi ügyintézői munkát végeznek. Ennek következtében nem valósulhat meg vezetői ellenőrzés. A tárca tapasztalata szerint a földkiadással foglalkozó munka­társak megbízási szerződései le­jártak, ám ők ennek ellenére is alkalmazásban állnak. Ráadásul a vezetők szerint a létszámkeret nem teszi lehetővé önálló ellen­őrzési részleg működtetését. Az Europress érdeklődésére Fehér György főosztályvezető-he­lyettes azt közölte, hogy a háttér- intézmények távozó vezetőinek nevét nincs módjuk a sajtó ren­delkezésére bocsátani. Ez ugyan­is szerinte sértené személyiségi jogaikat. A legtöbb megyében egyébként ahol a fejcserékkel érintett vezetők dolgoztak, nem­csak azt lehet tudni hivatalos for­rásból, hogy ki távozik, hanem többnyire azt is, hogy ki pályázik a helyére. Azt sem lehet még tudni, hogy az új vezetők mennyit használ­hatnak majd például abból a 114 terepjáróból, amelyeket a zseb- szerződések felderítése érdeké­ben az előző kormány idején mintegy másfél milliárd forintért vásároltak. europress Egyeztetésre hívják a piacot Budapest Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) egyeztetésre hívja a távközlési szolgáltatókat, mivel az érintett piaci szereplők megütközéssel fogadták a Hírköz­lési Döntőbizottság elmúlt napok­ban hozott határozatait az össze­kapcsolási ajánlatokról. Kovács Kálmán miniszter el­mondta, hogy az IHM hozzá­fogott a volt Informatikai Kor­mánybiztosság átvilágításához, a programokat átvette, kialakította nemzetközi kapcsolatait. A második 50 nappal kapcso­latban elmondta: kidolgozzák a minisztérium stratégiáját, lezár­ják a kormánybiztosság átvilágítá­sát, kialakítják a tárca költség- vetését, s feltöltik létszámát. A miniszter azt mondta, hogy 27 ezer pedagógus és közalkalma­zott számára teszik lehetővé az internet-hozzáférést. Bemutatták Bakonyi Péter in­formatikai stratégiai, Jambrik Mihály gazdasági, Pataki Dániel hírközlési és Suhajda Attila infor­mációs társadalom programokért felelős helyettes államtitkárt. ■ Robog az Budapest Az építőipar termelése má­jusban 23,8 százalékkal ha­ladta meg a tavaly májusit, míg az előző havinál 0,5 szá­zalékkal volt magasabb - tet­te közzé a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH). Az ágazat gyarapodásában nem a lakás­építések játszanak szerepet. Az idén a növekményből kisebb részt képviseltek a lakásépítések, ez 12,1 százalékkal, az egyéb épít­mények építése viszont jelentő­sen, 39,7 százalékkal volt maga­építőipar sabb az egy évvel korábbinál. Az első öt hónapban valamennyi megyében emelkedett a termelés. A legnagyobb mértékben, 50 szá­zalékot meghaladóan a Hajdú- Bihar és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű szervezetek termelése emelkedett. Egy év alatt az építőipari tevé­kenység költségalapon számított árai 4,2 százalékkal, a szerke­zetkész épületek és egyéb építmé­nyek építésének árai 4,1 százalék­kal emelkedtek. Az építőipari árak az előző havinál 0,7 száza­lékkal magasabbak voltak. EUROPRESS Cégfúziók a versenyhivatal előtt Hetvenkét határozat, 19 megállapított törvénysértés, és mint­egy 30 millió forintnyi kiszabott bírság - ez a Gazdasági Versenyhivatal első féléves mérlege. A legtöbb elmarasztalás a fogyasztók tisztességtelen befolyásolása miatt történt. Pécs MFB: portfóliótisztítás A bírságok összegét tekintve is a fogyasztókkal szemben elkövetett vétségek, illetve hiányosságok eredményezték a legtöbb bünte­tést, ilyen jogcímen összességé­ben 25,5 millió forintot kellett be­fizetniük a hivatal részére a hibá­zó vállalkozásoknak. Lényegesen kisebb számban, mindössze két ízben fordult elő, hogy a vizsgálatok a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést derí­tették fel, ennek megfelelően a bírság összértéke is viszonylag alacsony, 1 millió forint. Miközben a tavalyi első félévi­hez képest lényegesen visszaesett a szabálytalanságok száma - az elmúlt esztendő első félévében 114 eljárás során 18 jogsértést ál­lapítottak meg, és 45 millió forint­nyi bírságot róttak ki -, idén egy új kategóriában is elmarasztaló döntés született. Egy esetben de­rítettek fel kartell-megállapodás- sal kapcsolatos törvénysértést, aminek nyomán 2,5 millió forin­tos büntetőpénzt kellett befizet­nie a vétkesnek. A Gazdasági Versenyhivatal legfrissebb összesítése szerint eb­ben az évben jelentős mértékben csökkent a cégek fúzióját kezde­ményező kérelmek száma. Tavaly az első hat hónapban közel 50 ilyen jellegű igénnyel keresték meg a hivatalt, idén összesen 22 fúziós kérelmet nyújtottak be, amelyek közül mindössze egyet utasítottak el. A nyilvántartásban jelenleg 88 folyamatban lévő ügy szerepel, amelyek közül a CBA kereskedel­mi társulás kartellmentesítési ké­relme a legnagyobb. A le nem zárt vizsgálatok között magas az ará­nya az erőfölénnyel való vissza­élési ügyeknek, amelyeknek je­lentős része kábeltelevíziós társa­ságokhoz kötődik. Több nagy céghez kapcsolódó fúziós döntés is várható a közeli hónapokban, így a versenyhivatal vizsgálja a Posta-Postabank, az E.on-Észak- Dunántúli Áramszolgáltató Rt., az Erste Bank és a Budapest Bank, valamint a General Motors és a Daewoo hazai érdekeltségeinek összevonási feltételeit. A közel­múlt egyik legnagyobb horderejű döntése az Agro Vital-Détej-MiZo egyesülési eljárásának jóvá- hagyása volt. ______kaszás endre Bu dapest A Defend Kft.-t, valamint a Konzumbank Rt.-ben meglé­vő állami tulajdonrészt pályá­zaton értékesítik, a Bábolna Rt. pedig visszakerül az ÁPV Rt.-hez - döntött a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) port- fóliótisztításáról a kormány. Gál J. Zoltán kormányszóvivő el­mondta, hogy a gazdasági, vala­mint a pénzügyminiszter előter­jesztése alapján megkezdődött a Magyar Fejlesztési Bank Rt. klasszikus fejlesztési bankká tör­ténő alakítása. A kormány hatá­rozott arról, hogy a Bábolna Rt. a privatizáció felgyorsítása érdeké­ben visszakerül az ÁPV Rt.-hez. A társaságnak az MFB 2,5 milli­árd forint kölcsönt nyújt a pénz­ügyi helyzete erősítése érdeké­ben. Ehhez a fejlesztési bank ál­lami garanciát is kap. Az MFB to­vábbi 2 müliárd forintos likviditá­si kölcsönt nyújt a Bábolnának. A Defend Kft.-t a kormány pá­lyázaton értékesíti. A kormány- szóvivő hangsúlyozta: mivel a társaság tevékenységi körei jól elkülöníthetők, lehetőség van az egyes üzletágak külön-külön tör­ténő értékesítésére. Hozzátette: az MFB és a Ma­gyar Posta tulajdonosi érdekei­nek védelmében tárgyalást kez­denek az állami tulajdon 100 szá­zalékra történő emeléséről. Ugyancsak nyilvános pályáza­ton értékesítik a Konzumbank Rt.-ben a Magyar Fejlesztési Bank meglévő közvetlen és köz­vetett, összesen 99,6 százalékos tulajdonrészét is.- A kormány döntése szerint a Konzumbank Rt. által használt székházat is értékesítik - tette hozzá a kormányszóvivő. hti

Next

/
Oldalképek
Tartalom