Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-20 / 168. szám

2. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2002. JÚLIUS 20., SZOMBAT Faragó Zoltán: T j? K e I* J ^ JR ^ Elemek küzdelmei Tama-völgyi ölyvország Patakparti nadrágszíjparcella, körbálákkal Zabar közelében _________________■ I szonyatos volt a kánikula vagy három héten keresztül. Megdőlt a százéves melegre­kord, kiszáradtak a máskor vi­züket egész nyáron át megtartó tavacskák és csaknem a forrás­pontig hevült az emberek agya is... Aztán egy hatalmas vihar vetett véget a rendkívüli meleg­nek, felhőszakadással, villám­lással, menydörgéssel, cserép­szaggató, fakicsavaró, torony­döntő széllökésekkel, ahogyan az ilyenkor lenni szokott. A hir­telen lezúduló csapadék földet sodort magával, meg letépett fa­leveleket, ágacskákat. A földre nyomta a még lábon álló gabo­nát, néhány helyen fákat dön­tött ki, s hirtelen megáradt a pa­takok vize is. A forróság azonban nem múlt el egyik pillanatról a másik­ra. A vihar másnapjának hajna­lán még eléggé meleg volt, és sű­rű pára borította el a Medves- vidék lankáit. A kora reggeli nap sugarai erőtlenül próbáltak eljut­ni a földig, de a völgyeket többfe­lé megülő ködpaplanok miatt ez csak itt-ott sikerült. Ahol azon­ban felragyogtak a világosszür­ke égboltról érkező fénynyaláb­ok, ott tündér­világgá vált a hegyes-völgyes táj, ha nem is túlságosan hosszú időre. Előttem jól látszik a gabo­natarló, a tábla aljában kanyar­gó kis patak partján a fák, rajtuk túl pedig az első domb élének egy rö­vid szakasza. A többi ködbe, párába és fel­hőbe burkoló­dzik, s csak a napfény erejé­től függ, hogy hol világos- szürke és hol ibolyakék a lá­tóhatár. A sötét szí­nű felhők go­molyognak, egyre feljebb kúsznak a domb éle felett, így egyre na­gyobb darabot látni a magas­latból. A teteje azonban csak nem akar előbukkanni, akárho­gyan is birkózik a felhőből és ködpárából összeálló homállyal egyébként iszonyatos erőit egye­sítve a nap és a szél. Vagy talán nincs is olyan nagy hatalma a két utóbbinak? Pár napja még szinte fejbevágta a tűző nap me­lege az embert, amikor kilépett az árnyékból, a vihar alatt a szél földig hajlította a fákat, most meg a földről felszálló gyenge párával sem bírnak: kiadták a mérgüket az elmúlt napokban, s csak pihengetnek... Elindulok a Szilváskő felé, s amíg az ösvényt taposom, a reg­geli pára és a felhők összehan­golt ellentámadásba mennek át! Nemsokára eltűnik a napko­rong, a felhők pedig egyre vasta­gabbak. Hátranézve azt látom, hogy valósággal fekete az égbolt a Szüváskő felett, s rövidesen cseperegni kezd az eső. Aztán eltelik pár perc, villám cikázik végig az égbolton, mennydörgés kíséri, az eső pedig már nem is eső, hanem valóságos felhősza­kadás. A lehulló cseppek kopo­gása egyhangú morajlássá áll össze, a távolabbi magaslatok elbújnak az esőfüggöny mögé, a fák lombjai pedig rövidesen át­áznak. Eltelik egy félóra, s már olyan a táj, mintha az ember ho­mályos üvegen keresztül látná. Az előttem elnyúló völgy aljá­ban - itt van egyébként a Bárna- patak fő forrása - kis ködgomo- lyagok jelennek meg, s egyre fel­jebb kúsznak, miközben a Szil­váskő csúcsáról egyre lejjebb ereszkedik egy nagy, szürke fel­hő. A távolban nemsokára vilá­gosodni kezd az ég alja, s erdős dombhátak bontakoznak ki a párából; a fák koronája éppen úgy rajzolódik a háttér előtt, mintha csipkés hegygerincek lennének. A táj csodálatos, mint­ha valahol a Kár­pátokban érte volna a hegyi vi­har az embert... Alábbhagy a felhőszakadás, de vigasztalanul kopognak az eső­cseppek, a napot pár órán belül aligha látjuk. A felhők a maga­sabb dombok te­tején ülnek, s bár egyszer lejjebb ereszkednek, másszor feljebb emelkednek, most azonban, az esőkabát alatt is átázva, ideje hazamenni... A Heves-Borsodi-dombság Nógrádba átnyúló területe Szilaspogony környékén valósá­gos ölyvország! Jóformán min­den domboldalban látni egy-két példányt, amint a magasban kö­rözve, vagy éppen gyors szárny­csapásokkal a levegőben egy helyben megállva - úgy hívják ezt madarásznyelven, hogy „szi- tálás” - zsákmányukra lesnek. Gyakran megfigyelhetők a föl­dön ülve, amint éppen a nyakoncsípett pockot tépik, vagy éppen a sikertelen vadá­szat után csalódottan pihennek egy kicsit... Sűrűn megfigyelhe­tők a fákon, szénaboglyákon, hengerbálákon üldögélve is. Kis szerencsével olyankor is megpil­lanthatjuk őket, amint éppen zsákmányukra csapnak. Amint azt Varga Ferenc madarásztól megtudtuk, a területen azonban igen kevés az egerészölyvfé­szek. Úgy tűnik azonban, hogy távolabbi környék ragadozói is idejárnak táplálkozni, erre ugyanis kiválóan alkalmas ez a terület! Rövid füvű, erdővel sze­gélyezett rétek, legelők, a patak­völgyek két oldalát kísérő, kes­keny szántóföldi táblák „termik” az egeret és a pockot._________■ A sakktáblalepke a növények levelei alá bújva vészeli át az esőket ■ „...mintha valahol a Kárpátokban érte volna a hegyi vihar az embert...’’ a szerző fotói Térségi polgárőrség (Folytatás az 1. oldalról) ez a folyamat csak tovább fog erő­södni Magyarország EU-csat- lakozása után. S mindeközben már a jog is elismerte a polgárőr­séget, hiszen tagjai ma már köz­feladatot ellátó személynek minő­sülnek, rövidesen elkészül a pol­gárőrségről szóló törvény, és már az is szóba került, hogy a tetten ért elkövetőt visszatartják a rend­őrök kiérkezéséig. Megyénkben jelenleg mintegy félszáz polgárőr-egyesület műkö­dik és ezek sorához csatlakozott nemrégiben az Őrhalom és Térsé­ge Polgárőrség. Az egyesület alap­feladata, hogy a működési terüle­tén (Őrhalom, Hugyag, Csitár, Iliny, Nógrádgárdony) segítse a közrend és a közbiztonság fenn­tartását, az ott élő emberek javá­nak védelmét, közterületi járőr- szolgálattal, bűncselekményre utáó jelek felderítésével, informá­ciógyűjtéssel, önkéntes tűzoltó­ság működtetésével kívánja elér­ni. Az egyesület tagsága, személyi állománya igen szerencsés össze­tételt mutat: éppúgy megtalálha- tóak benne az évtizedes polgárőri tapasztáattá rendelkező nyugdí­jasok, mint a fiatá újoncok. Az egyesület elnöke Bóta András, aki maga is több esetben fogott már el határsértőket, legtapasz- tátabb tagja pedig id. Varga Jó­zsef, aki ma is napi tíz-tizenöt ki­lométeres járőrszolgálatokat tel­jesít gyáogosan. A személyi állo­mány rendszeres képzése rövide­sen megkezdődik, ennek kereté­ben jogi, igazgatási, rendőri, ha­tárrendészeti ismereteket, vala- mint a gyakorlatban tűzoltói, ka­tasztrófavédelmi, elsősegély- nyújtói és önvédelmi ismereteket sajátítanak el a tagok. A szüksé­ges technika beszerzése, folya­matos fejlesztése már elkezdő­dött, amihez az anyagi fedezet előteremtése nem kis feladat. Szerencsére az eredmények sem maradnak el, ugyanis az el­múlt időszakban több tűzesethez is riasztották a polgárőröket, in­formációadássá kilenc ukrán ha­társértőt juttattak a határőrök ke­zére, az elmúlt napokban pedig végre rendőrkézre került egy ká­bellopásra szakosodott duó. A két jómadá megyénk középső ré­szén „szüretelt”, majd ócskatele­peken értékesítették a vezetéke­ket. A jövedelmező üzletágban némi gondot csak a szigetelt kábe­lek értékesítése jelentett, ugyanis azt csak csupaszon vették át a ke­reskedők. így a kábeleket először el kellett lopni, majd le kellet ró­luk égetni a szigetelést, és csak ez­után lehetett néhány ezer forintért értékesítem a milliós kár okozásá­vá szerzett árut. A két jóember az égetéshez eszményi terepet táát: szakadt Trabant kombijukká az éjszaka közepén elfuvarozták szerzeményüket az Őrháom mel­letti, eldugott kis erdei tisztásra, itt aztán kedvükre égethettek, hi­szen kilométeres körzetben nincs egyetlen ház sem. Arra azonban nem számítottak, hogy öreg járgá­nyukat már a műúton is figyelő szempáok kísérték, majd amikor letértek egy földútra, és még a fényszórókat is lekapcsolták, sor­suk végleg megpecsételődött. A kiérkező hivatásos tűzoltóknak is beletelt egy időbe, mire eloltották a sistergő kábelhalmot, majd a rendőrök megérkezéséig a polgár­őrökkel és a riasztott mezőőrrel együtt visszatartották az elkövető­ket. Akik egyébként nem is tagad­tak semmit, csupán azon tény fe­lett nem tudtak napirendre térni, hogy hogyan bukhattak le. Éjnek évadján, amikor még a fávakban sem jár egy lélek az utcán, itt, az erdő mélyén teljes biztonságban érezték magukat, hiszen úgy sem látja meg őket senki. Tévedtek.-RP­Éjszakai meglepetések sorozata A fák közt kusza árnyak között értékes fémként csillogott a holdsugár. Bera­gyogta a vidéket, szemfájdító volt bele­nézni. Lenge szellők szárnyán illatfel­hők öntötték el egyszemélyes táborhe­lyemet. A madarak már elhallgattak, az éj közepe érkezett lusta fekete bársony­takaróban. Félrevonva a csillagfüg­gönyt, halk dallamok keltek a bazaltor­gonákon. Szent Iván éj volt, furcsa, ki­csit misztikus gondolatokat hozva ál­matlan szememre. Szilváskőn kutakod­tam egyedül, mert em­bereink többsége más­sal volt elfoglalva. Mi­vel napközben hőmér­sékleti csúcs dőlt meg (39 fok árnyékban) úgy döntöttem, hogy fent alszom a 4-5 fokos hasadék mellett, a Domyai barlangnál. A leghosszabb nappal volt előttem, volt időm pakolászni, főzőcskéz- ni. Igen lassan sötéte­dett, hallgattam a ma­darakat, néztem az éj­be boruló keletet. Éj­szaka kis pamacsok­ban apró ködfelhők pá­rállottak a barlang bejá­ratánál. Valószínű a hő­mérsékletkülönbség okozta a jelenséget. Éj­szaka viszont úgy tűnt lenge tündérlányok jár­ják fátyolozott táncu­kat. Erőt vett rajtam a kíváncsiság, honnan ez a pára. Gyorsan beöl­töztem vissza barlangásznak, lámpám vízzel töltöttem fel, egy kattintás a piezo gyújtón és már másztam is le a kötélen. A Domyai-bar- lang bejárata úgy egy méterszer egy méteres hasadás a tömény bazaltban. Sötéten, titkokat ígérve tárult elém. Kapcsoltam elektromos lámpát is, hogy jobban szemügyre tudjam venni a helyzetet. A Péter-kürtó az új barlangrészben Furcsa, kicsit kénes szag érződött a levegő­ben. Nocsak, nyílik a pokol kapuja - így ma­gamban - és bekúsztam, az igencsak szűk ha- sadékba. Bent szinte fullasztóan meleg volt. Ez a barlang még télen is 13-14 fok hőmér­sékletű. Ez azért is érdekes, mert az előtte 10 méterre lévő Marcinek-barlangban már csak 4-5 fokot mérünk télen, nyáron egyaránt. Bent már kiegyenesedve szétnéztem, nem tu­dom miért, de kis nyugtalansággal szívem­ben. Valamilyen várakozás érződött, valami új. Reméltem, nem egy veszett róka les rám a sötétből. Nem volt ott semmi és-senki. A ba­zalt őrizte a titkot akár ki is volt az. Kis idő múlva újra éreztem a szagot, arra jutottam, hogy a barlang pulzál, „lélegzik”. A bazalt re­pedéseiben huzat ke­letkezik és időközön­ként kifúj. Érdekes je­lenség. Egy keskeny já­ratban lejjebb mentem és ott megláttam. Alig pár centis hasadékon lökődött ki a párafelhő. Több sem kellett rám jött a harctéri ideges­ség, szedegettem ki a beszorult kö­veket, dobál­tam hátrafelé a törmeléket. Végül ki­bontottam egy igen szűk átjá­rót, innen lefe­lé nézve egy új üreg tárult elém. Az üreg kezdeténél furcsa szabályos tárgyat találtam. Be volt ágyazódva a törme­lékbe, kicsit megtisztogatva egy pat­kódarab nézett velem szembe. Ki tudja, hogy került oda. Próbálkoztam fejjel előre bekúszni, de aztán csak lábbal elő­re sikerült. Kis helyezkedés ide, oda hengere- dés és tekintélyes mennyiségű törmeléket ma­FOTÓi B. L gamra rántva bent voltam. Igen furcsa helyre jutottam a bazalt feketéje után szinte fehér szí­nű környezetben. Sajnos lejjebb 3-4 méterre annyira elszűkült, hogy ott már nem fértem be. Mindent aprólékosan átvizsgáltam, a fehér szín valamilyen anyaglerakódásból eredt. Most folyik az elemzés, hogy valójában mi az. A lejövő kürtőt unokám után „Péter-kürtő- nek” neveztem el a felfedező jogán. Ideje volt kimenni, mivelhogy hajnal kettő körül járt az idő. Most jöttek a bajok. Lefelé hozott a gravitáció, felfelé meg volt egy szűk hasadék, amin ki kellett volna másznom... Mondanom sem kell nemigen ment a dolog. Támasztani abszolút nem tudtam, a kezem­mel meg nem értem el a kürtő szélét. Ezért szoktak többen barlangba menni - ez jutott eszembe. De hát én ott voltam a többiek meg ki tudja hol. Végül találtam egy további hasa- dékot, ami a fenti alá ment be. (Úgy kell elkép­zelni, mintha két cső lenne egymás tetején.) Ide bekúsztam, kicsit hajtott a pánik előszele. Nyomakodtam, sisakom leszegve feszült elő­re. Végre kint voltam, nem tudtam hol, de kint, Egy kis terembe jutottam, amit eddig még nem láttunk, innen egy igen szűk helyen kijutottam a bejárat közelébe. Egy körjáratot találtam a Domyai-barlang- ban. (Kimondottan barlangászoknak aján­lom). Kimásztam a csillagporos éjszakába, fel a kötélen. Ültem még kicsit Szent Iván éjsza­káján, aztán lefeküdtem aludni. Tündérekről A Dornyai-barlangban talált patkódarab és manókról álmodtam. Nyáron még újra ki­jövünk, megkeressük őket. BUDA LÁSZLÓ . _ Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség | || D A í| L| 101 A P és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 v/VjlVixJ-/ megyei ÍIAJVIj/aI Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótaiján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében ____________________KfttftET.wAm.Ai-_________________ a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042, AzúFAga # * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző, versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j o ä az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet._______________________________! szerkesztőség, rendjei készott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom