Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-19 / 167. szám

2002. JÚLIUS 19., PÉNTEK GAZDASAG Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. július 18.) Borsoöchem 5 395 Ft ff Egis 13610 Ft % Matáv 840 Ft ö Mól 4 560 Ft ü OTP 2 080 Ft ű Richter 13650 Ft O TVK 3 750 Ft 0 Zalakerámia 1435 Ft ...u BUX: 7369,89-1,20% eltérés az előző záróértékhez képest BU) 77M (INDEX VII. 12-18-IG i*l* 8 7600 __ 7422,89 j f331-63! 1 ( 7500 7365^34; *7459,19 7369,89: < 5- í 3 : 7400 . r~. íí 7300 pont Péntek HétiS Kedd Szerda Csütörtök AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 381,17 Cseh korona 8,22 Euró 245,36 Japán jen (100) 208,38 Lengyel zloty 59,87 Svájci frank 167,55 Szlovák korona 5,48 USA-dollár 243,95 Hírek POSTA. Magyar Posta (MP) Rt. új igazgatósága 125,8 milliárd forint árbevétellel és 5,96 mil­liárd forintos adózás előtti vesz­teséggel elfogadta a társaság 2002. évi módosított üzleti ter­vét. Ennek teljesülése esetén az árbevétel a múlt évit 17 mil­liárd forinttal haladná meg, míg az eredményromlás 7,3 milliárd forintot tenne ki. Veszteségeik származnak az idén többek között abból, hogy szolgáltatási tarifáikat csak az infláció alatti mértékben emelhették, mti ÁTADÁS. A vállalkozások pénzügyi támogatását szolgáló Start hitelt a jövőben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) helyett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kezeli. Az MFB átveszi a jegybank által korábban kezelt refinanszírozási hitel- konstrukciók folyósítását, illet­ve utógondozását. így az E-hi- tel, a japán kisvállalkozói hitel, a környezetvédelmi hitel, a ma­gyar-francia vegyes vállalatok finanszírozását szolgáló hitel kezelését is. mti VÁMOLTAK. A vám- és pénz­ügyőrség az első félévben 967,8 milliárd forint vám- és adóbevételt szedett be, ami 6,3 milliárddal, 0,3 százalékkal marad el az időarányos teljesí­téstől. Az első hat havi vám­bevétel 18,8 milliárddal, 1,8 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A 49,7 százalékos időarányos teljesí­tés kedvezőbb, mint a múlt év azonos időszakában volt, ami­kor az éves előirányzatnak mindössze 47,9 százaléka folyt be a költségvetésbe június végéig, mti OROSZOK. Oroszországban idén a hazai össztermék 3,8 százalékkal bővül 14 százalé­kos infláció mellett. Az ipari termelés 3,8 százalékkal, a la­kossági jövedelmek 6,5 száza­lékkal, a lakossági szolgáltatá­sok 2 százalékkal, az export 3,2 százalékkal, az import pedig 8,7 százalékkal növekszik az év folyamán German Gref gazda­sági miniszter szerint. Az átlag­bér 1991-es áron számolva a fe­lére csökkent: 1991-ben 548, tavaly 289 rubelt tett ki. Az át­lagbér 1992-ben 22, tavaly pedig 113 amerikai dollárnak felelt meg. mti Nyit, de nem enged az Unió Az Europress jelenti Koppenhágából Magyarország uniós csatlakozásáról folytatott megbeszélést Koppenhágában Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Mariann Fischer Boel dán élelmezésügyi, mezőgazdasági és halászati miniszterrel. Utána találkozott a sertéságazat vezetőivel. A találkozón áttekintették hazánk uniós csatla­kozásának esélyeit és a még hátralévő vitás kér­déseket. Németh Imre konstruktívnak értékelte a megbeszélést. Elmondta: Dánia mezőgazdasá­gi vezetése támogatja hazánk csatlakozását az Európai Unióhoz, és esélyt lát arra, hogy a tár­gyalások a decemberi koppenhágai csúcs- értekezletig befejeződjenek. A dán miniszter szerint a tizenötök pénzügyi kérdésekben várhatóan október végén-novem- ber elején alakítják ki álláspontjukat, e tekintet­ben azonban nem tudnak elvonatkoztatni az uniós költségvetés lehetőségeitől. Ez - a dán miniszter asszony szerint - azt je­lenti, hogy Magyarországnak átmeneti időszak­kal kell számolnia a közvetlen támogatások te­kintetében. Nehezen képzelhető el, hogy a csat­lakozó országok 25 százaléknál nagyobb köz­vetlen agrártámogatást kapjanak. Azt most még nehéz megítélni, hogy ez az átmeneti időszak meddig tart, de hosszabb távon azonos verseny- szabályok érvényesülnek majd. A dán álláspont szerint az Uniónak lehetővé kell tenni, hogy ezt a hátrányt nemzeti támogatásokból ki lehessen egészíteni annak érdekében, hogy egyes terme­lőágazatok ne lehetetlenüljenek el. Németh Imre leszögezte: a tárgyalásokon azonos feltételeket kíván elérni a magyar mező- gazdaság számára. Aggodalommal figyeli az Unióban zajló félidős felülvizsgálati vitát, és sze­retné, ha ezek nem érintenék a csatlakozási tár­gyalásokat, azok feltételrendszerét. A magyar agrárkormányzat úgy látja, hogy 2006-on nem szabad túlnyúlni az átmenteti időszaknak a köz­vetlen támogatásokat illetően. A földművelésügyi tárca vezetője találkozott a dán sertéságazat képviselőjével, elmondta: jelen­tős eltérés Magyarországhoz képest, hogy a fel­dolgozóipar a dolgozók tulajdonában van. Az élelmiszerbiztonság és az állat-egészségügyi kér­dés az egyik legfontosabb, amire a dánok figyel­nek, ezen a területen semmilyen derogációra Földalap A Nemzeti Földalap vagyonkezelését végző eddigi közhasznú társaságot a jövőben felváltja egy önállóan gazdálkodó köz­ponti költségvetési szervezet, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. Annak érdekében, hogy a Nemzeti Földalap tevé­kenysége átláthatóbb legyen, öttagú ellenőrző bizottságot hoz­nak létre a törvénymódosítás alapján. E testület tagjait az egyéni és társas gazdálkodók, az erdőgazdálkodók, az ön- kormányzati szövetségek, valamint a Magyar Agrárkamara javaslatára a parlament mezőgazdasági bizottságának kép­viselői választják. A törvény az egyes gazdálkodási formák alkotmány- ellenesnek minősülő megkülönböztetését megszünteti, a ked­vezmények körét - a tényleges kedvezményezetti kör tekinte­tében - bővíti. A Nemzeti Földalap a jövőben elsősorban az ál­lami termőföld- és erdővagyon kezelését szolgálja. Földtörvény A termőföldről szóló törvény módosítása az elővásárlási jog, illetve az elő-haszonbérleti jog sorrendjében kiemeli a jelenle­gi bérlőt. A parlament a vita során elfogadta azt a változtatást, amely szerint az elővásárlási jogosultság vonatkozásában minden esetben a helyben lakó élvez elsőbbséget. A földet ténylegesen használók tulajdonszerzésének elősegítése érde­kében a földet vásárlók között elővásárlási jog illeti meg a köz­vetlen hozzátartozókat, a tulajdonostársakat, a haszonbérlőt, illetve ha az gazdasági társaság, annak természetes személy tagjait, és a helyben lakót, köztük első helyen a családi vállal­kozót, s ezt követően a Nemzeti Földalapot. A tartós földbérlet elterjesztését célozza az a módosítás, amellyel a haszonbérleti idő 20 évre emelkedett. A változtatás után külföldi állampolgár továbbra sem szerezhet közvetlen vagy közvetett földtulajdont. A túlzott birtokkoncentráció meg­akadályozása érdekében magánszemély és közeli hozzátarto­zói tulajdonában egy adott településen legfeljebb a termőföld egynegyede, maximum ezer hektár lehet. nem hajlandóak, mivel az ő piacra jutási bizton­ságuk is veszélybe kerülne. Németh elmondta: a csatlakozás és a későbbi együttműködés záloga az, hogy a magyar civil szférában is jó együtt­működés alakuljon ki. Bejelentette, másfél éven belül egy teljesen új intézményrendszert kell fel­építeni, amely illeszkedik az EU közös agrárpoli­tikájából eredő feladatok lebonyolításához. Ezért a civü szervezeteknek - terméktanács, agrárka­mara - a jövőben több feladatot át kíván adni az agrártárca. ÚJVÁRI GIZELLA nun) VJ'J/I rucáim minden máj bmnm van Legalább is, amit egy modern, stílusos és biztonságos gépjárműtől elvárhat. Sőt, abban is biztos lehet, hogy a Citroen Xsara Perfekt 1.4i és 1.6Í-16V modellek nem csak sokoldalúságukkal, hanem meglepően kedvező árukkal is felhívják magukra a figyelmet! 2002. június 3-tól a késztet erejéig! Üzemanyag-fogyasztás: 6,7-6,9 l, C02-kibocsátás: 159-160 g/km Manuális klíma 4 légzsák Könnyűfém felni Kormányról vezérelhető rádiómagnó * CD-tár Tolatóradar Fedélzeti számítógép Ködlámpa Deréktámasz Szervokormány Az Ön márkakereskedője: CITROEN HAJAS, 3100 Salgótarján, Bajcsy-Zs. út 73., Telefon: 32/422-929 CITROEN Infláció fölötti emelkedés Budapest Az idén január-májusban a bruttó nominális átlagkereset 18,6, a nettó átlagkereset 18,2, a reálkereset 11,4 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első öt hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban ál­lók havi bruttó átlagkeresete 113 500 forint volt. A versenyszfé­rában a bruttó átlagkeresetek 14,5 százalékkal, a költségvetési szek­torban 29,0 százalékkal nőttek. A versenyszférában dolgozók át­lagosan 111100 forintot, a költség- vetési szervezeteknél 120400 fo­rintot kerestek havonta az idén ja­nuár-májusban. A bruttó átlagkereset 2001. ja­nuár-májusban 16,8 százalékkal, a nettó 15,3 százalékkal, a reálke­reset pedig 4,4 százalékkal nőtt. BRUTTÓ ÁTLAGKERESETEK (EZER FORINT) Versenyszféra átlaga Ezen belül: Fizikai munkások Szellemi munkások 111,1 80,2 174,1 Költségvetési szféra átlaga 120,4 Ezen belül: Fizikai munkások 2,6 Szellemi munkások 135,9 Az év első öt hónapjában a nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 118200 forint volt, 17,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társa­dalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkal­mazásban, közel annyian, mint az előző év azonos időszakában. EUROPRESS Ismét nagyobb folyó hiány Budapest A végleges adatok szerint a folyó fizetési mérleg hiánya májusban 443 millió euró, az első öt hónapban 1,402 milliárd euró volt. Az elem­zők májusra 230-240 millió euró körüli összegre várták a folyó deficitet. Áprilisban a hiány 400 millió euró volt, tavaly májusban pe­dig - a visszamenőleg módosí­tott adatok alapján - a havi defi­cit 213 millió eurót tett ki. A fo­lyó mérleg deficitje 2001 első öt hónapjában 572 millió euró volt. A jegybank indoklása szerint a fizetési mérleg változásában meghatározó volt az áruforga­lom, valamint a szolgáltatások ki­adási többletének növekedése. A külkereskedelmi áruforga­lom a jegybank adatai szerint ez év májusában 341 millió euró de­ficittel zárt, így az első öt havi áruforgalmi hiány 1,181 milliárd euró lett. Ez év áprilisában az áruforgalmi deficit 202 millió euró volt, tavaly májusban vi­szont az áruforgalmi hiány 240 millió eurót tett ki. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve a Magyar Nemzeti Bank külkereskede­lemre vonatkozó számsorai el­térő bázison alapulnak. Míg a gazdasági és közlekedési tárca a vámstatisztikát veszi alapul, addig a jegybank a készpénz- forgalom alapján számítja ki á külkereskedelem aktuális egyenlegét. Emiatt a két intéz­mény adatsorai eltéréseket mu­tathatnak. EUROPRESS Forgalomképes vagyon kell PÉCS Az új kormány gazdasági ve­zetői még a választások előtt ígéretet tettek arra, hogy meg­oldást találnak a még for­galomban lévő kárpótlási jegyek kivonására. Az érték­papír-tulajdonosok érdek- védelmi egyesülete most az ígéret teljesítését kéri. A mai napig roppant magas azok­nak az állampolgároknak a szá­ma, akik alanyi jogon kapott álla­mi kárpótlás címén még mindig nagy mennyiségben rendelkez­nek a speciális értékpapírral. En­nek felhasználási lehetőségei azonban jelentős mértékben be­szűkültek, miután az utóbbi években kevés állami vagyon­elemet ajánlottak fel ilyen célú privatizációra. A Budapesti Értéktőzsdén je­lenleg 750 forint körül kötnek üz­letet az 1000 forintos névértékű kárpótlási jegyekre. Ez az árfo­lyam (amit csökkent az üzletet bonyolító jutaléka is) nem ke­csegtet óriási haszonnal. Ugyan­csak nem túl nagy körnek jelen­tenek alternatívát a jó megtérü­léssel biztató, ám csökkenő szá­mú földárverések. A Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete még a választás előtt felvette a kapcso­latot a májusban kormányra jutó pártok képviselőivel annak érde­kében, hogy a gazdasági kor­mányzat megfelelő állami va­gyonelemek Mjelölésével segítse elő a még forgalomban lévő kár­pótlási jegyek végleges kivoná­sát. A szervezet elsősorban tőzs­dére már bevezetett cégek tulaj­donrészeinek felajánlását tartja célszerűnek. Ezeknél ugyanis egyszerű módon mérhető a meg­szerzendő tulajdon értéke, illetve igény esetén könnyű a kárpótlási jegyek részvényértékesítéssel történő készpénzre konvertálása. Megfelelő kínálat hiányában a jegytulajdonosok jelentős része immár ötödik éve nem tudja hasznosítani értékpapírjait. A gazdasági kormányzat elő­zetes ígérete szerint legkésőbb augusztus végéig előáll a meg­oldást elősegítő javaslattal, ami­nek tartalma azonban egyelőre nem ismeretes. A jegytulajdonosok érdekvé­delmi szervezete már korábban kilátásba helyezte, hogy az ügy­ben kezdeményezett jogi eljárá­sokat addig folytatják, amíg a je­gyek törvény szerinti felhasznál­hatóságát, kifizetését nem bizto­sítják. A procedúra legújabb állo­másaként az egyesület alkotmá­nyossági vizsgálatot kezdemé­nyezett az ügyben. KASZÁS ENDRE Erste Plusz Betét 8,82°/ * -OOO Ft feletti lekötött összeg eseten, éves kamat 8.7%. Á2ak?>8 2002 június 7-tól Julius 31-ig tart. A bank a kamatvaltoztatas jogát fenntartja. /* f0 06-40-555-444 ERSTE j

Next

/
Oldalképek
Tartalom