Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-15 / 163. szám
2. OLDAL MEGYEI 2002. JÚLIUS 15., HÉTFŐ K O R K E P Vissza a természetbe! A múltunk a jövőnk? Kísérlet Ecsegen Ribár István évekig kinn élt az erdőben ecsegi tanyáján. A Szuha-patak partján számos építményt hozott létre: vízlépcsőt, kis vízimalmot, medencét, ám újításai sok helyen negatív visszhangot váltottak ki a nem megfelelőnek ítélt környezetvédelmi intézkedések miatt. Nemrégiben azonban beköltözött a faluba, tanyáját pedig eladta egy salgótarjáni származású ápolónőnek. Fazekas Emília valami egészen újat kíván Nógrádban létrehozni: a máshol már ismert permakultúrát.- Erre a tanyára a Bükki Nemzeti Park segítségével találtam rá - mondja Fazekas Emília. - Akkor már jó ideje kerestem egy olyan helyet, ahol nincs ipari park és tiszta, friss a levegő. Nagy szerencse, hogy Ribár István éppen nekem adta el az épületet, mert ez a környék alkalmas arra, hogy valóra váltsam három álmomat. Az egyik a permakultúra létrehozása, amelyet még ausztriai életem során ismertem meg. Ez lényegében azt jelenü: nem hagyjuk a földet kiszáradni és biztosítjuk, hogy mindig legyen rajta valamilyen növény, amelyből egymást támogatókat ültetünk sorba. Ha például levendulát ültetünk a rózsa alá, az elüldözi a tetveket. A biokertészet ezen speciális formája természetesen teljes vegyszermentességet követel. Rézgálic helyett akár csalánlevelet is használhatunk, így nem mérgezzük magunkat. Fazekas Emília szerint az emberek arcán látni, hogy szenvednek, s olykor - talán ezért - kissé mogorvák. De valójában ön- tudatlanul mérgezik magukat, ezért kellene észrevenni a permakultúra fontosságát.- Nagyon sokan az életmódjukkal maguk alatt vágják a fát - állapítja meg az új tanyatulajdonos. - Azt hiszik, hogy az egészséges élet természetes velejárója a lemondás. Pedig ez nem így van. Mindent meg lehet oldani, csak egy kicsit másképp. Annyi mindentől függ az ember és csak rajta áll, hogy függetleníti-e magát. Itt van például a magas gáz- és energiaár. Ha valaki ebből ki akar szállni, egyet tehet: önellátó lesz. Fazekas Emília tudomást szerzett arról, hogy Magyarországon is működik már a teljes önellátás, amikor meglátogatta a magyarországi energiaklub sárospataki bemutatótanyájának honlapját.- Ott megismerhettük, hogyan lehet vezetékes áram nélkül élni. Többek között ezt szeretném megvalósítani Ecsegen is. És - mint említettem - a teljesen vegyszermentes, egészséges életet. Ide, a tanyára rendelni akarunk egy komposztáló WC-t, ami az emberi salakanyagot morzsalé- kos trágyává alakítja. Ezenkívül jó lenne beszerezni egy olyan mosógépet, ami már tavaly nyáron megjelent Japánban és használatához nem kell semmilyen mosópor, vagy mosószer. De ennek a behozatala nagyon bonyolult folyamat, úgyhogy ez még biztosan várat magára. Fazekas Emília a Ribár István által létrehozott építményeket hasznosítani kívánja, de azok továbbépítéséhez csak természetes anyagokat fog használni.- Mondtam a korábbi tulajdonosnak, hogy betonoztatni nem akarok, sőt az eddigieket is megpróbálom valahogy szépíteni. Azt tervezzük a férjemmel, hogy a tanya mellett lévő medencét kibéleljük, s ha lehetőség lesz rá, feltöltjük pívízzel, ami köztudottan gyógyító hatású. De ez még nagyon távoli jövő, nem hiszem, hogy tíz éven belül megvalósul. A tanya új tulajdonosának azonban a közeljövőre is vannak tervei. Egy kis családi gazdaságot akar létrehozni, amit olyan ősi magyar állatokkal népesítene be, mint a cigája, mangalica, vagy a kopasz nyakú tyúk.- Ezek a jószágok teljesen szabadon járnának-kelnének, és azt ennék, amit az erdőben találnak. Persze ehhez szükségem vezik egy tejautomata felállítását, amiből bárki könnyen vásárolhatna, ha kell egy literrel, fél literrel, de akár egyetlen pohárral is az egészséges italból. Ezt a gépet egyelőre a tanyájuk mellett helyeznék el.- Nagyon sokan azt hiszik, hogy a tej minőségét a zsírtartalma határozza meg, holott ez Fazekas Emília a kecskéket is szereti van a Bükki Nemzeti Park engedélyére is. Ezek az állatok semmilyen káros anyagot nem ennének, s ezáltal nem jutna a mi szervezetünkbe sem méreg a későbbiekben. Tervezzük, hogy veszünk egy tehenet is. Nálunk nem lenne géppel fejés. E módszer miatt ugyanis gyakori a tőgygyulladás, ugyanis nem szeretnék az állatoknak fölösleges szenvedést vagy kellemetiensé- get okozni. Ugyanakkor az előírt fertőtlenítés miatt pedig rengeteg méreg kerül a tejbe. A hagyományos tehénfejő pedig csak kezet mos, s a probléma ezzel meg van oldva. Emíliáék nem csak saját fel- használásra szánják a tejet. Térném igaz. Sokkal fontosabb, hogy mit eszik meg az a tehén, amelyik a tejet adja, és nálunk garantáltan nem kerülne kapcsolatba semmi mérgezővel - mondja az egykori ápolónő, aki az egészséges táplálkozás és életmód mellett a tanya jelenlegi képét is szeretné kicsit átformálni. Azt tervezi, hogy olyan palóc házat varázsol a jelenlegi épületből, amilyenek Hollókőn is láthatók.- Ennek az épületnek a támfala több mint százéves. Régen istálló volt, ami azután vált lakóépületté, hogy a malom bezárt, s a köveit széthordták. A terméskő alapot meghagyjuk, a ház falát pedig csapolással, szög, vagy bármilyen fém beépítése nélkül fogjuk megcsinálni. A fal .vályoggal lesz kitapasztva, mert amellett, hogy a hőgazdálkodása kiváló, megvédi a fát a különböző rágcsálóktól. így lakkozni sem kell, ami rendkívül környezet- és emberbarát is. Fazekas Emília a házba régi bútorokat akar. Reméli, hogy akadnak olyanok, akik például egy örökség során jutnak ilyen darabokhoz, s ki akarják dobni azokat. Ha azonban nem sikerül ilyen embert találni, akkor sem keseredik el.- Van egy pásztói ismerősöm, aki felajánlotta, hogy segít nekem min- ______________■ denféle ácsmunkában, s ha kell, létrehozza a bútorok reprodukcióját is. A házat három-, vagy négyszobásra építjük, s a tornácot - hacsak nem rontja túlságosan a képet - be szeretném üvegeztetni. A férjem javasolta, hogy futassuk be vadszőlővel, az valamelyest takar, de ezt meg akarom beszélni még egy építésszel is. Ez az üveges tornác lehetővé tenné, hogy őszszel és tavasszal ne fűtsük a házat. Rengeteget spórolnánk vele. B ár Fazekas Emília nem tudja, hogy kell-e az ilyen építkezésekre engedélyt kérni, hiszen ez valójában külterület, ő mégis beszélni szeretne a Bükki Nemzeti Park egy képviselőjével és az ecsegi önkormányzattal.- Én azt szeretném, ha a köztünk lévő kapcsolat gyümölcsöző lenne. Ha együtt tudnánk működni, mindenki jól járna - szögezi le. Emília az átépítéshez támogatásra is számít. Úgy gondolja, hogy mind Magyarországról, mind külföldről érkezhet némi anyagi segítség.- Bár egyelőre nem tudok olyan pályázatról, amelyre jelentkezhetnék, biztos vagyok benne, hogy itthon adnak pénzt olyan vállalkozásra, ami előreviszi az országot. Az Európai Uniótól is érkezhet valamennyi támogatás, de azért mindkét esetben szükség van saját tőkére. Most még elépítkezhetünk az én jogdíjaimból, amit egy Ausztriában megjelent könyvem után kaptam. Emellett a férjem ausztriai szociális segélyéből fogunk élni. A későbbiekben szeretném házunkat megnyitni az érdeklődők előtt, s ez lehetne a fő bevételi forrásunk. A tanya tulajdonosa azonban nem csak a saját háza körül figyel oda a környezetvédelemre... Létre szeretne hozni Ecsegen egy egyesületet, amely a falu környezetvédelmi szervévé válhatna. Bárki csatlakozhatna az „Ecseg Jövőjéért” egyesülethez, aki csak akar. Már tagjelöltekkel is találkozott.- Húsvétkor voltam Ecsegen bográcsozni, s összefutottam néhány lelkes fiatallal, akik - úgy tűnik - partnerek lennének ebben a munkában. Amikor először hallott Fazekas Emília erről a tanyáról, rögtön elutazott Ecsegre. Azonnal beleszeretett.- Nagyon tetszik a falu fekvése, csodálatos itt, a Bézma lábainál. Szerintem a térségnek óriási természeti kincsei vannak, amit az ökoturizmus támogatásával jól ki lehetne használni. BAGY1NSZKI MÁRTA A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Miért nem locsolnak? Elismerés az egyik, vesszőfutás a másik oldalon A Szécsényben élő Bállá Tibor nyugalmazott gyógyszerészt az önkormányzati, szolgálati lakásából való kilakoltatással fenyegeti a város vezetése, ha nem fogadja el és nem fizeti ki időre a neki fölajánlott vételárat, amelyet ő méltánytalannak tart. Míg a megye volt tiszti főgyógyszerészének ez az ügye a bíróságon járt, addig némi örömet és elégtételt jelentett számára az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, dr. Csehák Judit által adományozott miniszteri dicséret. A kánikula nagyon megviseli az embereket, az élővilágot. Valamikor, a tanácsi rendszerben ilyen forró hetekben a hajnali, vagy a délutáni órákban naponta legalább egyszer a város főbb útjain locsolókocsiból enyhítették a kánikulát. Sokat beszélnek mostanában erről az emberek buszon, az ABC-ben stb. Az állampolgároktól befolyó összegből ilyen kánikulában miért nem teszik meg ezt az enyhítő locsolást? Locsolási kedvezményt - úgy tudjuk - lehet kérni, ez a kedvezmény 10 százalékot jelent. A csatornázási művektől lehet ezt igényelni. Ez az év meghatározott időszakára vonatkozik. A lakosság részére ezt kormányrendelet biztosítja. Ez annyit jelent, hogy a főmérő leolvasott fogyasztásából 10 százaléknyi engedmény, locsolási kedvezmény jár (májustól októberig). Kérjük a városi önkormányzatot, mint a Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. tulajdonosát, ne spóroljon a vízzel legalább ezekben a meleg hetekben. Vannak ugyanis olyan évek amikor ezt a vízigényt a városlakók nem kérik, mert a nyár nem olyan forró. így a költség nem állandó teher. Nagyon jó lenne, ha pl. lakótelepeken a társasházakban is megkaphatnák a lakók a családi házasok részére igényelhető locsolási kedvezményt (10%). Vannak a lakótelepeken olyan saját tulajdonú lakással bíró lakóközösségek, vagy egyedi lakók, akik a társasházak, lakás- szövetkezetek körüli zöld területet, amit önmaguk ültettek és gondoznak, saját vízórájuk terhére locsolják, kedvezményt kaphatnának erre a kánikulai időszakra. A vízdíj emelkedik, hogy a cégnek ne legyen ráfizetéses az éves bevétele, de mint a szolgáltatót igénybe vevő állampolgárok, joggal várjuk el az önkormányzat erre szakmailag illetékes vezetőitől, hogy gondoskodjanak városunk polgárairól, a víz- használatot és az utak locsolását illetően. Sajnos, kis városunk közelében nincs folyó, tó, csak a piszkos, büdös Tarján-patak. A városban nincsenek közkutak, a parkokban csobogók, ha valaki netán a rosszulléttel küszködve vizet szeretne inni. ___________________________SZAHYIISTVÁHHÉ Salgótarján, Élet- és Környezetvédők Nógrád Megyei Egyesület elnöke Ezt a kitüntetést június 27-én vehette át a Vígszínházban. A díszes oklevél így szól: „Bállá Tibor, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Intézete nyugalmazott tiszti főgyógyszerésze részére, eredményes, példamutató tevékenysége elismeréseként. ” Ezt a szakmai elismerést nem adják akárkinek és a kitüntetett örül is neki, de az örömébe üröm is vegyül a körülötte kialakult kedvezőtlen helyzet miatt. Bállá Tibor mutatja Göncz Árpád volt köztársasági elnök válaszlevelét, amely két éve íródott, és amiben az áll, hogy igaza van, ordítson, ha méltánytalanság érte. Érdekességként említi, hogy 1997-ben az államelnök kitüntette a Magyar Köztársaság bronz érdemkeresztjével, pont azon a napon, amikor a megyei bíróság a Vöröskereszt megrágalmazásáért elítélte, szerinte igazságtalanul. Gyakorlatilag öt évig volt megyei főgyógyszerész és majd kilenc évig vezette a szécsényi gyógyszertárat.- Azért vagyok különleges ember - mondja - mert ebben az országban negyvenhárom gyógyszertárban dolgoztam és ebből a megyén belül huszonnyolc patikában fordultam meg pendliző gyógyszertárvezetőként, vagy beosztottként. A László Kórházban is hét évig voltam gyógyszerész, tehát a szakmát és az országot ismerem. Megfeleltem gyógyszerészi és köztisztviselői eskümnek is, de mi a végeredménye? Kapom a miniszter asszonytól ezt a dicsérő oklevelet egy nagy ünnepség keretében, ahol Medgyessy Péter miniszterelnök is köszöntötte az egészségügyi dolgozókat. Ugyanakkor olyan helyzetbe kerültem, hogy huszonkét év után kilakoltatna az önkormányzat Szécsény városából, abból a szolgálati lakásból, ahol azóta lakom - jegyzi meg elkeseredetten Bállá Tibor. Sokak szerint sokrétű közéleti tevékenységével Szécsény városának jó hírét is szolgálta az elmúlt évtizedekben és ezt méltányolhatná a város.- Édesanyám, Isten nyugosztalja, azt mondta: fiam ha valakinek segíteni tudsz, kutya kötelességed segíteni. Én ezt úgy fejlesztettem tovább, hogyha valaki hozzám fordul segítségért, akkor azt mondtam, ha rajtam múlik, teljesítem, ha nem rajtam múlik, akkor legalább megpróbálom. Én úgynevezett nyüzsgő ember vagyok. Nem voltam szakbarbár. Jelenleg is a véradószövetség országos főtitkára vagyok és kilencvenszeres véradásért kaptam elismerést. A Rákóczi Városa Alapítványt én hoztam létre öt magánszeméllyel. Ez az alapítvány Szécsény városának ösz- szekoldult egy 14 milliós gyönyörű Rákóczi-szobrot, amelyet id. Szabó István készített és Bobály Attila öntött ki. Sajnos, a Szécsényről szóló legújabb ismertetőben nem írták oda, hogy a Kossuth-díjas szobrászművész alkotásáról van szó, amit 2000. október 22-én állítottak fel. Ezenkívül a tizenhetedik Béke családi futást rendeztem meg ebben az évben. Ennek én voltam az ötletadója és néhai Antal Károllyal közösen kezdtük el. Minden évben a város valamelyik prominens személyének az emlékére szervezzük ezt a népszerűvé vált politikamentes megmozdulást. Az asztaliteniszszakosztály vezetőjeként számos versenyt is rendeztem sportbarátaimmal, amelyen minden korosztály képviseltette magát más településeiből is. Al- elnöke voltam a szebb időket is megélt Rákóczi Szövetségnek. Ebben az évben a kilencedik alkalommal rendezzük meg a Rá- kóczi-emlékfutást, amely öt országon át követi a fejedelem életének nyomait. Nagy szeretettel fogadott ebben az ügyben a szlovák, a lengyel, az ukrán és a román nagykövetség, akikkel megtárgyaltam a futásra vonatkozó dolgokat. A Duna Televízió elnökét, a Herencsényből elszármazott Pékár Istvánt is érdekli ez a kérdés. A futásunk során érintett országokba elvisszük Rodács István levelét, hogy. készülünk 2003-ra, a Rákóczi-szabadság- harc 300. évfordulójára és ez nekünk a 10. Rákóczi-futást jelenti - sorolja Bállá Tibor. Jó lenne, ha megoldás születne a magánéletét, a családját is érintő kérdésekben.- Mindenképpen szeretnék konszenzusra jutni a mindenkori önkormányzattal - szögezi le. Azt említi, hogy a Legfelsőbb Bíróságon van ez az ügy és a Lakásbérlők Országos Egyesületének a jogásza is foglalkozik a kérdéssel. Némelyik lap megírta, hogy utcára került a tiszti főgyógyszerész.- En tizenöt országgal vagyok rendszeres élő kapcsolatban az általam és barátaim közreműködésével szervezett megmozdulások révén és mindenütt jó hírét keltettem Szécsénynek, ahol viszont jóformán „persona non grata” („nem kívánatos személy” - A szerk.) vagyok. Hogy ennek mi az oka, meg kellene egyszer magyarázni - mondja keserűen a hat évtizeden túli életkorban járó gyógyszerész. Hiába írta neki Göncz Árpád, hogy joggal ordíthat az ember, ha méltánytalanság éri, úgy tűnik, kétségbeesett kiáltását eddig nem mindenütt hallották meg az illetékesek. SZABÓ ENDRE . Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KÖPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelösszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség || 13 A || UIUI 4 p és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 VyvJiYrl.1/ megyei All.IVLi.rAX Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótaiján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében ____________________KftzriniNAP» vr_________________ a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042, ^ * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j /Sí*«** az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet._______________________________i szerkesztőség. rendszeri képűit
