Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-12 / 161. szám

Alkonyévek - Nyugdíjasok oldala Az idősek társadalmi megítélése Az öregkor a higgadtság, a megbékélés, a bölcsesség állapota A kivételes (méltányossági) nyugdíjemelés lehetőségéről Az egyik legutóbbi, időskorúakról szóló írásunkban (amely „A nyugdíjba vo­nulás korszakos jelentőségű állomás” címet viselte) arra irányítottuk rá a fi­gyelmet, hogy az ember egymást követő életciklusaiban más és más szerep be­töltésére hivatott és alkalmas is egyben. Kapcsolódva e gondolatsorhoz alábbi cikkünkben a demográfiai és biológiai jellemzőket felvillantva rámutatunk: a pszichés alkat és a személyiség fejlődésének iránya nem azonos a fizikai fak­torokéval és a testi épüléssel. Ez is oka annak, hogy az időskorúak társadalmi megítélése koronként és társadalmanként is változó és meglehetősen eltérő. Hazánkban - és a legtöbb európai or­szágban - az egyik közismert demográfiai jelenség a népesség fogyása és ezzel össze­függésben nagyfokú elöregedése. A nem szociológiai jellemzők alapján is megállapítható, hogy az egyén szervezeté­nek biológiai változása betegségek nélkül, az életkor előrehaladtával, fiziológiásán (belső okokra, a sejtek változásaira vissza­vezethetően), normális körülmények kö­zött is bekövetkezik. E folyamatok jellem­zője, hogy univerzálisak (minden ember­nél hasonlóak), progresszívek (fokozato­san előrehaladóak), s csökkenő teljesít­ményt eredményeznek. Az öregedést - mert erről van szó - ettől pontosabban egyetlen elmélet sem tudja megmagyaráz­ni, ezért az öregedés titok is, egy kicsit rej­télyes folyamat. Az bizonyított azonban, hogy az öregedés biológiailag, illetve ge­netikailag programozott (előre meghatá­rozott), környezeti hatások nélkül is vég­bemenne, az utóbbiak - tehát a mikro- és mikrokörnyezeti hatások - „csak hab a tortán”. Az időskor megközelítésében általában két szempont vetődik fel. Az egyik a testi és lelki hanyatlást emeli ki, ami nem más, mint veszteségek sorozata: a hozzátarto­zók, a társak és a képességek elvesztése, és küzdelem a betegség ellen. A másik szemlélet szerint az időskorba jutás adhat több jót is, hozhat pozitív változásokat is: az idős ember képes arra, hogy lehiggad­jon, megbékéljen szőkébb és tágabb kör­nyezetével, tapasztalatainak birtokában bölcsen szemlélje a világot, hasznosan él­je életét. Különböző korokban az idősekkel kap­csolatban a társadalom többi tagjának hoz­záállása legalább kétféleképpen jellemez­hető: az időseket vagy önkéntes és hagyo­mányos tisztelet övezte, vagy igyekeztek az erejüktől megfosztott, aktív munkában részt venni nem tudóktól valahogy minél hamarabb megszabadulni. A tradicionális társadalmakban az idő­seket ismereteik, tudásuk és tapasztalataik miatt nagy tisztelet vette körül. Az öregek­nek nagy befolyásuk volt az egész közös­séget vagy az egyes családokat érintő ügyekben. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a legnagyobb társadalmi presztízs az idős­korúakat övezte. (Vének tanácsa például az indiánoknál.) A fejlettebb, iparosodott társadalmak­ban ezzel szemben ellentétes helyzet ala­kult ki: mind az egyes családokban, mind az egész társadalomban csökkent a tekin­télyük. Minél inkább kikerültek a társadal­mi munkamegosztásból, az effektiv mun­kavégzésből, annál inkább a társadalom perifériájára szorultak. A társadalmi beilleszkedés elsősorban a hasznos, aktív munkavégzésen át valósul meg, ez érthető és világos. Miként az is, hogy a növekvő számú és arányú idősödő és hajlott korú rétegeknek egyre nehezebb megfelelő életszínvonalat és életkörülmé­nyeket biztosítani. Következésképpen is egyre szélesebb rétegek egyre kevésbé ké­pesek életük ezen utolsó szakaszát a társa­dalom számára is hasznossá, hatékonnyá és értékessé termi. Az idősekkel kapcsolatos attitűdök (be­állítódások) az elmúlt évtizedekben jelen­tős változáson mentek át - pozitív irány­ban azonban inkább csak a fejlett nyugati társadalmakban. Ez persze szoros össze­függésben van egyrészt az idősek egyre nagyobb létszámával, másrészt a társada­lom anyagi erejével, lehetőségeivel, a nyugdíjrendszerrel és a társadalom tole­ranciájával. Mert az utóbbi nélkül az idő­sek helyzete aligha javítható. A társadalmi tolerancia nélküli orszá­gokban uralkodó szemlélet rontja az idő­sek pozitív megítélését. Az életkoron ala­puló megítélés és megkülönböztetés egyes szakemberek szerint olyan káros, mint a rasszizmus, amely előítéleteken alapul és diszpreferál (negatív megkülönböztetést alkalmaz). Tudomásul kell venni, nem le­het valakit csupán az életkora alapján előnyben vagy hátrányban részesíteni. Ez­zel kapcsolatban persze sok hamis sztere­otípia (rossz beidegződés) él az emberek­ben, amelyet jó lenne nálunk is hamarosan eloszlatni. Csak remélhetjük, hogy ez mielőbb megtörténik, s a korábbiaknál nagyobb szociális érzékenységgel és toleranciával rendelkezve fokozatosan jobbra fordul Ma­gyarországon is az időskorúak helyzete. __________ ______ _______________BARÁTHI OTTÓ A kivételes nyugdíjemelés lehe­tőségeiről (amit a köznyelven méltányosságinak hívnak) megjelent törvénnyel kapcso­latban tájékoztatást kértünk dr. Danyi Sándortól, a Nógrád Me­gyei Nyugdíjbiztosítási Igazga­tóság igazgatójától.- Ki engedélyezheti a kivételes (méhányossági) nyugdíjemelést?- Az Országgyűlés 2002. évi XV. törvénnyel módosította a nyugdíjtör­vényt. A módosítás értelmében külö­nös méltánylást érdemlő körülmé­nyek fennállása esetén az öregségi nyugdíjkorhatárt - a reá irányuló kor­határt - elérő, vagy rokkant személy, továbbá az árva részére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság fő­igazgatója kivételes nyugellátás (ide értve a kivételes nyugdíjemelést is) megállapítást engedélyezheti.- A kérelmet hová kell benyújtani?- Az igénylő lakóhelye szerint ille­tékes megyei nyugdíjbiztosítási igaz­gatósághoz (kirendeltséghez) az eh­hez rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. Ezt lehet kérni a me­gyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságon (3100 Salgótarján, Mérleg út. 2.), a balassagyarmati kirendeltségen (2660 Balassagyarmat, 16-os Honvéd u. 2.), a szécsényi, a rétsági, a bátonyterenyei és a pásztói önkor­mányzatok polgármesteri hivatali ügyfélszolgálatain. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.- Milyen esetben szanálhatnak ki- vételes nyugdíjemelésre az érintettek?- Nyugellátásban részesülők szá­mára kivételes nyugellátás akkor álla­pítható meg, ha a folyósított nyugel­látás (levonás nélkül) nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj jogsza­bályban meghatározott legkisebb összegének - 2002 évben a 20100 fo­rint - kétszeresét. A kivételes nyug­díjemelés esetén a bányásznyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szol­gálati nyugdíjat, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot és a mezőgaz­dasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiz­tosítási nyugellátásnak kell tekinteni, amennyiben az ellátásban részesülő személy a reá irányuló nyugdíjkorha­tárt elérte.- Lesznek-e, akiket előnyben lehet részesíteni?- A kivételes nyugdíjemelés enge­délyezésénél előnyben kell részesí­teni: a férfiak esetén a 35 évnél, a nőknél 30 évnél több szolgálati idő­vel rendelkező személyt, a 70 éven felüli személyt, az I., vagy II. rok­kantsági csoportba tartozó sze­mélyt. Nem engedélyezhető kivéte­les nyugdíjemelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a méltá­nyossági nyugdíjemelést követő há­rom éven belül. Nem állapítható meg kivételes nyugellátás annak, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, szociális intézményben, vagy javító intézményben van elhelyezve. V. K. Négy elnökkel dolgozott együtt- Nagyon régen volt, nehéz visszaemlékeznem, hogy név szerint ki indított el a szövetkezeti mozgalomban. Mint fia­talembert, egyik jó ismerősöm - aki az akkori Hangya szö­vetkezetben dolgozott - vitt a mozgalomba. Vezetőségi tag­nak választottak meg, de nem dolgoztam ott. Gazdasági cse­léd voltam Trajzer Ferenc portáján, akinek 40-50 hold föld­je volt. Ötven százaléka rimóci, a másik ötven százaléka a lóri területre esett. Egészen fiatalon lettem gazdasági cse­léd. Úgy emlékszem, hogy 14 éves koromtól 20 évesig - per­geti vissza a történelem lapjait Galcsik Gyula, a volt szécsé­nyi áfész - most Palóc-Coop Kereskedelmi és Szolgáltató Rt.- intézőbizottságának elnöke. A Hangya szövetkezet után a földműves-szövetkezet megala­kulásakor átlépett az új szövet­kezetbe, ahol vezetőségi tagnak választották. Sem a földműves­szövetkezetnél, sem a korábbi áfésznél nem dolgozott. Az ak­kori szécsényi bútorgyárban te­lepvezetőként tevékenykedett Szedlák Sándor igazgatóval együtt, egészen nyugdíjba vo­nulásáig. A tagság mindenkor megvá­lasztotta az intézőbizottság el­nökének. Vonatkozik ez a szö­vetkezetek egyesülésére és je­lenlegi valóságára.- Sok bosszantó esemény kí­sérte életemet. Az emberek ösz- szetörtek voltak. Később a pa­rasztemberekkel együtt hoztuk létre a mezőgazdasági szövetke­zeteket, ahová a dolgozók hoz­zátartozói is beléptek, s több-ke­vesebb nehézség után egyenes­be lendültek a közös gazdasá­gok. Ötvenhét évi aktív tevékeny­sége alatt négy elnököt „fo­gyasztott el”.- Szívesen emlékszem Hor­váth Pálra. Nemcsak az elnö­kökkel jöttem ki, hanem jó kap­csolatom volt a szövetkezeti ta­gokkal is. Ahol lehetett, ott segí­tettem, akár nagyobb beosztás elnyeréséről volt szó, vagy a szövetkezet fejlődésének irá­nyáról, netán új elnök megvá­lasztásáról. Igen, többen mond­Galcsik Gyula _________________■ t ák, hogy vállaljam el a szövet­kezet elnöki beosztását. Nemet mondtam. Az akkori gyárigaz­gatóm rábeszélt, hogy maradjak telepvezetőnek a bútorgyárban Akkorra már sajnos, cukorbeteg lettem.- Kit választottak ön helyett?- Annak idején mint az inté­zőbizottság elnökét, megbíztak az utód keresésével. így jutot­tam el az akkori személyzeti­sünkhöz, a jelenlegi elnökhöz (az rt. óta vezérigazgató). Ér­deklődtem tőle, hogy tudna-e valakit javasolni elnöknek. Szó szót követett, majd megkérdez­tem tőle, nem volna kedved hoz­zá? Szerényen azt válaszolta: nem merek belefogni. Jó, akkor keresünk mást - köszöntünk el egymástól. Mire a bejárati ajtó­hoz értünk, arra kért, hogy áll­junk meg. Visszahívott, majd kisvártatva így folytatta: ha a tagság is így akarja, akkor meg­próbálom. Igazatok van, a szö­vetkezetét alaposan ismerem. Az öt jelentkező közül volt, aki az apparátusban, mások a bolthálózatban dolgoztak, mindannyian szövetkezeti ta­gok voltak.- Szóba került még más is. A küldöttek úgy vélekedtek, ne keljen kívülről mást hozni a szö­vetkezet élére. Ha nem tévedek, én terjesztettem elő a javaslatot, amit a küldöttgyűlés elfogadott. Nyugodt vagyok, jó kezekben van a szövetkezet, most rt. irá­nyítása. Nekem most is csak szövetkezet marad. Míg egész­séges voltam, jártam az áfész- boltokat. Tapasztalataimat kö­zöltem az elnökkel, tolmácsol­tam javaslataimat is.- Melyik elnökkel tudott a leg­jobban együtt dolgozni?- A jelenlegivel, Halmosi Györggyel. Széles látókörű, hall­gat az emberekre, nemcsak tu­domásul veszi a kifogásokat, ha­nem, ha lehet, próbál rajta segí­teni. Nem tudok olyat mondani, ami miatt szembe kellene for­dulni vele. A Kiváló dolgozó, a Könnyű­ipar kiváló dolgozója, a Munka Érdemrend bronz fokozatával kitüntetett nyugdíjas, Galcsik Gyula jelenleg is az intézőbi­zottság elnöke. Előrehaladott cukorbetegsége miatt lányának segítségével közlekedik.- A hívó szóra azonban elme­gyek a szövetkezeti rendezvé­nyekre. Télen is eljöttek hozzám a szövetkezeti tagok közül töb­ben segítségemet kérni napi gondjaik megoldásához. Feleségével 53 éve házasok. VENESZ Mert két hétre való olvasmány és millió forint nyeremény Már megyek is és viszem EZT újságárushoz szelvényt l50.000.-Ft Jéiim ljíjMiétt vérrjf® lett a m ES

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom