Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-07 / 131. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI K Ö R K É P 2002. JÚNIUS 7., PÉNTEK Méltánytalanságok sora érte az iparosokat Kevesebb terhet, esélyegyenlőséget akarnak - Beszélgetés Szűcs Györggyel, az Iposz elnökével Az IPOSZ önkormányzati képviselők negyedik országos konferenciáján - az ország mintegy kétezer önkormányzati kisiparosa képviseletében - arról tanácskoztak, hogy az új kormány miként tudná segíteni a 400-500 ezer kisvállalkozót abban, hogy cégük fejlődése, fejlesztési stratégiái elől elháruljanak azok a gazdasági akadályok, amelyek visszafogják kezdeményező kézségüket, mérséklik a nagyobb kötelezettségű vállalásokat. Nógrád megyében Pásztó és Vidéke Ipartestület tagjai közül 25-en vesznek részt az önkormányzati munkánkban, mint tagok. A Szécsény és Vidéke Ipartestületből 16 kisiparos önkormányzati tag, egy pedig alpolgármester. A Balassagyarmat és Rétság Vidéke Ipartestületből öten kerültek az önkormányzati képviselő- testületekbe.- A kisiparosok milyen szerepet töltenek be a helyi önkormányzatokban? - kérdeztük Szűcs Györgytől, a 117 éves IPOSZ elnökétől.- Az 1990-ben megjelent, 5. számú egyéni vállalkozói törvény, - amely vállalkozó döm- pinget indított el - nehéz helyzetbe hozta az iparosságot. Azonban ilyen körülmények között sem mondtak le arról, hogy tevékenységükkel, a maguk sajátos eszközeivel hozzájáruljanak a településen élők életkörülményeinek javításához. A kisiparosok és érdekvédelmi képviseletük, az IPOSZ, az ipartestületek és ön- kormányzati képviselőik útján 3260 testülettel állnak eredményes munkakapcsolatban. Az egyik képviselő-testületben több, a másikban kisebb a kisiparosok aránya, de országosan még így is eléri a kétezret. A kezdetek után, a vállalkozási dömpinget követően a vállalkozók száma mintegy 700 ezerre csökkent. A kisiparosok ismét bebizonyították, hogy az őket ért méltánytalanságok ellenére, nemcsak életben maradtak, hanem szűkös anyagi lehetőségeik ellenére iskolákat szponzoráltak, cselekvő együttműködést alakítottak ki az önkormányzatokkal, különféle módon támogatták a helybeli kezdeményezéseket, eredményesen tevékenykedtek a választott bizottságokban.- Céljaik közül elsősorban melyiket említené?- Több - egymással összefüggő - feladata van az IPOSZ-nak, mint érdekképviseletnek. Az egyik az esélyegyenlőség megteremtése a hazai pályázati lehetőségeknél nemcsak a minimális túlélés érdekében, hanem a megalapozott általános fejlesztés érdekében. Fellépést szorgalmaztak a feketegazdaság ellen, védve a legális gazdaságot. Megbíztak a tag- és szakmai szervezetekbe tömörült tagjaink, hogy küzdjünk a közbeszerzési törvény megváltoztatásáért, kizárólag szakmai szempontok alapján, mivel a jelenlegi elfedi a valóságot. Ugyanis a fővállalkozó nem azonos a kivitelező gárdával. Ez utóbbiak végzik el az új értéket teremtő munkát, miközben a vállalkozóé a jelentős nyereség. A jelenlegi kiszolgáltatottság miatt a kisiparosok, kisvállalkozók végzett munkája, eredménye olyan szerény, hogy képtelenek az elhasznált eszközök pótlására, fejlesztésére, ami nagy mértékben csökkenti verseny- képességüket is. De nehéz hitelhez jutniuk is. Ez csak sok utána járással, bürokratizmussal, jelentős kiadással jár. Ennek meggátlása, jogos önvédelmünk érdekében szükségesnek tartják egy olyan saját gazdasági konzorcium létrehozását, amely segít a hitelSzúcs György szerint a szakképzés soha nem látott mélyponton van képességünk fokozásában oly módon is, hogy felvállalja az előfinanszírozást. A támogatások rendszerénél pedig legyen azonos a követelmény a nagyvállalkozókkal.- Önökön kívül mások nem nagyon beszélnek a szakmai utánpótlásról. Mi az IPOSZ véleménye, álláspontja ezzel kapcsolatban?- A szakképzés soha nem látott mélyponton van, állandóan változó körülmények között. Szerintünk ezrével vannak olyan, 16-18 éves korú gyerekek, akik sem szakképzésben, sem középképzésben nem részesülnek. Véleményünk szerint vissza kell adni a szakképzést a kisiparosoknak, hogy ismét társadalmi elismertsége és rangja legyen az utánpótlásnak. Ezenkívül vállalkozunk speciális iparok kialakítására is, természetesen megfelelő feltételrendszerrel.- Amennyiben az új kormány a korábban elvett, szakképzéssel járó jog- és hatáskört visszaadja, akkor szívesen vál- lalnák-e az utánpótlás képzését?- Régóta kérjük ennek visszaadását.- Az önkormányzati konferencián elhangzottak miben erősítették meg az IPOSZ vezetését?- A döntésnek megfelelően az érintett felelősök megjelölésével, az eddiginél sokkal határozottabban szükséges fellépnünk az állami bevételeket megkurtító feketemunka ellen. Ez lehetséges, ennek jó példáját ismertette a Bács-Kiskun Megyei Ipartestületek Szövetsége és Kiskunfélegyháza polgármestere, akik a civil szervezetek bevonásával, - igaz, hogy kezdeti, - de elismerésre méltó eredményeket értek el. Megbíztak azzal, hogy szorosabb gazdasági kapcsolatot tartsunk a politikával a közös céljaink elérése érdekében.- Szóba került az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésköre is. Hogyan készülnek erre az időszakra?- A felkészítő operatív bizottság kiadványokkal, konzultációkkal segíti kisiparosainkat az Európai Unióban várható követelmények teljesítésére. Minőségbiztosítás Négy település - Szirák, Vanyarc, Héhalom és Palotás - általános iskolája csoportos pályázatot nyújtott be a „Comenius 2000” elnevezésű közoktatási minőségbiztosítási modell egyes fokozatára. Ennek keretében segítő intézményként a hatvani Damjanich János Ipari Szakképző Iskola, szakmai szolgáltató szervezetként pedig a Magyar Gallup Intézet működik együtt. 2002. szeptember elsejétől az oktatásban kötelezően bevezetik a minőségbiztosítást, a minőségfejlesztést. A pályázat arra irányul, hogy a segítő intézmény és a szakmai szolgáltató szervezet költségeit megtérítse. Ez a modell egy partnerközpontú fejlesztés, amely a szülők, a diákok, az ön- kormányzatok, az óvodák, az iskolák, a középfokú tanintézetek és más közreműködők igényeit, véleményét megkérdezve tűzi ki a megoldandó feladatokat - tudtuk meg Nagy Kálmántól, a palotási iskola igazgatójától. ____________________________________ESLA I gyekeznek az Európai Unióba Mátraszele is igyekszik lépést tartani az Európai Unióba törekvő Kelet-nógrádi településekkel. Ezen az úton az egyik legnagyobb megoldásra váró feladat, a település szennyvíz-hálózatának kiépítése. Vincze László polgármester örömmel újságolta, hogy a Salgótarján-Kazár- Vizslás-Mátraszele szennyvízprogramban való részvételük háromszáz millió forintot kóstál, ami nem kis pénz, de mindenki bízik benne, hogy megéri. Aki az elmúlt hónapokban a településen haladt át bosszankodva tapasztalta az építkezéssel járó kellemetlenségeket, csak a helybeliek viselték türelmesen a feltúrt utakat, s még egy jó ideig szükség lesz a megértésükre, hiszen a munkálatok a jövő évben fejeződnek be. A polgármester azt mondja, hogy a beruházásuk első szakasza rövidesen elkészül. Voltaképpen szinte már csak a műszaki szemle van hátra és amint ez megtörténik mindjárt hozzá kezdenek a munkákkal érintett Dózsa György út és a Tóvég út helyreállításához. Számos idei tervük közül még kettőt emelt ki a falu első embere. Az autóbusszal közlekedők nagy örömére az idén három új, korszerű autóbuszvárót létesítenek és kihelyezik különösen az idegenek számára nélkülözhetetlen útbaigazító táblákat. A település központjában pedig felállítanak egy olyan központi információs táblát, amely az aktuális ismereteket közli helybeliekkel, idegenekkel egyaránt. Bizonyára nagy öröm lesz az ifjúságnak és felnőtteknek egyaránt az újonnan kialakított könyvtárba tervezett teleház megvalósítása, a legkisebbeknek pedig két tervezett játszótér kialakítása. Hogyan sikerül mindezt megvalósítani, amikor ez az önkormányzat sem dúskál a földi javakban? Vincze László elmondja, hogy bizony sokkal szerényebb lenne a leltár, ha az ön- kormányzat nem pályázna. Ők azonban igyekeznek minden pályázati lehetőséget kiaknázni, legyen az akár a Phare-program keretén belül vagy a megyei területfejlesztési tanácsban. Ez utóbbiról szólva az önkormányzatnál most várják két beadott pályázatukról a döntést. Ugyanis pályáztak anyagi támogatásért a művelődési ház homlokzat felújításához, illetve az imént említett Tóvég út felújításához. Mátraszelén reménykedve várják a kedvező döntést. P. A. Az egyéni vállalkozók jövedelme és adókötelezettsége Nógrádban, 2001-ben Gazdasági tevékenységéről 2001-ben közel 7000 egyéni vállalkozó - 9 %- kai több mint előző évben - adott számot. 2700 vállalkozó nyereséggel, közel 2600 fő veszteséggel zárta az évet, számuk egyaránt 3 %-kal nőtt. Jelentősen, 30 %-kal emelkedett a nulla eredményt vallók száma, amiben jelentős szerepe van az egyéni vállalkozók adókötelezettségét érintő szabályok módosulásának. A beruházásaik értékével, évente legfeljebb 10 millió Ft- tal csökkenthetik bevételeiket az ötven főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozók, mely révén 18 %-os adóalap legfeljebb nullává is válhat. Az eredmény alakulását befolyásolta, hogy a tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozóknál 2001 évben kedvezőbbé váltak a tárgyi eszközökkel kapcsolatos költség-elszámolási lehetőségek, az átalányadózók esetében pedig növekedett az elismert költséghányad. TÉTELES KÖLTSÉGELSZÁMOLÁST ALKALMAZÓ VÁLLALKOZÁSOK Bevételek Több mint 36 milliárd Ft bevételt értek el, 22 %-kal többet, mint előző évben. Ebbe az adózási körbe tartozik a vállalkozók több mint 95 %-a. Egy főre jutó bevételük 5,3 millió Ft, mely egy év alatt 12,5 %-kal nőtt. A bevétel közel 60 %-a a nyereséges, alig 30 %-a a veszteséges gazdálkodást folytató vállalkozóknál képződött. Figyelmet érdemlő, hogy a nyereséges vállalkozók egy főre eső bevétele közel másfélszerese a megyei átlagnak, legdinamikusabban - elsősorban a fent említett törvényi változás hatására - a nulla eredményt realizálók átlagbevétele emelkedett. A fajlagos árbevétel a kereskedelem és vendéglátás, valamint a szállítási és raktározási tevékenységgel foglalkozó egyéni vállalkozóknál a legmagasabb, több mint 8 millió Ft, a megyei átlag másfélszerese. A bányászattal foglalkozó négy egyéni vállalkozó átlagbevétele megháromszorozódott, 4,2 millió Ft-os értéke viszont megyei átlag alatti. A 4 %-os részarányt képviselő mező- gazdaságban az egy főre jutó bevétel több mint 30 %-kal növekedett. Ágazaton belül mind a növénytermesztés, mint az állattenyésztés fajlagos bevétele átlagon felül alakult, viszont a mező- gazdasági vállalkozók döntő része továbbra is veszteséggel zárta az évet. Legalacsonyabb átlagbevételt a szolgáltatás területén dolgozó egyéni vállalkozók érték el, a megyei átlag egyharma- dát. A szakmán belül némileg csökkenő mértékben ugyan, de a legmagasabb árbevételt továbbra is az egészségügyi és szociális ellátás területén realizálták. Nógrád megye körzeteiben nőttek a teljesítménykülönbségek. A legmagasabb fajlagos bevételt évek óta a balassagyarmati egyéni vállalkozók realizálták. Az egyéni vállalkozók összbevételének több mint egynegyedét ez a térség képviseli. A rétsági vállalkozók megtartották korábbi pozíciójukat, fajlagos bevételük megyei átlag felett alakult. Salgótarján környékén, ahol a vállalkozások 40 %- a működik, a megyei bevétel volumenének egyharmada realizálódik. A körzetek közül itt a legalacsonyabb az átlagbevétel. Kiugró növekedést értek el a bátonyterenyei kistérség vállalkozói. Szécsény és Pásztó egyéni vállalkozói viszont megyei átlag alatti átlagbevételt értek el. Költségek Az egyéni vállalkozók által elszámolt összes költség 36 milliárd Ft, átlagosan 5,2 millió Ft. Növekedése közel 12 %. A költségek bevételeknél mérsékeltebb növekedése hatására az átlagos költségszint héttized százalék- ponttal csökkent. A költségek összetételében az anyag- és árubeszerzésre fordított összeg a meghatározó. Vállalkozói kivétet - azaz személyes közreműködésükért járó bért - elszámolók aránya 10 %-kal emelkedett. Az általuk elszámolt összeg a minimálbér emelkedésének hatására másfélszeresére bővült. A ráfordítások nemzetgazdasági ágak szerinti összetételében lényeges arányeltolódás nem következett be, fajlagos értékeik a bevételekhez hasonlóan alakultak. Jövedelmezőség A bevételek és költségek elszámolása eredményeként 1076 millió Ft nyereség, valamint 1128 millió Ft veszteség keletkezett. Közel 1600 egyéni vállalkozó nulla eredménnyel zárta gazdálkodását. Az egy főre jutó nyereség mindössze 5 %-kal több mint az előző évben, 389 eFt, míg az egy főre jutó veszteség 440 eFt, 10 %-kal haladja meg az előző évit. Az egyéni vállalkozók eredményének összesített egyenlege negatív, mely az előző évhez viszonyítva ötszörösére emelkedett. Az ágazatokat tekintve a feldolgozó- iparban tevékenykedők jövedelmezősége - a 2000. évi negatívummal szemben pozitívvá vált. Az építőipar eredménye továbbra is pozitív maradt, azonban a felét sem érte el az előző évi átlagnak. A kereskedelem negatív eredménye közel megduplázódott, mivel a vállalkozók vesztesége emelkedett, a nyereség viszont alig nőtt. A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók 1999. évben elért szerény fajlagos nyeresége 2000. évben veszteségesre változott. 2001. évben negatív eredményük szerény mérséklődést mutat. Mind 2000-ben, mint 2001-ben nyereséges évet zártak a szállítással és a szolgáltatással foglalkozó egyéni vállalkozók. A gazdálkodás egyéb jellemzői Az egyéni vállalkozók átlagkészlete év végén 20 %-kal haladta meg az előző évit. A feldolgozóiparon és szállításraktározáson kívül valamennyi ágazatban nőtt az év végi zárókészlet átlaga. Alkalmazottat és kisegítő családtagot 9%-kal több egyéni vállalkozó foglalkoztatott, mint egy évvel korábban. Az átlagosan foglalkoztatott alkalmazottak és segítő családtagok száma 2,4 fő. Az alkalmazottak részére kifizetett munkabér, az előző év átlagbérét 43 %-kal haladta meg, de a minimálbér szintjét nem érte el. ÁTALÁNYADÓZÓ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK Továbbra sem nőtt jelentősen az átalányadózási szabályokat .választó vállalkozók száma ill. aránya. Az egyéni vállalkozók összlétszámának nem egészen 5 %-át képviselik. Az átalányadózók átlagbevétele 8 %- kai, átlagjövedelme 12 %-kal emelkedett. Adókötelezettség alakulása Az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadó kötelezettsége bővült. A saját nyereségük illetve az osztalékalap után fizetendő jövedelemadó 286 millió Ft, 17 %-kal több mint előző évben. Az egy főre jutó összege - az országos átlagot hat százalékponttal meghaladva - 15 %-kal emelkedett. Az egyéni vállalkozók 940 millió Ft általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége mellett a visszaigénylés 553 millió Ft. Ezáltal a megye egyéni vállalkozói a költségvetés finanszírozásához nettó 387 millió Ft-tal járultak hozzá, ami 7 %-kal magasabb, mint az előző évi. APEH NÓGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Szécsény 4 942 5 899 Rétság Salgótarján 8 000 6 000 4 494 4 000 Átlagbevétel alakulása Balassagyarmat ■ 2001 ■ 2000 5616 Bátonyterenye 4 946 Pásztó
