Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-01 / 126. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2002. JÚNIUS 1., SZOMBAT HÉTVÉG M A G A Z Radics József kosárfonó boldogsága Hugyag díszpolgára a vajda Radics József a szó szoros értelmében szegény világból származott, megélve annak minden keserűségét. Édesapja Radics Kalocsai Béla Gömör vármegyében élt, ahol kijárta a polgári iskolát és a gimnázi­umot. A Tanácsköztársaság alatt a Felvidéken harcolt vö­röskatonaként és a trianoni döntés után menekülnie kel­lett. Eladta az ottani hetven hold rétjét és így került 1919 ben Hugyagra, ahol Jónás Arankával családot alapí­tott. Hat gyermekük lett, akik közül a legidősebb Aranka és a másodikként 1926 október 15-én szü­letett József és öccsük, Béla él.* 1941-ben az apjuk meghalt és az anyjuk háza lásból, koldulásból nevelte a három gyereket. A második vi­lágháború sem kímélte a csalá­dot. A patvarci uradalom kö­zelében kialakított lágerba ke­rültek. A tizennyolcadik évé­ben járó Józsefet leventeként Zsélybe vezényelték, aztán a Szécsény előtti Káprásokhoz vitték őket a német katonák. Ott aknamező volt telepítve a nagy harcok miatt és 1944. ja­nuár 5-én a lába alatt felrob­bant az akna. Az előrenyomu­ló oroszok bevitték a súlyosan sebesült fiút a balassagyarma­ti kórházba. - Kenessey igaz­gató főorvos kezelt nagy figye­lemmel és azt mondta, nekem barátságosan, hogy morekám csináltassál mankót, mert te fi­atal vagy és járnod kell még egy lábbal is - meséli a törté­netét Józsi bácsi. Aztán azokról az időkről is szó esik, amikor az édesapjá­tól eltanulta a kosárfonást és a gyógynövénygyűjtést, amiben aztán ő is elismert szakember lett. Betérünk a kis szobába, ahol a színes televíziót lecsön- desíti a háziasszony. - Ez volt a műhelyem és itt annyi kosa­rat fontam és annyi üveget bo­rítottam be szép fonással, mint a tenger - magyarázza az öreg a mesterségét. A felesége pe­dig mu­tam neki a tanácson, nem fél maga, hogy fenékbe lesz rúg­va, mi az, hogy cigánykérdést csinál! Nem olyan cigánykér­dést, amire te gondolsz, Józsi­kám, hanem, hogy foglalkozni akarunk a cigányokkal. Előad­ta a dolgot és kezet fogtunk. A társa­Szinte mese­szerű a hugyagi cigánysoron élő Radics József élete, amelyet a háború utolsó napjaiban elvesztett fél lába ugyan sokban meghatáro­zott, de az élni akarása, a család és a munka szeretete egy si keres élet példáját tárja elénk. Élete párjával, a szlovákiai Szécsénykovácsiból származó Baranyi Erzsébettel 1948-tól élnek egy fedél alatt, három fiuk, nyolc unokájuk és a dédunokák adják minden­napi örömük javát A hatvanas években még vajdájuknak is megválasz­tották a hugyagi romák a 76 éves férfit, akik elismerték képességeit és azt, hogy amikor tehette kiállt népe érdekében. Tizenöt évig volt ta­nácstag, aztán a megalakuló kisebbségi önkormányzat vezetője lett Önzetlen munkásságát sokszor érte elismerés és nem véletlen, hogy a hugyagi önkormányzat a 2002 júni­us elseji falunapon díszpolgári címet ado­mányoz a 76 éves vajdának ^ i m tatja a Kisipa­rosok Országos Szövetségének a díszokleve­lét, amely a negyedszázados munkásságáért járt az ezüst­gyűrűvel együtt. - Van itt okle­vél és kitüntetés a tanácstagi munkámért, az önkéntes ha­tárőrségért és sok másért, de a lényeg az, hogy mindig emelt fővel mehettem végig a hugya­gi főutcán - mondja Józsi bá­csi.- Mikor lementem a cigány­telepre, azt mondtam a cigá­nyoknak, dolgozzatok és élje­tek tisztességesen. Vajdának is úgy választottak meg, hogy mikor 1966-ban még az Ipoly- tól alig hatvan méterre lak­tunk, lejött egy cigányember hozzám azzal, hogy a Csunyi, azaz a Bállá Mihály tanácsel­nök cigánykérdést csinál. Fel­mentem hozzá és azt mond­akkor azt mondták, te vagy a legokosabb köztünk, legyél a vajdánk. Az­óta sok vitát lecsillapítottam ebben a tisztségben. A jelenle­gi polgármesterrel, Kanyó Ti­borral ha kétszer találkoztam, de ő a hugyagi öregeket min­den évben megtiszteli. Én még nem voltam ott a találkozó­kon, de jólesett, hogy azt mondta, Józsi bácsinak is vi­gyék ki az önkormányzat aján­dékát. Még buszmegállót és utat is építettek itt az utóbbi években, nem szólva a vízről, csatornáról és a gázról, ami összkomfortossá tette az éle­tünket. Azt panaszolja, hogy bár az Antall-kormány ígért kárpót­lást, de azóta se volt alkal­muk, hogy megkapják ezt a pénzt, pedig van igazolásuk, hogy ott voltak, szenvedtek a patvarci táborban. - Ez az em­ber mindig ilyen rokkant volt, de ha nem tudott volna magán segíteni mi meghaltunk volna - mondja Erzsébet asszony. Azt emlegeti, hogy semmi nél­kül mentek össze, de egyetér­téssel gyarapodtak és a párja sokat dolgozott a családért. Mindhárom fiuknak háza épült és örömükre jó menyeik, kedves, szép unokáik vannak. Bár régebben volt idő, amikor 2020 forint volt a férje nyug­díja és ha jött a karácsony, nem tudták sokszor, hogy mit egyenek. Most az öreg 44 ezer forintos nyugdíja mellé még ő is kap a pol­gármesteri hivataltól 14 ezer forint rendszeres se­gélyt, mert csak a család ellá­tását végezhette mindig. Azt mondja Erzsébet asszony, mindenre rásegítette őket az Isten. - Nem sajnáltam a me­nyeimtől, hogy adtam nekik, mert nekem is jólesett volna a segítség, de otthonról nem hozhattam egy fityinget sem. - Erre azt mondja Radics József, hogy ő megélt 76 évet, előbb a Horthy-rendszerben, aztán a németek alatt a gettóban és a Kádár-rendszer is többet ígért, mint adott a cigányoknak. Úgy érzi, hogy még a Fidesz-kor- mány alatt volt a cigányságnak a legjobb, mert nem kellett koldulni és a roma fiatalok ösztöndíjjal tanulhatnak az­óta. A szocialista kormánynak azt ajánlja, hogy legyen haza­fias és udvarias. Ha elesik az ember, emelje fel. A cigányok­nak pedig azt mondja, hogy ne házaljanak, ne kolduljanak, hanem képezzék magukat. Él­jenek. Mindenkinek két keze van! SZABÓ ENDRE AztíftMléLjk NEGYVEN EVE Az utóbbi fél évben csaknem félszázszor riasztották a salgótarjáni bányamentőket. Ott voltak a szilváskői tűznél, a tiribesi szénsavas víz­betörésnél, a sajnálatos kisteleki robbantásnál. A bányászok életét mentik ők, a bátor embereket. Hivatásként vállalták a bányamentést. Nógrádi Népújság, 1962. május 30., 3. o. A KISZ Lovász József Kulturális Seregszemle balassagyarmati be­mutatóján különösen a városi kultúrház öntevékeny csoportjai arattak nagy sikert. A Palóc népi együttes a pantomimcsoport, a Madách Imre Irodalmi Színpad nagyszerű élményt jelentett új számaival. Nógrádi Népújság, 1962. május 30., 7. o. HARMINC ÉVE Az ünnepi könyvhét szombaton, május 27-én vette kezdetét, és me- gyeszerte nagy forgalmat bonyolítottak le. Számos helyen került sor író-olvasó találkozóra. Donászy Magda Szécsényben, Homokterenyén és Salgótarjánban találkozott olvasóival. Nógrádi 1972. május 27, 8. o. Április 23-án játszott utoljára bajnoki méricőzést az SBTC labdarúgó- csapata. Mint ismeretes, a hosszú szünetre azért került sor, mert a vá­logatott az EB-negyeddöntő és vb-selejtező találkozókon szerepelt. A hosszú szünetet serény munkával töltötték labdarúgóink. Nógrád, 1972. május 28., 6. o. HÚSZ ÉVE Megyénk egyeüen komlótermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzeme a Mátraaljai Állami Gazdaság. Az idén 30 hektár új telepí­tésű komlójuk van, amit új módszerrel öntöznek. Az öntözőcsöveket behúzzák a talajba, s minden egyes tő külön kapja az éltető vizet. Nógrád, 1982. május 28., 8. o. A Fűtőber nagybátonyi gyáregységében az élőmunka hatékonysá­gát növelő finomlemez-leszabó gépsort alkalmaznak, mely nem csak termelékenyebb, hanem anyagtakarékosabb is a korábban használatos gépeknél. Nógrád, 1982. június 2., 1. o. TÍZ ÉVE Nemű közös képviselő-testülete legutóbbi ülésén Barta László jegy­ző beszámolóját hallgatta meg a község kereskedelmi ellátásáról. Az ülésre a településen működő 17 egység vezetője is meghívást kapott. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május 30., 5. o. A szécsényi Várkert szebb napokat látott régen! Az őskortól lakott te­lepülés közelében elterülő Borjúpást-rét a magyar történelemből is jól ismert és nevezetes. Az északi várfal alatt elterülő lapályon gróf Forgách József telepített botanikus kertet a múlt század elején. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június 1., 5. o. ÖSSZEÁLLÍTOTTA! BÓD4 GYÖRGYNÉ DR. •V BACH-KORSZAK ÉS CSŐDBEJUTÁSA '49-ben a magyar kormány mű­ködése megszűnt. Ez időben a kor­Debreceni '48-as honvédemlékmíi mány feje Félix Schwarzenberg (1800-1859) volt. Az ő nevéhez fű­ződik 1848. december 2-án V. Fer­dinand lemondatása, a tizennyolc éves Ferenc József trónraültetése, az 1849. március 4-i ún. „olmützi (kényszer) alkotmány”. Jobbkeze azonban hazánk megnyomorítá- sában báró Alexander Bach (1813-1893), előbb liberális és de­mokrata elvekkel az igazságügyi tárcát nyerte el, majd elveit sutba dobva, a reakciós táborhoz csatla­kozott és Schwarzenberg belügy­miniszterré nevezte ki. Ilyen minő­ségben kísérletet tett arra, hogy a monarchia összes államait abszo­lutisztikus alapon központosítsa. Ez a kísérlete kilenc évi kormány­zása után csődöt mondott (1859). Bukása után a pápai udvarhoz küldték kövemek, 1867-től végleg visszavonult a politikától. A „Bach-korszak” nálunk a Haynau-diktatúrát követte és 1850- től 1859-ig tartott. Az országot „fel­darabolták”, vége lett a vármegye rendszernek. Külön rész lett Ér- dély, Horvátország, a szerb vajda­ság, a temesi bánság és a határőrvi­dék. Magyarországot pedig öt ke­rületre osztották fel, a következő székhelyekkel: Pest-Buda, Sopron, Pozsony, Kassa és Nagyvárad. A köz- igazgatás nyelve a né­met lett, elárasztották az országot német és cseh egyenruhás hi­vatalnokok, akik né­pünket, nyelvünket nem ismerték, s ez nagy zavart okozott a közigazgatásban. (Őket nevezte a nép „Bach-huszárok- nak”.) A szigorú cen­zúra, a megszervezett kémrendszer, a csendőrség nagy ha­talma lehetetlenné tett minden szabad megmozdulást, új­jászervezte a közoktatást), de mindezek semmit sem értek a ki­szabott súlyos adók miatt. A ké­sőbbiekben visz- szatérünk gróf Széchenyi István tragikus sorsára, itt csak megem­lítjük, hogy a Bach-rendszer eredményeivel dicsekvő Rückblick („Visz- szapillantás”) cí­mű röpiratra írta meg leleplező vá­laszát: Blick auf den anonymen Rückblick („Pil­lantás a névtelen visszapillantás­ra”) című művét 1859-ben. ÉS MÉGIS ÉLÜNK A reformkor forrongása, majd a háború rombolása ellenére a magyar nép életerejét mutatja, hogy ezekben az időkben milyen nagy értékű művészeti teljesítmé­nyek, találmányok, technikai újí­tások keletkeztek, melyek közül sorozatunkban már néhányat idéztünk. 1847: Semmelweis Ignác (1818—1865) orvostudományunk legnagyobb alakja, felfedezi a „gyermekágyi láz” kezelésének módszerét; Ugyanebben az évben Po­zsony és Bécs között megnyitják az első távíróvonalat; 1854: Ganz Ábrahám bevezeti a kéregöntésű vasútikocsikerék- gyártást. Néhány héttel a százez­redik kerék kiöntése után tragikus módon öngyilkos lett. Ugyanebben az évben Adam Clark (1811-1866) eredetileg an­gol mérnök elkészíti a budai Vár­hegy alatti alagút tervét. A sza­badságharc alatt két ízben is meg­mentette a Lánchidat a felrobban­tástól. Széchenyi és az ország va­rázsa annyira megfogta, hogy tel­jesen elmagyarosodott. Az alagút Semmelweis Ignác szülőháza a budai Tabánban előtti teret ma Clark Ádám térnek nevezik; 1865: Elkészül az 1862-től épí­tett Magyar Tudományos Akadé­mia épülete a Lánchíd pesti olda­lán, amelyet Friedrich Staler berli­ni építész tervezett; az építkezést Ybl Miklós és Skolnitczky Antal vezette. JŐ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Nem ettem én véletlenül meszet? Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Drajkóné Fodor Erzsébet, Tolmács, Tolmácsi u. 114. sz. Mai rejtvényünk megfejtését június 6-ig le­het beküldeni szerkesztőségünk címére. PUSKÁS FERENCÉK ALAKU­LATA DÉLKELET­ÁZSIAI SZÖVET­SÉG SZÓCSA TA h 2 LT I SZLOVÁK FOLYÓ A BÉKE JELKÉPE VÁZÁBAN AHELYE Cl KUCKÓ, ZUG CZUCZOR GERGELY ÍRÓI ÁLNEVE r£ PÁRTBÓL KIVÁLT SZEMÉLY PAULO; BRAZIL VÁROS 0 p> c. lJ-hr-T fr K) V ,/V *S > D L-0 I ¥ £> II DOMAN' ÁGA T U (\r ÁTKA­ROLÁS ^ R< 'I ' V L U £> C (F fr EGYMÁS UTÁN MOND ¥ 7$ F K. ARRÓLA HELYRŐL ¥ ‘lu 10 h> SZEMÉ­LYED T ... VITÉZ; PETŐFI MÜVE T b IO INDONÉZ AUTÓJEL i FF KÉRDŐ­SZÓCSKA ¥ £ hr O a SPECIÁ­LIS KÓRHÁ ZI TEST­MOZGÁS c Y m 0 ff 1 A' ARRA A HELYRE HULL 0 b £ £ K. MÓRICZ MŰVE: ... MURI T (4 ÍL ^ ’ MENNY­/ BOLT RAGASZ- . _ _ / TÓSZER y “ ¥ (_2 OLASZOS V-^*­HÁBO­RÚZÓ X HORDÓ- MÉRŐ RÚD ¥ DRÁGAKŐ­SÚLY­ÉGYSÉG T K, 1 fr T T K ¥ X" I r c c £ 7F c? 2ENEI FÉLHANG „SZÍNES" SZÍNHÁZ ¥ Ff £ T HH fr ír U IV S s /o EGYKORI GÓL­GYÁROS (ZOLTÁN) L Ld J> Ő y i M * s 2r 0 '£> ¥ £ Pr­L 3 TAKARÉ­KOSKODIK £ P K o CSIKÓTOJÁ SOS F ALU X ÍF r T T~ K £ 18 ÉVEN ... FIATAL­KORÚ X L <4 *fl DICSEK­VŐEN MUTOGAT £ r o T IF T~ u F T 0 AJ IF GULYA VAGY KONDA T IF j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom