Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-05 / 129. szám

2002. JÚNIUS 5., SZERDA SZÉCSÉNY MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Egy nógrádi lovas hölgy Debrecenben Mindig nagy öröm arról tudósítani, ha megyénk sportolói az ország távoli sarkában is megállják helyüket. Még nagyobb az öröm, ha olyan, megtisztelő feladat is kapcsolódik mind­ehhez, amiről a napokban érkezett hír a Hajdúság fővárosá­ból, Debrecenből. A Debreceni Egyetem 1868 óta bocsát ki agrármérnököket, s áz elmúlt 135 év egyetem-tör­radjunk: ekkorra „érnek meg” a végzős hallgatók, s egy álló hé­ten át ünnepük, hogy tanulmá­A salgótarjáni Kökény Krisztina lóháton, a menet élén FOTÓ, EGYETEMI ÉLET ténetéhez szorosan hozzá tarto­zik a „Sárgulási hét” is. Hogy a mezőgazdasági hasonlatnál ma­nyaik immár visszafordíthatatla­nul a végéhez közelednek. Ezen a héten egymást érik az egyete­men a rendezvények, diákest, disznótor, bál, koncert, de még­is, a legnagyobb, legszebb és legemlékezetesebb program a hallgatók díszes felvonulása Debrecen főterére. A pompájá­ban talán csak a Virágkamevál- hoz hasonütható felvonuláson a haügatók, oktatók, szülők, csa­ládtagok, barátok együtt ünne­pelnek, és járják be a város utcá­it, tereit. Azonban a legjobb hallgatók közül is csak egy iák­nak adatik meg minden évben, hogy ezt a népes, hintókból, au­tókból, gyalogosokból álló me­netet végigvezesse a városon. Az idén a menet élén egy ha­talmas sárga mén nyergében, huszárruhában, motoros rend­őrök kíséretében egy nagyon csi­nos hölgy haladt. Megyénk lova­sait is büszkeséggel tölti el, hogy a salgótarjáni Kökény Krisztina személyében az egyetem egy nógrádi hallgatója és sportolója kapta ezt a megtisztelő feladatot, hogy - szó szerint - éllovasa le­gyen az ország egyik legnagyobb ilyen rendezvényének. A fiatal, kedves és talpraesett hölgy öt éve a Debreceni Egyetem hallga­tója, aki hosszú évek óta kiváló díjugrató versenyző is. Az pedig külön öröm, hogy megyénk lo­vassportjához mindvégig hű ma­radt, hiszen ma is az őrhalmi székhelyű Ipoly-völgyi Lovas Di­ák Sportegyesület igazolt ver­senyzője. S hogy mindez a lát­vány mennyire tetszett a többi résztvevőnek, azt jól példázza, hogy a Debreceni Egyetem új­ságjának, az Egyetemi Életnek a címlapján is Krisztina szerepel - természetesen lóháton. Szélesedő pénzügyi lehetőségek A vállalkozók számára nagy segítséget jelent, ha ismerik a pályázati lehetőségeket, me­lyekkel megoldhatják a szüksé­Szántó Zoltán előadása gye legilletékesebb szakembe­reinek részvételével. A Nógrád Megyei Területfej­lesztési Tanács 2002. évi pályá­zatait a bo­nyolító, a Nm. Terü­letfejleszté­si Ügynök­ség Kht. képviselője Szántó Zol­tán ismer­tette. A kis- és közép- vállalkozói célelőirány­zat és a vi­dékfejlesz­tési célelői­rányzat pá­lyázatait ki­emelte. A kis- és kö­zépvállalko­zások fej­lesztéseihez kapcsolódó _______________■ egyéb támo­g atásokról a Közép-magyaror­szági Regionális Fejlesztési Rt. munkatársa Baran Flórián be­szélt. A vállalkozások külpiacra jutása segítő támogatások a na­gyobb vállalkozásokon kívül a kisebb vállalkozásokat is érinti. Sándor Ildikó a 1TDH irodaveze­tője hasznos útmutatásokat adott a lehetőségekről. A mikrohitel a kis- és közép- vállalkozók részére a legjobb kondíciójú pénzforrás jelenleg . A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány igazgatója Brunda Gusztáv részletesen ismertette a feltétele­ket és a pályázati folyamatot. A Széchenyi-hitelkártya a legújabb hitellehetőség, kiváltá­sának és felhasználásának mód­ját a Vállalkozók Országos Szö­vetsége munkatársa Varga Ta­más ismertette. A Nógrád Me­gyei Munkaügyi Központ szé- csényi kirendeltség vezetője Za­lán Attila a munkaügyi alap pá­lyázható forrásairól szólt. ges fejlesztései­ket. Ezért a Vidék­fejlesztők Nógrádi Egyesülete és Szécsény Város és Környéke Önkor­mányzatainak Te­rületfejlesztési Társulása szerve­zésében az ITDH Nm. irodájának támogatásával most Szécsényben ke­rült sor a témában előadásra és kon­zultációra a me­Faluhelyi László területfejlesztési-foglalkoztatási menedzser FOTÓK: GYURIÁN TIBOR Engedéllyel „lopott” holttest Idős hölgy ballagott az R.-i temető sír­hantjai között. Kezében virágcsokor. Nyil­ván a hozzátartozója sírjára szánta. A léptei­re sem figyelt, jól ismerte a járást, hiszen aki­hez ment, majd egy évtizede itt pihen már. A sírhoz érkezve földbe gyökerezett a lá­ba. Megdöbbenésében elakadt a lélegzete is. A sír üresen tátongott. A sírkövet sem látta sehol. Nem fogta fel, hogy mi történhetett. A virágot bedobta a gödörbe, ahonnan hiány­zott a koporsó és a holttest. Zavarodottan te- kintgetett maga körül, majd tanácstalanul el­indult haza. Az úton csapongtak fejében a gondolatot, sehogyan sem értette ezt a ször­nyű helyzetet. Vajon kinek az érdeke ellopni egy halottat? Ki tehette, ki tud róla? Feljelentést tett a rendőrségen, ahol ugyancsak furcsállták az esetet, de természe­tesen megkezdték a nyomozást. Rövid idő alatt körvonalazódtak a történtek. A nyomo­zók eddig sok mindent kibogoztak, de az ügynek még nincs vége. Azt már megállapí­tották, hogy a sírban fekvő személyt senki sem a lopás szándékával mozdította el végső nyughelyéről. Az is kiderült, hogy a kihanto- lás valójában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézeti enge­délyével történt. Eddig tehát minden a törvé­nyes kereteknek megfelelően zajlott. Most már az elkövető személyére is fény derült, aki nem volt más, mint az elhalt férfi első házasságából született fia, aki egy köze­li városban él. Ő kérte az engedélyt apja sír­jának kihantolásához, hogy abban a városban temethesse el, ahol ő lakik. Nos, úgy tűnik, hogy mindez nem is olyan nagy ügy. Csak hát, az elhalt férfi má­sodszor is megnősült. Halála után a síremlé­ket a második feleség állíttatta neki. A holt­testtel ezt a síremléket is magukkal vitték a kihantolók - akik a kihantolásról még a te­mető gondnoknak is elfelejtettek szólni! -, amit a helyszínen kellett volna hagyni. így aztán az ügyben illetékes rendőrkapitányság rendőrei csupán lopás bűntettének alapos gyanújával folytatják a nyomozást. A további részletek jogi tisztázása azon­ban már nem rendőrségi ügy. Minden esetre jó lenne tudni a gyermeki cselekedet igazi okát. PADÁR ANDRÁS Konferencia lesz a gyógynövényekről HERENCSÉNY. A gyógynövényágazat szerepe a vidék- fejlesztésben címmel rendez konferenciát június 7-én a te­lepülésen működő, herencsényi székhelyű Agroherba Kft. A tanácskozást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Gyógynövényszövetség és Ter­méktanács is támogatja. A szakmai fórum célja, hogy az ágazat helyzetének értékelésével, a fejlesztéshez szüksé­ges feltételek meghatározásával és az EU-csatlakozásban rejlő lehetőségek figyelembe vételével elősegítse egy kor­szerű gazdasági stratégia közös kialakítását. Országos díjkiosztó Az elmúlt évekhez hason­lóan szép nógrádi sikerekkel zárult a Ráday Mihály vezeté­sével működő Város- és Falu­védők Szövetsége „Gyerme­kek az épített és természeti környezet védelméért” témá­ban meghirdetett pályázata, amelynek eredményeit a gyermeknapon a budai vár­ban hirdették ki. Ivitz Eszter Virág (Bátonyterenye) mun­káját első díjjal ismerték el, az erdőkürti Garai Laura má­sodik, a ságújfalui Pilinyi Gá­bor és Oravecz Bertold harma­dik díjat vehetett át, ugyan­csak harmadik díjas lett a szintén erdőkürti Bratkovics Gábor és Teige Tímea. Az utóbbi kistelepülés lelkes fa­luvédő csapatának két továb­bi tagja, Holló Barbara és Pet- rás Kristóf könyvjutalomban részesült. Ezúttal is sikerrel vettek részt a pályázaton (Ságújfalu testvértelepülése), az erdélyi Bethlen tanulói is. A hagyományt megtartva a leglátványosabb, legfigyelem- re méltóbb pályamunkákból kiállítás nyílt a Budapesti Történeti Múzeumban, az ér­deklődők három hétig láto­gathatják. Népismeretből jelesek Szülők és gyerekek Kellemes, kedves hely a jánosaknai tópart. A levegő, a napfény, a közeli tó igazán ideá­lis a kikapcsolódásra. Ebben az ideális környezetben a Mátra Oktatási Bázison töltöttek el né­hány órát családostól, gyerekes­től a salgótarjáni rendőrkapi­tányság dolgozói. Nem véletlen, hogy a rendőrszakszervezet, a közbiztonsági alapítvány és a balesetmegelőzési bizottság ál­tal támogatott egész napos ren­dezvényre sokan jelentkeztek. Az apukák nyársra tűzve csur- dították a szalonnát, anyukák készítették a délelőtti zsíros ke­nyeret, s egy nyugdíjas rendőr kolléga ugyancsak tüsténkedett, hogy időre elkészüljön az ízletes gulyás. A rendőr nénik és felkért is­merősök gondoskodtak a gyere­kek játékos szórakoztatásáról. Lehetett labdával célba dobni, lufit fújni, lángost enni verse­nyezve, és sok más játékban ügyeskedni. Aki nyert, ajándé­kot kapott. Természetesen nyo­moztak is a rendőr gyerekek. A magas fűben elrejtett különböző játékokat lehetett megtalálni. A legügyesebbek pedig választhat­tak ebből maguknak. Nagy szur­kolást és nevetést váltott ki a gyerekek között az apukák zsák- bafutása. Mindenki civilben múlatta az időt a gyerekeivel, fogyott az üdítő, s lehetett koccintani jóféle borral is. Rendőregyenruhát ki­zárólag a motoros rendőrön le­het látni, aki csak ilyen szolgá­latkész állapotban vezetheti jár­művét. Ő a gyerekek kedvéért jött el, aki akart, egy-egy körre felülhetett mögéje. Sikeres, pihentető, emlékeze­tes napot zártak a jánosaknai tó közelében a rendőr gyereknap résztvevői, akik - ahogyan hal­lottuk - szeretnének ezzel ha­gyományt teremteni. Kényszerbontás Idegérben? Amennyiben a tulajdonos nem tesz eleget a 10-éig szó­ló határidőnek, úgy kény­szerbontásra kerül sor Sal­gótarján idegéri városré­szén, ahol szabálytalanul építettek fel egy istállót. Már 2001. februárjában érke­zett panaszbejelentés a salgótarjá­ni polgármesteri hivatalba a lótar­tással kapcsolatban, amely azóta is zavarja a szomszédokat. Felve­tették a problémát tavaly ősszel a lakossági fórumon is. A hivatal több felszólítást postázott már az érintett családnak, sőt többször meg is bírságolták már őket, ám mindkét eljárási mód eredmény­telen volt. A bírság nagysága szá­zezres tétel, azonban azt sem fi­zették ki, a hivatal annyit tehetett, hogy azt ráterhelte az ingatlanra. A fából épített lóistálló azon­ban máig is áll, noha a lótartással foglalkozó család az év elején le­vélben közölte, hogy márciusig eleget tesznek bontási kötelezett­ségüknek. Elmúlt a március is, a lakók továbbra is panaszkodnak. Felkérték már a Cigány Kisebbsé­gi Önkormányzat elnökét is a közvetítésre, ám Hranek Ferenc sem járt eredménnyel. A lehetőségek között volt az is, hogy olyan külterületet keres a család, ahol engedélyezett a lótar­tás. Erre már bőven lett volna ide­jük. A polgármesteri hivatal fel­ajánlotta, hogy megvásárolja az ingatlant, de a tulajdonosok irreá- üs árat szabtak. Miután már minden határidő régen lejárt, a hivatal egy utolsó engedményt tett: ha Idegérben jú­nius 10-éig eltávolítják az épít­ményt, az ügy rendezettnek te­kinthető. Ellenkező esetben azon­ban nincs más lehetőség, mint a legdrasztikusabb megoldás: kényszerbontásra kerül sor 13-án. Aznap a VGÜ Kft. bontaná le az építményt, az eljáráshoz a rend­őrség segítségét kérik majd. A városi állattartási rendelet ér­telmében Idegérben senki nem tarthat nagy testű állatot, tyúkok, nyulak, galambok, méhek tartá­sára ad engedélyt a rendelet. P.L Új helyek a Menedékben Meghosszabbította Salgótar­ján önkormányzata a Vörös- kereszt Nógrád megyei szer­vezetével kötött megállapo­dást, ennek értelmében már öt férőhely betöltésére kap jogot a város a baglyasaljai Menedék Családok Átmeneti Otthonában. A gyermekek átmeneti gondo­zásának megszervezése az önkor­mányzatok feladatkörébe tartozik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997-es törvény értelmében. E jogszabályi kötelezettségének Sal­gótarján önkormányzata a Ma­gyar Vöröskereszt Nógrád megyei szervezetével kötött szerződésé­ben foglaltak útján tesz eleget. A múlt évben megkötött szer­ződés meghosszabbításáról dön­töttek a képviselők, az ugyanis 2002. május 31-én lejárt. Egy év­vel hosszabbították meg a megál­lapodást, amelyet módosítottak is. Ennek megfelelően a szolgál­tatást, az átmeneti otthonban va­ló elhelyezést és ellátást fejen­ként napi 1800 forintért vehetik igénybe a rászorulók. Az össze­get a szodáfis és egészségügyi fe­jezeten belül költségvetésében biztosítja az önkormányzat. A _Vöröskereszt a térítési díj fejében 2002. június elsejétől 2002. júüus 14-ig három, majd 2002. júüus 15-től 2003. május 31-ig folyamatosan öt férőhelyet tart fenn a város területéről az ön- kormányzat által elhelyezendő gyerekek és szüleik részére. A megállapodás azt is tartal­mazza, hogy az intézménybe polgármesteri beutaló határozat­tal vagy a közgyűlés határozatá­val juthatnak be a krízishelyzet­ben lévő rászorulók. DUDELLAI I. Figyelmre méltó teljesítmény­nyel szerepeltek a litkei általános iskola tanulói a Budapesten meg­rendezett cigány népismeret ta­nulmányi verseny döntőjén. Benyus Diana második helyezést ért el, Oláh Tímea harmadik lett, Barna Adrienn pedig a tizenhar­madik helyet szerezte meg a né­pes mezőnyben. a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom