Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-20 / 142. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2002. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK Nógrádban is hasznosítható spanyolországi turisztikai tapasztalatok A J. L. Seagull Alapítványi Iskolának (különös tekintettel Körmendy Évának, Koruhely Tamásnak, Kiss Katalinnak) köszönhetően a közelmúltban 25 Nógrád megyei szakember (a J. L. Seagull iskola képviselői, polgár-és alpolgármesterek, kistérségi menedzserek, a munkaügyi központ képviselői, a vállalkozásfejlesztési alapítvány, az ITD-Hungary Nógrád megyei képviselete, a Nógrád Megyei Közművelődési és Tu­risztikai Intézet, a Nógrád Megyei Salgótarján Városi Tourinform-iroda képviselője) utazhatott el spanyolországi tanulmányútra. A program helyszínei Spanyol- ország legszebb és legváltozato­sabb tájai voltak: Madrid, vala­mint Galícia tartomány varázsla­tos városai: A Coruna, Brión, Padrón, Santiago de Compostela. (A részletekre jövő héten, az ala­pítványi iskola végső beszámoló­ján, a tapasztalatok összegzése kapcsán térek ki.) A turisztikai szempontokat fi­gyelembe véve Galícia tartományban a Deloa Alapítvány turisztikai projektjeinek bemutatói voltak a leghasznosab­bak. Egyszersmind arra a következtetésre jutot­tunk, hogy nem kell minden esetben nagy, világmegváltó fejleszté­sekben gondolkodni, hanem a kicsi, a me­gyénkben már eddig meglevő fejlesztéseket kellene jobban mene­dzselni, hatékony pénz- szerzési technikákat, be­fektetői kört, nagyobb publicitást biztosítani az eredmények számára és a kisebb eredményeket is jobban meg kellene becsülni. Természe­tesen a pénznek, a fejlesztési for­rásoknak, a pályázati techniká­nak nagyon fontos szerepük van az elképzelések valóra váltásá­ban. Megyénk önkormányzatai­nak és szakmai szervezeteinek a pályázati kultúrájukat még töké­letesíteniük kell. Galícia tarto­mányban ugyanis megtapasztal­hattuk az együttműködésen ala­puló pályázatí konstrukciók gya­korlatát. Nógrád megyében pá­lyázati téren is, de ugyanakkor a mindennapi munkánk során is többet kellene tudnunk az egyes szervezetek működéséről, egy­másról, eredményeket is csak a másik fél tevékenységének be­kapcsolásával érhetünk el. A turizmus területén csak és kizárólag a kistérségekkel együtt­működve, közös pályázatok be­nyújtásával, azok közös kivitele­zésével, egy egységes arculat és törekvés megvalósításával tud­nánk igazán hatékonyak lenni és átütő eredményeket elérni. Galí­cia tartományban a Paideia Ala­pítvány berkein belül tapasztalt együttműködési készség, képes­ség és mindennapi gyakorlat te­hát igazán példaértékű és köve­tendő szempont. Mindemellett az is tanulságosnak bizonyult, hogy a projektek kivitelezéséhez egy olyan szakértői gárda áll ren­delkezésre, akik különböző terü­letekről érkeztek, akiknek a segít­ségével a fejlesztések során lehe­tővé válik az interdiszciplináris látásmód kialakítása, s a képzé­sek során integráló szerepük van. A tanulmányút során nagyon érdekesnek bizonyultak a tűnsz­ükai kapcsolódási pontok és elsa­játítási lehetőségek. Ennek meg­felelően értékes információkhoz sikerült jutnunk a Deloa Alapít­vány turisztikai fejlesztési pro­jektjeinek ismertetésekor. Ezek közül az alábbiakban kiemelek 4 fejlesztési projektet, amelyeket Nógrád megyében is lehetne adaptálni: 1. projekt „A kézművestevékenység me­nedzselése". A projektnek három célkitűzése van: fejlessze a gaz­daságot, segítse a foglalkoztatást, legyen előnyös a kisipar számára. Az ehhez szükséges feltétel az, hogy jól megkülönböztethető in­dividuális produktum legyen. Ga­líciában a kézműves mesterségek támogatását az 1992-ben létreho­zott galíciai kézműves törvény is alátámasztja. Azóta már sok szer­vezetet létrehoztak ezeknek a mesterségeknek a támogatása ér­dekében: ennek megfelelően lét­rejött a galíciai kézműves­központ, a galíciai kézművesbi­zottság, kialakították a kézmű­vesjegyzéket, regisztert. Galíciá­ban a kézműves-hagyományok­nak egyre nagyobb a gazdasági jelentőségük és a területnek egy­szersmind nagyon jó jövőbeli le­hetőségei vannak. A vállalkozásoknak vannak jegyzett és nem jegyzett terméke­ik. Akik tagjai a jegyzett termé­kek gyártói körének, azokról má­sok is értesülhetnek, akik nem tagjai, azok az ismeretlenség ho­mályába vesznek. Ezért fontos te­hát csatlakozni az egyesülethez. A piacra segített vállalkozások több mindennel foglalkoznak: ré­gi használati tárgyakat újítanak fel, fából hordókat készítenek, bronzzal, agyaggal is dolgoznak, kosarakat fonnak, csipkét vernek stb. A kistérségi menedzserek sze­repe a vállalkozások piacra segí­tésében rejlik. Az a feladatuk, hogy felvegyék a kapcsolatot a vállalkozásokkal, segítsék őket pályázatok írásában, kézműves­hálózatot építenek ki. Az általuk használt marketing eszközök el­sődlegesen a hirdetések, illetve a közös „esemyőmárka” kialakítá­sa. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ma­gas minőségű, galíciai motívu­mokkal ellátott árukat márkanév­vel látnak el („Galíciai kézműves­termékek”), melyeket nem kap­hat meg másutt a vásárló. A kéz­műves mestereknek nem kell fi­zetniük a hirdetésekért sem. Emellett olyan üzleteket is kiala­kítanak, amelyek kifejezetten ezeknek a termékeknek az árusí­tásával foglalkoznak, s ezzel ga­ranciát nyújtanak a vevők számá­ra is. Nógrád megyében a Nógrád Megyei Közművelődési és Tu­risztikai Intézet kiállítások, zsű- riztetések, konferenciák szerve­zése által évtizedek óta foglalko­zik a kézműves mesteremberek munkáinak menedzselésével. A munkatársak az amatőr és a pro- fesszionáüs formában működő kézműves mesterek és azok munkáinak jó ismerői, rendelke­zésükre áll egy megyei regiszter is. Egy üyen jellegű projekt koor­dinálására a több évtizedes ta­pasztalattal, helyismerettel és tu­dással felvértezett intézet a kama­rákkal, a vállalkozásfejlesztési alapítvánnyal és a kistérségi me­nedzserek munkájával karöltve megfelelő bázis lehetne. 2. projekt „Iskolai farm”. Egy kutatás után döntötték el, hogy mi legyen a program tartalma és hogy van-e rá igény. Ezen kívül gazdasági előtanulmányt is végeztek, hogy mennyire lesz nyereséges a vál­lalkozás. A farm szó létesítmények ösz- szességét jelenti (pl. diákszállás, vagy olyan terület, ami mezőgaz­dasági munkák végzésére szol­gál) . A létesítmények létrehozásá­nak az a célja, hogy szállást adja­nak a diákoknak, segítségükkel fejlesszék az ifjúsági turizmust, az oktatási programokon belül lehe­tőséget biztosítsanak tanulmány­utak szervezéséhez. A tanulmá­nyi programok a szabadidős tevé­kenységekkel is összekapcsolha­tók, az elméleti tanulmányokhoz gyakorlati képzés is kapcsolódik. A tantervekbe beépített iskolai ki­rándulások lehetővé teszik, hogy a szórakozás mellett a gyerekek új tudással is gazdagodjanak. A pro­jekt célcsoportját az alap-, és a kö­zépfokú oktatásban részt vevő, szabadidővel rendelkező tanulók, a családok, önkormányzatok je­lentik. A program egy- vagy több­napos bentlakásos, nyári progra­mokat tartalmaz, ünnepnapok al­kalmával is szerveznek különféle rendezvényeket. A szobák moz­gássérültek számára is megfelel­nek. A minél korszerűbb feltéte­lek megteremtéséhez kialakítot­tak egy 80 fős ebédlőt, könyvtá­rat, irodahelyiséget, zöldségesker­tet, pincéket, karámokat az álla­tok részére. A gyerekek megtanul­hatják itt, hogy hogyan kell az ál­latokról gondoskodni, hogyan kell kenyeret sütni, növényt ter­meszteni stb. Egyébiránt a projekt megyénk egyes részein már ídváló módon működik az úgynevezett erdei is­kolák formájában (Hollókő, Hotel Medves-Bagolytanya, Kétbo- dony, Buják, Szorospatak, Őrha­lom, Nyírjes-üdülő stb.) 3. projekt „A Deloa területhez kapcsolódó híres emberek”. A projekt 4 terü­letről, nevezetesen a képzőművé­szet, az irodalom, a zene, a festé­szet területéről igyekszik feltérké­pezni az adott terület tehetséges embereit. Az a cél, hogy az egyes feladatokhoz megtalálják a terü­lethez kötődő művészeket, hogy aztán tevékenységüket fel tudják használni a térség népszerűsíté­séhez és a turisztikai termékek el­adásához. Olyan emberek meg­keresése, felkutatása van folya­matban, akik korábban ismeret­lenek voltak. A kutatás az önkor­mányzati képviselők bevonásá­val történik, akik a művészek működéséről, tevékenységéről információkat szereznek be. A művészek által létrehozott alko­tásokat kiállítás keretében teszik közzé, majd egy mobil kiállítást szerveznek, amelynek során a te­rület értékeit Spanyolország egész területén, valamint külföld­ön is népszerűsítik. Ez a projekt Nógrád megye ré­széről átgondolásra érdemes. Jó ötletnek bizonyulhat a kiállítási formák megvalósítása, hiszen a megye az egyre bővülő tourin- form-irodahálózattal egyre több kiállításon tudja értékeit repre­zentálni. Ezen kívül megfonto­landó lenne az is, hogy kiadvá­nyaink arculati tervezését egy- egy híres művészünk valósítaná meg. 4. projekt „Alulról jövő kezdeményezé­sek”. Galícia tartományban 1999- től a gazdasági fejlesztések tekin­tetében elsősorban az alulról jövő, külső segítség nélkül megvalósuló kezdeményezésekre fókuszálnak. Ennek érdekében vidéki gazdasá­gi egységeket hoztak létre. A cél az életminőség javítása, a megfelelő szociális-társadalmi hálózat létre­hozása, a népességmegtartás és a környezetvédelem biztosítása. A fejlesztési célkitűzések megvalósí­tásában az első lépés a terület fel- térképezése, meghatározása volt. Második lépésként megtörtént az identifikáció, a SWOT-analízis el­készítése. Ez azt jelenti, hogy a te­rületi viszonyokat, a térség adott­ságát pozícionálni szükséges. A feldolgozott adatok segítségével diagnózist állítottak fel. A végkifej­letet a gazdasági karakter, területi jellegzetességek, fejlesztési sajá­tosságok megállapítása jelentette. A kutatás hatására arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a területi nek leginkább a turizmusra szük­séges koncentrálni. Ennek fejlesz­tése érdekében 16 projekt kidolgo­zása van folyamatban: többek kö­zött útfejlesztési, szabadidős tevé­kenységgel, az idegenvezetés, a kézművestevékenység kialakítá­sával, régi emlékhelyek helyreállí­tásával, népszerűsítésével kap­csolatos elképzelések is helyet kaptak a fejlesztési programok között. Nógrád megyében a Sapard- programok kapcsán a kistérségi szinteken megfogalmazódtak tu­risztikai fejlesztési projektek, amelyek nagyon jó elképzelések. Megyei szinten pedig elkészült egy turisztikai megyei stratégiai program, amely azonban tovább­gondolásra, bővítésre, aktualizá­lásra érdemes. TÖZSÉR ANETT I-----------------------... . ____:___________ .v ■' - ■■ v ■■ A tanulmányút résztvevői ■ A látogatás során érdekesnek bizonyultak a kapcsolódási pontok és elsajátítási lehetőségek ■ Miért kell a „salátatörvény”?- Különleges a múlt héten benyúj­tott, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló, 2000. évi CXXXIII-as törvény módo­sításáról szóló javaslat, hiszen a költségvetési törvény módosításán túl további, több mint tíz törvény módosításával is foglalkozik. A cso­magot „salátatörvénynek” hívja a magyar sajtó egy része, amely talán találó, talán nem - fogalmazott Boldvai László országgyűlési képvi­selő, aki a lapunknak adott interjú­ban a törvénymódosítások módját is megindokolta.- Azt gondolom, hogy egy kormá­nyon lévő koalíció szempontjából - a lo­vagiasság szabályai szerint fontosnak tartom ezt leszögezni - nem elegáns egy „salátatörvény” benyújtása, mert óha­tatlanul azt a képzetet erősíti, hogy ab­ban olyan dolgokat is el akarnak dugni a beterjesztők, amelyeket nem mernek elvállalni az adott önálló törvény módo­sításakor - mondta Boldvai László.- A költségvetési bizottsági vitában az ellenzék ezt erősítette. Érdekes ezt hallani, mert amikor ezen fenntartása­ikról beszélnek, elfeledkeznek az el­múlt négy évben általuk megtett konk­rét intézkedésekről. Azt hiszem, ez az egyetlen olyan, törvényhozás szem­pontjából elfogadható helyzet, amikor egy kormány nem választhat más tech­nológiai utat a saját maga által megfo­galmazott választási ígéretek végrehaj­tása miatt, tekintettel a 100 napos ígére­tek határidejére. Annyiban más a mi előterjesztésünk, hogy ez jövőbeni for­rások elköltésére vonatkozó javaslato­kat tartalmaz, szemben a Fidesz által korábban „salátatörvényként” benyúj­tott módosító javaslatokkal, mert azok visszamenőlegesen pecsételtették meg a parlamenttel a Fidesz által már koráb­ban kormányszinten elköltött vagy át­csoportosított források helyeit.- Mi váltotta ki a legnagyobb vitát az ellenzék részéről?- Javaslatunk értelemszerűen érinti a magyar költségvetés jó néhány tételét, és ezen túl például a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvényt is. Ezt a későbbiekben átfogóan át kell tekinte­nünk, és végre kell hajtanunk a szüksé­gesnek ítélt változtatásokat. Hangsú­lyos elemként kezeltük a választási kampányban is az átláthatóságot. A közbeszerzésről szóló törvény mó­dosítása is szerepel a csomagban, ez összefügg az MFB helyével, szerepével. Számunkra elfogadhatatlan, ahogyan például az autópálya építést bonyolítot­ta az MFB, közbeszerzési eljárás nél­kül, kénye-kedve szerint. A módosított törvény úgy szól majd, hogy az MFB esetében is alkalmazni kell a közbeszerzési eljárásról szóló tör­vény előírásait, magyarán a későbbiek­ben nem fordulhat elő, hogy súlyos adófizetői milliárdokat úgy költhessen el a bank, hogy nem jogszerűen hirdeti meg az eljárást.- A fejlesztési bankra vonatkozó vál­toztatások noha nagyon, de közvetve érintik az állampolgárokat. Melyek a csomag azon elemei, amelyeket a bőrü­kön érezhetnek az emberek?- Többek között a bérintézkedések. A választási kampányunk során megígért, közalkalmazotti kört érintő béremelés fedezetének a megteremtése ahhoz, hogy ez a béremelés szeptembertől ha­tályos és októbertől kiutalható legyen. A másik a nyugdíjasoktól korábban elvett 52 milliárd forint pótlása, ez egyszeri rendkívüli nyugdíjjuttatás szeptemberi kifizetéssel. Vannak ebben átfedések, mert a benyújtott csomag bruttó érték­ben csaknem 210 milliárd forint kiadás- növekedést tartalmaz, a nettó végösszeg azonban 160 milliárd forint. A béreme­lésnek ugyanis értelemszerűen lesz olyan vonzata is, hogy megnő a költség- vetés személyi jövedelemadóból, a nyugdíjalap nyugdíjjárulékból származó bevétele. Az előző kormány bemutatta, mekkora béremeléseket hajtott végre a pedagógustársadalom helyzetének javí­tása érdekében. Ezzel két problémánk volt. Egyrészt, hogy a béremelés fedeze­tének csak töredékét biztosították az ön- kormányzatoknak, vagyis az önkor­mányzatoknak saját forrásból, megszo­rító intézkedésekből vagy más bevétel­ből kellett megteremteniük a forráskü­lönbséget. Másrészt mire a „nagy bér­emelés” odaért a borítékba, köszönővi­szonyban sem volt a jelzett számokkal.- Ez feles törvénycsomag lesz?- Igen, az elfogadásához 194 igen szavazatra van szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom