Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-19 / 141. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2002. JÚNIUS 19., SZERDA Azonnali intézkedéseket sürgetnek A Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének nemrég megtartott küldöttközgyűlésén az egyik felszólaló szerint az új kormány mezőgazdaság támo­gatására irányuló ígérete az utóbbi időben mintha gyengülne. A jelenlévő és felszólaló MOSZ (Mezőgazdasági Termelők Or­szágos Szövetsége) gazdaságpolitikai titkára szerint az új kormány befogadta az MOSZ javaslatait, amelyek azt céloz­zák, hogy ne legyen vesztes az ágazat. Az elmúlt években ugyanis nem kapott elég figyelmet a mezőgazdaság vala­mennyi szektorában működők legfőbb problémája: a jövede­lemhiány, a további eladósodás, a vidéki lakosság elszegé­nyedése, az ágazatban élő foglalkoztatottak számának jelen­tős csökkenése. Arra kértük Deák Pált, a Nógrád Megyei Me­zőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének titkárát, ossza meg megyénk olvasóival, lakosságával a témával kap­csolatos tapasztalatait, az érdekvédelem törekvéseit.- Mit mutatnak a felesleges magyarázkodást kizáró tények megyénk mezőgazdaságában?- A 2001. évi árbevétel-növeke­dés mellett a gazdálkodók hatvan százaléka zárta nyereséggel az évet. Ez megyei szinten százmil­lió forintot jelent. Jó dolog, hogy az elmúlt évek legnagyobb össze­gű beruházása valósult meg. A gazdálkodók, a szövetkezetek, a társas- és magánvállalkozók dön­tő részénél azonban nem javult a fizetőképesség, a bankoktól nem kapnak hitelt. Ennek alakulásá­ban szerepe volt a gyenge minő­ségű kalászos gabonának és a nyomott áraknak. A termelést csak integrátorok segítségével tudták finanszírozni. A gazdálko­dás legneuralgikusabb pontja az, hogy jórészt az előbbiek miatt a pénzügyi helyzet nem javult, el­lenkezőleg: jelentősen nőtt az eladósodottság. A gazdálkodók éven belüli adóssága meghaladja az egymilliárd forintot. Az APEH kimutatása szerint 1990 óta - két év kivételével - minden esztendőt veszteséggel zártak a megye me­zőgazdasági vállalkozásai. Követ­kezményeként az elmúlt néhány évben 14 szövetkezet és sok gaz­dasági társaság jutott csődhely­zetbe, végelszámolásra, felszá­molásra került sor, de sok őster­melő és mezőgazdasági vállalko­zó is befejezte gazdálkodását. Például a 97 árutermelő gazdál­kodóból 27 megszüntette a tevé­kenységét.- Ha jól értelmezzük szavait, akkor az ágazat ma is legfeszí­tőbb gondja a tőkehiány, a hitel­képesség megszűnése, amit tetéz a diszkriminatív támogatási rendszer. Ön miként látja?- Tovább romlott a gazdálko­dók likviditása, finanszírozási helyzete. Többségüknél a legna­gyobb gondot a felhalmozott adósság kezelése, a termelés finanszíro­zásához szükséges pénzügyi források biztosítása okozza. A hitelek felmondása, az előző évekről át­ütemezett éven belü­li tartozások, pénzin­tézetek általi besze­dése óriási pénzügyi gondot okozott. Az integrátori kölcsönök átütemezésére ugyan volt üzemi kezdemé­nyezés, ennek egy ré­sze nem járt eredménnyel. Az agrártámogatási rendszer foko­zódó diszkriminációja tovább sújtotta a nagyüzemeket. Több száz milliótól fosztotta meg a gazdálkodókat a szövetkezete­ket, gazdasági társaságokat. Vo­natkozik ez az 2002-es eszten­dőre is.- Ahhoz, hogy megyénk kedve­zőtlen adottságok mellett tevé­kenykedő mezőgazdasága kilép­jen az ország legnagyobb vesztesé­gesének köréből, elsősorban pénz­ügyi feszültségétől szükséges megszabadulnia- A mezőgazdaság termelői az előző kormánytól ígérete alapján az agrárválság gyors és érdemi kezelését várták. Ehe­lyett az agrárválság kezelésére az FVM és a termelők között lét­rejött megállapodás legtöbb pontját a minisztérium nem hajtotta végre. A parlament által meghatározott pénzügyi eszkö­zök nagy részét más célra hasz­nálták fel. Az új kormánytól a mezőgazdaság, ezen belül a kedvezőtlen adottságú térségek válságának megállítását, a jöve­delemtermelő képesség növelé­sét és a foglalkoztatási feltételek javítását várjuk.- Miként képzelik ezt el?- Az MOSZ állásfoglalása alap­ján azonnali intézkedést sürge­tünk a pénzintézetek és az integ­rátorok felé fennálló, éven belüli hitelek nagy részének állam által történő törlesztésére, valamint a felmalmozódott tb- és adótarto­zás elengedésére, a diszkrimina­tív agrártámogatási rendszer azonnali megszüntetésére. A szektorsemleges támogatások beve­zetését, a családi gazdaságok refe­renciáinak minden gazdálkodóra tör­ténő kiterjesztését, a foglalkoztatási tá­mogatások 2001 elejétől történő visszamenőleges bevezetését.- Mit várnak megyénk mezőgaz­dasági termelői?- Az előzőkben elmondottakon túl, nagyon vár­juk a kormányprogram ígéretei alapján a kedvezőtlen adottságú térségek számára a hároméves adósságcsökkentő program azon­nali meghirdetését ezen térségek­ben gazdálkodók megkülönböz­tetett támogatásának bevezetését. Például az átlagos foglalkoztatási támogatás kétszeresének biztosí­tását. A gabonaaratás rohamos közeledése miatt türelmetlenül várjuk a búza intervenciós árá­nak azonnali meghirdetését is.- Az előbb felsomü intézkedé­sek hozzájárulnak-e a még min­dig erőteljesen jelenlévő pénzügyi feszültségek mérsékléséhez?- Az eddigi számítások szerint igen, tehát szükség van rá. V.K. Deák Pál titkár ■ „Kis fürkészek” vetélkedtek Június 10-én csapattársaimmal részt vettem a Kis fürkész verseny döntő fordulóján. Korán reggel csapatkapitányt választottunk és taktikai megbe­szélést tartottunk. Eldöntöttük, hogy a feladatok megoldásánál szavazással fogjuk eldönteni a he­lyes választ. Mire megbeszéltük, már megjöttek a vendégcsapatok. A megnyitó után Fancsik doktor bácsi diaképeket vetített Nógrád megye gyönyörű tájairól. Ezután következtek a döntő feladatai. Először növényhatározás, talajfaj­ták meghatározása, a helyes tűz­rakás szabályai, növényfelismerés illat alapján, madárhangok felis­merése és a kiránduláshoz szük­séges eszközök kiválasztása volt a feladat. Ezután feladatlapot kellett kitölteni, amiben volt rejtvény, domborzati formák készítése gyurmából, két állatról igaz állítá­sok írása és növények csoportosí­tása. A feladatok megoldása után egy bácsi madarakról vetített diá­kat. Ez nagyon tetszett nekem, mert a csapatom nagyon sok ma­dárnak tudta a nevét. Közben a ta­nító nénik kijavították a feladatla­pokat. Az eredményhirdetés alatt nagyon izgultam. Amikor meg­tudtam, hogy elsők lettünk, na­gyon örültem. Remélem, hogy jövőre is tagja lehetek a somosi általános iskola csapatának. ___________________huszár Ábel 3 . osztály * Az ÁMK Somosi Általános Is­kola még az ősszel meghirdetett alsó tagozatos tanulók részére ter­mészetismereti és természetvé­delmi vetélkedőt „Kis fürkészek” címmel. A versenyben 11 csapat vett részt: az Aba Sámuel Általá­nos Iskola Kazár, ÁMK Beszterce- lakótelepi Ált. Isk. Bükkfamag csapata, Salgótarján, ÁMK Besz­terce-lakótelepi Ált. Isk. Naprafor­gó csapata, Salgótarján, ÁMK Beszterce-lakótelepi Ált. Isk. Akácvirág csapata, Salgótarján, Domyay Béla Általános Iskola csapata, Salgótarján, Gagarin Ál­talános Iskola csapata, Salgótar­ján, Kodály Zoltán Általános Isko­la csapata, Salgótarján, ÁMK Mó­ra Ferenc Általános Iskola csapa­ta, Mátraterenye, Petőfi Sándor Általános Iskola 1. sz csapata, Sal­gótarján, Petőfi Sándor Általános Iskola 2. sz. csapata, Salgótarján és az ÁMK Somosi Általános Isko­la csapata. Négy levelező forduló után jú­nius 10-én került sor a verseny döntőjére az ÁMK Somosi Általá­nos Iskolában. A négy eddig leg­eredményesebb csapat mérte ösz- sze tudását elméleti és gyakorlati ismeretekben. A döntő végeredménye: 1. helyezett az ÁMK Somosi Ál­talános Iskola csapata. Felkészítő nevelő: Huszéupéjlalázs Csilla. 2. ÁMK Beszterce-lakótelepi Általános Iskola Napraforgó csa­pata. Felkészítő nevelő: Rozgonyi Istvánná. 3. ÁMK Beszterce-lakótelepi Általános Iskola Akácvirág csapa­ta. Felkészítő nevelő: Balázs Gyulámé. 4. Petőfi Sándor Általános Isko­la 1. sz. csapata. Felkészítő neve­lő: Kancsuhk Tibomé. A rendezvény előadó vendégei voltak: dr. Fancsik János, aki a környék természeti értékeiről ké­szített diaképeket mutatott be a verseny előtt. Papp Ferenc pedig Magyarország madárvilágáról tar­tott képekkel illusztrált előadást. Összefogással a biztonságért Néhány hónappal ezelőtt országosan létrejött a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány. A minap Salgótarjánban járt Fodor Antal, az új közalapítvány bűnmegelőzési és rendésze­ti szakreferatúrájának vezetője, akit a közalapítvány céljáról és feladatairól kérdeztük.- Mi a célja a közalapítvány­nak?- A közalapítvány célja, közre­működni a közbiztonság megszi­lárdításában, javításában, a bűn- cselekmények, a katasztrófák és veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, az ellenük való eredményes védekezésben, követ­kezményeik felszámolásában, va­lamint a bűncselekmények áldo­zatainak kárenyhítését szolgáló ál­lami közfeladatok ellátásában. En­nek érdekében számos feladata között fontos szerepe van a polgá­rok bűnmegelőzési és önvédelmi célú önkéntes szerveződései létre­jöttének és működésének segíté­sében.- Ez egy új közalapítvány?- Valójában nem. Közalapítvá­nyunk 1996 óta folyamatos fejlesz­tés alatt áll. Az első volt a Társadal­mi Összefogással a Bűnözés Ellen, ami kifejezetten a Szomszédok Egymásért Mozgalom támogatás- átszolgálta. A Belügyminisztérium kezdeményezésére a kormány ezt továbbfejlesztette és létrehozta az Országos Közbiztonsági és Bűn- megelőzési Közalapítványt, ami­nek a társadalmi bűnmegelőzési célja mellett az áldozatvédelmi te­vékenység volt a feladata. Tavaly az áldozatvédelmet és bűnmeg­előzést kiegészítette a katasztrófa- védelemmel, tűzvédelmi felada­tokkal. Miután a közalapítványok­ról szóló törvény nem teszi lehető­vé, hogy toldják-foldják a feladato­kat, ezért a bíróság új közalapít­ványként, új néven, új feladatok­kal kibővítve jegyezte be.-Mü mutat az átalakulás óta el­tet idő gyakorlata?- Miután a kuratórium alapve­tően közpénzeket ítél oda, ezért erre pályázni lehet. A kiírások so­rán elsőként egy társadalmi bűn- megelőzést szolgáló pályázatot ír­tunk ki. Második alkalommal ka­tasztrófavédelmi, tűzvédelmi és ehhez hasonló célokat támogató pályázatot. Ezzel olyan népszerű pályázati rendszer indult el, hogy pl. az első pályázatra 290en je­lentkeztek. A napokban jár le a ha­tárideje a második pályázatnak. Ebben is nagy az érdeklődés. Az egész ország bekapcsolódott ebbe a vérkeringésbe és szerencsére a fedezet is megvan rá, hiszen mind a kettő százmilliós pályázat. Ép­pen ezért sok helyre tudunk adni pénzt ilyen nemes célokra. Érde­kességként említem, hogy az első pályázaton a SZEM-et, a közterü­leti térfigyelő rendszerek telepíté­sét, a rendszámfelismerő, azonosí­tó rendszerek, jelző-riasztó va­gyonvédelmi rendszerek telepíté­sét támogattuk, valamint a bűn- megelőzési gyerek-, ifjúsági tábo­rok szervezését. A másik nagy kör most a katasztrófavédelmi, tűzvé­delmi feladatok közalapítványi tá­mogatása.- Milyen jövőt lát az áldozatva delemben?- Én úgy gondolom, hogy eb­ben a végső megoldás az lesz, ha elkészül az áldozatvédelmi tör­vény. Több mint tíz éve alakult meg a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület a bűncselekmények ál­dozatainak megsegítésére, majd később csatlakozott hozzá a mi közalapítványunk elődjének, az OKBK tevékenysége, ez lassan el­jut oda, hogy majd törvényi szint­re emelkedik. Alapvetően ezek mind állami és önkormányzati fel­adatok, amelyek megoldásába a társadalom tagjait akarjuk bevon­ni. Ugyanis a költségvetés nem tud mindenhová direktben leosztani, de ha valaki törekvő és jól tud pá­lyázni, mert olyan programot akar megvalósítani, amiről látszik, hogy értelmes és belefér az alapít­ványi célokba, akkor támogatjuk. PÁDÁR ANDRÁS Mi teszi lehetővé a bűnözést? Hatszázezer forint pályázati díj módszertani anyagra A társadalomban a bűnözés mindig jelen van, de nem mindegy, hogy milyen mértéket ölt, ezért a bűnözést a társadalom számára elvi­selhető szinten kell tartani. Fontos tudni, hogy mi teszi lehetővé a bűnözést és annak a mértékét. Az egyik ilyen ok, talán az egyik legfontosabb az emberek közönye és közöm­bössége. A bűnözők ott követik el a legkeve­sebb bűncselekményt, ahol látják a társada­lom figyelmét, törődését. Azt, hogy az embe­rek a saját értékeiket, másoknak az értékeit megpróbálják védeni. Ez az egyik legnagyobb visszatartó erő a bűnözésben. Hrabecz Gyula alezredes, a megyei rendőr-főka­pitányság bűnmegelőzési szolgálatának vezetője szerint az önvédelemre való szerveződés egyik leg­hatékonyabb formája a Szomszédok Egymásért Mozgalom. A személy- és vagyonőrök, a polgárőr­ség mellett ez teljesen civil szerveződés. Éhhez le­het ugyan, de nem kell egyesülést létrehozni, s nem muszáj bejegyeztetni a bíróságon, csupán az adott közösségnek összefogni ha felismerte, hogy neki is van tennivalója a saját körében. Nógrádban a rendőrség és az önkormányzatok már 1996-ban felismerték, hogy a bűnözés ellen közös fellépésre van szükség. Ez fogalmazódik meg a Nógrád biztonságáért programban, amiben a célok és a feladatok között szerepel, hogy előse­gítik az olyan önszerveződéseket, melyek a bizton­ság érdekében akarnak tevékenykedni. Kiderült, hogy a Szomszédok Egymásért Mozgalomról nem áll rendelkezésre ismeretanyag. A megyei rendőr­főkapitányságon néhány szakember külföldi pél­dák alapján összeállított egy útmutató füzetet, majd egy módszertani füzetet is, ami már alkalmas volt rá, hogy az érdeklődők elkezdhették a szerve­zést. Ezek a kiadványok az anyagiak hiányában csak kis példányszámban jelentek meg. Az orszá­gos szervek azonban alkalmasnak találták orszá­gos terjesztésre, s a Biztonságos Magyarországért Közalapítványtól hatszázezer forintot nyertek el pályázatukkal. Hrabecz Gyula nem tud pontos adatokat mon­dani arról, hogy a megyében hány helyen működik a SZEM, de minden rendőrkapitányság illetékessé­gi területén ösztönzik az embereket, hogy nyújtsa­nak be ilyen pályázatokat. Salgótarjánban több jel­ző- és riasztórendszert alakítottak ki a SZEM kere­tében, a csillagházban, a Beszterce-lakótelepen, Szécsényben, Balassagyarmaton. A lakásszövetke­zeteknek, garázsszövetkezeteknek vagy társashá­zaknak - amelyek már valamilyen szervezeti for­mában működnek - nagyobb lehetőségük van pá­lyázni. A módszertani füzet azonban abban is akar segíteni, hogy a biztonságra szövetkező emberek törekedjenek hivatalos bejegyzésre, mert így köny- nyebben jutnak pénzhez.____________________■ „A mű sokszorosan rendezett élet” Átadták az alkotói pályázat díjait A pásztói Teleki László Városi Könyvtár idén januárban az ol­vasás éve és az ünnepi könyvhét programjaként első ízben hirdetett „Legyen alkotótársunk” címmel vers- és novellaíró­pályázatot 18 éven felüliek részére. Céljuk az olvasó, a mű és az alkotó hármasából ezúttal az alkotó bemutatása, hiszen sokan vannak, akik ismerik és művelik az írást, az alkotást.- „A mű sokszorosan rende­zett élet” - idézte Németh László mondását Gerhát Gyulámé könyv­táros. - Ez a megállapítás csodála­tosan visszaigazolódott a pályá­zatra érkezett alkotásokban, Mindegyikben ott rejtőzik éle­tünk egy-egy darabja, egy érzés, egy emlék. Hiszem és vallom, hogy minden leírt szó valahol, va­lakiben tovább él, gazdagodik és gazdagít. Ez volt a célunk a meg­hirdetett pályázattal, valamint az, hogy bizonyos publicitást adjunk az amatőr alkotóknak a megmé­rettetés lehetőségével. Gerhát Gyuláné elmondta: ti­zenhatan küldték el alkotásaikat, többen mindkét kategóriába^ pályáztak. Kiemelte, ez a szám igen örvendetes számukra, hi­szen nem voltak biztosak abban, hogy a felnőttek körében is ered­ményes lehet a felhívás. Örö­müknek adott hangot, amikor ki­emelte, hogy Pásztón kívüli alko­tók is jelentkeztek. A művek érté­kelését Marschalkó Zsoh költő, újságíró, a Palócföld főszerkesz­tő-helyettese végezte, az ered­ményhirdetést az ünnepi könyv­hét keretében tartották meg a kö­zelmúltban. Mindkét kategóriá­ban kiadták az 1-3. helyet, sőt az értékes pályamunkák alapján a harmadik helyezést megdupláz­ták. A kategóriák első díját Sisák Imre polgármester adta át. Vers-kategóriában első helye­zett Szabó Zoltán (Pásztó), má­sodik Bogácsi Istvánná (Pásztó), harmadik helyezett Éber Sára és Tóth Imre (Budapest). Novella-kategóriában az első helyezést dr. Borbély Éva (Bátonyterenye) érte el, máso­dik Molnár Gyula Pál (Pásztó), harmadik helyezett Tóth Imre (Szirák) és Sándor Istvánná (Pásztó). A Varga József vállalkozó által felajánlott különdíjat vehette át Pádár Judit Vivien és Sándor Judit (Pásztó). Zsiga Lajos festő négy nívódí­jas festményét kapta Dénes Jánosné (Karancsság), Molnár Gyula Pál (Pásztó), dr. Borbély Éva (Bátonyterenye) és Sándor Istvánná (Pásztó). H. E. NÓGRÁD HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kit. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztö-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hirlapkézbesitöknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ff negyedévre 3585 Ff fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom