Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-15 / 138. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MAGAZIN 2002. JÚNIUS 15., SZOMBAT HÉT VÉGI Az Óperenciás-tengeren és még a Sziklás-hegységen is túl (1.) Ha egy íróember bárminek az érzékeltetésére a „leírhatatlan” jelzőt használja, könnyen csapdába eshet az ol­vasóközönség előtt, hiszen ezek után a továbbiakban minden szavát csak közelítésnek fogad­ják el. Mégis felvállalom a negy­vennapos amerikai utam során látottakra ezt a jelzőt, tudván, hogy nincs az az ember, aki tö­kéletesen vissza tudná adni sza­vakban azt a látványt, amit a szem képes befogadni. A tökéle­tes kép kialakításához a csodála­tos helyszíneken készített felvé­teleket hívtam segítségül. Mindenekelőtt köszönetét mondok a kanadai West- bankben élő magyar származá­sú Enreiter Bélának, aki szpon­zorálta, lehetővé tette számom­ra ezt a fantasztikus utazást. Az amerikai út szponzora, Enreiter Béla, mellesleg az egysoros görkorcsolya világszabadalmazója ■ Hűséges olvasóink talán még emlékeznek rá: 2001 nyarán ír­tam róla a Nógrád Megyei Hír­lapban. A kivételes szakérte­lemmel megáldott egykori sal­gótarjáni szerszámkészítő an­nak idején az USA űrhajózási programjában is dolgozott, az általa készített finom alkatré­szek még most is „itt keringe­nek” körülöttünk a műholdak fontos elemeit alkotva. Ugyan­csak Enreiter Béla világszaba­dalma a népszerűségben még a Rubik-kockát is maga mögé uta­sító egysoros görkorcsolya - amit körmönfont módon egy er­re szakosodott hálózat elorozott tőle. De kezdjük majdnem az ele­jén, pontosabban április 19-én, amikor Frankfurtban egy tur­bánerdőt magába foglaló Luft­hansa légibusszal elindultunk a kanadai Vancouver irányába. A tízórás repülőút során a turbán­erdő is megmozdult, ami nem túlzás, hiszen egyrészt a hatal­mas légijármű kilencven száza­léka indiai utas volt, másrészt ahogy múltak az órák, úgy fo­gyott a székhez csatolt türelem is. A légitársaság természetesen mindent elköve­tett, hogy az uta­sok jól érezzék magukat a közel félnapos lebegés közben. A szé­kek karfájában elhelyezett tizen­hat nyomó­gombbal nem csupán tizen­négy, legkülön­_________■ bözőbb zenei i rányzatot sugár­zó rádióadót lehet hallgatni sztereóban, hanem a gép törzsé­be szakaszosan beépített moni­torokon látható filmek német, il­letve angol hangját is meg lehet választani. Kanadai átlagnyugdijasok lakóparkjának bejárata Westbankben Kalandfilm, rajzfilm, termé­szetfilm, a hosszú út elviselhe- tőségét célzó, testrészeket tor­náztató flyrobic oktatófilm volt a program - no és a többszöri étkezés a fáradhatatlan, csu- pamosoly utaskísérőknek kö­szönhetően, akiknek a levegő jelenti a földet. Ennek ellenére a „földön kívülieken” szárny­képződéseket még nem fedez­tem fel... A Lufthansa kitalálván gon­dolatomat Grönland felé vette az irányt, hogy a hatalmas, közel kétmillió négyzetkilométernyi jégsivatagot is szemügyre ve- hessem. Persze ez csak tréfa, az viszont nem, hogy a gépmadár útját a képernyőkön fokozato­san nyomon követhettük, akár­csak a repülési magasság, távol­ság, idő és a kinti hőmérséklet változásait. Az útvonal számító- gépes megjelenítését később térképen elemezve jöttem rá, hogy tulajdonképpen a Lufthan­sa a „föld két pontja között a leg­rövidebb út a görbület” mód­szert választotta. Ezért repül­tünk el Grönland fölött, majd közelítettünk Vancouver felé a Baffin-sziget és a kietlen kana­dai északnyugati területek felett. A Szovjetunió felbomlása óta a világ legnagyobb országának számító, majdnem tízmillió négyzetkilométer területű Kana­da fölött (keleti és nyugati partja között hétezer kilométer a távol­ság) közel öt órát repültünk, míg végre az ország legnyuga­tibb tartománya, Brit-Columbia egyik ékszerdobozának, Van­couvernek a repülőterén landol­tunk. Innen újabb egyórás szár­nyalás után Kelowna városa kö­vetkezett, ahol már várt Enreiter Béla, hogy elvigyen a tizenöt ki­lométerre lévő Westbankbe. ígérem, nem untatok senkit felesleges számadatokkal, vi­szont egy hétmérföldes csizmá­val is csak nehezen bejárható utat egyszerűen muszáj így is jellemezni. Végül is Salgótarján­ból elindulva pontosan huszon­négy óra múlva - amiből tizen­három órát a repülőgépen töltöt­tünk el - lehetett kinyitni a bő­röndöket (amelyek szerencsére szintén megérkeztek...), hogy előkerüljön a jól megérdemelt pizsama. A kilencórás időeltolódás mi­att végig „fehér éjszakában” telt el az út, azaz Westbankben még világos volt kora este, miközben Magyarországra már a másnap, április 20. hajnali órái köszön­töttek. így kell kilenc órát fiata­lodni. Az akklimatizálódást szolgá­ló napokban Kelownában élő magyarokat látogattunk meg. először John Ipoly (a gyerekkori lakókörnyezet „idézete”), Mangold és felesége Francis, majd Susztek Antal vendégsze­retetét élveztük. Tóni egy „külön szám”. Nyolcvanhat éves - ő tanította környező síparadicsomokban, rendszeresen úszik, sőt ő is szí­vesen csatlakozott volna saját la­kókocsijával a Kanada, valamint az Egyesült Államok nyugati ré­szét érintő kőrúthoz (amit há­rom évvel ezelőtt le is vezetett)... Csak... Csak nem talál olyat, aki tartaná vele a lépést. Erre a tőle tizenhárom évvel fiatalabb ismerőse, Doris sem képes. Igaz, ő más alkat. Kana­dai nyugdíjasként a kényelme­sebb megoldásokat kedveli - például hajóutat Alaszkába és Hawaiira. Doris varrónőként vo­nult vissza az aktív munkától és a világ számos nemzetiségét megformáló száz feletti baba­gyűjteménye Amerikában is kü­lönlegességnek számít. Az első meglepetés ami ért mégis inkább az a lakópark volt, ahol mint átlag kanadai nyugdí­jas él. A takaros, minden kénye­lemmel ellátott házak köré való­ságos paradicsomot teremtett a helyi kertművészet - szökőkút- tal, mini zuhataggal, tiszta vizű patakocskával, amin... Tóni és Doris, a háttérben pedig a híres babagyűjtemény egy része meg síelni a kanadai válogatott­ban szereplő unokáját - amúgy kortalan, örök fiatal. Tavaly „csak” ötvenszer volt síelni a ...Dinnyehéj helyett vadka­csák úszkáltak. (Folytatjuk) BENKŐ MIHÁLY NEGYVEN EVE Bizottság vizsgálta felül Salgótarján autóbusz-közlekedésének legfontosabb problémáit. Helyszíni bejárásuk eredményeként át­helyeztek néhány helyi járati megállóhelyet. A távolsági buszok Pécskő utcai végállomását a November 7. Filmszínház melletti te­rületre helyezik. Nógrádi Népújság, 1962. június 13., 3. o. Szécsényben a művelődési otthon mellett komoly szerepet tölt be a járási könyvtár. Ez év első negyedében csaknem 500 beirat­kozott olvasója volt a könyvtárnak, s mintegy 8000 könyvet köl­csönöztek, több mint 1300 tekercs diafilmet vittek haza vetíteni az érdeklődők. Nógrádi Népújság, 1962. június 13., 7, o. HARMINC ÉVE A hét legkitűnőbb sportteljesítményét Nógrád megye sportolói közül Komka Magdolna, az SKSE magasugrónője érte el. Az Olim­piai Kupa-versenyen 185 centiméterre javította a magyar női ma- gasugrócsúcsot. Nógrád, 1972: június 13., 7. o. HÚSZ ÉVE Heves, Hajdú-Bihar, Pest és Nógrád megye ifjúsági klubjának vezetői és tagjai találkoztak szombaton a diósjenői Kenyeres-for­rásnál. A tapasztalatcsere célja: hozzájárulni, hogy az ifjúsági klu­bok az év minden szakában szervezett és nívós programmal tölt­sék be hivatásukat. Nógrád, 1982. június 13., 3. o. Műszaki vevőszolgálatot hozott létre a Romhányi Építési Kerá­miagyár. Mindenekelőtt a tavaly üzembe helyezett színtestüzem termékeiről van szó, amelynek kapacitását úgy alakították ki, hogy a romhányi igényeknél háromszor többet tudjon. Nógrád, 1982. június 15., 3. o. TÍZ ÉVE Karancslapujtő önkormányzata felmérést készített a lakók kö­zött arról, hogy az általános iskola tornatermét, vagy a szennyvíz­tározót valósítsák-e meg, mint nagyberuházást. A polgárok egyen­lő arányban voksoltak, a képviselők a tornaterem mellett döntöt­tek. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június 11,3. o. Rétság egészségügyi alapellátása színvonalának emelése érde­kében alapítványt hoztak létre a városban. Az alapító dr. Szájbely Ernő, az önkormányzat alpolgármestere 50 ezer forinttal. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június 13., 15. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr. A leghalkabb „Hamlet” A lehető leghalkabb „Hamleti­je van Washingtonnak. A színházi előadáson nem hangzik sem a „Lenni vagy nem lenni”, sem a „Légy hű magadhoz”, Hamlet és a többi szereplő csendben van az előadás elejétől a végéig. Shakes­peare remekművének legújabb washingtoni színrevitele ugyanis némajáték. Egy grúz színészházaspár agyából pattant ki az ötlet. Moz­dulatok, koreográfiák, hangulatte­remtő zenék és fények adják az előadás lényegét. - Biztos vagyok abban, hogy még Shakespeare agyában is előbb rajzolódtak ki a jelenetek, minthogy tollat raga­dott volna - mondta a Reutersnek Paata Csikurisvili rendező, aki egyben a főszerepet is játssza. Úgy vélekedik, hogy miután szá­mos Hamlet-verzió született számtalan nyelven, ő azzal pró­bál bekerülni a színháztörténetbe, hogy- univerzális közvetítőnyelvet használ. A grúz, orosz és amerikai színészeknek 90 percbe kellett tö- möríteniük a tépelődő dán királyfi ötfelvonásos drámáját. Csikuris­vili magát olyan művésznek neve zi, aki úgy használja a különböző elemeket, mint amikor egy festő keveri a színeket palettáján. Felté­telezi, hogy a nézők magát a tör­ténetet végkifejletével együtt is­merik, ugyanakkor megdolgoztat­ja a közönséget a híres szöveg- részletek kidobásával. A nézőknek tetszik az új válto­zat, érzik, hogy nemcsak trük- kökről van szó, mert az előadás egy percig sem unalmas, amely kényszerből született. A grúz szí­nész öt évvel ezelőtt érkezett Wa­shingtonba, nem beszélt angolul és ezért pantomimszámokat adott elő éttermekben, bárokban. Most már van saját társulata és tanfo­lyamokat tart színészeknek az előadások fizikai aspektusairól. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Beszéljük meg indulatok nélkül a válás részleteit. Ezerforintos vá­sárlási utalványt nyert: Márkus Gábor Szügy, Mikszáth u. 57. sz. Mai rejtvényünk megfejtését június 20- ig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. ÁLMÉL­KODIK e: SOR VÉGÉN ÁLLÓ U LÁBFEJ ■ RÉSZE ■ ÁRNYÉ­KOS u BÁRKÁS BIBLIAI ALAK ÜRES­KEZDETI u c: FÉLSZ! SÁRGA­FÖLD NŐSTÉNY KUTYA SZÍNHÁZI ÉV SZALONNA JELZŐJE ELŐNYT KIHASZNÁL SALÁTA­ÍZESÍTŐ A JÓD VEGYJELE ~1 TÍZ A KÖBÖN MÉG JÓKOR A MÉTER JELE TÖRÖK TISZT NÉMA EGÉRI FIZETŐ­PINCÉR BŰNT MEGVALL TOKAJ KINCSE NŐI KABÁTSZ C ÖN, NÉMETÜL VÉR­CSOPORT ELEGÁNS FÉRFI ÖLTÖZET FÉLÉV VÉGEI I ÁRAMÁT­ALAKÍTÓ TETŐFEDŐ CSÓNAK­FAJTA PÁRATLA­NUL RÉGI VÍZ ALATT DOLGOZIK FÖLÉJE, RÉGIESEN SZILVESZ­TERT KÖVETI — A KÉN VEGYJELE Fehér éjszakában Kanada felé

Next

/
Oldalképek
Tartalom